Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-29 / 49. szám

o iv ' li Clul-Kolosesvdr, ___*____ 1932. februăr 28. * VCL&Úmap ■ KWZ3 i t |5îl±2±zS|c| '<*. jgL^rr--­KtitTiumc,- • > kWMHHHMMHI Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap SzerkesztSségl és kiadóhivatal! telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam + 49. szám Előfizetés Magyarországon: I Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Peng3, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér A háromszéki kulturalapok ellen is készlli valami Választás ? A belpolitikai helyzet tarthatatlanságának a megoldására — a jelek szerint — komolyan felmerült az a terv, amelynek alapja, előfelté­tele és mindenekelőtti feltétele: a választás. Vagyis parlamentáris kormány, koncentrációs, vagy párttöbbségi alapon, de olyan parlament­ből, amit tényleg a polgárság választ. Ha a ter­vet minden tényező elfogadta volna s a ke­resztülvitelhez most hozzákezdenének, akkor is sok idő szükséges ahhoz, hogy egy ilyen parlamenti kormány megalakuljon. S talán, mert komolyan szó van egy ilyen, időt igénylő megoldásról, azért húzódik a mostani állapo­toknak a fenntartása. Ahhoz, hogy ténylegesen választott ele­mekből kerüljön össze a parlamenti képviselet, mindenek előtt más választójogi törvény szük­séges. Mert a régi törvény prémiumos rendsze­re alapján a parlamenti többséget nem a pol­gárok szavazatainak mennyiségéből, hanem egyszerűen csak jutalmul kapja valaki, elte­kintve az urnalopások manipulációjától, amely re az eddigi szokás szerint mindig a kormány­nak van meg a módja és alkalma. Most, ami­kor Vaida Sándor a királyi kihallgatáson a Maniu—Titulescu tárgyalások alapján azt igyekezett tisztázni, mennyire szükséges volna úgy a belső rend fenntartása, mint a külpoli­tikai problémák nehézsége miatt is, a valódi parlamenti többség létrehozása, érezheti a nem zeti parasztpárt a legnagyobb mulasztásának megmérhetetlen és kiszámi thatatlan sulyossá- gu következményeit. Mert kormányra jutása után a legelső feladatainak egyike a választó- jogi törvény megteremtése kellett volna, hogy legyen. Két éven át halogatta, félretette s most itt áll az ország abban a bonyodalomban, ami­ből a kivezető ut az a választótörvény lenne, ami nincsen. > Ezt a nagy hiányosságot akarták most pó­tolni, de a kisérletezésnek igen kétséges az eredménye. Ha sikerül az uralkodó elhatáro­zása alapján ezzel a parlamenttel megcsinál­tatni, akkor is itt van még az útban az a mos­tani kormány, amelyre nem bizhatják rá még egy újabb választás levezetését, mert a pré- miumcs többséget is olyan botrányokkal sze­rezte meg, hogy a külföld is ezeknek a hirei alapján alakította ki a véleményét a belföldi állapotok gazdasági és politikai garanciaképes- ségről. A belső bizalom hiánya is lehetetlenné tenné e kormáy alatt az uj választást, amire különben is a bukása adná meg az aktualitást. Tehát uj, átmeneti kormány alakítására kelle­ne, hogy sor kerüljön, amelynek a feladata a választások levezetése lenne. De csak uj tör­vénnyel, mert a réginek az alapján, nehány trükkel és sok szuronnyal bárki csinálhat ma­gának olyan többséget, amilyen ma van. Amikor a parlament a legnagyobb, egész életünkre kiható problémákról hoz döntést, ak­kor áll a kormányzás olyan válságban, aminek nem kapják meg a megoldási irányzatát sem. Nehány nap alatt, amikor a konverziós javas­latból is törvény lesz, valamerre el kell, hogy dőljön ez az állapot. Vagy marad minden eb­ben az ideiglenes szükséghelyzetben, vagy egészségesebb megoldásra korül a sor. Ehhez pedig, bármilyen lehetetlennek látszik, uj vá­lasztójogi törvény alapján, választásra van szükség. Annyi választás után, amelyeknek herce-hurcái, visszásságai már a polgárság fá­sultságát idézték elő, nem olyan könnyű most ismét hirtelen urnák elé hívni a népet a mai közhangulatban. Mindenesetre jogosult az a kí­váncsiság, amely a következmények és fejle­mények iránt érdeklődik. (Bukarest, február 27.) Rövid félhivatalos közlést adtak ki a lapoknak, a következő szö­veggel: Bratu Gehorghe közoktatásügyi vezérfel­ügyelő megbízást kapott a háromszékmegyei kulturális alapok ügyeinek tanulmányozására, amelyeknek eredete Mária Terézia korára nyú­lik vissza. (Bukarest, február 27.) A bukaresti lapok ma nem jelentenek újabb kormányalakitási kombinációt s igy egynapos szélcsend van ezen a szenzáció-területen. A konverziós javaslat sza­vazását most nem sürgetik olyan tempóban, mint eddig, mert mindenki megszavazza. De a kamarában felmerült a kenyérbélyeges export­prémium eredményének kérdése, amiből azt a következtetést vonják le, hogy inkább ártott, mint használt. A belföldi gabonaárakat is in­kább lenyomta, mint emelte. A külügyminiszter hazajött. Ghica külügyminiszter tegnap hazautazott Géniből. A külügyminiszter a legutóbbi napok­ban beható tárgyalásokat folytatott a Genfben tartózkodó külügyminiszterekkel. A román de­legáció vezetését ismét Titulescu vette át. Úgy látszik, az a kérdés is eldőlt a londoni követ itt­honi tárgyalásain, hogy Titulescu-e a főmegbi- zott, vagy a külügyminiszter. A minimáladó leszállítása körül. A kamara szombati ülése, mivel interpellál ciós nap volt, nagy érdeklődés között nyílt meg. Az ülés lefolyása azonban nem igazolta a vá­rakozást. Cantacuzino tábornok intézkedést kór Popo- vici Mihály fegyelmi kizárása ügyében. Argetoianu kéri a napirend megváltoztatá­sát és azt, hogy tűzzék ki a tárgyalásra az egyenes adók törvényének módosításáról szóló javaslatot. Popa elnök ezután felolvasta a jugoszláv parlament választáviratát, amelyet a kamara múltkori üdvözlő táviratára küldött. Az adómódosítások javaslatához elsőnek Raducanu szólott hozzá és a nemzeti paraszt­párt nevében megszavazta azt. Zaharia képviselő szerint a javasolt adó­módosítások nem kielégítők és kéri a minimális adó még nagyobb leszállítását. Argetoianu el­E félhivatalos közlés homályossága rendkí­vül gyanús. Valami készül. Hogy milyen ala­pokról van szó, arról nem ad felvilágosítási. A volt székely huszárezredekről a háromszékme­gyei székely lakosságra maradt ingatlanok ügyét vették elő ismét valószínűleg s talán a székely ség kul túr alapjai ellen készül újabb tá­madás. ismeri, hogy egyes kereskedők kifogásai helyt­állóak, sajnálja azonban, de nagyobb redukciókat nem tehet, egyéb­ként is a javaslatra nézve megegyezést létesített a kereskedelmi kamarák uniójával és más ke­reskedői egyesületekkel. Ezután Leonte Moldo­van, a liberálisok, Trancu Iasi, az averescánu- sok és Ditescu, a gheorghisták nevében szavazta meg a javaslatot, amely a minimálisadó szor­zószámát kereskedőknél egy és félre szállítja le a régi ötből, olyan kereskedőknél, akiknél az üzlet a fő kereseti forrás, mint kávésok, cukrá­szok, vendéglősök pedig két és félre. A gabonaprémium csődje. Napirenden az exportprómiummal kapcso­latos interpellációk szerepeltek. Raducanu nemzeti parasztpárti fejtegette, hogy a kor­mány ilyen politikája teljesen csődöt mondott és az ország áldozata teljesen felesleges volt. Az állam kénytelen volt több mint egymilliárdot kifizetni azért, hogy 96 ezer vagon bú­zát exportáljanak. A külföldi piacon a mi búzánk volt a legol­csóbb, úgyhogy egyenesen dumpinggal vádol­tak meg bennünket, ami nem volt előnyös a nemzetközi relációk szempontjából. Cipaianu liberális hasonló értelemben be­szélt. Beszéde közben nagy vihar támadt Ra­dian államtitkár egy közbeszólása miatt. Iuca liberális: Akárhányszor Radianu ur beszél, mindig elmérgesiti a helyzetet. Topa elnök rendreutasitja lucát, amire a liberálisok a legélesebben tiltakoznak. Végül is Jorga miniszterelnök csendesiti le a szituációt és az ő közbenjárására az elnök visszavonja a rendreutasítást. Az exportprémium ügyében mondott Sta- noiu interpellációt. A kenyérbélyeg és export- prémium csődjét állapították meg a parlamentben Szabó Béni Interpellációja kimutatja, hogy Erdély ötven százalékkal többet fizet kenyér« bélyegben, mint az ókirályság - A konver­ziót még nem szavazták meg A csíki szakadás* elmondta betanított leckéjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom