Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-27 / 47. szám
4 KEIETI'UjsKG XV fiVF. 47. SZÁM. A repülőgép jövő háborújában Irta í Juliér Ferenc ny. ezreden A had vezetőségek valóban szorgosan tanulmányozzák azt a kérdést, hogy vájjon a jövő háborújának eldöntését a szárazföldi vagy a légi hadseregre bizzák-e'’ Más szavakkal: nehéz ágyukat és tankokat gyártsarttvfr a* állásharo céljaira vagy pedig ehelyett repülőgépeket az újszerű mozgőháborura? Ha az Ily irányban végzett tanulmányok és a nagyhatalmaknak évente tartott légi nagy gyakorlatai, nemkülönben a repülőgépek tökéletesedése alapján a hadvezetőségek a légi harcot sorsdöntő jelentőségűnek ismerik fel, akkor ennek következménye a haderők gyökeres átszervezése lesz. A szárazföldi hadseregek rovására a légi haderők fokozatosan megerősödnek és lassanként túlsúlyba kerülnek. Az átszervezés ütemét a tehnikai fejlődés haladása adja meg. Lassító tényezőt jelent a minden hadseregben rejlő konzervatív szellem. A gyors átszervezés óriási kockázattal és emellett óriási költséggel jár. Egy szakember számítása szerint 1000 gépből álló modern repülőflotta egyszeri beszerzési költsége, minden hozzávalóval együtt, 600 millió pengőre, évi üzemi és fenntartási költsége 500 millió pengőre rúg. Viszont sokat lehetne megtakarítani a szárazföldi haderő csökkentésével. A kockázat azért nagy. mert elvégre is az ily átszervezés alapját az elképzelés és az elmélet alkotná. Már pedig az elmélet a gyakorlatban sokszor nem válik be. A légi háború barátainak elmélete szerint a hadviselő felek közül az, amelyik a légi fölényt megszerzi, ellenfele nagy városainak, ipari, kereskedelmi, vasúti gócpontjainak robbanó és gázbombákkal való elárasztása utján a legrövidebb idő alatt kibírhatatlan nyomást fejthet ki, amennyiben teljesen megbénítja a honvédelmet fenntartó és tápláló intézmények működését. Az Így megtámadott fél kénytelen lesz még a szárazföldi küzdelem megvívása előtt békét kérni. Egyenesen letipró hatása lesz a légi tântp^Jntk, ha azt hadüzenet nem előzi meg. Ezt az efmílítét máris alátámasztja az, hogy a légi hadgyakorlatok tanúsága szerint a nagy városokat légi támadás ellen nem lehet kielégítően megvédeni. A támadás oly hirtelen, oly magasból jön és oly gyorsan zajlik le, hogy a földről tett védelmi intézkedések az esetek túlnyomó számában elkésnek. A levegőben repülőgépekkel végezhető védelem sem éri el a célt, mert ahogyan ezt az egyik kiváló szakértő megállapította: „a repülőgép annyira rossz védelmi eszköz, mint amennyire kitűnő támadó eszköz!“ Ebből ered, hogy a megtámadott félnek csak egyetlen hatásos védelmi eszköze lehet: ha maga is az ellenséges ország ellen támadásra rendeli légi flottáját és igy megtorlást vesz. Kié lesz a győzelem? Azé, akinek erősebb és modernebb a repülőílottája és ennek folytán ellenfelének bizonyos idő alatt több kárt okozhat, mint amennyit maga elszenved, azaz aki ellenfelét térdre kényszeríti, mielőtt maga kimerülne. A légi haderők jelenlegi állása szerint a hadviselés ily gyökeres átváltozásáról egyelőre még nem beszélhetünk. Bizonyltja ezt, hogy a szárazföldi haderők még mindenütt óriási túlsúlyban vannak a légi haderők fölött. Utóbbiak emberlétszáma az egész haderő állományának 10 százalékát sem teszik ki. A legtöbb repülőgépe — 3000 katonai és 3000 kereskedelmi — és egyben legfejlettebb repülőipara az északamerikai Egyesült Államoknak van. Ugyancsak ezeké a legnagyobb Zeppelin-rendszerű katonai léghajó- az Akron, mely 7 repülőgépet is visz magával és üzemanyagpótlás nélkül a Csendes-óceánt — Japán ellen való felhasználás céljából — kétszer átszelheti. Ezután következnek Franciaország (2800+800), Anglia (2400+600), Oroszország (1700), majd Olaszország és Lengyelország után Japán (1000), Németországnak katonai gepe nincs, de előkelő szerepet visz a kereskedelmi gépek (900) építése terén (Junkers-gépek). A fenti számok tekintélyesek, de nem túlságos nagyok. Felölelik a szárazföldi és vizi gépek minden típusát. A gépeknek nem mindegyike alkalmas nagyarányú bombázó támadásban való aktív részvételre. Nagyobb részük a hadászati hírszerzés céljait szolgálja, azaz a lovasság régi feladatát végzi. Bizonyos részük úgynevezett vadászgép. Ezeknek a felderítés elhárítása és a harcoló csapat körletében végzendő légi segédszolgálat lesz a dolga. Legkevesebb a bombázó-gép. Másrészt arra is kell gondolnunk, hogy említett nagyhatalmak háború esetén havonta ezrével gyárthatják az uj gépeket. Pusztító hatásánál fogva a bombázó gép képviseli azt a fegyvert, amely a jövő háborúját kegyetlenné tenné. A többi gép a szárazföldi és tengeri haderők segédfegyverneme és azokkal karöltve dolgozik. Kellemetlen és veszedelmes lesz a föld vagy a viz színén •ooló csapatra (hajóhadra), ha ellenfele a csatatér elterülő levegőben fölényben van, de ez még nem jelent háláit és pusztulást a mögöttes országrész lakos- ■Agára. A bombázó gép azonban elsősorban nem a csatatéren, hanem e mögött találja meg a leghálásabb nagy célokat. A bombázó gépek jelenléte és szaporítása jelenti és növeli azt a veszélyt, hogy a hadviselő felek ellenfelük nagy városait robbanó és gyújtó bombákkal pusztíthatják el és hogy e városok lakosságát kor- és nemkülönbség nélkül gázzal gyilkolhatják le. A katonai bombavetögép a legnagyobb. 100 kg.-on felüli teherbírású gépek, melyek tí—12 főnyi személyzettel repülnek és 1—2 tonna bombával rakodnak meg. Minden modern repülöflotta gépállományának 20—25 százalékát a bombázók teszik ki. Ezek ellen szólalt fel Grandi olasz külügyminiszter a genfi leszerelési konferencián. Javaslatot tett a bombavető gépek kiküszöbölésére és ennek kapcsán a vegyi háború minden fajtájának meg tiltására, valamint a hadijog revíziójára a polgári lakosság hathatósabb és teljesebb védelme érdekében. Különösen fontos ennek a kérdésnek nemzetközi szabályozása, mert különben a legújabban épített és tervezett óriási utas (kereskedelmi) gépek háború ese(Kolozsvár, február 25.) A kormány az uj ipari törvénytervezetet véleményezés végett megküldte az összes kereskedelmi és iparkamaráknak. A kolozsvári kamara ipari szakosztálya tegnap délután foglalkozott ezzel a kérdés(Kolozsvár, február 25.) Erdély istenáldotta gazdag földje bőven termelte mindig a szellemi értékeket. Olyan bőven, hogy jutott pazarul a nemtörődömségnek, s feledésnek is belőlük. Bolyai János abszolút geometriáját előbb Ga- ussnak és Lobacsevszkijnek kellett felfedeznie, hogy a magyar tudományos világ is tudomást szerezzen róla. Körösi Csorna Sándornak az angolok emléket emeltek Darsilingben, de körösi szülőházát rég eltüntette a föld színéről a székely nyomorúság és élhetetlenség. A kolozsvári testvérek szobra Prága piacát disziti. Lázár István, akit egy előadás keretében most fedezett fel a tudományos világ számára dr. Gál Kelemen, zsenijével és hatásában nem mérhető Erdélynek ezekhez a nagy fiaihoz, de értékeink között egyike ő is azoknak, akik a kor szelleme miatt nem tudtak feljutni arra a painasszusi magaslatra, amit pedig tudásuk és munkásságuk után méltón remélhettek. Hogy is mondja Kemény Zsigmondi Valahogy ilyenformán: „A testvér kevésbé mutatja vonzalmát testvéréhez, a nagyobbikban nincs rokonszenv a kisebbhez.“ Ítészben ennek a hagyományos magyar tulajdonságnak, részben az akkori szomorú, zavaros időknek lehet tulajdonítani talán Lázár Istvánnak lemaradását, aki bár püspöki méltóságot ért el, de mint tudós és filozófiai szellem ismeretlen maradt részint kora előtt is, az utókor előtt pedig annyira ismeretlen, hogy még egyháza hivei sem tudtak az ő különben jelentékeny irodalmi munkásságáról egész mostanáig, Gál Kelemen dr. felfedezéséig. Gál Kelemen, az erdélyi magyar szellemi életnek ez n kiváló, mindenki által egyaránt elismert tudós íerfia, amióta visszavonult az igazgacói munkakör adminisztrációs nyűgétől, felszabadult munkaenergiáját teljesen a tudomány, íőieg a filozófiai és pedagógiai tudomány művelésére s egyháza történetének kutatására fordítja. Egyházi munkássága közben fedezte fel az unitáriusok egykori nagy püspökének. Lázár Istvánnak eddig ismeretlen, csak kéziratban maradt irodalmi müveit, tén a polgári lakosság ellen bombavetőgépek gyanánt kerülnek alkalmazásba. Ilyen polgári gépe ma már minden nagy hatalomnak van Ez jelenti az igazi nagy veszedelmet. Például az olasz Caproni óriásgép haaz- nossulya 30 tonna, melynek negyedrésze adott esetben bombaszállitásra volna felhasználható. A legújabb, 62 tonna súlyú, Do—X vizi repülőgép már 50 főnyi teljesen felszerelt csapatot vagy 12 tonna bombát szállíthatna, fegyverzete 1—2 ágyú, 12 géppuska lehet és ezzel a súllyal 1000 km. távolságra repülhet. Az ilyen gép háború esetén légi csatahajó számba megy. A franciák a mult évi nagy gyakorlaton egy polgári óriásgépet robbantó különítmény szállítására jó sikerrel kipróbáltak. Minthogy az óriási utasgépek tökéletesedése és szaporítása állandóan halad, arra kell számítani, hogy a hadvezetöségnek háború esetén aa óriási gépek egész sorozata, néhány év múlva egész légi flottája fog rendelkezésükre állani. Egyetlenegy ériásgép valamelyik városra néhány perc alatt 15.000 drb. kis gyujtőbombát dobhat. Ha ezeknek csak egyharmada esik házakra, az illető városban sok ezernyi tűzvész keletkezik. Ily tömegtüz eloltására elegendő tűzoltót egyik város sem tarthat. Hasonlóan dobhat egyetlenegy gép egész sorozat 5 mázsás gázbombát vagy robbanó bombát. Néhány óriásgép egyidejű támadása valóban városrészeket dönthet romba vagy halálos gázzal fedhet be. Többször megismételt támadás, az egész várost elpusztítja. Az óriásgépekben rejlik tehát a légi hadviselés kegyetlenségének magva és egyben a polgári lakósság veszedelme. Ennek elhárításéra feltétlenül nemzetközi megegyezésre van szükség. sei, mely alkalommal határozottan állást foglalt az autorizáció rendszere ellen. Hasonló értelemben nyilatkoztak a nagyváradi, temesvári, dévai és brassói kamarák is. amiket részint a kolozsvári kollégium, részint a székely! o'esziuii gimnázium könyvtára őrzött anélkül, hogy azzal valaha foglalkozott volna valaki. Ledig amint a Gál Kelemen ismer tetése bizonyítja, Lázár István irói értéke sokkal több, semhogy azt olyan könnyen el lehessen felejteni a ha az idő patinát is vont már rá, megállapításait s filozófiai szempontjait sem az idő, sem a tudományos érdeklődés keretei nem lépték át. Lázár Istvánnak három kéziratban maradt munkáját találta meg Gál Kelemen. Mindhárom latin nyelven Íródott, a felfedezőjük megállapítása szerint csodálatosan szép és ékes latin nyelven. Az egyik „Logika“, a másik „Methaphisiea“, a harmadik pedig „Tentamen philosophicum stb.“ eimen marad1 az utókor szántára. Nem célunk s nem is tudjuk részletesebben ismertetni ennek a három munkának az értékeit, de Gál Kelemen előadása s az 3 kritikai megállapításai után kötelességünk bán szán év távolából, elégtételt adni ennek a korában kellő elismertetéshez nem jutott filozófusnak, aki müveiben Leibnitz-cel és Wolffal vitatkozik, a német tudományos világ e halhatatlan szellemeivel s a fizikai viszonylagosságról szóló tételével egyenesen a legújabb tudományos irány határát, Einstein elméletét érinti. De a méltatlanul feledésbe merült Lázár István filozófiai Írónak a mostani időkkel sincsen valami nagy szerencséje. Munkái, amelyek megérdeme1 nek a megjelentetést, az idők mos- tohaságai miatt épp úgy nem kerülhetnek nyilvánosságra, mint az ő korában. Gál Kelemen lelkes fáradozása azonban igy is megmenti az örök. feledéstől s ha az egész munka nem is fog napvilágot látni, de remény van arra, hogy legalább a Gál Kelemen róla szóló terjedelmes tanulmánya s abban müvei és filozófiai irányának részletes ismertetése sajtó alá kerüljön s igy Lázár István tudományos és irodalmi működése megfelelő elismertetést kapjon a hálás utókortól. S. Nagy László. Az erdélyi kereskedelmi és iparkamarák nagy többsége az autorizáció rendszere ellen foglalt állást Ismeretlen erdélyi,filozófus t fedezett fel dr.'íGÉfí’Kélemen
