Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-25 / 45. szám

8 KeietiUjsjíg vx. fiVF. 44. SZÁM. KÖZGAZnASÁ Hét százalékra szállítja le a kamatiákat a Nemzeti Bank A jegybank közgyűlése f@A7DA (Bukarest, február 23.) Szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap dél­előtt a Nemzeti Bank évi közgyűlését, amelyen 172.500 részvény képviseletében 341 részvényes jelent meg. A közgyűlésen Constantin Árve­tésen bankkormányzó elnökölt. Jelen volta;;: Oscar Chiriaeescu alkormányzó, Lapedatu, Buzdugan, Stoxeescu, Mosoiu, Hadrian és Po- ruti Petre. Az igazgatósági jelentés ismertette a műit év eseményeit, majd a bankkormányzó tett iendkivül érdekes kijelentéseket: — A Nemzeti Bank közgyűlését mindig ün­nepnek tartom, évi beszámolóink, amelyek az intézet vezetőinek és a részvényeseknek erő­egyesítését jelentik azokkal a hullámokkal szemben, amelyek ránk akarnak törni. A rész­vényesek takarékosságra hívnak fel bennün­ket. A jelentésből az állapítható meg, hogy 1031. év folyamán hatvanmilliót takarítottunk meg a tisztviselők és az igazgatósági tagok együttes nagy áldozatával. Takarékoskodtunk és takarékoskodni fogunk, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Nemzeti Bank széleskörű intézmény, amelytől úgy az állam, mint a ma­gángazdaság követelmények teljesítését várja. Azzal vádoltak meg, hogy kormányzói műkö­désembe politikai színezetet vittem be. Igaz, éveken át voltam egy politikai párt tagja és erre büszke vagyok. Nem vagyok gazdag em- iber, majdnem akaratom ellenére kerültem a Nemzeti Bank élére és azonnal eltávoztam, amikor úgy gondoltam, hogy bizonyos jogi kér­dések ezt az elhatározást követelik és csak ak­kor tértem vissza, amikor ezt a jogi kérdést le­zárták és újra felkértek az intézet vezetésére.! Becsülettel teljesítettem kötelességemet min-' den politikai befolyástól menten. A Nemzeti Bank épületét templomnak tekintem, vezetőit papoknak, akik hivatásuk magaslatán állanak, i Energikusan visszautasítok minden vádat, amely szerint itt más érdeket szolgálnék, mint a koz érdekét. Választásokra nem ajánlottam és nem ajánlok senkit. Érvényesítsék a részvé­nyesek szabad elhatározásukat. Politikai kér­déseknél; itt nincs helye és azon a napon, ami­kor rám bizonyítják, hogy a Nemzeti Banknál politikát csinálok, tüzcsvassal bélyegezzenek meg. Kijelentem, hogy a Nemzeti Bank a kon­vertálás kérdésébe nem avatkozott bele, sem a különféle politikai pártok, sem a kormány el­gondolásaiba. Azzal is megvádoltak, hogy túl­zottan optimista vagyok. Igaz, hogy a helyzet nehéz, azt nem lehet lekicsinyelni, de nyűgöd tan jelenthetem ki, hogy a helyzet súlyossága nem verhet le ben­nünket. A lej olyan szilárd, hogy Romá­nia privilegizált helyzetben van, szá­mos más állammal szemben. A lejt ma már nem dobják, a külföld rendíthe­tetlenül bízik valutánkban, sőt ma már mind­nyájan érezzük, hogy a lej nagyobb erőt repre­zentál, mint amilyet mi értékeltünk neki a sta­bilizáció alkalmával. A lej stabilizációja az or­szág összlakosságának áldozathozatalával tör­tént és megingathatatlan. A választások során uj adminisztrátorok­nak Balcoianut és Stoicescnt választottál; meg, mig Pcrutiu Petrével kapcsolatban, akinél sza­vazásegyenlőség állott fenn, uj választást ren­deltek el. Az uj választás során Demetrescu került ki győztesen. Az egyik részvényes kérte a kamatláb leszállítását, amire elhatározták, hogy azzal a legközelebbi igazgatósági ülés fog foglalkozni. Bizonyosra veszik, hogy az igazga­tóság a jelenlegi körülményeknek megfelelően a bankkomatlábat nyolc százalékról hét száza­lékra fogja leszállítani. Bovatvewsiö; TÖKÖK BÁLINT, aa KOK titkára,.-wäRfcär­A cementkartellen a sor A kartellkérdós Románia egyik legégetőbb problémája. Elvégre azt igazán nem lehet ki­fogásolni, hogy ha a különböző foglalkozási ágak speciális érdekeik megvédésére összefog­nak. Nálunk azonban az ilyen természetű tö­mörülések csak egy célt szolgáltak: uralni a piacot és a legmagasabb árak elérése. A cukorprobléma szőnyegrehozatala maga után vonja egy egész sereg ilyen természetű kérdés likvidálását. Itt van például a cement- kartell. Az épitkezések elősegítésének ürügye alatt a kormány súlyos kedvezményekben ré­szesítette, A kartell aztán megállapította az! egységes árakat és az a polgár, aki nagynehe- zen összekuporgatott egy annyi pénzt, melyből lakásépítkezés kiadásait fedezhetné, kénytelen volt lemondani ilyirányu tervének megvalósí­tásáról. A cement olyan horribilis összeget igényel, hogy csak a krözusok gondolhattak építésre. Tudomásunk szerint a kormnáy akciót in­dított be a megélhetés olcsóbbátételének eléré­sére. Ityen esetekben nemcsak az élelmiszer- árakat, hanem a lakbéreket is redukálni kell. Addig viszont, mig az építőanyag bevásár­lása leküzdhetetlen akadályokba ütközik, a lakbércsökkenésgondolat utópia marad. A kor­mánynak elsősorban az alábbi pontokat kel­lene tanulmányoznia: 1. Mennyi a cement előállítási ára? 2. Mennyi a piaci ár ctlföldön? 3. Mekkora a piaci ár külföldön? 4. Mekkora a jövedelem? 5. Mekkora a vám? 6. Mekkora kellene legyen az elfogadható ár? 7. Lehetséges-e a vámredukció? Tatain alminiszíer intervenciója a hegyvi­dékek gabona segélyezése ügyében. Bukarestből jelentik: Tataru Conolan erdélyi alminiszíer a szövetkezetek központi bankjával érintke­zésbe lépett, hogy Máramaros és a többi hegy­vidék nyomorgó lakossága részére gabonát ■'«» *ri Az erdélyi állatkivitel leküzdhetetlen ne­hézségekkel küzd. Déváról jelentik: A háboru- utáni általános védővámpolitika legfőbb törek­vése az volt, hogy egyrészről támogassa a bel­földi termelést, másrészről rekompenzációs ala pon biztosítsa a külföld felé irányuló forga! mat. Románia közgazdaságát nagy veszteség érte azáltal, hogy kiviteli lehetőségei az utóbbi hónapokban nagyon megcsappantak, az erdélyi mezőgazdaság egyik legfontosabb bevételi for­rása az állatexport volt, a dévai Seiger cég ez­előtt három évvel egymaga annyi élőállatot ex­portált Amerikába, mint amennyit most a kon- tingentálás egész Románia részére tesz lehe­tővé. Elveszett a francia és olasz piac is, ezzel szemben az iparcikkek behozatala még mindig nines kontingentálva. Feltétlenül szükséges, hogy az export és import junktimba kerüljenek egymással és a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a román gazdák érdekei az egyez­mények kötése alkalmával nagyobb védelem­ben részesüljenek. Aonuéi W i űrnASJCÁ • Goeéacks, Mi* több valót 23 év ót* • iagţobbaa bevált tügyazerű Icezeiés oizto* siket Azon« nai megszünteti fájdalmakat e« svitia a ítyuDarit «ebet én várzó Helyeket. — Semmi ártalma» alkatrész, Reggel és este agy suppositorium bevezerendó Minden cy6í?y* szertárban es drogériában kapható. GOEDECKE & Co. CHemizché Fabrik und Export Ak£.*Ges. BEKLIX-t’HAKLOT lEXBCKO. I. Képviselő: Heinrich Siebeneicher Bukarest. Strada Smârdan No 4. Balázs Ferenc előadása az „Erdélyi Fiata­lok“ faluszemináriamában. Sajátságos s nem minden jelentőség nélküli hangot ütött meg Balázs Ferenc, az ismert nevű fital mészkőt lelkész az előadásában, amelyet annak az elme letnek bírálatával kezdett, amely szerint a gaz­dasági világválság csak az ,összes ebben szen­vedő államok gazdasági együttműködésével szüntethető meg. Kifejtette, hogy ez az együtt­működés elméletben helyes, de gyakorlatilag a válságot megoldani nem fogja, amennyiben egyelőre megvalósíthatatlan. Az emberiség még nem képes együttműködés megvalósítására olyan hatalmas területen. Együttműködésre azonban szükség van. Fölvetette azt a gondo­latot, hogy a gazdasági tényezők koordinálását kisebb, 10—15 falut magukba foglaló vidékeken kell megkísérelni, A falvanként megalakítandó gazdakörök szövetsége a vidék részére egysé­ges programot dolgoz ki. Legfontosabb teendő a vidék rendelkezésére álló nyersanyagok ipari földolgozása szövetkezeti műhelyek révén. Ilyen módon a vidék ruhaszükségletét például teljesen maga láthatná el, amennyiben a gaz­dák a saját maguk termelte lent, kendert és gyapjút saját szövetkezeti műhelyükben fo­nallá földolgoztatják s esetleg meg is szövetik. Ugyancsak szövetkezeti alapon szerezné meg a vidék a maga részére a szükséges tanult em­berek szolgálatát, s rendes alkalmazásban tar­tana egy-két gazdasági tanácsadót, orvost, ál­latorvost, mérnököt, iparművészt, sőt jogi ta­nácsadót is. Arra, hogy minden szükségletet a vidék előteremtsen, szó sem lehet, de bizonyos, hogy a ruhanemüek s a szakértői tanács szö­vetkezeti utón való biztosítása lényeges anyagi könnyítést fog jelenteni, ami a gazdák egyéni költségvetései egyensúlyát megteremtheti. Ha több vidék ilyen módon megszerveződik, azok szövetkezhetnek bőr-, cukor, gép- stb. gyárak fölállítására. Az elv az volna, hogy a vidék gondoskodjék a maga szükségletei ellátásáról. Előadó rámutatott arra a körülményre, hogy az általa előadott elvek már többé nem csupán elméletiek, mivel ő Felső-Aranyosszék kilenc falujában az ilyen irányú mozgalmat már meg­indította s ennek első eredményeképpen a vi­dék a legjobb utón van, hogy ez év április hó elsejétől kezdve egy arra képesített gazdasági tanáradét alkalmazzon. Vásárolhatnak-e közösen bort a gazdakö­rök tagjai? Ezt kérdi egyik gazdakör az EGE- től, azzal az indokolással, hogy a faluban 25 lejt kérnek egy liter borért és a gazdakör 6 lejért adhatná ugyanazt. A válaszunk az, hogy a gazdakör tagjai beszerezhetik közösen szükség­letüket és azt eloszthatják. A közös beszerzés nem hasszonnal járó közvetités, nem kereske­delem és igy nem is esik adó alá. Ahogy az ekéket, vetőmagvakat, tenyészállatokat stb. kö­zösen vásárolhatják a gazdakörök, épugy a bort is, főként ha olyan szemérmetlen uzsora áron mérik azt a falun. Ez önvédelem. Szőlősgazdák figyelmébe! A földművelés- ügyi minisztérium most egy törvényt készít elő, amely az uj szőlőtelepítéseket szabályozni és részben megakadályozni fogja. Előrelátható­lag azonban ez a törvény csak a következő év nyarán fog életbe lépni. Aki tavasszal uj sző­lőt akar telepíteni, azt még valószinüleg akadály nélkül teheti, később erre a minisztériumtól engedélyt kell kérnie. Ezért az uj szőlők telepí­tésével nem tanácsos hosszasan várni és a sző- lőolt vány okát a következő tavaszra már most. ajánlatos megrendelni. Mivel 1932. év tavaszán cserebogár rajzás lesz, az 1932-ben ültetett uj telepítések csimaztól nem fognak kárt szen­vedni, ezért különösen ajánljuk a következő ta­vasszal a lehetőség szerint minél több uj sző­lőt telepíteni. Szaktanácsokkal az összes sző­lészeti és gyümölcstermelési kérdésekben az EGE szívesen áll az érdeklődök rendelkezésére. Kérdést intéző levelekhez ‘á0 lebélyeg mellé­kelendő. FAISKOLÁK ES SZOLLÖOUVÁNYTElfPEK RT. ANBROSS.FSSCHER&CO. aiud. j.u d.alba Árjegyzék dutalau.

Next

/
Oldalképek
Tartalom