Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-25 / 45. szám

VX. BVF. SZÁM. KntnUjsXG Lukács László volt magyar mlhlsiterelnök meghalt va X r?gi Magyarország egyik legértékesebb és' legismertebb politikai egyénisége halt meg ma éjszaka Budapesten. Lukács László, volt ma­gyar miniszterelnök tiz nappal ezelőtt influen­zába esett, amelyből felgyógyulni nem tudott és nyolcvankét esztendős korában elhunyt. Lukács László erdélyi ember volt, örmény származású, Zalatnái született 1850-ben, közép­iskoláit Kolozsváron végezte. Jogtudósnak indult de egészségi állapota nem birta el a folytonos tanitást — harmincnégy éves korában kinevez­ték a győri jogakadémiára tanárnak — hirtelen pályát változtatott és beiratkozva a szabadelvű pártba, Magyarigen kerületben képviselővé laszttatta magát. Nem volt nagy szónok, parlamenti felké­szültsége inkább a szakember felkészültsége volt. Pénzügyi és közgazdasági tanulmányokkal fog­lalkozott és Tisza Kálmán, aki megszerette értel­mes és szorgalmas párthivét, kineveztette a pénzügyminisztériumban tanácsosnak. Lukács László azonban ismét egészségügyi állapotára hivatkozott, kijelentvén, hogy a hivatalban is épp annyi időt kell ülnie, mint a katedrán, neki szabadfoglalkozásra van szüksége, ezért le mondva a miniszteri tanácsosságról ismét kép­viselő lett, pár éu múlva pedig, amikor Wekerle Sándor vette át a kormányt, a pénzügyminisz toriamban államtitkár lett. Ahogy Wekerle átvette Tisza Kálmántól ezt a használható embert, úgy vette át, Bánffy De­zső is Lukács Lászlót, azzal a különbséggel, hogy az ő miniszterelnöksége alatt Lukács László a kabinetben már mint pénzügyminiszter foglalt helyet. Közben egyre-másra változtak a kormá­nyok, Széli Kálmán jött, Kuen Héderváry, Tisza István, de Lukács Lászlót, mint pénzügyminisz­tert mindegyik kormányelnök megtartotta, mint egy olyan szakembert, aki nélkülözhetetlen Bi­zonyos, hogy Lukács László praktikus esze sok olyan pénzügyi problémát oldott meg, amelyek Magyarország gazdasági kibontakozása szem­pontjából igen jelentőségesek. Az ő gazdasági koncepciója érvényesült az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezéseknél is, ő hozta létre a hitel­szövetkezeti osztálysorsjáték értékpapirforgalmi adóról szóló törvényeket mindaddig, amíg Bécs- ben észrevették, hogy Lukács László nemcsak pénzügyi zseni, de nagy politikai elme is, aki adott esetben ügyesen ki tudja bogozni a ma­gyar politikának mind szövevényesebbé váló szálait. A század elején Lukács László, Ferenc Jó­zsef homo regiusa, de Lukács László kormány­alakítást nem vállalt. A magyar belpolitikában a szabaderő rezsim évtizedes uralmát a koalíció váltja fel, amely az ellenzék politikusait a kor­mányzásban való részvételre hívja. Lukács Lász­ló most visszavonult azzal a meggondolással, hogy a koalíció egy-két év alatt úgy is levitézlik és akkor ő fogja megalakítani az uj szabadelvű kormányt. így is történt. A koalíció kormánya alatt átcsoportosította a szabadelvű párt erőit. felfrissítette a vezérkart és 1910 elején Nemzeti Társaskör címen uj pártot alakított. Mint desig­nált miniszterelnök 1910-ben azonban még nem tudott kormányt alakítani, kormányalakítása 1912-ben sikerült, amikor a miniszterelnökségen kívül a belügyminiszteri tárcát is magának tar­totta fenn. A magyar belpolitikában izgalmas napok következtek be. Az ellenzék mind hevesebb elő- töréseket tett. A választójog, önálló nemzeti had­sereg, önálló jegybank — ezek a husba-vérbe vágó jelentős kérdések kerültek szőnyegre, ame­lyek úgyszólván világnézetileg élesítették ki az ellentéteket. Az obstrukció heves ellenállása meg­akasztotta a kormány munkáját és ekkor zaj­lott le az a parlamenti csínvként aposztrofált szavaztatás, amikor „zsebkendőivel szavaztat ták meg a véderő és honvédség újjászervezésére vonatkozó javaslatot. Az obstrukciós párt egyik botrányt a másik után provokálta a parlamentben. Egyizben fegy­veres karhatalom igénybevételére is szükség volt. Az ellenzéki pártok Lukács Lászlóban lát­ták legfőbb ellenségüket és azzal vádolták meg hogy panama utján egyes pénzintézetektől a párt kassza részére sápokat szerzett. ; Lukács László személyes ellenfele ebben az időben az ugyancsak erdélyi származású Désy Zoltán volt, aki ellen Lukács László rágalmazási pert indíttatott. Óriási feltűnést keltett, hogy a budapesti tábla Désyt a rágalmazási perben fel­mentette. Az Ítélet Lukács László egyéni integri­tását nem érintette, de a helyzet olyan volt, hogy a felmentő Ítélet után a Lukács-kormány nem maradhatott és igy Lukács lemondva, gróf Tisza Istvánt ajánlotta utódjául. Gróf Tisza István miniszterelnökségének má­sodik évében azonban olyan esemény történt, amely egy egész politikai korszakot zárt le. Ki­tört a világháború és,az ezt követő események véglegesen elmosták a Lukács László által repre­zentált szabadelvű korszakot, összes „békebeli“ problémáival együtt. Magyarország sorsa úgy alakult, hogy Lukács László többé nem térhe­tett vissza a politikai életbe — vagy talán nem is akart többé visszatérni. Teljesen visszavonult a magánéletbe, megszűnt képviselőnek is lenni, noha még abban a korban volt, hogy aktiv sze­repet vállalhatott volna. Élete olyan csendes volt, hogy sokan, akik ma Lukács László halálának hirét olvassák, meglepve kiáltanak föl: Hát Lu­kács László még élt? A Lukács-család a ma politikai életében egyáltalában nem szerepelt. Lukács László bátyja, Lukács Béla, aki Baross Gábor halála után lett kereskedelemügyi miniszter, a túlfeszí­tett munka következtében súlyos idegbajt ka­pott és a Dunába ölte magát. Lukács László fölé­nyes világfelfogását, idegeinek nyugalmát, testi képességének szilárdságát azonban késő öreg­ségig megtartotta és ha az alattomos influenza betegség meg nem támadja szervezetét, úgy még most is testi és szellemi képességeinek teljes bir­tokában élhetné napjait. Japán leszerelési javaslatát csendes mosoly- lyal hallgatták a leszerelési konferencián (Genf, február 23.) A leszerelési konferen­cia keddi teljes ülésén Guatemal, a Bolivia és Columbia delegátusai szólaltak fel az általános vitában. Ezután a szovjet delegátus nyújtott be határozati javaslatot, amely szerint a tár­gyalások alapját a teljes és általános leszere­lés kell hogy képezze. Az angol delegátus ja­vaslata a tárgyalási alapot az elökészitőbizott- ság tervezetében találja meg. A japán delegá­ció is beterjesztette gyakorlati leszerelési ja­vaslatait, amelyben elitéli a baktériumhábo- rut, a városok bombázását, a polgári lakosság megtámadását és ezek betiltását követeli. A japán delegáció tegnap 9 pontból álló jegyzéket nyújtott át Hendersounak a leszere­lés ügyében. Japán hangoztatja, hogy az elő­zetes bizottság javaslatait elvben alkalmasak­nak találja arra, hogy egyezmény bázisául szolgáljanak, de különös intézkedéseket kivan­nak életbeléptetni arra az esetre, ha a hatal­mak valamelyike az egyezményt megszegné. A népszövetségi delegátusok csendes mosollyal hallgatták végig az előterjesztést, amely frap­páns ellentétben van a távolkeleti események­kel. A dési kizárta gimnázium igazgatósága három növendékét, mint „kommunisták at“ Házi vizsgálat pofonokkal fűszerezve — Â rendőrség megállapítja a kisdiákok teljes ártatlanságát, de azért még sem járhatnak iskolába (Dés, február 23.) Példátlan botrány fog­lalkoztatja Dés város lakosságát. Nincs más­ról ugyanis szó, mint hogy a helybeli állami gimnázium igazgatósága kizárta három tizen- két-tizenhárom éves növendékét. Az ügy már csak azért is érdeklődésre tart­hat számot, mivel a humor határát súrolja az a tény, hogy az ucca porában játszó fiúcskák­ra rá akarják húzni a kommunizmus vádjának köpenyét. A meglehetős furcsa tanügyi históriának igen érdekes előzményei vannak. Pár nappal ezelőtt a dési rendőrség politi­kai osztálya őrizetbe vette Nasch doktor fog­orvost, öt kereskedelmi alkalmazottal együtt. A rendőrség emberei azt a vádat emelték elle­nük, s különösképen Nasch fogorvos ellen, hogy külföldi utjai alkalmával szovjetpoliti- kusokkal érintkezik. A vizsgálóbíró az. nban nem látta fennforogni a letartóztatottakkal szemben hangoztatott vádakat és szabadlábra helyezte őket. Ezzel a kérdést nagyon sokan lezártnak te­kintették. Az ügynek azonban újabb furcsa kinövései támadták. Nasch doktornál lakik Grün Izsák nevű unokaöccse, aki az állami gimnázium III. osztályos tanulója. Pár héttel ezelőtt aztán Pataehi igazgató maga elé hivatta Grün Izsákot, Szörény Mik­lós negyedik osztályos és Szilassy Gábor III. osztályú tanulókat. A gyermekek kíváncsian álltak meg az igazgató előtt, vájjon milyen ügyben kérette őket a gimnázium vezetője? Pataehi ur hivata­los minőségében kijelentette, hogy mint kommunista agitátorok, többé nem hallgathatják a gimnázium elő­adásait. A fiúcskák nagyot néztek, csodálkozásra azonban nem igen volt ideiük. Cherebetiu ta­nár jelent meg a láthatáron, aki sorra kihall­gatta mind a három növendéket. Hogy a meg­félemlítés teljes legyen, a gyermek elbeszélése szerint Gherebetiu tanár ur Grün Izsákot fel is pofozta. — Te kommunista propagandát csinálsz. — Kérem, nekem nincsen tudomásom róla. Ezzel le is zárult a vizsgálat. Nemsokára tanügyi inspektor jött le Kolozsvárról, aki a tanárok'véleményezése alapján egyoldalú jegy­zőkönyvei vett fel az esetről és újból vonatra ült. Kolozsvárról az összes iratokat leküldték a dési rendőrségre, ahol szintén elővették a gyer­mekeket. A dési rendőrség vezetői, akik ilyen kérdé; sekben mégis csak illetékesebbek, mint Pataki (vagy Pataehi?) igazgató ur, hivatalosan meg­állapították, hogy a három tanulónak semmi köze sincs a kommunizmushoz. A rehabilitáló okmányok ellenére a három növendék még most is otthon tartózkodik, vár­va a közoktatásügyi miniszter „rehabilitáló“ intézkedését. ___ _________ Ne mulassza el felhívni az 50-68 telefonszámot, hol közvetlenül a ter­melőtől szerezheti be olcsó fa szükségletét s Príma vágott fa q ...............60 lel Príma bántott fa q - - - - 68 lei Öl fa 900-1200 leiig lq-tól följebb szállítunk. Minden vásárló meggyőződhetik személyesen a pontos mérlegelésről és a fa jóságáról a telepen, Strada Londra (Hosszú ucca) 25. Cziment Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom