Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-25 / 45. szám

C&Utörtöl* a A Cluj -Kolozsvár, 1932. február 25. * MlBTlUrSKG Előfizetés belföldön; Egyévra 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej ■■■- 1 »'■■■■■'■ 1 ■■■■■■!.»' 1 .............—......... Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam 4c 45. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévro 50 Pangó, félévre 25 Pangó, negyedévre 12.53 P. Egyes szám ára 20 fillér Kétlaki Játék (I.) Japán a genfi leszerelési konferencián ma ünnepélyesen beterjesztette javaslatát. A ki­lenc pontból álló javaslat elitéli a mérges gázak használatát és nyilt városok bombázását. Az ilyen eljárást embertelennek minősiti, kulturné- pek cselekedeteivel össze nem egyeztethetőnek. Mialatt a delegátus minden ékesszólásával, moz­dulatainak plasztikus játékával adott nyomaté- kot kijelentéseinek, a leszerelési konferencia tagjai csendesen mosolyogtak. Ez a mosolygás, amely finoman, diplomati­kusan ült meg az ajkak szögletében, aligha nem a japán kéilakiságnak szólott. Japán Genfijén tiltakozik a mérges gázak használata ellen, de Sanghaiban mesterséges ködök védelme alatt do­bálja szét gázlövedékeit. Japán ellene van nyilt- városok bombázásának és ugyanakkor Sanghai­ban minden hadüzenet nélkül egy milliós nyilt várost támad meg légi rajaival. Ezek a japánok ügyesen megtanulták a stratégiát — gondolhat­ták magukban a delegátusok. De nemcsak az európai stratégiát, az európai diplomáciai módszereket is l ehel, hogy inig a japán delegátus közel tartva szemüvegét a gépírásos papírlaphoz, ame­lyen ama bizonyos kilenc pont áll, nem figyel­hette meg európai kollégáinak gúnyos arcát, amellyel békemegnyilatkozását kisérték. Mire fáradt mozdulattal a zöldasztalra ejtette a pa­pírlapot, talán már el is tűnt a mosoly és helyet engedett annak a komoly ünnepiességnek és beiskolázott szakszerűségnek, amely az ilyen fontos ügyek tárgyalásánál kötelező. De lehet, hogy észrevette ezt az incselkedő kis iróniát, amelyre azonnal készen állott számára is a vá­lasz. Mert az angolok, amerikaiak, franciák, cse­hek, akik a távolkelet nyugalmát oly rendíthe­tetlenül fontosnak tartják és a béke szempont­jából annyira nélkülözhetetlennek, maguk sem jobbak a Deákné vásznánál. Hiszen Anglia ép­pen a napokban kilenc tölténnyel, lőszerrel teli hajót horgonyzott ki Sanghaiban, hogy ellássa a kínaiakat fegyverrel A francia fegyvergyárak és kémiai üzemek is éjjel-nappal munkában vannak, hogy minél gyorsabban kiszolgálják mu­nícióval a japánokat vagy a kínaiakat. E te­kintetben aa európai fegyvergyáraknak nincs skrupulusuk, hiszen a világháború alatt egyes lapok leleplezései szerint megtörtént, hogy had­ban álló európai államok szállítottak egymásnak semleges államokon keresztül fegyvert. A jegy- zékező nagyhatalmak nemcsak jegyzékeket szál­lítanak Keletre, hanem az acélkupokba zárt tö­meghalált és ha a japán delegátus a leszerelési konferencián erre a kétlakiságra gondolt, úgy az ő ajkán is stílusosan megjelenhetett az a bizo­nyos japán mosoly, le sourire japonaise. Ilyen apró tünetek teszik napnál világosab­bá, hogy miért nem lesz semmi eredménye a le­szerelési konferenciának. Az őszinteség hiányzik, A következetesség. Ha Japán el meri követni azt a vandalizmust, hogy a védtelen polgárságra do­bálja a bombáit, legyen annyi bátorsága, hogy ezt a leszerelési konferencián is helyesnek tart­sa. És ha az európai hatalmak úgy vélekednek, hogy meg kell akadályozni a kínai-japán há­borút, úgy elsősorban kezdjék azzal, hogy ne adjanak muníciót, mert jegyzékek mellett még lehet háborúzni, de muníció néikül aligha. Ál­lítólag a titkos diplomáciát eltörölték, de a Popovicfi mutály kizárását másod- szór sem szavazták meg A súlyos tettleges inzultus elleni határozathoz nem gyiilt össze a szükséges szavazat — Argetoianu megfenyegette a fizetését kérő papságot Vaida Sándor audienciáidnak nags Jelentőségei tulajdonítanak — fiz utcán inzuiidlfnk egg inter­pelláló képviselőt (Bukarest, február 23.) Az a parlamenti botrány, ami hétfőn zajlott le a kamarában, a kormány szárnál ) meglepő következményeket hozott. Popovici Mihály volt pénzügyminszter hatalmas ökölcsapásokkal ütötte le 'Mares kor­mánypárti képviselőt, a kormány törvényja­vaslatának előadóját a szónoki tribünről, a vá­daskodó kijelentések .Yatt. Talán maga Popo- vivi sorii hitte, hogy a bukaresti sajtó ennyire nem Ítéli ei az inzultust. Be arra semmi esetre som számi tolt, hogy a szokásos fegyelmi Ítéle­tet ne alkalmazzák. Azonban a fegyelmi bizott­ság kizárási indítványához a kormánypárt nem tudta a szükséges számú szavazatokat összehozni s az a szinte példátlan eset előtt, áll a parlament, hogy a tettleges inzultust nem tudja elitélni. Jellemző helyzet ez a mai köz­hangulatra. Vaida és Mirto a királynál. Vaida Sándor ma délben kihallgatáson volt a királynál, aki a volt miniszterelnököt ebédre is meghívta. Kihallgatását az Adeverui egy választási kormány problémájával hozza kap­csolatban. Mirto fél 4 órakor jelent meg kihallgatáson és ismertette a király előtt választójogi elabo­ratu mát. A sajtó véleménye szerint Vaida az uralko­dónál történt audenciáján ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, amelynek megoldását csak a jelenlegi kormány lemondásában látja. A kormány utódja vagy egy választási kormány lehet, vagy pedig egy más egységes kormány teljesen szabad kézzel a kormányzási teen­dőkre. A nemzeti parasztpárti politikus termé­szetesen a legalkalmasabbnak a nemzeti pa­rasztpártot látja a feladatok megoldására. A választási kormány semleges, vagy semlege­sített lehet, azaz hivatalnokkormány, vagy pe­dig az egyes pártok nem vezető politikusaiból álló alakulat. Vaida audienciája után Mirto jelent meg a királynál, aki választási törvény-* tervezetét ismertette. Cuzisíák a fogtechnikusok és a Lomási favállalat ellen. A kamara ülésén Reiter bukovinai képvi­selő a bukovinai nyugdíjasok, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint az állami tisztviselők hát­ralékos illetményeinek ki nem fizetéséről inter­pellál. «P Malaiu antiszemita képviselő Trifu cizistá- nak interpellációjára utalva azokról beszél, akik szerinte nem megfelelő utón jutottak hozzá fogászati engedélyükhöz. Szerintük a tan­folyamnak mintegy 268 hallgatója annak­idején hatalmas összegeket adott össze a vizs- gáztatóbizottság megvesztegetésére, úgyhogy egy-egy bizottsági tag részére mint­egy hétszázezer lej jutott. Kéri az idevonatkozó dossziékat. Egy másik kérdés a Lomási erdőipar favállalat 253 millió lejes pénzbüntetésére vonatkozik s erre vonatkozólag is kéri a szük­séges iratokat. Argetoianu megfenyegeti a papságot Fuioara lelkész a lelkészi fizetések ki nem utalásáról panaszkodik. Radovici kormánypárti képviselő ezzel siet Argetoianu segítségére: — Azt hiszi ön, hogyha a pénzügyminisz­ternek volna pénze, nem fizetné ki a lelké­szeket? Argetoianu azonban megdöbbentően cinikus fenyegetéssel válaszolt s ezt mondta: — Ha erről a kérdésről itt még egy pap beszélni mer, akkor egy hónappal még későbben folyósítjuk az összegeket. (Folytatás a 2-ik oldalon). szemfényvesztés játéka a nyilt diplomácia csa-j tározásai mellett is egyformán folyik. És nem-1 csak a külpolitika kevésbé áttekinthető berkei­ben, de egyes európai államok közvetlen szom­szédságában is. Így például Franciaországban az általános választások előkészületeinél nyíltan azzal agitálnak, hogy nem szabad Franciaország­nak leszerelnie, mert Németország titokban fegy­verkezik és milliós hadsereget tart készenlétben. A szerencsétlen francia kispolgár hanyathomlok siet majd a jobboldaliakra leadni szavazatát, nehogy Németország ismét áttörjön Franciaor­szág megvitathatallan védelmi gyűrűin. Hál úgy fest Németország, mind aki komolyan meg akarja támadni Franciaországot? Hát van józan eszü ember, aki feltételezné, hogy Németország milliókat tart fegyverben? Igen, Németország a legújabb kimutatás szerint több mint hatmillió embert tart — munkanélküliségben, amely hol­nap a forradalomnak a hadserege lehet, de sem­miesetre sem az a hadsereg, amelytől a franciák tartanak. És ez a szemfényvesztés! játék olyan országgal kapcsolatosan történik, amelynek éle­te mindenki számára, de leginkább Franciaor­szág számára megközelíthető. A világpolitika ma már — mondják az op­timisták — nem olyan képmutató, mint régeb­ben. Tegyük fel, hogy igaz. De ha nem képmu­tató, akkor szemérmetlen. Szemérmetlenebb, mint valaha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom