Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-22 / 43. szám
Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országa s Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kladóhivaUli telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam :jc 43. szám Előfizetés Mag y ar ország on: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.53 P. Egyes szám ára 29 fillér Állampolgárság és lojalitás Irta: Szász Endre Az uj igazságügyminiszter elmondotta első nagyobb beszédét a kamarában. Ez a beszéd a legutóbbi másfél évtized egyik legfájdalmasabb és legkeservesebb problémáját, az állampolgár- sági ügyek rendezését vitte a parlament plénuma elé. •». Bámulatos az a rövidlátás, a körülöttünk zajló élet eseményeivel szemben tanúsított érzéketlenség, mondhatni vakság, amellyel az igazságügyek legfőbb őre nézi ezer meg ezer — ki tudná a számukat pontosan megmondani? — hontalan sorsát, sőt sorstragédiáját. Akkor, amikor már román politikusok is kezdenek megbarátkozni a középeurópai népek közelebb- hozásának gondolatával, amikor egy kolozsvári egyetemi professzor a napokban megtartott előadásában a román-magyar perszonális unió mellett keres és talál érveket, amikor az egymás mellett élő népek és országok szoros összefogása immár napi probléma: a kormány egyik legfontosabb posztjának miniszteriális viselője még mindig azon fáradozik, hogy homályba burkolt szavaiból csak nehezen lehessen kihámozni azt az álláspontot, amely egy régen megszerzett jog elismerésénél „megbízható“ és „nem megbízható“ kategóriákat akar érthetetlen makacssággal fenntartani. Sajnos, ezek a kijelentések mégsem annyira homályosak, hogy meg ne láthassuk benne azt a világos szándékot, amely sok szerencsétlen egzisztenciát és sok szerencsétlen családot akar továbbra is teljes bizonytalanságban hagyni és alantas közegek szeszélyétől egyik országhatárról a másikra dobálni. Mert miről is van szó? A világháborút lezáró békeszerződések nem gondoskodtak minden kételyt kizáró precizitással arról, hogyha már az uj határok könyörtelenül kettészakítottak városokat, birtoktesteket, sőt nem egyszer házakat, a régen egy hazában élő családok tagjait esetenként négy-öt állam között szórták szét, legalább ott élhessen zavartalanul min- denld, ahol a nagy sorsfordulat megtelepedve találta. Ha rendelkeztek is erről bizonytalan paragrafusok, — mert nem lehetett egyetlen zseniális jogász sem, aki az élet által produkált legkülönbözőbb eseteket egy kaptafára tudta volna huzni, — de arra bizonyára nem gondoltak sem Versaillesben, sem St.-Germainben, sem Trianonban, hogy az uj államok egyáltalában nem igyekeznek megkönnyíteni és egyszerűvé tenni az állampolgárság kérdését azokkal szemben, akiket már eleve nem kivánatos elemeknek Ítéltek, ha azok véletlenül a volt ellenséges államok valamelyikének nemzettestébe tartoznak. Tagadhatatlan, hogy az idő ezen a téren némi enyhülést hozott és a román hatóságok ezt a kérdést nem mindig kezelték kérlelhetetlen szigorral. Éppen ez a körülmépy nyújtott reményt arra, hogy az állampolgárság kérdésének törvényes rendezése harmóniában fog maradni a gyakorlattal s mindazt, ami kimaradt a békeszerződésből, reálizálni fogja az élettel számoló humánus, főleg pedig mindenkivel szemben egyenlő mértéket alkalmazó uj állampolgársági törvény. Azt mondja az igazságügyminiszter kamarai nyilatkozatában, hogy a jelentkezési terminus meghosszabbi fásának nem ellensége, de csak megfelelő garanciák mellett, mert csak azoknak az állampolgárságát hajlandó elismerni, akiknek lojálitásáról meg van győződve. Tehát ismét a régi nóta. Osztályozás első és második osztályú polgárok rangsorára, egy kizárólag jogi és közigazgatási aktusnál lojálitási bizonyítványok hajszolása, szóval annak a türelmetlen szellemnek a felidézése, amely ellen annyi következetességgel harcolunk, sajnos, legtöbb esetben céltalanul. Ha nem tudná Pop igazságügyminiszter ur, úgy ezennel értésére adjuk, hogy csak Kolozsvárt is tucatszámra akadnak rendezetlen állampolgárságú őslakók, akik közül sokan életükben sem tették ki a lábukat Erdélyből, egyesek még Kolozsvárról sem, akik azonban mégis ég és föld között lebegnek kizárólag azért, mert a sziguranca annak idején ötletszerűen „megbízhatósági“ alapon fellebbezte meg (Sanghai, február 20.) A japán—kinai háború ma teljes erővel lángolt fel ismét. A kínaiak nem teljesítették a japán ultimátum feltételeit, mire a japán offenziva az egész vonalon megindult. (London, február 20.) Az ultimátum lejártakor, reggel 7 órakor Uyeda japán tábornok még félórás kiméleti időt adott a kínaiaknak, majd utasította a japán felderítő repülőrajt, állapítsák meg, a kínaiak ott vannak-e régi állásaikban. A repülő íelderitők azzal tértek vissza, hogy a kínaiak változatlanul tartják régi állásaikat. A tábornok erre elrendelte a tüzérségi előkészítés megindítását. Több órán át a 23 kilométeres fronton fülsikető pergőtűz követte a parancsot s közben nagy bombavetőrepülőgépek keringtek a kinai állások felett s bombákat vetettek leA nemzetközi koncessziós terület északi és északkeleti zónáit az angolok és az amerikaiak kiürítették s intézkedtek aziránt is, hogy a külföldi alattvalók a nemzetközi negyedben másutt is védett helyen tartózkodjanak a nagy támadás ideje alatt. A kínaiak mindeddig erős ellenállást fejtenek ki. Állandóan uj japán csapaterősitések szállanák partra és sokszáz tehergépkocsi municiót szállít előre az első vonalba. Csang-Kai-Sek készenlétben tartja csapatait arra az esetre, ha a 19-ik kinai hadsereget a japánok visszaszorítanák. Dúl a nagy csata. (London, február 20.) A Britisch United Press távirata jelenti Sanghaiból. A japán hajóágyuk és szárazföldi nehéztüzérség állandó tűz alatt tartják a Vusung-erőd és Sapei közötti frontszakaszt. Különösen heves volt a több órás tüzérségi előkészítés Kiang-Kvan falu ellen, amelyet a lövedékek több pontján felgyújtottak. Majd minden törvényes kellékkel ellátott állampolgárságukat. Sokan vannak közülök olyanok is, akiket a semmitőszék megkérdezésük nélkül el is utasított. De ezeken kívül is felhozhatnánk a legkülönbözőbb kategóriákat, amelyeknek állampolgárságuk rendezetlensége miatt a joghátrányok egész halmazával kell számolniok. Homályba vesző, dodonai megnyilatkozás helyett tehát sokkal jobb lett volna, hogyha az igazságügyminiszter nyomban a parlament elé terjeszt egy egyszakaszos, legfeljebb kétszakaszos törvényt, amely minden arra illetékes előtt megnyitja az állampolgársági sorompót. Nem megbízhatósági, hanem emberi alapon. A sokat emlegetett hid egyik pillérét épithette volna fel most Pop Valér s akkor bátran szólíthatott volna fel minket is a folytatásra. Akkor azonban, amikor minden más nyelvű polgárral szemben készen áll az illojálitás vádja még az igazságügyi bársonyszékben is, ne csodálkozzanak a mi pesszimizmusunkon, amellyel a hajbókoló politika biztos kudarcától tartunk. a japán gyalogság tömegei rohamra indultak s nagy elkeseredettséggel támadták a kinai első vonalat. A japán támadás ezen a ponton visszavonulásra kényszeritette a kinai csapatokat, de később a kínaiak uj erőket vetettek harcba és ellentámadással visszafoglalták kézitusában és kézigránát-harcokban az elvesztett első vonalat. Mindkét részen nagyok az emberveszteségek, a gyilkos harc váltakozó szemcsével folyik. Anglia izgatottan figyel. Az angol főváros lakossága nagy érdeklődést tanúsít a Sanghaiból érkező újabb és újabb táviratok iránt. A lapok félóránként külön kiadásokat adnak ki, hogy a közönséget tájékoztassák. Az angol minisztertanács külön miniszteri bizottságot delegált a távolkeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések kibocsátására és a kormány úgy a tengerészeti, mint a hadügyminisztériumokat teljes éjjelinappali pei’manenciába helyezte, amire a világháború befejezése óta nem volt példa. Némileg megnyugtatta a közönséget az a híradás, hogy az angol flotta számos egységét összepontositották Sanghai kikötőjébe, hogy a nemzetközi negyed veszélyeztetése esetére a hadihajók fedélzetükre vehessék legalább is az angol nőket és gyermekeket. A japán választások. (London, február 20.) A japán választásokon 446 képviselői mandátum sorsa dől el. 24 kerületben a kormánypárt már egyhangú választás utján megszerezte a mandátumokat. Általában Jnnkai miniszterelnök pártjának győzelmét vktjík'i. Megindult az uj japán offenziva Jt Japán gyalogság tömegei nagy elkeseredettséggel támadtak, de a kinaiak visszaverték őket
