Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-20 / 41. szám

XV. ÉVF. 41. SZÁM. KeletiUjsxg 1 A centralizmus alapeSvén épült fel Argetoianu közigazgatási törvénytervezete A kinevezed prefektus ha'ás^ őrébe utalja az önkormányzatot megillető tevékenységet — Három felügyelőség lesz Erdélyben! Kolozsváron, Brassóban és Temesváron (Kolozsvár, február 17.) Végre elkészült a Iorgo- kermány hatalmas reformjavaslata: az uj közigazga­tási törvénytervezet, .mely az ország adminisztrációját ismét uj alapokra akarja helyezni. ■— Vájjon mit óhajt ezzel a kormány? — kérdez: a szavazó állampolgár? Argetoianu belügyminiszter az indokolásban hosszabb fejtegetéssel válaszol és nyom­bon leszögez, a javaslat három lényegbevágó pontját. 1. A közigazgatás aparátusának egyszerűsítése. 2. Takarékosság. 3. A prefektus tekintélyének visszaállítása. Lassul-; most, hogy a „nemes“ elgondolás mennyi­ben van összefüggésben a három programponttal? Igaza van a belügyminiszter urnák. A modern köz- igazgatás az ország reáli3 igényeinek a szolgálatában ke.l ho^y álljon, hiszen a társadalmi fejlődés uj szük­ségleteket dob felszínre. Teregszemlét tartva a. demokratikus államok szer­vezeti törvényei fölött, hamar megállapítható: az auto­nómia, legszélesebb körű önkormányzat felé haladnak mindenütt. Hiszen csakis ez a forma felel meg a civi­lizált társadalomnak. Régen letűntek azok az idők, amikor a nép jogait lábbal tiporhatták. Sajnos azon­ban, a Icrga-kormány javaslatának indokolása homlok- egyenest ellenkezik a tervezet tulajdonképpeni szövegé­vel. A bevezető elismeri a modern kor összes igényei­nek a jogosultságát, ugyanakkor olyan reakciós szel­lemű törvénnyel akar irányítani, mely aligha válj! Románia dicsőségére. Addig is„ amíg a javaslat rend kívül sérelmes részeivel külön-külön foglalkozhatunk a terv főbb vonalait a következőkben ismertetjük: Falvak, városok, megyék és közigazgatási vezér- felügyciüségekröl beszél. Elsősorban redukálták a köz­ségi és megyei tanácsosok számát, de megtartja a hi- vatalbóii tanácstagokat, a választott tagok ellensúlyo­zására. A kormány abban a szent hitben ringatja magát, hogy a tanácstagok létszámának csökkentésével egy­szerűsítették a közigazgatást. Pedig ezzel sem takaré­kosságot nem sikerül elérni, sem a bürokrácia teker- vényességen nem segítenek. Az a tény, hogy az ügye­ket vontatott lassúsággal intézik. Napokat, sőt heteket igényel egy szegénységi bizonyítvány kiváltása. Az 1929-es törvényben volt valamelyes önkormány­zat a vármegyék számára. A lakosság érdekeit a ta­nács védte meg, melynek akaratát az alispán, a me­gyei választmány támogatásával hajtotta végre. A ja­vaslat törli a megyék autonómiájának ezt a nagyfen- tosságu lényegét és a hajdani alispán egész hatáskörét a kinevezett prefektus munkaterü­letéhez csatolja, aki tudvalevőleg a központi hatalomnak, jobban mond­va a pártkormánynak a helyi és vak exponense. A fentröl szétküldött rendeleteket, eltekintve attól, hogy alkotmányos alapon épülnek fel, avagy sem, könyör­telenül végrehajtják és a hatóságnak nincs meg az a fóruma, amelyik szót emelhetne a jogtiprás ellen. A nemzeti parsaztpárti kormány úgynevezett köz- igazgatási bíróságokat állított fel, melyek a helyi ható­ságok intézkedéseit ellenőrizték. Az uj törvény azon indokolással, hogy „a revíziós bizottságok nem feleltek meg a kor követelményeinek" és az ügyek likvidálá­sának gyorsítása helyett, ellenkezőjét érték el, máról-holnapra egy tollvonással mgeszünteti a közigazgatási szakbiróságokat. A közigazgatási fellebbezéseket a törvényszékhez és a táblához kell benyújtani. A jelzett bíróságok hatáskö­rének másik részét a tartományi igazgatóságok helyét elfoglaló vezérfelügyelőségek működési területéhez osztotta. A tartományi igazgatóságokról több alkalommal kihangsúlyoztuk, hegy a törvény kategórikus intézke­dései a gyakorlati életben jelentéktelennek bizonyult. Ugyanis a központi hatalom minden lehető alkalmat megragadott a kormányzók munkájának keresztezé­sére. Még azon esetben, hogyha a kérdéses intézmények a puszta sóhivatal szerepét töltötték volna be. akkor is önmagukban nagy jelentőséggel bírtak. A kormány ugyanis ezzel a gesztusával elismerte a tartományok speciális kérdéseit és sérelmeit, melyeket csakis egy ilyen intézmény keretein belül lehetne orvosolni. Egy toleránsabb szellemet képviselő kabinet a tartományi igazgatóságokból életképes autonóm szerveket építhe­tett volna. Tiz közigazgatási vezérfelügyelöség van s ebből Erdélyben hármat számlálnak. Kolozsvárhoz tartozik: Szamos, Máramaros, Maros, Naszód, Szilágy, Szatmár éa Tordaaranyos vármegyék. Temesvárhoz tartoznak: Arad, Bihar, Krassó. Szörény és Hunyad vármegyék. Brassóhoz tartoznak: Alsófehér, Csik, Fogaras. Udvarhely, Szeben, Nagy- és Kisküküllö, továbbá Háromszék vármegyék. Az inspektornak ellenőrző szerepe van s mint ilyen fegyelmit indíthat a kerületükben működő tiszt­viselők eilen, vigyáz a közrendre, intézi a belügymi­nisztériummal kapcsolatos ügyeket. Javasolja a tiszt­viselők előléptetését és áthelyezését, évente kétszer a prefektusokkal megbeszéléseket tart. íme, egy újabb panaszhivatal, amely lefelé a centralizmus hálózatának a kiépítését fogja a gyakorlatban jelenteni. (Genf, február 18.) A leszerelési konferen­cia mai ülésén Nádorai német delegátus a né­met gyakorlati leszerelési javaslatot terjesz­tette a plénum elé. Utalt arra, hogy Németor­szág az előkészítő-bizottság tervezetét nem fo­gadhatja el. A német javaslat azon alapul, hogy a jövő leszerelési gondolata csupán a minden államra nézve egyenlő mértékű leszerelés lehet. Németország csak olyan javaslatot fogadhat el, amelyben egyenlő jogai és egyenlő kötelezett­ségei vannak minden államnak. A javaslat fel­olvasása után Nádorai beszédet mondott, amelyben újból leszögezte, hogy Németország legnagyobb óhajtása, hogy a konferencia pozi­(Kolőzsvár, február 18.) Amilyen távol esik tőlünk a hadüzenet nélküli japán—kina' háború hadszíntere, ép annyira íoglaikoztatjr az európai közvéleményt. Ami nem is csoda mert hiszen a mai generáció épen eléggé kivet té a részét a háborúból s azt is megtanulta, hogy csak az első komoly hadüzenetnek kell elhangzania, a többi úgy következik utána, mint a lavina. Sokat olvashattunk az utóbbi ‘dobén Mandzsúriáról, aztán a megtámadott Kina veszélyeztetett pontjairól, de közvetlen forrásból nőm sokat hallhattunk az annyit em­legetett távolkeleti országokról és városokról. Meglátogattuk Balázs Ferenc mészkői unitá­rius lelkészt, akiről köztudomású, hogy „be­járta a kerek világot“ s megfordult a mostani hadszintér legkritikusabb pontjain, mondjon el valamit benyomásairól. — Nem akarom magam a kérdés szakér­tőjének feltolni, — mondja. — Amikor 1927-ben bejártam Japánt, Kínát és Koreát, akkor még teljes szélcsönd uralkodott a távolkeleten. Kí­nában a belső forrongások mindennapiak vol­tak. Japánt azonban társadalmi és szociális problémák foglalkoztatták. A japán sajtó pél­dául helyet adott azoknak a vitáknak, amelyek a körül a kérdés körül íorogtak, hogy egészséges állapot e az, hogy Japán la­kossága évente, mintegy 900.009 lélekkel szaporodik és a népesedés emelkedésével nincs arányban az egzisztenciális lehetőségek fokozódása Az ország maga szegény és a kivezető utat ebbő! az útvesztőből csak az iparosodás jelenthet ehez azonban piacok kellenek A japán közvé­lemény megoszlott, mert egyrésze a szaporo­dás megakasztását tartotta ideiglenes megol­dásnak, másik része pedig uj piacok felkutatá­Anclr ea íalálko: ik az élettel. Vá dór Iván óriási sikerű uj regénye, Franklin kiadás, szép kiállítás, 150 lei Lepagenál, Ko­lozsvár. — Postán utánvéttel portó mentesen. Kérjen ingyen nagy jegyzéket Lepagetól. — a ti Románia csatolt területeinek összlakossága közel 11 millió lelket számlál és kezdje a gyulafehérvári so­kat vitatott határozatoktól, egészen a kisenevi állam­tanács határozatáig, egyhangúan autonómiát követel­tek. Hiába, a többség akarata csak elméletben érvé­nyesült. A törvény centralista szelleme újból megnyitja a bukaresti „elintézések“ kapuit és a szerencsétlen föld­műves, vagy tisztviselő indulhat a fővárosba. A törvényből kimaradt a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Miért nem biztosították a nyelvhasználat jo­gát? Kitűnő alkalom kínálkozott egy mély és alapos sérelem orvoslására. Argetoianu miniszter ur takarékossági elgondolá­sáról a következő számban. tiv eredményeket érjen el. A legfontosabbnak az államok közötti egyenlőség elérését tartja a népszövetségi statutum 8. szakasza ben, amelyet az egyes államokra nem lehet kü­lönbözőféleképpen értelmezni. Apponyi Albert gróf magyar delegátus fejtegetéseihez teljes mértékben csatlakozik és hozzáteheti, hogy nincsen a békeszerződésnek egyetlen olyan rendelkezése sem, amely a jelen­legi helyzetet teljesen igazolná. Kétségtelen dolog, hogy akinek kis ágyúja van, mint Németországnak, az nem lőhet naggyal és akinek revolvere nincs, az egyáltalában nem lő­het. sát és a japán érdekszférába való belekapcso­lását. — A japán imperializmus már akkor is Mandzsúria felé kacsintgatott, de a kínai pia­cok kiterjesztését is sürgette. — Minden jel arra vall, — vetettük közbe, — hogy a japán imperializmus ezúttal sok mindent meg fog valósítani céljaiból. Aktuális tehát a kérdés, hogy milyen a japán, mint gyarmatosító és a meghódított népek, hogy ér­zik magukat uralma alatt? — Erre nézve eléggé precíz választ adha­tok. Nehány hetet töltöttem ugyanis Koreában cs meggyőződtem arról, hogy a japánok bru­tális elnyomók. Koreát úgyszólván csak kato­nai megszállás alatt tartják, japán polgári la­kosság aránylag kevés van itt, ennek ellenére azonban tiz koreai iskola közül, amelyeket megtekintettem, csak kettőben tanítottak ko­reai nyelven, a többiben japánul. — Magam nem voltam ugyan tanúja, de közvetlen információkat szerezhettem arról, a Gandhi-mozgalomhoz hasonló koreai függet­lenségi akcióról, amely 1922-ben történt, de csú­fos fiaskóval végződött. Mintegy busz-harminc tekintélyes koreai vezető egyéniség békés tün­tetésre hívta fel a népet és felszólította arra, hogy kiáltsák ki a független Koreát. A békés tüntetést aztán a japánok a szó szoros értelmé­ben vérbefoj tolták. — Hogy Koreában igy volt, azt tanúsítha­tom. Hogy Mandzsúriában mi lesz, azt <^m nehéz megjósolni. iitiiiiiiiini!iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiinii!iiiiiiii:uiiiiiiiiniit]!iiiiiiiiiiinmiiiii!iiit2ii|iiii!tiiiDmiiiiiiiucimiKB * Az elvégzett munka megfizetésének biz­tosításáról szóló törvény és végrehajtási utasí­tása magyar fordításban kapható dr. Mandel, Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 21. Ara GO lej, portóval 70 lej. d. b. A német delegáció aj leszerelési javaslatot terjesztett a genfi kon* f'erencia elé Balázs Ferenc, aki „bejárta a kerek világot", véleményt mond a japánok­ról, mint gyarmatosítókról A koreai példa, — 1922-ben a japánok véresen verték le a koreai nép békés szabadságmozgalmát

Next

/
Oldalképek
Tartalom