Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-20 / 41. szám
XV. ÉVF. 41. SZÁM. KeletiUjsxg 1 A centralizmus alapeSvén épült fel Argetoianu közigazgatási törvénytervezete A kinevezed prefektus ha'ás^ őrébe utalja az önkormányzatot megillető tevékenységet — Három felügyelőség lesz Erdélyben! Kolozsváron, Brassóban és Temesváron (Kolozsvár, február 17.) Végre elkészült a Iorgo- kermány hatalmas reformjavaslata: az uj közigazgatási törvénytervezet, .mely az ország adminisztrációját ismét uj alapokra akarja helyezni. ■— Vájjon mit óhajt ezzel a kormány? — kérdez: a szavazó állampolgár? Argetoianu belügyminiszter az indokolásban hosszabb fejtegetéssel válaszol és nyombon leszögez, a javaslat három lényegbevágó pontját. 1. A közigazgatás aparátusának egyszerűsítése. 2. Takarékosság. 3. A prefektus tekintélyének visszaállítása. Lassul-; most, hogy a „nemes“ elgondolás mennyiben van összefüggésben a három programponttal? Igaza van a belügyminiszter urnák. A modern köz- igazgatás az ország reáli3 igényeinek a szolgálatában ke.l ho^y álljon, hiszen a társadalmi fejlődés uj szükségleteket dob felszínre. Teregszemlét tartva a. demokratikus államok szervezeti törvényei fölött, hamar megállapítható: az autonómia, legszélesebb körű önkormányzat felé haladnak mindenütt. Hiszen csakis ez a forma felel meg a civilizált társadalomnak. Régen letűntek azok az idők, amikor a nép jogait lábbal tiporhatták. Sajnos azonban, a Icrga-kormány javaslatának indokolása homlok- egyenest ellenkezik a tervezet tulajdonképpeni szövegével. A bevezető elismeri a modern kor összes igényeinek a jogosultságát, ugyanakkor olyan reakciós szellemű törvénnyel akar irányítani, mely aligha válj! Románia dicsőségére. Addig is„ amíg a javaslat rend kívül sérelmes részeivel külön-külön foglalkozhatunk a terv főbb vonalait a következőkben ismertetjük: Falvak, városok, megyék és közigazgatási vezér- felügyciüségekröl beszél. Elsősorban redukálták a községi és megyei tanácsosok számát, de megtartja a hi- vatalbóii tanácstagokat, a választott tagok ellensúlyozására. A kormány abban a szent hitben ringatja magát, hogy a tanácstagok létszámának csökkentésével egyszerűsítették a közigazgatást. Pedig ezzel sem takarékosságot nem sikerül elérni, sem a bürokrácia teker- vényességen nem segítenek. Az a tény, hogy az ügyeket vontatott lassúsággal intézik. Napokat, sőt heteket igényel egy szegénységi bizonyítvány kiváltása. Az 1929-es törvényben volt valamelyes önkormányzat a vármegyék számára. A lakosság érdekeit a tanács védte meg, melynek akaratát az alispán, a megyei választmány támogatásával hajtotta végre. A javaslat törli a megyék autonómiájának ezt a nagyfen- tosságu lényegét és a hajdani alispán egész hatáskörét a kinevezett prefektus munkaterületéhez csatolja, aki tudvalevőleg a központi hatalomnak, jobban mondva a pártkormánynak a helyi és vak exponense. A fentröl szétküldött rendeleteket, eltekintve attól, hogy alkotmányos alapon épülnek fel, avagy sem, könyörtelenül végrehajtják és a hatóságnak nincs meg az a fóruma, amelyik szót emelhetne a jogtiprás ellen. A nemzeti parsaztpárti kormány úgynevezett köz- igazgatási bíróságokat állított fel, melyek a helyi hatóságok intézkedéseit ellenőrizték. Az uj törvény azon indokolással, hogy „a revíziós bizottságok nem feleltek meg a kor követelményeinek" és az ügyek likvidálásának gyorsítása helyett, ellenkezőjét érték el, máról-holnapra egy tollvonással mgeszünteti a közigazgatási szakbiróságokat. A közigazgatási fellebbezéseket a törvényszékhez és a táblához kell benyújtani. A jelzett bíróságok hatáskörének másik részét a tartományi igazgatóságok helyét elfoglaló vezérfelügyelőségek működési területéhez osztotta. A tartományi igazgatóságokról több alkalommal kihangsúlyoztuk, hegy a törvény kategórikus intézkedései a gyakorlati életben jelentéktelennek bizonyult. Ugyanis a központi hatalom minden lehető alkalmat megragadott a kormányzók munkájának keresztezésére. Még azon esetben, hogyha a kérdéses intézmények a puszta sóhivatal szerepét töltötték volna be. akkor is önmagukban nagy jelentőséggel bírtak. A kormány ugyanis ezzel a gesztusával elismerte a tartományok speciális kérdéseit és sérelmeit, melyeket csakis egy ilyen intézmény keretein belül lehetne orvosolni. Egy toleránsabb szellemet képviselő kabinet a tartományi igazgatóságokból életképes autonóm szerveket építhetett volna. Tiz közigazgatási vezérfelügyelöség van s ebből Erdélyben hármat számlálnak. Kolozsvárhoz tartozik: Szamos, Máramaros, Maros, Naszód, Szilágy, Szatmár éa Tordaaranyos vármegyék. Temesvárhoz tartoznak: Arad, Bihar, Krassó. Szörény és Hunyad vármegyék. Brassóhoz tartoznak: Alsófehér, Csik, Fogaras. Udvarhely, Szeben, Nagy- és Kisküküllö, továbbá Háromszék vármegyék. Az inspektornak ellenőrző szerepe van s mint ilyen fegyelmit indíthat a kerületükben működő tisztviselők eilen, vigyáz a közrendre, intézi a belügyminisztériummal kapcsolatos ügyeket. Javasolja a tisztviselők előléptetését és áthelyezését, évente kétszer a prefektusokkal megbeszéléseket tart. íme, egy újabb panaszhivatal, amely lefelé a centralizmus hálózatának a kiépítését fogja a gyakorlatban jelenteni. (Genf, február 18.) A leszerelési konferencia mai ülésén Nádorai német delegátus a német gyakorlati leszerelési javaslatot terjesztette a plénum elé. Utalt arra, hogy Németország az előkészítő-bizottság tervezetét nem fogadhatja el. A német javaslat azon alapul, hogy a jövő leszerelési gondolata csupán a minden államra nézve egyenlő mértékű leszerelés lehet. Németország csak olyan javaslatot fogadhat el, amelyben egyenlő jogai és egyenlő kötelezettségei vannak minden államnak. A javaslat felolvasása után Nádorai beszédet mondott, amelyben újból leszögezte, hogy Németország legnagyobb óhajtása, hogy a konferencia pozi(Kolőzsvár, február 18.) Amilyen távol esik tőlünk a hadüzenet nélküli japán—kina' háború hadszíntere, ép annyira íoglaikoztatjr az európai közvéleményt. Ami nem is csoda mert hiszen a mai generáció épen eléggé kivet té a részét a háborúból s azt is megtanulta, hogy csak az első komoly hadüzenetnek kell elhangzania, a többi úgy következik utána, mint a lavina. Sokat olvashattunk az utóbbi ‘dobén Mandzsúriáról, aztán a megtámadott Kina veszélyeztetett pontjairól, de közvetlen forrásból nőm sokat hallhattunk az annyit emlegetett távolkeleti országokról és városokról. Meglátogattuk Balázs Ferenc mészkői unitárius lelkészt, akiről köztudomású, hogy „bejárta a kerek világot“ s megfordult a mostani hadszintér legkritikusabb pontjain, mondjon el valamit benyomásairól. — Nem akarom magam a kérdés szakértőjének feltolni, — mondja. — Amikor 1927-ben bejártam Japánt, Kínát és Koreát, akkor még teljes szélcsönd uralkodott a távolkeleten. Kínában a belső forrongások mindennapiak voltak. Japánt azonban társadalmi és szociális problémák foglalkoztatták. A japán sajtó például helyet adott azoknak a vitáknak, amelyek a körül a kérdés körül íorogtak, hogy egészséges állapot e az, hogy Japán lakossága évente, mintegy 900.009 lélekkel szaporodik és a népesedés emelkedésével nincs arányban az egzisztenciális lehetőségek fokozódása Az ország maga szegény és a kivezető utat ebbő! az útvesztőből csak az iparosodás jelenthet ehez azonban piacok kellenek A japán közvélemény megoszlott, mert egyrésze a szaporodás megakasztását tartotta ideiglenes megoldásnak, másik része pedig uj piacok felkutatáAnclr ea íalálko: ik az élettel. Vá dór Iván óriási sikerű uj regénye, Franklin kiadás, szép kiállítás, 150 lei Lepagenál, Kolozsvár. — Postán utánvéttel portó mentesen. Kérjen ingyen nagy jegyzéket Lepagetól. — a ti Románia csatolt területeinek összlakossága közel 11 millió lelket számlál és kezdje a gyulafehérvári sokat vitatott határozatoktól, egészen a kisenevi államtanács határozatáig, egyhangúan autonómiát követeltek. Hiába, a többség akarata csak elméletben érvényesült. A törvény centralista szelleme újból megnyitja a bukaresti „elintézések“ kapuit és a szerencsétlen földműves, vagy tisztviselő indulhat a fővárosba. A törvényből kimaradt a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Miért nem biztosították a nyelvhasználat jogát? Kitűnő alkalom kínálkozott egy mély és alapos sérelem orvoslására. Argetoianu miniszter ur takarékossági elgondolásáról a következő számban. tiv eredményeket érjen el. A legfontosabbnak az államok közötti egyenlőség elérését tartja a népszövetségi statutum 8. szakasza ben, amelyet az egyes államokra nem lehet különbözőféleképpen értelmezni. Apponyi Albert gróf magyar delegátus fejtegetéseihez teljes mértékben csatlakozik és hozzáteheti, hogy nincsen a békeszerződésnek egyetlen olyan rendelkezése sem, amely a jelenlegi helyzetet teljesen igazolná. Kétségtelen dolog, hogy akinek kis ágyúja van, mint Németországnak, az nem lőhet naggyal és akinek revolvere nincs, az egyáltalában nem lőhet. sát és a japán érdekszférába való belekapcsolását. — A japán imperializmus már akkor is Mandzsúria felé kacsintgatott, de a kínai piacok kiterjesztését is sürgette. — Minden jel arra vall, — vetettük közbe, — hogy a japán imperializmus ezúttal sok mindent meg fog valósítani céljaiból. Aktuális tehát a kérdés, hogy milyen a japán, mint gyarmatosító és a meghódított népek, hogy érzik magukat uralma alatt? — Erre nézve eléggé precíz választ adhatok. Nehány hetet töltöttem ugyanis Koreában cs meggyőződtem arról, hogy a japánok brutális elnyomók. Koreát úgyszólván csak katonai megszállás alatt tartják, japán polgári lakosság aránylag kevés van itt, ennek ellenére azonban tiz koreai iskola közül, amelyeket megtekintettem, csak kettőben tanítottak koreai nyelven, a többiben japánul. — Magam nem voltam ugyan tanúja, de közvetlen információkat szerezhettem arról, a Gandhi-mozgalomhoz hasonló koreai függetlenségi akcióról, amely 1922-ben történt, de csúfos fiaskóval végződött. Mintegy busz-harminc tekintélyes koreai vezető egyéniség békés tüntetésre hívta fel a népet és felszólította arra, hogy kiáltsák ki a független Koreát. A békés tüntetést aztán a japánok a szó szoros értelmében vérbefoj tolták. — Hogy Koreában igy volt, azt tanúsíthatom. Hogy Mandzsúriában mi lesz, azt <^m nehéz megjósolni. iitiiiiiiiini!iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiinii!iiiiiiii:uiiiiiiiiniit]!iiiiiiiiiiinmiiiii!iiit2ii|iiii!tiiiDmiiiiiiiucimiKB * Az elvégzett munka megfizetésének biztosításáról szóló törvény és végrehajtási utasítása magyar fordításban kapható dr. Mandel, Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 21. Ara GO lej, portóval 70 lej. d. b. A német delegáció aj leszerelési javaslatot terjesztett a genfi kon* f'erencia elé Balázs Ferenc, aki „bejárta a kerek világot", véleményt mond a japánokról, mint gyarmatosítókról A koreai példa, — 1922-ben a japánok véresen verték le a koreai nép békés szabadságmozgalmát
