Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-19 / 40. szám

8 KmetiUjs&g XV. ÉVF. 40. SZÁM. ERDÉLYI GAZDA Kova tvezető: TOKOK HAUNT, az EGK titkár«. A magántulajdon elleni forrada­lomnak mondják a szászok is a konverziós tervet Argetoianu konvertálási javaslata régi és aj formájában egyaránt a legnagyobb aggo­dalmakat és elégedetlenséget váltotta ki a kü­lönböző pártokban és a közgazdasági vezető embereiben. A liberálisok, a nemzeti paraszt­párt, a Vlad Tepes-liga és azután a kisebbségi pártok is, a többi politikai alakulatokkal egye­temben egymás után adtak kifejezést aggodal­muknak azokkal a súlyos gazdasági következ­ményekkel szemben, amelyeket ennek a javas­latnak valóra válása idézhet fel az egész or­szág életében. Az erdélyi németség álláspontját a Kron- städter Zeitung egyik utolsó számában fejti ki hatalmas cikkben dr. Fritz Theil. Forradalom a magántulajdon ellen. Cikkének bevezető részében megállapitja, hogy minden nép csak akkor élhet és fejlőd­hetik, ha egyes tagjának jó dolga van, viszont az állam polgárai csak akkor élhetnek jó mód­ban, ha maga az állam, vagy akár egy kisebb­ségi népközösség is, mint egész, jó körülmé­nyek között él. Már az előző kormányok is gondoltak a konvertálás végrehajtására, azonban csak ab­ban az értelemben, hogy az állam kölcsönök segítségével hosszúlejáratúvá alakitja át a me­zőgazdasági adósságokat. Az, hogy a hitelező­ket megfossza követelésüktől, a jelenlegi kor­mány részére maradt. A törvénytervezet in­tézkedései —az adósságok ötven százalékos le­szállítása és a fennmaradó összegért olyan köt­vény kiadása, amelyet az állam nem garantál, amelynek nem lesz kényszerárfolyama és ame­lyet valószinüleg nem fognak jegyezni a bőr zén, az adósmorál teljes megsemmisitését jelen­ti. Az egészséges jogérzék valósággal szörnyű dolognak találja Argetoianu tervezetét, amely megsemmisíti a magántulajdonnak az alkot­mányban biztosított alaptételét. Amint Theil dr. megállapitja, ez a tervezet nem jelent mást, mint a jogfolytonossággal való szakítást, forradalmat a jog terén. A kisebbségiek rovására. Senki sem tagadja, hogy a súlyosan eladó­sodott mezőgazdákon segíteni kell, de lehetet­lennek tartja azt a módot, ahogyan a kormány­tervezet ezt végre is akarja hajtani. Az egész ügy elintézését az állam kezeibe teszi le. — Most az állam kemény keze avatkozik bele a mezőgazdasági adósságok ügyébe, az ál­lamé, amelynek kormányait, hatóságait és egyéb szerveit eddig többnyire a nemzeti tü­relmetlenség szempontjai, a múltban állítólag történj igazságtalanságok jóvátétele vezette. Emberi számítás szerint ebben a tekinteben a jövőben sem lehet változást várni. Állami szer vek állapítják meg az addósságok összegét állami szervek hajtják be a törlesztési részle­teket, állami szervek kényszerítik a falusiakat, hogy a földet állami előírások szerint és állami felügyelet alatt megműveljék és igy megy to­vább. A gazdák rosszul járnak. A cikkiró számításai szerint a 4 százalékos ámortizációs részlet ezekkel a költségekkel leg alább 14 százalékos lesz és e végrehajtás állan­dóan ott fog függni a mezőgazdák feje fölött, akik előreláthatólag nem fogják majd kíelé githetni hitelszükségletüket annál is inkább, mert a törvénytervezet megtilt minden továb­bi adósságesinálást. A földkisajátitásra követ­kezett a földeladósodás — Írja — és erre most fog következni a föld elvesztése. De nem lesz a törvénytervezetnek jó hatá­sa a mezőgazdasági hitelezőre sem. A mező­gazdák jelentékeny része a maga megszerzett tőkéjét a népbankok utján, vagy akár privát utón is más mezőgazdáknak adta kölcsön. Most a falusi hitelező elveszíti nemcsak egész megspórolt pénzét, hanem még azok a bajok is sújtani fogják, amelyek az összgazdaság le romlásából származnak. Pedig a falusi hitele­ző, a takarékos falusi gazda egyik legértéke sebb eleme az ország lakósságának. A német hitelszövetkezetek veszedelme. Azonban a többi néprétegeket is sújtani fogja a tervezet végrehajtása, mert hiszen az általános hitelhiány és az elkerülhetetlenül be­következő bizalmi krízis élesedése ezeket is érinteni fogja. A cikk ezután a konvertálásnak a hitelin­tézetekre való hatására tér át. Megállapitja, hogy vannak olyan német hitelintézetek és Reif eisen egyesületek, amelyek kinnlevősége százszázalékig mezőgazdasági adósság, de más intézeteknél is a követelések nagy százalékát teszi ki a mezőgazdasági tárca. Ä törvényja vaslatban előirányzott három éves csődmora­tórium csak a formális csődöt akadályozza meg, de nem a tényleges pénzügyi összeomlás' ezeknél a pénzintézeteknél. Az állami beavatkozás miatt. A cikk végül felveti a kérdést, hogy milyen hibák idézték elő a jelenlegi nehéz helyzetet Egyik ilyen végzetes lépésnek tartja, hogy a lejt tulmagas árfolyamon stbilizálták. — A jelenlegi krízis másik főoka — írja — az a tény, hogy az állam ma a gazdaságot szörnyű terhekkel nyomja el, hogy állandó be avatkozásával minden tőkeképződést megza­var, vagy éppen teljesen megakadályoz az. hogy szörnyű összegek mennek a külföldre adósságtörlesztésre, a gazdaságilag nem pro duktiv hadseregre és a hadsereg szükségletei­nek külföldről való beszerzésére. Most az ál­lam, amely eddig is a legélesebben nyúlt bele a szabad gazdálkodásba, egyenesen önálló szét osztójává lett a népvagyonnak, amennyiben nagyértékü ajándékokat osztogat ki és más részről a jogosan szerzett priváttulajdont egy­szerűen elveszik. A helyzetből kivezető utat a cikkiró az ala csonyabb kurzuson való stabilizálásban, egy általános moratóriumban, a biztosított jog rendszerben látja és abban, hogy az állam tel­jesítse a feladatát, azt t. i., hogy a szorgalmas és derék elemeknek lehetővé tegye a szabad gazdasági működést. Végül leszögezi, hogy a jelenlegi törvényjavaslatból lehet törvény, az azonban nem juthat el a végrehajtásig. •—o— Készülődés a kereskedők és iparosok országos kon­gresszusára. A kereskedők tanácsa f. hó 21-án, délelőtt 10 órakor az iparkamarai székház nagytermében or­szágrészi kereskedő kongresszust tart, amely egyik láncszeme az egész ország területén lefolyt és folya­matban, illetve előkészítőben levő helyi, regionális nagygyűléseknek és kongresszusoknak. Célja a mai si­vár, kilátástalan gazdasági helyzetben a kormányt rá­bírni oly intézkedések, törvények hozatalára, amelyek az ország kereskedelmét és iparát a tökéletes csődtől és a teljes megsemmisüléstől megmentsék. A kon­gresszus megtartását Colbasi prefektus engedélyezte és a helyi rendörk vesz tura az engedélyt már ki is adta. A helyi szervezetek mindegyike testületileg vesz részt a kongresszuson. A Gyáriparosok Szövetsége képvise­letében dr. Farkas Mózes elnök fog megjelenni és fel­szólalni. Az erdélyi és bánáti szervezetek részéről már számos bejelentés érkezett és csatlakozásukat jelen­tették be a már közölt javaslatunkhoz, legtöbbje több taggal képviseltetni Is fogja magát. Az erdélyi német keresked, grémiumok szövetsége tagegyesületei nevé­ben helyesli javaslatunkat és csatlakozik a mozgalom­hoz. A kongresszus napirendjét véglegesen a napok­ban megtartandó választmányi ülés fogja megállapí­tani. Az egyes kérdéseket részletesen fogják tárgyalni a kongresszuson kijelölt helyi vezető személyiségek és a vidékről kiküldött delegátusok. A helyiek közül Comşa Jonel szenátor, a Sfatul ügyvezető alelnöke, Ko- manovici Gr. vezérlitkár, Rados Mór, Sípos Jenő, So­mogyi Miksa. Pop Péter, Farkas Ernő, Hienz Vilmos és. Körösi Ákos fogják a kérdéseket minden részletük­ben boncolva letárgyalni. A kongresszus tiltakozását fogja bejelenteni a legújabb pénzügyminiszteri tervezet, a vagyondézsma ellen is, amely a mai körülmények között feltétlenül betetőzné az általános csődöt. A diszkertek fáit, bokrait a hó lenyomja. Bár az ablakból kinézve, festői látványt nyújt e szép tóli-kép, gondoljunk arra, hogy a thuja, luxus, juniperus cs gömb, piramis, gúla, stb. alakfáink és bokraink lenyomódnak, megnyíl­nak, úgy hogy azok tavasszal, sőt nyáron is úgy maradnak, ezért ne mulasszuk el ezekről a súlyos hócsomókat lerázni és nem verni, ne­hogy összetörjük ezáltal az ágakat. A téli hernyófészkeket a gyümölcsfákról le kell szedni. A törvény is előírja ezt, de saját érdekünk is ezt diktálja. E célra speciális, ka­róra erősíthető metszőollók vannak. A lesze­dett hernyófészkek elégetendők. Ugyanakkor a monilia penésztől múmiává alakult és a fán maradt összeaszalódott gyümölcsök is ’eszeden- dők, mert azok a penész gombák tulajdonképe- ni szaporító telepei. Ne mulasszuk el az első enyhe napokon a téli permetezést a gyümölcs­fáknál, amelynek végrehajtásáról 20 lei válasz­bélyeg beküldése esetén készséggel nyújt fel­világosítást az E. G. E. titkári hivatala Kolozs­várt, Attila-u. 10. Világpiaci búzaárak. Magyarországon ér­dekes összehasonlító kimutatást közölnek a vi­lágpiaci árakról pengőre való átszámítással. A kimutatás szerint az árak 100 kg.-ként a követ­kezők: Chikágó 12.02 P., Buenos Aires 11.82 P., Liverpool 11.44 P., Rotterdam 10.29 P. Milano (belföldi áru) 34.11 P., Bécs (magyar buza) 28 P., Újvidék 25 P. Braila 8.62 P. (vagyis 250 lei, Budapest 13.50 P. Eszerint az egész világon Romániában a legolcsóbb a buza, itt vannak a legnyomoruságosabb viszonyok között a mező­gazdák. Olaszország a vágott állatot is kitiltotta. Megírtuk, hogy Olaszország a vágóállat szük­ségletnek csak 15%-át engedi külföldről besze­rezni. Újabban ezt a rendeletet kiterjesztette Olaszország a vágott állatokra is, vagyis vá­gott^ marhát is csak a szükséglet 15%-ig lehet bevinni. — Mindkét rendelet igen érzéke­nyen érinti a romániai állattenyésztőket, mert Olaszország jó piacunk volt. Uj keverési rendelet Franciaországban. Franciaországban eddig csak 3% külföldi lisz­tet, engedtek keverni a kenyérliszthez, újabban a keverési arányt 10%-ra emelték, ami az im­portra kedvező hatással lesz. A gabonaexportőrök szindikátusának veze­tősége a szindikátusba való beiratkozás utolsó határnapját március 15-ben állapította meg. A szindikátusi törvény szerint a jövőben csak az exportszindikátus tagjai vihetnek ki gabonát külföldre. Az ércpénz elfogadása kötelező. A pénzügy­minisztérium 190617/1932. sz. körrendeletével felhívta a pénzügyigazgatóságokat, utasítsák az összes pénztárakat, hogy befizetésekben bár­mekkora mennyiségű ércpénzt fogadjanak el. Erre a rendeletre szükség volt, mert ma csak aprópénz van forgalomban, amelynek elfoga­dása elé a hivatalok kényelmi okokból akadá­lyokat görditettek. Nagy anyaga lesz a budapesti mezőgazda­sági kiállítás tenyészállat-csoportjának. A március 17—21-éu tartandó, budapesti mező- gazdasági kiállítás tenyészállat csoportjába ed­dig érkezett bejelentések alapján örömmel állapítható meg, hogy a tenyészállatkiállitás teljes sikere máris biztosítva van. A bejelenté­sek száma a mai rossz gazdasági viszonyok mellett jogosult reményeket messze túlhalad­ja. A bejelentett anyag minősége Magyaror­szág állattenyésztésének magas színvonalát fogja igazolni. A kiállításra az európai álla­mok vasúttársaságai nagy kedvezményeket nyújtottak. A CFR. a visszautazásnál 50% ked­vezményt nyújt a7 kiállítást látogatók számá­ra, az Erdélyi Gazdasági Egylet március 15— 28-ig csoportos kirándulást rendez Budapestre, amelynek tudnivalóit póstabélyeg ellenében készséggel közli az EGE (Kolozsvár, Attila-u/ 10.). Az utazási kedvezményekre jogosító iga­zolvány úgy az EGE-től, mint bármely menet­jegyirodától beszerezhető. SzölSöeltványok Amerikai sima és gyökeres vesszők legiobban és ga­rantă! t fajtisztán kaphatók CaSPASI FSt-aéi *«««£ gyesarc. Juci. Târnava Mare. Árjegyzés kívánatra »NEUBURGER KÜLÖNLEGESSÉG«

Next

/
Oldalképek
Tartalom