Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-19 / 40. szám
Képvisel »r _ 'W-, rSf 24256) .m?y$J Cluţ-Koloxavăr, 1932. február 19. * Méntele Ktit TiUfSKG Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam jfe 40. szám Előfizetés Magyarországon■ Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.53 P« Egyes szám ára 20 fill ár ,\ A magyar parlamenti csoport leszögezte álláspontját a kormány uj terveivel szemben A konverzió, a megalázó közigazgatási javaslat, a közbirtokosság! vagyonok veszedelme, az iskolák összegyűjtött sérelmei — Hivatalos jelentes a bukaresti pártértekezietről (Bukarest, február 17.) A Magyar Párt par lamenti csoportja dr. gróf Bethlen György el nökletével — mint jelentettük — Bukarestben értekezletet tartott, amelyen részletesen megvi tatta a szőnyegen levő politikai és gazdasági problémákat és azokat a kérdéseket, amelyeket — illetékes és érdekelt oldalról többszöri sürgetés és intervenció ellenére sem akarnak napi rendre tűzni. A magyar parlamenti csoport értekezletéről, lefolyásáról és határozatairól a parlamenti csoport főtitkársága hivatalosan a következő információkat adta munkatársunknak: A konverziós bizonytalanság. — Az agrármoratórium ügyében a Magyar Párt elvi álláspontját már ismertettük a parlament nyilt ülésén és a sajtó utján is. Ami magát a mezőgazdasági adósságok konverziójáról szóló törvényjavaslatot illeti, annak szövege napról-napra annyira változik a különböző oldalról és politikai pártok részéről benyújtott javaslatokkal, hogy a végleges szöveg ismerete nélkül a Magyar Párt definitiv és szakszerű állásfoglalása ma még nem lehet befejezett. Éppen ezért a Magyar Párt parlamenti csoportja elhatározta, hogy február 23-án újabb értekezletet tart, amikorra remélhetőleg már kialakul a kormány végleges hivatalos álláspontja. Veszedelem a közigazgatási reformban. — Az értekezlet foglalkozott az uj közigaz- i gatási törvény tervezetével is, amely mélysége? aggodalommal tölti el az egész magyarságot. Főleg az autonómia újabb és indokolatlan megszorítása, a prefektusi hatáskör túlságos kiszélesítése, az erdélyi városok arc- piritó megalázása és egyúttal újabb keserves megadóztatása a Bukarestnek fizetendő 5%-os külön adóval, amelyre sehol a világon, egyetlen államban sincs példa, hogy a többi városok külön adóval kerüljenek megalázott helyzetbe a fővárossal szemben, — azok a sérelmes pontok és intézkedések, amelyek ellen a Magyar Párt és annak parlamenti csoportja minden erejével küzde ni fog. Elakarják venni a közbirtokosságok vagyonit. — A közbirtokosságok megszüntetésének terve a legélesebb ellenállást fogja kiváltani a Magyar Párt részéről. Elviselhetetlen és meg- menthetetlen a mód, ahogy nálunk a törvény szentségét lerontják. A közbirtokosságok — tudvalévőén — külön törvény alapján működtek és működnek. Törvény biztosítja szervezeteiket és azok működését. És most jön az uj közigaz gatási javaslat, tehát a közbirtokosságoktól teljesen független, vele összefüggésben nem levő tervezet, amelynek végén pongyolán megszövegezett szakasz a közbirtokosságokat és azok vagyonát egyszerűen az illető községek adminisztrációjába utalja. — A magyar parlamenti csoport megbízta dr. Wilier József főtitkárt, mint közigazgatási szakembert, hogy a törvényjavaslatnak a magyarságra súlyosan sérelmes rendelkezése ellen már a bizottsági tárgyalás során a legélesebben tiltakozzék. Várható-e jobb választótörvény? — A magyar parlamenti csoport foglalkozott az uj választói törvénytervezet kérdésével is, amelyet Mirto volt miniszter vetett legújabban fel. A Magyar Párt a mult politikai tapasztalataiból tudja, hogy a választói törvény módosítása jelenleg éppen olyan komolytalan kísérlet, mint amilyen volt a múltban, amikor a felvetett terv mindig újabb és újabb formákat öltött, de anélkül, hogy ténylegesen valami is megvalósult volna belőle. A magyar parlamenti csoport most sem hiszi, hogy tényleg radikálisan módosítanák a törvényt és eltöröljék a prémiumrendszert, mert a prémium nélkül egyik politikai pártnak sincs komoly reménye arra, hogy egy uj választáson elnyeri az abszolút többséget. — A magyar parlamenti csoport figyelembe veszi, hogy az alkotmány szerint a parlamentet március 15-én bezárják és ebben az esetben a választói törvény reformjáról szóló javaslatot február 23-ig, tehát a magyar parlamenti csoport uj értekezletéig megszöyegezik, amikor is a Magyar Párt képviselői kifejthetik kritikájukat a tervezetről. Addig is azonban a Magyar Párt közvetlenebb problémákkal kénytelen foglalkozni, olyan intézkedésekkel, amelyek súlyosan sérelmesek a magyarság egyetemére és amelyeknek sürgős reperálása köti le a magyar képviselők munkaidejét és tevékenységét. A legsúlyosabb iskolasórelmek. — Ilyen sérelem elsősorban a kisebbségi oktatással kapcsolatos intézkedések. Az An- ghelescu-féle iskolatörvények valósággal meg- nyomoritják a kistbbségi oktatást. Hogy Romániában igazán szabad és modern/államhoz méltó közoktatásról beszélhessünk, gyökeres reformokra van sürgős szükség. A jelenlegi törvényhozó házak rendelkezésére a szaktörvények alapos megvitatására, mégis a magyar parlamenti csoport összegyűjtötte azokat az oktatással kapcsolatos flagráns sérelmeket, amelyeket rendeleti utón is orvosolni lehet és ezeknek megszüntetését kérte és kéri a kormánytól. A Magyar Párt egyébként az összes eddigi kormányok figyelmét felhívta a kisebbségi oktatással kapcsolatos sérelmekre, biztató Ígéreteket is kapott, de a platonikus Ígéreteken kívül csak kevés olyan gyakorlati intézkedés történt, ami a panaszok és sérelmek tényleges megszüntetését jelentené. Kétféle elbánás a f elekezeti középiskoláknál — Ezzel kapcsolatosan a magyar parlamenti csoport nem mulaszthatja el, hogy reá ne mutasson arra, hogy mig a Monitorul Oficial 1919. évi augusztus 27-i számában közzétett törvény a belényesi, brá.di, brassói és naszódi román felekezeti líceumok részére kivételes kedvezményeket biztosit, mert ezen iskolák tanárainak fizetését az állam kiegészíti, a dologi kiadásokat részben vagy teljes egészében viseli, tanáraikat nyugdíjjal látja el és teljes autonómiát biztosit ezen iskoláknak, addig — és ezt fájdalommal kénytelen megállapítani — e kivételes kedvezményekkel szemben a magyar felekezeti iskolákra a törvé- nyes intézkedések kivételes nyomást reprezentálnak! . ~ Ennek az egyenlőtlen és igazságtalan elbírálásnak nincs semmi tárgyi vagy lelki motívuma. A mi iskoláink és intézeteink szorgalmas es eredményes munkát fejtenek ki és működésük ellen állami szempontból sem lehet a legkisebb kifogást sem emelni. . “7, A ma£yar barlamenti csoport elérkezett- nek íatja az időt, hogy a kisebbségi felekezeti középiskolák számára is a hivatkozott törvény- szakaszban biztosított kedvezményeket harcolja a. ®® ebber? »z irányban Sándor József szenátort ferte fel interpellációra. Sándor József szenátornak egyébként köszönetét fejezte ki a csoport az egyetemi oktatással kapcsolatosan ki- ej . munkájáért és a magyarság érdekeinek megvedeseert. Visszaélések az agrárkötvényekkel. — Az agrármegváltási kötvények szelvényei — mint ismeretes — 5 év alatt elévülnek. A magyar parlamenti csoport megállapította, hogy a Casa de Depuneri, a letéti pénztár számos esetben olyan szelvényeket adott és ad ki, amelyek már 5 év előtt esedékesek voltak. A Banca Naţionala ezeket a lejárt szelvényeket nem váltja be, csak ha a pénzügyminisztérium érvényesíti azokat és egyenként lebélyegzi. Ez az eljárás nemcsak késedelmet jelent a szel - nyék birtokosaira, hanem érzékeny kárt is. Éppen ezért a magyar parlamenti csoport megkereste a pénzügyminisztériumot, rendelje el, hogy ezek az elévült a tulajdonosok hibáján kivül be nem mutat.U szelvények hivatalból és minden különleges eljárás nélkül bélyegeztessenek le, hogy igy a szelvénytulajdonosok mentesüljenek a fárasztó és költséges külön kérvén yezés kálváriájától. Megállapította a magyar parlamenti csoport azt is, hogy az agrárszelvények után a Banca Naţionala szelvényadót szed, ami teljesen törvénytelelj eljárás. Az egyenesadók egységesítéséről szóló törvény 24. cikkének c) pontja értelmében ugyanis ezen adó alól ezek a szelvények mentesek és ezt az 1929. évi április 13-án kelt 96879. számú pénzügyminiszteri rendelet is megállapitotta. Az egyházközségek már eddig is érzékeny kárt szenvedtek a Banca Naţionala törvénytelen eljárása miatt és ezért a magyar parlamenti csoport interveniál a Nemzeti Bank igazgatóságánál, hogy a törvényt és miniszteri rendelődet respektálja. Még számos fontos, a magyarságot közel érintő kérdéssel foglalkozott a Magyar Párt parlamenti csoportja, amely kérdések és a hozott határozatok ismertetésére, még részletesen visszatérünk.
