Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-03 / 26. szám

XV. EVP. 26. SZÁM. KumUjsXQ 3 Kíméletlen ellenzéki támadásokkal kezdődött a parlamenti ülésszak A kormány bukásáról terjedtek el hírek Bukarestben Argetoianu szenzációs nyilatkozata a földreformmal tönkretett birtokosokról és a konverzióról — A magyar tisztviselők nyugdijának konfiskálását javasolta egy képviselő (Bukarest, február 1.) A parlament ülését nagy érdeklődés előzte meg azoknak a hireknek a hatása alatt, hogy a kormány kebelében sú­lyos válság van és az ellenzéki pártok teljes felkészültséggel vonulnak fel a kormány ellen. Az ülésen a képviselők csaknem teljes szám­ban jelentek meg, a közönség zsúfolásig töltöt­te meg a karzatokat. Kinos meglepetést keltett, hogy a sajtó képviselőit nem akarták beengedni a parlamentbe és végül is csak hosszas interven­ció után kaptak egy napra szóló belépési jegyet. Pompei elnök félnégykor nyitotta meg az ülést s először ő, majd Íorga miniszterelnök pa- rentálták el az elhunyt Hamangiu igazságügy­minisztert. Az első ellenzéki attak. Otetelesanu tiltakozott először a kormány erőszakos intézkedései ellen, sérelmezte, hogy korácsony előtti interpellációjára nem kapott választ és hogy a házszabályokat nem tartják be. Most újra megindul a szavazógép. A tör­vényjavaslatokat minden szakszerű előkészítés nélkül terjesztik be. A pénzügyminiszter kül­földre ment pihenni és informálódni, a távollé­tében a bizottságok nem dolgozhattak semmit. Ez az állapot tűrhetetlen. Íorga és Argetoianu többször félbeszakitják a szónokot, aki után Raducanu nemzeti paraszt­párti beszél. Először is gúnyosan kifogásolja, hogy Buzdugan, az uj iparügyi államtitkár nincs jelen. Támadja a kormányt, hogy nem tett intézkedéseket az ország érdekében, hogy ellensúlyozza a külföldi exporttilalmi intézke­déseket. Argetoianu: ön politikus vagy szakértő? Raducanu: Vannak olyan szakértők önök között, akikről kiderül, hogy csak gyenge poli­tikusok. Én olyan szakképzett politikus vagyok, aki itt a kötelességemet teljesítem. Íorga: Gazdasági ügyekből ne csináljanak ellenzékieskedést. j Fénymásoló­és minden műszaki papír legolcsóbb Lepagenál Cluj. Kérjen jegyzéket. az ország januári bevételei a várakozá­son alól maradták. Az egyenes adók 90 százaléka befolyt, de az indirekt adókból nagyon kevés, az általános el­szegényedés miatt. Éppen ezért tanácskozásra hivta össze a nyugdíjpénztár igazgatóságát. D. R. Joanitescu követeli, hogy a nyugdíj­ügyet a parlamentben intézzék, Oteteleseanu pedig nincs megelégedve a miniszter vála­szával. Sergiu Leca kérdi, hogy mi a helyzet a len­gyel-orosz megnemtámadási szerződés parafá- lása után. lorga miniszterelnök: Éppen ma kaptunk a megnemtámadási paktummal kapcsolatban in­formációt, amely biztosit arról, hogy a parafáit szerződések a legcsekélyebb hátrányt sem jelen­tik reánknézve és integritásunkat minden te­kintetben respektálják. Pâmpea besszarábiai képviselő egy kise- nevi törvényszéki biróról beszél, aki őt letar­tóztatta. Pop Valér igazságügyminiszter anké- tot igér az ügyben. Landau nem beszélhet. Pompei elnök indítványára a napirendre térnek át, amikor Landan zsidó képviselő tilta­kozik az ellen, hogy noha elsőnek iratkozott fel, megvonják tőle a szólás jogát. A nemzeti pa­rasztpártiak, szocialisták és a zsidó képviselők is tiltakoznak az intézkedés ellen. Landau az elnöki emelvény előtt állva hangoztatja, hogy ragaszkodik felszólalási jogához. Pompei elnök: Más képviselők távirati utón kérték felszólalásukat. Diamant: Holnapra újabb távirati kérések érkeznek és Landau újra nem beszélhet. Az el­nök az óriási zajban az ülést felfüggesztette. Viharos vita a nyugdijkérdésről Calinescu a nyugdíjügyeket teszi szóvá. Utal arra, hogy hosszú hónapok óta a nyugdí­jasok nem kapták meg illetménveiket és hogy közben azokat minisztertanácsi naplóval le­szállították. Konkrét eseteket sorol fel a nyug- dijsérelmekről. Argetoianu: Ha jobban, utánanéz, megtudja, hogy egyese’- nagyobb nyugdijat kapnak, mint amilyen az utolsó fizetésük volt. Íorga: Megígérem, hogy a nyugdijs'relme- ket reparálni fogom, de ebből zárjanak ki min­den politikát. Calinescu: önök csinálnak politikát ott is, ahol arra semmi szükség. D. R. Joanitescu a költségvetés gyakorlati alkalmazásáról beszél. A fizetésekkel és a nyug­dijakkal kapcsolaban a kérdés megoldására ál­talános intézkedést sürget. / A képviselőház kisebbségi tagjait kíno­san lepte meg a következő felszólalás, amely Constantin Bordeu, Bratianu Georgista részéről hangzott el. Először tiltakozott a nyugdijak rendeleti le­szállítása ellen, de azután tiltakozott az ellen is, hogy nyugdijat adjanak olyan kisebbségi, főleg magyar tisztviselőknek, akik későn tették le a hüségesküt és javasolja, hogy mindazokat, akik legké­sőbb 1920-ban nem tettek esküt, minden kártalanítás nélkül fosszák meg a nyug­díjtól. Törvényhozási utón való rendezést kivári. A fel­szólalás ellen a kisebbségi képviselők élénken tiltakoztak. Védekezik Argetoianu. A nyugdijfelszólalásokra Argetoianu vála­szolt. Csodálkozását fejezi ki. hogy ilyen tragi­kusan komoly kérdésekkel kapcsolatban tréfák­kal akarják a kormányt kompromittálni, noha a kormány teljes erővel törekszik az ügy meg­oldására. Legutóbb is hárommilliárddal emelte a nyugdíjpénztár alapjait, de ez még mindig nem volt elegendő. Tizenhét nyugdijtörvény van az országban, ezeket egységesíteni kell. A • Szöllőbirtokosok! A szöllőmiivelé3 meg­szervezéséről szóló törvényjavaslat teljes ma­gyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 30 lej, portóval 40 lej. mtimnoHmtann Psiasswsiszois, pauspapir legolcsóbb Lepagenál Cluj. — Kérjen jegyzéket. munkát augusztusban megkezdték, de még bem sikerült befejezni. Mihelyt elkészülnek velei, a nyugdijegységesitési törvényjavaslatot azon­nal beterjeszti. A minisztertanácsi határozat­ban foglalt hibákat igyekeznek kiküszöbölni. A probléma igen súlyos, mivel Argetoianu feltűnő nyilatkozata a konverzióról Az Adeverulban szenzációs interjú jelent meg Argetoianu pénzügyminisztertől. — Számomra már régen világos volt — je­lentette ki a pénzügyminiszter — hogy a me­zőgazdasági adósságok összegének komprimá- lása feltétlenül szükséges. Először a közvéle­mény vitájára bocsátottam azonban a kérdést. Nemcsak a baloldali pártok kérik az adósságok összegének összevonását, hanem azok a többi elemek is, akik ismerik ezt a kérdést és nem vádolhatok baloldalisággal. Ebből a szempont­ból igen fontos dokumentumokat kaptam. Az adósságok állandóan növekedtek és a kamatok­kal az eredeti összeg 8—10-szeresére emel­kedtek. Az az elhatározás, hogy az adósságok felére csökkentendők, már elutazásom előtt megérlelődött bennem. és értesítettem is róla mindenkit, akit a kérdés illet, elsősorban természetesen munkatársaimat. Aki azt hiszi, hogy az elhatározásnak valami más oka lenne, téved. A jogszerű konverzió határának tiz évre való kitolásáról a következőket mondotta: — Ez az elhatározás is már régen élt ben­nem, de csak akkor döntöttem, amikor láttam, hogy mi történik a külföldön. Nem részletezek, csak azt mondhatom, hogy külföldön sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogyan azt itt el tudják képzelni. Felmerült az a terv, hogy a külföldön kötvényeket helyezzünk el. Ez az operáció azonban kilátástalan és megvalósítha­tatlan. Kétségtelen, hogy a konverzió részéhez szükséges pénzügyi bázis nincs meg. Ezeket a nagybirtokosokat az összes viharszelek végig­seperték. Mindenki csak ütött rajtuk, aki csak akart. ők szenvedtek a legjobban a kisajátítás miatt, ami valósággal a konfiskálás jel­legével birt, mert azoknak a papíroknak értékéről, amit kaptak ellenértékűi a nagybirtokosok, nem szükséges beszélnem. Ezek a nagybirtokosok viselik a legsúlyosabb adóterheket, őket sújtja a legjobban a gazdasági depresszió. A megma­radt vagyonok és az árak esése miatt teljesen elvesztek. Lehetetlen a helyzetük mellett kö­zömbösen elmenni, — A közös megegyezéssel való eljárás lehe­tetlennek bizonyul, mert szinte kizárt, hogy a hitelezők megegyezzenek egy ilyen tárgyalás­nál. Az első helyen bekebelezett hitelező nem lesz hajlandó egyenlő alapon leülni tárgyalni a később bejegyzettekkel. Éppen ezért a tör­vényszékre bizza a javaslat a megegyezés lét­rehozását, elsőfokon a törvényszéken, másodfo­kon a tábla és harmadfokon a semmitőszék fog dönteni, az elképzelhető leggyorsabb eljárással. Nem akarok olyan törvényt, amely provokál, hanem olyant, amely harmonizál. Az én korom­ban a saját javaslatommal szemben nem vezet túlzott érzékenység vagy szerelem és ezért el­fogadok minden jobb ajánlatot. Scrutator, az interjúvoló újságíró az álta­lános hitelkérdésekről érdeklődött. — Érdekesek az emberek, — mondotta Ar­getoianu — az egyik oldalon, mint bankárt ál­lítanak be, aki túlzott terheket rovok az ál­lamra, hogy a bankokon segítsek, másrészt azzal vádolnak, hogy a földművesek és az egész ország hitelét tönkre akarom tenni. Én, aki hi­szek a polgári társadalomban, el tudom kép­zelni ezt a társadalmat templomok nélkül, szobrok és művészek nélkül, de nem tudom el­képzelni bankok és hitel nélkül. A konverzió­nál tehát soha nem is gondolhatok arra, hogy csapást mérjek a népbankokra, vagy a többi pénzintézetekre. Ezt a törvény technikája tel­jes mértékben be fogja bizonyítani. ' Takarékoskodjék! Biztosít­son az erdélyi magyar egyhá­zak biztosítóintézeténél, a MI­NERVA BIZTOSITÓ-nál! Kér­jen ajánlatot. Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT ci­me: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József ut) 37. szám. Telefon 12-57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom