Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-15 / 37. szám
2 Knmüpm TV. «VF. 36. SZÁM. Mesterségesen felizgatott hangulatban tárgyalta a szenátus a Státus ügyét Oanea szenátor nyitott sebnek nevezte a magyar katholicizxaust és a magyar diákok ellen szónokolt Gyárfás Elemér rögtönzött, de nagyhatású beszéd» ben cáfolt meg minden vádaskodást Jorgfa megismételte, hogy nem fog brutális eszközökkel élni a Státus ellen rodui. — Itt van a bukovinai metropolita — mondotta Gyárfás szenátor. Kérdem, hogyha máról holnapra valamilyen véletlen folytán Bukovinát Lengyelországhoz csatolnák, ő nem ragaszkodna-e a román integritáshoz1! Jorga: Ne vitassuk a nemzeti érzelmeket, amihez mindenkinek joga van. Egészen természetes, hogy a Státus akkori vezetői, mint jó hazafiak, a magyar államhoz ragaszkodtak. A leolvadt státusvagyon. A státusi vagyon eredetének jogi ismertetése után Gyárfás hangoztatja, hogy az ilyen közvagyon a különböző rezsimek hatása alatt nem szaporodik, hanem csökken és a valamikor hatalmas státusi birtokok ma jelentéktelenek. Nevetsége« az az állítás, hogy milliárdos vagyonokról van szó. Nagyrészük jelenleg nem is jövedelmez, hozadékuk alig elég három gimnázium fenntariására, mig a többi iskolák költségeit a hívek és a szülők hozzájárulása adja. (Bukarest, február 13.) A szenátusban Lau- ren'tiu_ Oanea beterjesztette interpellációját az erdélyi római katolikus Státus ügyében. Mindjárt a beszéd elején érzett a túlzó sovinizmus hangja. Interpellációját többször szakította félbe a helyeslő taps csaknem az összes szenátorok^ részéről. Azt hangoztatta, hogy az erdélyi római katolikus Státus nem is annyira egyházi, mint inkább magyar nemzeti intézmény, amely semmibe veszi a román állam, a bukaresti érsek és a nunciatnra fennhatóságát és tekintélyét. Ezt azzal bizonyítja, hogy a Státus ezeknek a szerveknek a megkerülésével egyenesen Kómába sietett Románia elleni vádjaival. A katolikus Státus nem egyéb, mint seb a román nép testén. Felveti a kérdést, hogy kanonikus jellegű és jogi szemólye-e a Státus és mindkét kérdésre nemmel felel. Ghibu nyomdokain. oanea ezután történeti meggondolásokra tér át és ennek alapján akarja megcáfolni a Státus ügyében kinyomtatott memorandum egyes pontjait, azonban nagyon kevés objektivitással és alapossággal. Csaknem ugyanazokat a történelmi eseményeket és dokumentumokat hozza i'el érvül, mint a memorandum, de mindig az ellenkező konzekvenciát vonja le belőle. Beszédén nyilvánvaló Ghibu hatása. Szemére veti a Státusnak, hogy mindig az erdélyi románság ellen dolgozott s közreműködött annak idején abban, hogy az erdélyi románságot, a katolicizmushoz való csatolással kettészakítsák, ami a legnagyobb szerencsétlenség volt a román népre nézve. Mint Erdély legfeduáiisabb intézménye, a román jobbágyokkal szemben erőszakosan viselkedett és megakadályozta a románságnak, mint negyedik erdélyi nemzetnek elismerését. 1918-ban, a forradalmi időkben a Státus Majláth püspökkel az élén harcot folytatott Erdélynek Ma gyarországtól való elszakitása és Romániával való egyesítése clleD és az impérium változás után mindig igyekezett Romániát, a külföld és a Szentszék előtt kompromittálni. Útjában van a kolozsvári egyetem és a mezőgazdasági akadémia fejlődésének. A Ferdinánd király egye tem, mondja, mindig barátságos volt a magyarokkal szemben. A magyar diákok otthonosan is érzik magukat az egyetemen, magyarul beszélnek és kedvezőtlen hatásokat is gyakorolnak a román kollégáikra. — Kénytelenek leszünk — mondotta — a kolozsvári egyetemet mozgósítani a magyar diákság és a íitátus ellen. Á vagyon az államé. Beszéde összefoglalásából különben kiderül, hogy az egész kampány nem elvi alapon áll, hanem kizárólag a Státus vagyonának és iskoláinak elvételét célozza. Ezután azt fejtegette, hogy az óriási vagyon az államé és az erdélyi összkatolicizmusé és kulturális szükségletek fedezésére kell szolgálnia. igy tehát fel kell oszlatni az állam, a római és görögkatolikus egyház és a kolozsvári egyetem között. Beszéde további folyamán Ghibu elméletét mondja el a Státus jogi személyiségének kérdéséről. A hangúit általában nagyon kedvezőtlen volt a replika számára. A magyar szenátorok és különösen Sándor József, a beszéd tartama alatt azonnal igyekeztek korrigálni és tiltakozni, de nem engedték őket /.éhez és egymásután hallatszottak a „jós“ kiáltások. Onea beszéde mintegy három órát vett igénybe. Gyárfás minden vádpontot megcáfol Gyárfás Elemér dr. magyarpárti szenátor kért szót ezután. Először is a szenátus elnézését kérte, ha válasza némileg hiányos lesz. Visszautasítja Oanea vádjait és a beszéd alatt készített jegyzeteiből sorban cáfolja meg az interpelláció minden pontját. Gyárfás Elemér dr. először is tiltakozott az ellen, hogy az ügynek a Szentszék elé való terjesztését államellenes cselekedetnek tekintsék. A pápához benyújtott memorandum szószerint azonos azzal, amelyet, a Státus a román fórumoknak is átadott. A Státus nein akarta a közvéleményt felizgatni mindaddig, amig a kormány részéről békés elintézést remélhetett^ noha annak idején az ügyész maga azt kérdezte, hogy miért nem indít a Státus kampányt igazsága érdekében. Azt azonban meg kellett tegye, hogy illetékes fórumok, a román kormány és a Szentszék előtt leszögezze álláspontját. Erre jogot ad a konkordátum is. Kitér Oanea azon állítására, hogy az erdélyi római katholikue Status intézménye seb lenne a román nép testén. Szomorú dolog, román szempontból nem előnyös ezt állítani, mert azt jelenti, hogy Románia másfélmillió kat- holikussága seb az állam testén és könnyen felmerül az a kérdés, hogy egészséges-e az a test, amelynek ekkora sebe van? Nincs miért tiltakozni az ellen, hogy a Státus hozzájárult az erdélyi románság egyrészének a romai egyházzal való uniójához. Hogy ez szerencsétlensége volt-e, vagy előnyére vált a román nemzeti kultúrának, azt döntsék el maguk között a román katholikusok és ortodoxok, a Státus meg van győződve, hogy a katholi- cizruus nagy szolgálatot tett a román népnek. Hivatkozik Jorga több hasonló értelmű nyilatkozatára. Nem a római katholikus Státus volt uz, amely az erdélyi román népnek negyedik nemzetként való elismerését megtagadta. Jorga: Minek boncoljuk a történelmet. Nem a távoli múlton múlik az ügy elintézése. Senkit sem lehet ma felelősségre vonni a középkori intoleranciáért. Jorga: a magyar hüségeskü természetes. Gyárfás az idő rövidsége miatt nem akar tovább foglalkozni a történelmi résszel és ezért áttért a politikai fejtegetésekre. Ki kell térni arra a vádra, hogy 1918-ban a Státus és Majláth püspök a magyar integritás mellett foglalt volna állást. A státusgyülés 1918-ban november 15-én volt, vagyis két héttel a gyula- fehérvári román nemzetgyűlés előtt, tehát egészen természetes, hogy akkor még a regi államnak letett hisségeskühöz híven nyilatkoztak. A szászok csak 1919. januárjában foglaltak állást, a magyarok pedig a békeszerződés ratifikálása után. Nem lehet 3918. novemberében tett nyilatkozatokért valaki ellen felháboAz olasz tanárok nem román állampolgárok. Épen úgy nevetséges az is, hogy Jósika Lajos, státusi elnök, annakidején a Státus-va- gyont egyszerűen ellopta volna az államtól. A puszta tény, hogy a magyar állam ezt tudomásul vette, most hatvan év után elegendő jog_ cim már a jogos tulajdonra. Nem akar kitérni részletesebben Oanea állításaira, csak három főpontra kíván reflektálni. Az egyik a kolozsvári egyetem olasz és francia tanárainak ügye A szabályzat szerint a magyar királyi Ferenc József tudományegyetem katholikus tanárai tagjai a státusnak. Az uj szabályzat ezt ki is bővitette az összes katholikus felsőiskolai tanárokra, de az természetes, hogy az illetőknek be kellett volna jelenteniük, hogy reflektálnak erre, amit nem lettek meg. Egyébként az említett tanárok nem román állampolgárok és igy nem lehetnek tagjai a státusnak. — Mit szólnának Önök ahoz, hogyha beválasztanám tagjaink közé a nem román állampolgárokat! Akkor lenne még csak vihar. Egyébként a státus melletti bizonyíték, hogy Kiss Géza liberális szenátort állandóan meghívták az ülésekre, noha vele szembeni szimpátiával igazán nem vádolhatok. Vizsgálati jegyzőkönyv a meg nem indított vizsgálatról. Ami a státus elleni vizsgálatot illeti, Pop Valér akkori erdélyi miniszter és Hamangiu kijelentették, hogy nem rendeltek el vizsgálatot a Státus-ügyben. Most a legnagyobb meglepetéssel hallotta, hogy Oanea felolvasta a vizsgálati jegyzőkönyvet, arról a vizsgálatról, amelynek elrendeléséről nem is akartak tudni és amelyet magas állami titokként kezeltek. Kié az óra? A Lep adat u- féle iráshamisitás vádját szállította le ezután kellő értékre, majd arra a kijelentésre, hogy a mai birtokok a romániai összkathoiieizmus tulajdona, Gyárfás a következő módon válaszolt: — Én katholikus vagyok — mondotta, katholikus Oanea ur is és Csiszár érsek is. Kivett a zsebéből egy órát: Ez még nem jelentheti azt, hogy ez az óra az Oanea űré és a Csiszár érsek űré is. A státus erdélyi katholikus egyházi szervezet, egyik vád ellene az állaroellenesség. Jogi személy nem lehet államellenes, csak egyes egyének. Járjanak el ezek ellen, büntessék meg őket, ha kell, de ne bántsák az egyházat. Egy másik vád, hogy a kanonikus szempontoknak nem felel meg. Bízzák ezt a szempontot az egyházi elöljárókra ós ne izgassák vele a közvéleményt a mai, enélkül is izgatott időkben. Ha pedig a vagyonkérdésrőí van szó, akkor forduljanak a bírósághoz, bizonyítsanak és ne folyamodjanak hangulatkeltéshez, ami igazán nem időszerű egy olyan konstruktiv intézménnyel szemben, mint a Státus. A Státus a múltban sem tett egyebet, mint teljesítette egyházával szembeni kötelességeit és most is vállalja a harcot ebben az irányban. Gyáríás három kérdése és Jorga higgadt válasza Végül három kérdést intézett a miniszterelnökhöz: Vau-e tudomása arról, hogy Ghibu könyvére rá van nyomtatva a közoktatásügyi minisztérium szó és igy mintegy hivatalos közleményként szerepel! Jorga: Nem tudok erről. — Adott-e a közoktatásügyi minisztérium pénzt a Ghibu könyvére! Jorga: Egyéb komolyabb dolgok fedezésére sincs pénzünk. — Fenntartja-e a miniszterelnök ur azt a kijelentését, hogy nem szándékszik brutális eszközökkel likvidálni az ügyet, hanem békés megoldást keres! Gyárfás beszédére Jorga válaszolt. Újból leszögezte, hogy nem fog brutális eszközökkel élni és arra törekszik, hogy az ügy békés és sima elintézést nyerjen. Méltatja Óanea szorgalmas munkáját, de elismeri, hogy több helyen fiatalos heve és túlzó nacionalizmusa elragadta. Elismerte Gyárfás szenátor objektivitását és folyékony románsággal előadott érveinek súlyát, végül újból ismételte azt, hogy a kormány nem antiklérikális, az erdélyi katho- licizmusnak nem ellensége és objektiv igazságot, vizsgálatot Ígért az ügyben.
