Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-13 / 35. szám

& SífcSü. KUBn-tlţspfâ XV. ÉVF. 35. SZÁM. felt OViMíCDJAICk A Hi DEG, A NEDVESSÉG ES POR VESZEDELMEITŐL VÉDJ ETEK TORKOTOKAT, MELLETEKET ES A TÜDŐKET A MEGHÜLES,TOROKFÁ­JÁS, ASTMA, BRONŞITA, INFLUENZA, ELLEN.A mim mira Által; eltávolítja és legyőzi a LÉGIÓ SZERVEK ELLENI BETEGES ME6TÂMADAS0KAT 5^^^^•^^î'^^^^>^Jţ'^î'>í*^^^^5í^^^í'^^î5íííí5í'í500^íííí'î V///////'////Y/j '////A. A DOBOZ FAC-SIMILJE »»»■<!^ kapható minden GYŰ Gv52ESTARBAN SffngS tv Lixftöíéí ■­Az osztrák kormányválság kulisszatitkai Dunai szövetség, kontra osztrák-német vámunió Miért tessékelték ki Schobert a kormányból ? A második Buresch-kormány Seipel diktatúrá­jának úttörője ÍAT/I “■«* V”­Bécsi munkatársunktól. — Az osztrák kormányválság váratlanul ért minden­kit, egy kicsiny csoport kivételével, mely ezt a válsá­got, a suba alatt tervelte ki é3 aztán rajtaütésszerűen megrendezte. Meglepte magát Schober külügyminisz­tert és alkancell irt, a válságnak a történtek után bi­zony kissé tragikomikus szenvedő hősét is, aki európai hirü rendőr létére — hiszen éveken át volt Eécs rendőr­főnöke — még csak mog sem sejtette a készülő ese­ményeket. Tájékozatlanságát a kormányban elfoglalt pozíciójának elvesztésével fizette meg. Schobert Bu- resch kancellárnak ismételt kijelentései tévesztettfeK meg, amikkel' unos-untalan a kormány töretlen szoli­daritását hangsúlyozta. A politikai morál nagyobb di­csőségére ezek a kijelentések a legkevésbé sem feszé­lyezték akciószabadságában Burescht. Másnapra szétrobbantotta kormányát, kttessS- kelte1 Schobert és megalakította a második számú Buresch-Uormányt, hogy mint ennek kancellárja és egyben külügyminisz­tere is, uj vizekre irányítsa Ausztria rozoga gályáját. A második Buresch-kormány megalakítása azon­ban nem lehetett az összeesküvők végcélja. A mai osz­trák alkotmány és a rendkívül fejlett osztrák parla­mentarizmus mellett ez a kormány csak egészen ideig­lenes nyugvópont lehet a válság lefolyásában. Ilivel is azt vallják róla, hogy csak átmeneti jellegű. Hiszen nincsen többsége, a parlament lCü tagjából ossz i- viasza 75-en sorakoznak fel mögötte: a 66 keresztény3zccia- lista és 9 Landbund-párti képviselő. Sehoberrel együtt ugyanis a nagynémetek Is otthagyták a kormány­koalíciót. Viszont a Heimatblockot nem sikerült rész­beni pótlásukra a koalícióba beédesgetni. A parlament legnagyobb pártjával, a szociáldemokratákkal éppen­séggel hadilábon áll Buresch. Az otakringi munkásott­hon fegyvereinek lefoglalása miatt és néhány kancel­lári kijelentésért lobogott fel a gyűlölet lángja. De ha igy van — és hogy igy lesz, jóelöre tudhatta mindenki — jogos a kérdés: Miért kellett Ausztria je­lenlegi veszedelmes gazdasági helyzetében politikai ba­jokkal is tetézni a krízist? Miért kellett Schobernck éppen most távoznia, félesztendövel az osztrák-német vámuniós terv kutbaesése után? 03 végül, miért kel­lett a parlamenti gépezet viszonylagosan nyugalmas, többséget alkotó koalícióval biztosított menetét, afféle * erőpróbával megzavarni, aminő a kormányzás kisebb­ségben lévő minisztériuma? E kérdésekre kissé terjedelmes a válasz, mert az osztrák politikai élet egész labirintusát kell megboly­gatni yélo. Seipel az előtérben. A krízis mögött Seipel, volt kancellár áll. ö akaita a kormányváltozást, amely belpolitikáiig erős jobbra- olódást, külpolitikailag a francia befolyás megerősö­dését, sőt egyeduralmát jelenti. Seipel régi esküdt ellensége Schobemek, aki jelentősen kisebb koncepciójú politikus nála, de hasonlíthatatlanul szerencsésebb kezű volt mostanáig és nem egyszer borította fel Seipel terveit és tépázta meg alaposan nimbuszát. A Schober vezetése alatt álló rendőrség ébersége é3 kérlelhetetlensége hiúsította meg Seipel védenceinek, a Heimwehmek 1929. évi puccsát, az ő polgári politikája renditette meg a tavalyi válasz­tásokon a keresztényszocialisták parlamenti pozícióját. Es ugyancsak Schober volt az, aki Hágában kivívta Ausztria mentesítését a roparációs tartozások alól és tető alá hozta a rég áhított népszövetségi kölcsönt. Mindezekkel a tényekkel háttérbe szorította Seipolt, aki addig a haza megmentőjének szerepében tetszel- gett magának és hívei előtt. Seipel és pártja azonnal a vámuniós terv meghiúsulása után akarta Schobert meneszteni. De ez az akciójuk akkor még nem talált kellő támogatásra. Ma azonban, amikor a nagyipar erősen türelmetlen, gyors változé.st., mielőbbi szabadu­lást akar a lehetetlen helyzetből, amelybe a Jegybank devizarendelkezései sodorták; amikor félmillióra sza­porodott a segélyezett munkanélküliek száma és az államkassza már csak alig-alig és ki tudja meddig birja még a segélypónzek folyósítását; amikor a bel­földi mezőgazdák produktumait csak a másfoglalko- zásu lakosság óriási áldozatai révén lehet elhelyezni és igy' sem a kellő mennyiségben; amikor az osztrák valuta 24%-os fedezete — a törvény által előirt mini­mum — csak úgy adódik, hogy az államnak juttatott kölcsönöket is betudja a jegybank a fedezetbe, ma a pártján ldvül, a legszélesebb néprétegek­ben is támogatásra talál Seipel, amikor szakit a német-osztrák vámunió gondolatává!, amely megvalósítható.tton és a dunai konföderáció irányában halad, amelynek eszméjét Francia- ország támogatja. Schober a német politika rendíthetetlen exponense volt a kormányban. Tehát mennie kellett. Pártját, a nagy-német pártot, neve és múltja egyképpen a német­ség mellett köti le. Tehát le kellett kapcsolni a kor­mány-koalícióból. Franciaország nem adott eddig köl­csönt Ausztriának. De alig hogy kidoblak a süllyedi hajóból Schobert és a jegybank elnöki széliébe dr. Kien­böck, a Seipel jbbbkeze telepedett, megjelent a fran­cia követ és bizonyos feltételek mellett, amelyek még nem ismeretesek, de bizonyára politikai jellegűek, fel­ajánlotta a rég áhított 100 millió sillinges kölcsönt. A kormányválság tragikomédiájának első felvonása tehát Seipelt igazolta. A májusi választások előtt. A második felvonás tartalma tekintetében egyelőre csak megsejtésekre, kombinációkra vagyunk utalva, Annyi bizonyos, hogy a szociáldemokraták ellen frontális támadás készül. Mentesíteni akarják — legalább Is bizonyos fokig — a költségvetést a munkanélküli segélyek terhétől. Május­ban választások lesznek Bécsben. Ezeknek kimenete­létől is nagyon sok függ. Mert ha sikerülne a „vörös* Bécit alkotmányos eszközökkel más szinre átfesteni, Ausztria sok izgalomtól szabadulna meg. Az előkészü­letek ugyanis arra vallanak, hogy amennyiben alkot­mányos utón nem fog menni a városháza elfoglalása, hát feltétlenül megkísérlik a másik utat, amely alkot­mányosnak nem igen nevezhető. A katonaság felett Vaugoin hadügyminiszter rendelkezik, aki a Seipel bi­zalmi embere a mindenkori minisztériumokban. A nagynémet párti igazságügyminiszter helyébe Uroli monarchista került, ugyanaz a Schuschnig, aki Ottó trónörököst egész sor tiroli községben díszpolgárnak választatta meg s aki ismételten egyenesen rablásnak minősítette a Habsburg-vagyon elvételét. Ez a két. név eléggé determinálja a jövő útját. Seipel a dunai kon­föderációt akarja. Es pedig személy szerint az osztrák- magyar gazdasági unió, melyet rövidesen a Habsburg- restauráció követhetne, a legszimpatikusabb megoldás előtte. Tetejében Seipelnek, az egyetemi tanárnak, a tudomá nyos politikusnak sajátos teóriái vannak az államról, amelyek közeli rokonságot tartanak a fascizmussal Hogyha tehát a Habsburg-restaurációhoz egyhamar nem is érkezik el Ausztria, nagyon közel áll a jelen­legi helyzetben a diktatúrához, melynek gyakorlója Seipel lenne. Ausztriának a súlyos gazdasági problé­mák egész sorát kell a közeli hetekben megoldania. Ha a kisebbségben lévő kormány nem fogja tudni a felfogása szerinti megoldásokat parlamentáris utón keresztülvinni, — ebből a parlamentárizmus tehellen- ségére fog következtetni a pártja és azon lesz, hogy ezt a felfogást a széles rétegekbe is begyökereztes3e. (f. J.) A „Maya“ a kolozsvári Magyar Színházban Szerdán este mutatta be a kolozsvári Ma­gyar Színház Harmath Imre és Fényes Sza­bolcs nagy operettjét, a Maya-t. A színházat zsúfolásig megtöltötte a szokásos premierkö­zönség. Az operett szövegét Harmath Imre irta. Az ismert operett-librettista a darab pom­pás és érdekes meseszövésóvel, kedves humo­rával mindvégig lekötötte ezúttal is a hallga­tóság figyelmét. Már maga az operettmese el­indítása, a szinen lejátszódó izgalmas gyilkos­ság felkelti az érdeklődést, azután az idegen légió élete, majd egy előkelő párisi mulató­hely, egyszóval az operettcselekmény szélsősé­ges lehetőségeinek bravúros kihasználása át­szőve egy romantikus szerelem fordulatossá­gával s az elmaradhatatlan happy anddel, va­lóban meg tudta fogni az operettkedyelő kö­zönség pillanatnyi érdeklődését. Amit eddig az operettirás kitermelt magából, mindazt a rutinos szerző ügyesen használta föl, sőt egé­szítette ki az idegen légió miliőjének szinessé- gével, bizarrságával és újszerűségével. He ne feledkezzünk meg a divatos rumbárói sem ■— mindez együttvéve az operetl sikerét biztosítja. Fényes Szabolcs muzsikája érdekes, újszerű s habár érződik rajta az utolsó évek nagy ope- rettszerzőinek, különösen Lehárnnk a hatása, mégis hatásos és népszerűségre hivatott. Az előadás központjában Karácsonyi Ili áll. Bőséges alkalma nyílik rá, hogy Maya kü­lönös és színes egyéniségén keresztül szinját- szóképességét és emberábrázoló tehetségét csil­logtassa. Nagyszerű volt mint démon, de ott is megtalálta a hangot, ahol a melegszívű, érzel­mes nőt kcüőtt alakítania. Női szépsége, gyö­nyörű alakja pompásan érvényesült, elegáns és Ízléses ritkái pedig valósággal elkápráztat­ták a nézőteret. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy szépen .‘énekelt és táncolt, akkor nyilván­való, hogy** ezúttal is hatalmas sikere volt. Putnik Bálint, Tompa Béla, Ihász Aladár, Leövey Leó, Hegyes! Ica. Sándor Bandi, Rét- hely Ödön es Ihász Endre egyformán buzgól- kodtak az est sikerén. Az operett előrelátható­lag több táblás házat fog vonzani Kolozsvárt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom