Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-13 / 35. szám
& SífcSü. KUBn-tlţspfâ XV. ÉVF. 35. SZÁM. felt OViMíCDJAICk A Hi DEG, A NEDVESSÉG ES POR VESZEDELMEITŐL VÉDJ ETEK TORKOTOKAT, MELLETEKET ES A TÜDŐKET A MEGHÜLES,TOROKFÁJÁS, ASTMA, BRONŞITA, INFLUENZA, ELLEN.A mim mira Által; eltávolítja és legyőzi a LÉGIÓ SZERVEK ELLENI BETEGES ME6TÂMADAS0KAT 5^^^^•^^î'^^^^>^Jţ'^î'>í*^^^^5í^^^í'^^î5íííí5í'í500^íííí'î V///////'////Y/j '////A. A DOBOZ FAC-SIMILJE »»»■<!^ kapható minden GYŰ Gv52ESTARBAN SffngS tv Lixftöíéí ■Az osztrák kormányválság kulisszatitkai Dunai szövetség, kontra osztrák-német vámunió Miért tessékelték ki Schobert a kormányból ? A második Buresch-kormány Seipel diktatúrájának úttörője ÍAT/I “■«* V”Bécsi munkatársunktól. — Az osztrák kormányválság váratlanul ért mindenkit, egy kicsiny csoport kivételével, mely ezt a válságot, a suba alatt tervelte ki é3 aztán rajtaütésszerűen megrendezte. Meglepte magát Schober külügyminisztert és alkancell irt, a válságnak a történtek után bizony kissé tragikomikus szenvedő hősét is, aki európai hirü rendőr létére — hiszen éveken át volt Eécs rendőrfőnöke — még csak mog sem sejtette a készülő eseményeket. Tájékozatlanságát a kormányban elfoglalt pozíciójának elvesztésével fizette meg. Schobert Bu- resch kancellárnak ismételt kijelentései tévesztettfeK meg, amikkel' unos-untalan a kormány töretlen szolidaritását hangsúlyozta. A politikai morál nagyobb dicsőségére ezek a kijelentések a legkevésbé sem feszélyezték akciószabadságában Burescht. Másnapra szétrobbantotta kormányát, kttessS- kelte1 Schobert és megalakította a második számú Buresch-Uormányt, hogy mint ennek kancellárja és egyben külügyminisztere is, uj vizekre irányítsa Ausztria rozoga gályáját. A második Buresch-kormány megalakítása azonban nem lehetett az összeesküvők végcélja. A mai osztrák alkotmány és a rendkívül fejlett osztrák parlamentarizmus mellett ez a kormány csak egészen ideiglenes nyugvópont lehet a válság lefolyásában. Ilivel is azt vallják róla, hogy csak átmeneti jellegű. Hiszen nincsen többsége, a parlament lCü tagjából ossz i- viasza 75-en sorakoznak fel mögötte: a 66 keresztény3zccia- lista és 9 Landbund-párti képviselő. Sehoberrel együtt ugyanis a nagynémetek Is otthagyták a kormánykoalíciót. Viszont a Heimatblockot nem sikerült részbeni pótlásukra a koalícióba beédesgetni. A parlament legnagyobb pártjával, a szociáldemokratákkal éppenséggel hadilábon áll Buresch. Az otakringi munkásotthon fegyvereinek lefoglalása miatt és néhány kancellári kijelentésért lobogott fel a gyűlölet lángja. De ha igy van — és hogy igy lesz, jóelöre tudhatta mindenki — jogos a kérdés: Miért kellett Ausztria jelenlegi veszedelmes gazdasági helyzetében politikai bajokkal is tetézni a krízist? Miért kellett Schobernck éppen most távoznia, félesztendövel az osztrák-német vámuniós terv kutbaesése után? 03 végül, miért kellett a parlamenti gépezet viszonylagosan nyugalmas, többséget alkotó koalícióval biztosított menetét, afféle * erőpróbával megzavarni, aminő a kormányzás kisebbségben lévő minisztériuma? E kérdésekre kissé terjedelmes a válasz, mert az osztrák politikai élet egész labirintusát kell megbolygatni yélo. Seipel az előtérben. A krízis mögött Seipel, volt kancellár áll. ö akaita a kormányváltozást, amely belpolitikáiig erős jobbra- olódást, külpolitikailag a francia befolyás megerősödését, sőt egyeduralmát jelenti. Seipel régi esküdt ellensége Schobemek, aki jelentősen kisebb koncepciójú politikus nála, de hasonlíthatatlanul szerencsésebb kezű volt mostanáig és nem egyszer borította fel Seipel terveit és tépázta meg alaposan nimbuszát. A Schober vezetése alatt álló rendőrség ébersége é3 kérlelhetetlensége hiúsította meg Seipel védenceinek, a Heimwehmek 1929. évi puccsát, az ő polgári politikája renditette meg a tavalyi választásokon a keresztényszocialisták parlamenti pozícióját. Es ugyancsak Schober volt az, aki Hágában kivívta Ausztria mentesítését a roparációs tartozások alól és tető alá hozta a rég áhított népszövetségi kölcsönt. Mindezekkel a tényekkel háttérbe szorította Seipolt, aki addig a haza megmentőjének szerepében tetszel- gett magának és hívei előtt. Seipel és pártja azonnal a vámuniós terv meghiúsulása után akarta Schobert meneszteni. De ez az akciójuk akkor még nem talált kellő támogatásra. Ma azonban, amikor a nagyipar erősen türelmetlen, gyors változé.st., mielőbbi szabadulást akar a lehetetlen helyzetből, amelybe a Jegybank devizarendelkezései sodorták; amikor félmillióra szaporodott a segélyezett munkanélküliek száma és az államkassza már csak alig-alig és ki tudja meddig birja még a segélypónzek folyósítását; amikor a belföldi mezőgazdák produktumait csak a másfoglalko- zásu lakosság óriási áldozatai révén lehet elhelyezni és igy' sem a kellő mennyiségben; amikor az osztrák valuta 24%-os fedezete — a törvény által előirt minimum — csak úgy adódik, hogy az államnak juttatott kölcsönöket is betudja a jegybank a fedezetbe, ma a pártján ldvül, a legszélesebb néprétegekben is támogatásra talál Seipel, amikor szakit a német-osztrák vámunió gondolatává!, amely megvalósítható.tton és a dunai konföderáció irányában halad, amelynek eszméjét Francia- ország támogatja. Schober a német politika rendíthetetlen exponense volt a kormányban. Tehát mennie kellett. Pártját, a nagy-német pártot, neve és múltja egyképpen a németség mellett köti le. Tehát le kellett kapcsolni a kormány-koalícióból. Franciaország nem adott eddig kölcsönt Ausztriának. De alig hogy kidoblak a süllyedi hajóból Schobert és a jegybank elnöki széliébe dr. Kienböck, a Seipel jbbbkeze telepedett, megjelent a francia követ és bizonyos feltételek mellett, amelyek még nem ismeretesek, de bizonyára politikai jellegűek, felajánlotta a rég áhított 100 millió sillinges kölcsönt. A kormányválság tragikomédiájának első felvonása tehát Seipelt igazolta. A májusi választások előtt. A második felvonás tartalma tekintetében egyelőre csak megsejtésekre, kombinációkra vagyunk utalva, Annyi bizonyos, hogy a szociáldemokraták ellen frontális támadás készül. Mentesíteni akarják — legalább Is bizonyos fokig — a költségvetést a munkanélküli segélyek terhétől. Májusban választások lesznek Bécsben. Ezeknek kimenetelétől is nagyon sok függ. Mert ha sikerülne a „vörös* Bécit alkotmányos eszközökkel más szinre átfesteni, Ausztria sok izgalomtól szabadulna meg. Az előkészületek ugyanis arra vallanak, hogy amennyiben alkotmányos utón nem fog menni a városháza elfoglalása, hát feltétlenül megkísérlik a másik utat, amely alkotmányosnak nem igen nevezhető. A katonaság felett Vaugoin hadügyminiszter rendelkezik, aki a Seipel bizalmi embere a mindenkori minisztériumokban. A nagynémet párti igazságügyminiszter helyébe Uroli monarchista került, ugyanaz a Schuschnig, aki Ottó trónörököst egész sor tiroli községben díszpolgárnak választatta meg s aki ismételten egyenesen rablásnak minősítette a Habsburg-vagyon elvételét. Ez a két. név eléggé determinálja a jövő útját. Seipel a dunai konföderációt akarja. Es pedig személy szerint az osztrák- magyar gazdasági unió, melyet rövidesen a Habsburg- restauráció követhetne, a legszimpatikusabb megoldás előtte. Tetejében Seipelnek, az egyetemi tanárnak, a tudomá nyos politikusnak sajátos teóriái vannak az államról, amelyek közeli rokonságot tartanak a fascizmussal Hogyha tehát a Habsburg-restaurációhoz egyhamar nem is érkezik el Ausztria, nagyon közel áll a jelenlegi helyzetben a diktatúrához, melynek gyakorlója Seipel lenne. Ausztriának a súlyos gazdasági problémák egész sorát kell a közeli hetekben megoldania. Ha a kisebbségben lévő kormány nem fogja tudni a felfogása szerinti megoldásokat parlamentáris utón keresztülvinni, — ebből a parlamentárizmus tehellen- ségére fog következtetni a pártja és azon lesz, hogy ezt a felfogást a széles rétegekbe is begyökereztes3e. (f. J.) A „Maya“ a kolozsvári Magyar Színházban Szerdán este mutatta be a kolozsvári Magyar Színház Harmath Imre és Fényes Szabolcs nagy operettjét, a Maya-t. A színházat zsúfolásig megtöltötte a szokásos premierközönség. Az operett szövegét Harmath Imre irta. Az ismert operett-librettista a darab pompás és érdekes meseszövésóvel, kedves humorával mindvégig lekötötte ezúttal is a hallgatóság figyelmét. Már maga az operettmese elindítása, a szinen lejátszódó izgalmas gyilkosság felkelti az érdeklődést, azután az idegen légió élete, majd egy előkelő párisi mulatóhely, egyszóval az operettcselekmény szélsőséges lehetőségeinek bravúros kihasználása átszőve egy romantikus szerelem fordulatosságával s az elmaradhatatlan happy anddel, valóban meg tudta fogni az operettkedyelő közönség pillanatnyi érdeklődését. Amit eddig az operettirás kitermelt magából, mindazt a rutinos szerző ügyesen használta föl, sőt egészítette ki az idegen légió miliőjének szinessé- gével, bizarrságával és újszerűségével. He ne feledkezzünk meg a divatos rumbárói sem ■— mindez együttvéve az operetl sikerét biztosítja. Fényes Szabolcs muzsikája érdekes, újszerű s habár érződik rajta az utolsó évek nagy ope- rettszerzőinek, különösen Lehárnnk a hatása, mégis hatásos és népszerűségre hivatott. Az előadás központjában Karácsonyi Ili áll. Bőséges alkalma nyílik rá, hogy Maya különös és színes egyéniségén keresztül szinját- szóképességét és emberábrázoló tehetségét csillogtassa. Nagyszerű volt mint démon, de ott is megtalálta a hangot, ahol a melegszívű, érzelmes nőt kcüőtt alakítania. Női szépsége, gyönyörű alakja pompásan érvényesült, elegáns és Ízléses ritkái pedig valósággal elkápráztatták a nézőteret. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy szépen .‘énekelt és táncolt, akkor nyilvánvaló, hogy** ezúttal is hatalmas sikere volt. Putnik Bálint, Tompa Béla, Ihász Aladár, Leövey Leó, Hegyes! Ica. Sándor Bandi, Rét- hely Ödön es Ihász Endre egyformán buzgól- kodtak az est sikerén. Az operett előreláthatólag több táblás házat fog vonzani Kolozsvárt,