Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-18 / 13. szám
Súujmsmm A Park Szanatórium Cluj, Monostori ut 62. Poliklinikaüag berendezett idegszanatóriumi pavillont nyitott ideg- és kedélybetegek részére az u; onnan redukált árak mellett. Vezető főorvos Dr. Porsche Ferenc ideg- gyógyász, a vízgyógyíniézet vezetője. — Sós, kénes, szénsavas, jód, növény, oxigén, fenyő,* villany és habfürdők állnak állandó rendelkezésre leszállított árak mellett. Â gőz és kádfürdő ára30lei,pedícur, massage 15 lel Kommunista diákok megzavarták Benes előadását (Prága, január 16.) Benes csehszlovák külügyminiszter pénteken előadást tartott egyetemi hallgatók előtt a világbékéről. Amikor elfoglalta az előadói széket, kommunista diákok „Le Benessei“ kiáltással fogadták és a beszédét is többizben megzavarták, úgyhogy az elő*55 adást csak nehezen tudta megtartani. Benes azt fejtegette, hogy minden uj háború tönkr# tehetné a világháború gyümölcseit. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb hiba volna bármely olyan lépés, amelynek következtében a béko eszme sikerébe vetett bit megrendülhetn#. Vilmos császár hal Az ex-császár otthon szeretne meghalni, de a német kormány elutasító álláspontba helyezkedett XV. ÉVF. 13. SZÁM. Egy percig sem szabad tétováznia. A modern rádiókészülékekhez modem hangszórót, mert csak ezek tudják kielégíteni az Ön kifinomult zenei igényeit. Az ORION elektrodyeamikus és elek- tromagnetikus hangszórók minden igényt kielégítenek. omol ^saaaaa^aa^a^aaaaaaaaaaaaaaaaaaa* Elkésett esők. Darnay Kálmán legújabb regénye. Tárgya Kisfaludy Sándor szerelmei. 302 oldal. Fűzve 153 lei, diszkötésben 221 lei. — Vidékre utánvéttel, portómentesen küldi Lepage, Kolozsvár. Kérjen jegyzékeket Lepagetóí. nélkül robbantak a gránátok. A világitó pisztolyok százai csak a két vonal közötti részt világították be. A fényszórók pedig hiába öntötték a vakító nyalábokat, mert még a szakácsok is tudták, hogy a fénykévékben csak a mozgó alakok látszanak. Kutas az asztalnál ülve fogadta az őrmester jelentését. — Jó! Vigyázni a kiosztásnál. Semmi zaj. fényszóróban nem mozogni! Egy csajkával küldjön be, hogy kóstoljam meg!... Ezt mindennap elmondta Kut^j, ilyenkor is, amikor csend volt. Jó is volt az óvatosság és »lővigyázat, mert az olasz a legkisebb mozgolódás zaját is meghallotta és cseppet sem kimélte ágyúit. Az őrmester kiment és az ebédosztásnál maradt. Egy baka behozta a vacsorát. Paszulyfőze- lék volt. Kolbásszal. Kutas belekanalazott. ízlett neki az étel, pedig nem is volt éhes. Rágyújtott egy cigarettára. Visszaült ágyá- és asztalról kezébe vett egy tábori lapot, vasta: „Korporát Imre Szekér. 51. regiment. X. batalion. 16. század. Tábori posta 37.“ „Kedves testvérem Imre. Kívánom, hogy ezen pár sor írásom egészségben találjon, mert nekünk hála Istennek van.... már olyan rég nem voltál itthon. Itt volna az ideje, hogy haza gyepe. A cseresznye virág is nyílik már, mire talán szabadságot kapsz meg is érik még az őszi barack is... mi lesz velünk, ha sokára jössz.... bár már vége lenne ennek a cudar háborúnak... csókolnak Bezzeg sógor ék is. Megölel és megcsókol szerető testvéred Szekér Panka és aggódó édes jó anyád, Szekér Mihály né. Jászla- dány.“ , , Kintről a vonalból mélyhangu dobbanás tompult a kavernába. A sziklák megreszkettek Kutas is felugrott az asztaltól és a telefonista is kiváncsi szemmel nézett a bejárat félé a készéi fék mellől. Egy pillanatra csend döbbent a bar fang fülledt levegőjébe. Az őrmester vágódott be a kaverna ajtaján. (Párizs, január 16.) A Le Matin Doornból olyan értesülést közöl, liogy Vilmos német ex- császár betegsége aggasztó. Az exesászárt halálfélelem gyötri és kifejezte azt a határozott kívánságát, hogy német földön szeretne meghalni. A párizsi lap szerint már meg is indultak a tárgyalások Hollandia és Németország között, hogy Vilmos visszatérhessen hazájába, a német kormány azonban a leghatározottabban tiltakozik a visszatérésének még a gondolata ellen is, mivel az excsászár német földön való tartózkodása súlyos politikai bonyodalmakra vezethetne. A Matin hírére Doornból erőteljes cáfolatot adtak ki, amely megállapítja, hogy Vilmos excsászár jobban van. Íme egy sorsjáték, amelyben minden sorsjegy nyer És mindenki, aki a sorsjátékban résztvesz, egészen biztosra veheti, hogy nyereménye nem lesz kisebb, mint: a millió! Kifulladva, elszürkült ajakkal jelentette: — ---bárom sebesült! Már cipelték is be a kavernába a sebesülteket. Egyiknek a vállát zúzta szét az olasz akna lövedéke. A másik a kezefejét csöngette véresen. Ez a két sebesült még csak megilletődve sem volt. A sápadtságuk mögül szinte jókedv mosolygott. Ujjongani is szerettek volna, ha nem fáj a sebük. Mert részükre jóidőre megszűnt a háború. Nem is jajgatott egyikük sem. A harmadik sem. Csak éppen lehunyta a szemét. Feje lekonyult. Arca szürke volt. Hárman cipelték. Kutas odament a sebesültekhez. A szanité- szek már kötözték is őket. Kutas megkérdezte a nevüket, Megmondták. Csak a harmadik hallgatott. Még a szemét sem nyitotta fel a kérdésre. A hadnagy kivétette a fiú zsebéből a „kapsz- lit“. Ezen volt a név. Olvasta: — Szekér Imre. Eszébe jutott a tábori lap. A cseresznye virágzás. Szivébe fájdalom fagyott. Ágyára fektette a fiút, akinek a kötés alól a nyakából lassan szivárgott a vér. Kutas odahajolt Szekér káplárhoz, aki alig lélegzett. — Hallassz-e Imre? Leveled jött Pankától és az édes anyádtól!... A káplár felnyitotta a szemét. Lassan. Fáradtan, beleizzadt ebbe a nagy gyötrődésbe, de a megtört szemében halvány öröm csillant. — Panka húgod azt irja, hogy mind egészségesek otthon. Az édes jó anyád is, hallod-e! Bezzeg sógor is csókol... — Nézte a fiút, akinek arcán boldog mosoly játszott az, utolsó sóhajjal. Valamit mondani is akart, de ajka mególmosodott. Szeméből köny- csepp gördült szürkén elkomolyodott arcára. Szája széléről vékony vércsik szaladt a gallérja alá. Aztán vége volt... Kutas keresztet vetett és a tábori lapot a fin bluza alá helyezte. Éppen a sziv® fölé... A millió: az az álom, amely olyan ntkáa teljesedik be. És most mindenkinek Ígérik ezt a milliót! Biztosra! A sorsjegy ára pedig nem több: tiz lej! A dolog azonban kissé komplikált mégis! Most ime mi történt Párizsban? Egy fiatal, szerelmes szivü festőművész sorsjegye megnyerte a milliós főnyereményt! Üldöző hitelei- zőinek kórusa egyszere átalakult hódolók seregévé! Csak éppen egy baj történt: nem találj» a sorsjegyét. A sorsjegy az otthoni kabátjában volt. Ezt a kabátot azonban a szerencsés művész babája egy édes kis táncosnő, elajándékozta az öreg betörőkirálynak, akit az ő házuk padlásán üldöztek a rendőrök. A betörőkirály ebben a kabátban etlmenekült. A kabát aztán egy ócskaruha-kereskedésbe jutott, onnan megvette egy hires tenorista, akinek egy szerepéhez volt rá szüksége. Nosza, megindul a hajsza a kabát után. A festőművész, a riválisa, a betörőkirály, fél Párizs vadássza a kabátot. Az opera előadásán a legbolondabb jelenetek között próbálják * szembenálló pártok elragadni a tenorista kabátját. S a végén kiderül, hogy . . . Ezt már nem meséljük el. Tessék kitalálni. Vagy tessék megnézni hétfőtől kezdve a Színkör Mozgóban, René Claire világhirü filmjét, amelynek cime: A millió! Ez a film nyerte meg az idei párizsi nemzetközi íiimverseny első diját, a nagy aranyérmet. És joggal. Mert ez a film az, amelyben a francia filmművészet veszedelmesen fenyegeti már a német filmek hegemóniáját Európában. Csupa ötlet, vigasság, percre sem szünetelő zene, ének, tánc, báj' ez a film. Hölgyeim és uraim: tiz lej a belépőjegy ára. És biztosan mindnyájunk osztályrésze lesz: A millió! Főtéri bolthelyiséget keres külföldi gyárlerakat. — Telefon; 5—96. Tiz lejért: a millió! i *» T I - n A I tr K» n rí a v\ a a-wa R A -»Art i I I i a « nrr n rr »-»I ayvi n vv, A i «r a I
