Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-15 / 10. szám
XV. EVF. 10. SZÁM. mm I BK9I ERDÉLYI OftZDfl Rovatvezető: TÖRÖK BÄUNT, az EGE titkára. Az erdélyi magyar marháról Irta: Török Elemér, okL gazda Az „Erdélyi Gazda“ folyó évi május hó 1-én megjelent 0-ik számából olvasom Klein Albert panaszkodó cikkét, panaszkodó, mert ősi kitenyésztett és az erdélyi rög megmunkálásában bevált erdélyi (szürke) fehér marhának halálos Ítéletét olvassuk soraiból. Mint a cikkből kivehető, hivatalos helyen, Szamosmegye főállatorvosának ajkairól elhangzott és meg nem cáfolt olyan nyilatkozatról van szó, mely kész rendeletekre, — vagy talán az erdélyi gazdák tudta és megkérdezése nélkül hozott törvényre támaszkodik. Erdély tenyészkerületének uj hivatalos térképéről beszélhetünk, melyet a réginek figyelembevétele nélkül megváltoztattak. Illetve megváltoztatni próbálják, mert ha kissé mélyebbre nézünk állattenyésztési és közgazdasági életünkbe, láthatjuk, hogy egy évszázados — kitenyósztett állattenyésztési ágat máról-holnapra halálra Ítélhetnek papiron, de a hegyen- völgyön szántó gazda meggyőződését megváltoztatni bizony nem igen tudják, de nem is lehet. Az erdélyi kisgazda már tiszta baji van azzal, hogy csak megfelelő utánjárás, takarmányozás, gondozás, a szülőknek jó gazdai szemekkel való kiválasztása azok az utak és módok, melyek a szép és jó haszon, valamint tenyészállatok neveléséhez vezetnek. Az erdélyi gazda az abrakos zsákot már igen régen ismeri, ugyannyira, hogy ma minél koncentráltabb összetételű abrakkeverékeket próbál már felhasználni. A regáti nagy román alföld szélsőséges kiimája, továbbá a havasok felőli részek hegyes- völgyes igen kötött és nehezen mivelhető szántóföldjei is csak a javított havasi marhával dolgozhatók jól meg. Mert a traktorokkal dolgozni éppen úgy .a Bugáiban, mint itt nálunk Erdélyben is igen nehézkes és bizony drága. S éppen a mai nehéz gazdasági viszonyok a legjobb bizonyítékai annak, hogy nem a traktor, de inkább a fehér igás ökör vonta eke az, mely napról-napra és évről-évre újra szaporodik a drága traktor mivelés rovására. A inai hitel- illetve kamatviszonyok, továbbá itt a petróleum hazájában elért kőolaj-, benzin és kenőolaj rekordárak azt igazolják, bogy a gépi erőnél nem emelkedő, de éppen eső tendencia mutatkozik. A géperőnek igen helyes Klein Albert megállapítása, csak a nagybirtoktesteknél van helye és jövője pld. Oroszország, Amerika (észak és dél), Afrika 5-—10.000 holdas tábláin . A szétaprózott erdélyi föld jövőre is csak az ekéé fog maradni. A szövetkezeti termelés géperővel sajnos, itt Erdélyben még teljesen ismerétjén valami. Nem osztom azonban Klein Albert álláspontját a szimenthali szarvasmarha reagáló hajlamát illetőleg a tuberkulózissal szemben, mert ma már a tuberkulózissal szemben való fogékonysága daeara is hozam tekintetében a szimenthali felette van az erdélyi fehér marhának, ezt elvitatni nem lehet. Gyors fejlődése, hús, tejprodukciója, óriási előnyöket biztosit számára. Az istállók is nagyrészben jók, ezek ellen nem lehet panasza senkinek. Már alaposabb indokok azok, melyek az erdélyi fehér magyar marha fenntartását és fennmaradását szükségessé, sőt nélkülözhetetlenné teszik. Lássuk, melyek is ezek az alapos indokok: 1. A legelső dolog, mellyel számolni kell. az Erdélyben elhanyagolt legelő viszonyok. 2. Oyan kitartó erős csontozata ökrök, mely ezt a teteményképességet kifejteni tudja, csak az erdélyi magyar marha adhatja. 3. A mezőségi, Kii küllőmenti. Szamos, Marosmenti partok — oldalas területek bizony mással, mint az erdélyi fehér ökörrel, — tehénnel meg nem mivelhetők. 4. Ha pedig Órománia gazda közönsége javítani akarja állatállományát, a havasi részeken talán jó a szimentháli és inthali, de a szélsőséges és a nagy magyar alfölddel majdnem azonos romániai síkság marhaállományának az ottani mokány tipnsnak megjavításához csak az erdélyi szürke (fehér) származású állat- állomány használható. A romániai állattenyésztéshez értő szakemberek tudják azt, hogy a moldovai és besszará- biai részeken már nincsen és nem is található olyan tenyész anyag, mellyel a degenerálódott havasaiji fehér mokány tipusu marha állomány javítható. Ezt a szép anyagot, mely e célokra felhasználható, csak itt az erdélyi részekben találhatják még meg. Olyan kardinális érv ez az erdélyi marha javára, mellyel az akarnokok és paragrafus csinálok érveit könnyen és minden további okoskodás nélkül mi gazdák megdönthetjük. Most pedig dr. Szentkirályi Ákos volt kedves tanárom és igazgatóm cikkét olvasom, — aggódva állapítja meg ő is, hogy állattenyésztő, szarvasmarha, továbbá tejelést ellenőrző szövetkezeteket kell a szürke marhának megmentésére alakítani. Hasznothajtó tulajdonságait, minők a gyors fejlődő képesség fokozni kell. mert ha a simen- thali. inthali stb. fajtákat sikerült kitenyészteni, akkor igen természetes, hogy a magyar erdélyi marha hasznothajtó tulajdonságai is megjavíthatok. ILözgatdasAg A német jóvátételek kérdésében Amerikáé a döntő szó Azok előtt, akik az eseményeket nyitott szemmel nézik, nem volt meglepetés, hogy Németország előbb-utóbb a hadiadósságok fizetésének beszüntetéséhez kénytelen folyamodni. A termelés általános csökkenése, a fogyasztóképesség összezsugorodása és az egyre érezhetőbbé váló autarkies politika a német exportot annyira megbénítják, hogy a német termelés eredményéből a munkanélkülieket is csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet eltartani. Jóvátételre és hadiadósságok fizetésére akkor, amikor külföldi hitelről szó sem lehet, valóban nem juthat a német nemzeti jövedelemből. A Keleti Újság már több Ízben ismertette a hadiadósságok kérdését. A mostani események között azonban azt hisszük, nem lesz érdektelen, ha ezekre a csillagászati számokra röviden visszatérünk. A versaillesi békeszerződés a német jóváté- teli összegeket meg sem állapította, hanem külön bizottságot küldött ki a jóvátételi összeg j megállapítására. A győző államok 186 milliárd márka követeléssel álltak elő, amelyet a bizottság 1921-ben 132 milliárd arany márkára szállított le, egyben kötelezte Németországot, hogy ezért az összegért 5% kamatot és évenként legalább 1 százalék törlesztést fizessen. E kötelezettség teljesítésére Németországnak évi 2 milliárd márkát és exportjának 26%-át kellett fizetnie. Minthogy a németek ezeket a feltételeket nem birták teljesíteni, 1923-ban bekövetkezett a, Ruhr-vidék megszállása. A szövetségesek belátták, hogy csak akkor kaphatnak Németországtól valamit, ha a német közgazdaságot helyreállítják és hosszas tanácskozások után 1924-ben megszületett a Dawes-tervezet, amelyet öt évig fizettek a németek. A Dawes- tervezetben megállapított 2 és félmilliárd márkát azonban már nem bírta el a német közgazdaság s így a szövetséges államok kénytelenek voltak újabb értekezletet tartani és Párisban Young, amerikai bankár elnökletével újabb tervezetet dolgoztak ki, amelynek alapján a németeknek 59 év alatt kellett volna hadiadósságukat letörleszteniök. Az évi annuitások összege 1929—30-ban 742.8 millió, 1930—31-ben 1,707.9 millió márka lett volna. Ez az összeg 1965-ig évi 2 és félmilliárd márkára emelkedett, ettől az időponttól kezdve fokozatosan másfélmil- liárdra szállott alá. A Young tervezetet 1929-ben Hágában ratifikálták az érdekelt felek, a Young tervezet a német kötelezettséget két részre osztotta, az egyik részt évi 660 millió márkát minden körülmények között meg kellett fizetnie Németországnak, mig a fennmaradó összeg erejéig 2 évi hitelt vehet igénybe. Ez a megállapodás a múlt év közepéig volt érvényben. Meg kell állapítanunk, hogy Németország ezeket a hatalmas összegeket nem saját nemzeti jövedelméből, hanem a külföldről felvett kölesönökből fizette. S minthogy a tavaly bekövetkezett általános hitelválság miatt nem tudott újabb kölcsönt szerezni, már nem volt abban a helyzetben, hogy kötelezettségének eleget tehessen. A Hoower javaslat az 1931—32. évre haladékot is adott Németországnak, fizetési kötelezettségének teljesítésére, amelyet a franciák csak avval a feltétellel fogadtak el, hogy az annuitás nem védett részét a báseli Nemzetközi Bank előlegezte, a hitelező államoknak kifizette és az összeggel Németország számláját terhelte meg.-V. ■ 'öj-r. mr__ *> Hat hónappal a Hoower moratórium megkötése után a német kancellár megtette ismert kijelentését, Németország nem tud fizetni. Ez a kijelentés, bármennyire előrelátható is volt, az érdekelt államokban nagy megdöbbenést váltott ki. A német annuitásokból minden háborúban résztvett államnak jutott Valami, 1932—33. évben például az 1738.2 millió márka a következőképen oszlott volna meg: Franciaország 879.8 Anglia 364.5 Olaszország 196.3 Belgium 105.9 Románia 13.— Szerbia 79.4 Görögország 6.9 Portugália 13.2 Japán 13.2 Lengyelország 0.4 Amerika 59.4 márkát kapott volna. Minthogy azonban ezek az államok egymásnak és főként Amerikának tartoznak, az egész .jóvátételi összeg oroszlán- része Amerikát illette volna meg. A helyzet kulcsa ennélfogva az Egyesült Államok elnökének van a kezében. Valószínűnek tartjuk, hogy a német jóvátételek újabb rendezése következik he, Ameri káriák egyáltalában nem érdeke, hogy lehetetlen követelésekkel a német közgazdaságot megfojtsa, ami által a Németországba kihelyezett magántőke biztonságát veszélyeztetné. A magántőke összegét 20 milliárd arany márkára becsülik, ami mindenesetre kevesebb’ a jóvátételek összegénél, azonban a német köz- gazdasági élet megbénításával a jóvátételi követeléseken kívül ez összeg is veszélyben forog. Felszámol a romániai Groedel cég. A Groe- del Testvérek közkereseti társaság, amely a* Groedel érdekeltség romániai központi irodájaként szerepel, likvidálni készül. Groedelóknek az ország számos erdővidékén voltak üzemei. Lengyelország betiltotta a román áruk bevitelét. Grigore Ghica, bukovinai határállomás főnöksége jelentést tett a CFR-nél, hogy a lengyel kormány teljesen betiltotta a román áru lengyelországi bevitelét. A (JER erről azonnal értesítette a kereskedelmi minisztériumot, ahol nagy meglepetéssel vették ezt a hirt. Kiderült, hogy a lengyel minisztertanács legújabb határozata szerint tilos a gabona, gyümölcs, zöldség és bőr bevitele Lengyelországba, a többi árucikk vámját pedig igen jelentékenyen felemelték. Emiatt többszáz vagon áru vesztegel a határállomáson. A kereskedelmi minisztérium felvilágosítást fog kérni az intézkedésről a lengyel kormánytól, nehezményezve különösen azt, hogy előzőleg nem értesítették a román kormányt. Tőzsde. A brailai tőzsde hivatalos árfolyamai. Buza: 78 kg. 295, 77 kg. 290, 75 kg. 265 lej. Árpa: 295 lej. Tengeri: 706. Sulina: 205—207 lej. Zab: 320—330 lej. Rozs: 255 lej. * A dohánytőzsdék bérleti szerződése preci nagyar fordításban kapható Dr. Mandel Por iitó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. sz Ára 100 lej. * Petroleumfinomitók, petróleum- és ben- zinfélék lerakatosainak és árusítóinak figyelmébe! A petróleumtermékek fogyasztási adójának módosításáról szóló törvény precíz magyar fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30 lej, vidékre portóval 40 lej.
