Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-15 / 10. szám

SV. ÉVF. 10. SZÁM. 3 sii Bulgária Is bejelentette, hogy nem fiiét jóvátételt nmfT' ­Caillaux: „Nagyon bátor volt az a francia újság­író, aki meg merte irni, hogy Franciaországnak nem jár több jóvátétel — A lausannei konfe­renciát megtartják és azt hiszik, hogy Német­országot mégis rábiriák a fizetésre (London, január 13.) A Newyork Herald Tribune szerint Brüning nyilatkozata koránt sein jelenti a jóvátételt fizetések végét. Az Egyesült Államok kormánya semmi körülmé­nyek között sem járulhat hozzá a háborús adósságok teljes törléséhez. Németország többet nem érhet- el e téren, mint a politikai fizetések re hosszabb-rövidebb ideig tartó moratóriumot. Angliai ipari körökben rámutatnak arra, hogy Németországnak a jóvátétel! fizetések alól való mentesítése a német iparnak versenytársai felett túlzott előnyöket biztosítana, tehát szük­séges, hogy az angol delegáció Lausanueban olyan záradék felvételét követelje, amelynek rendelkezései értőimében a németországi ipar megterhelése nem lesz kisebb, mint más kon­tinentális iparé. Mégis tárgyalnak repet juttatott. Benes szerint Európa\it termé­szetes gazdasági blokkba csoportosulhatna. Az elsőben a balkáni és dunai államok foglalná­nak helyet, a második a Keleti tengeri államok csoportja lenne, a harmadik Németország, a negyedik csoportba Franciaország, Olaszország és Spanyolország tömörülnének, végül joint különálló egység szerepelne Anglia. Nevetségesnek mondotta azt az állítást, hogy Csehszlovákia Paris utasítására és a német-osztrák összekapcsolódástól tartó félelmében keresi a csatlakozást. Ausztriával és Magyarországgal. Hangoztatta, hogy Csehszlovákia ebben az irányban semmit sem tett anélkül, hogy a töb­bi érdekelt hatalmakkal érintkezésbe ne lépett volna. Általában az a nézet, hogy Lausanneban a Brüning nyilatkozat dacára is meg fogják tar­tani a tárgyalásokat. A francia közvélemény szerint nem Brüning fogja kimondani az utolsó szót, hanem Amerika és a német kor­mánynak az amerikai álláspont szerint kell igazodnia. Párisi meg nem erősített hirek szerint az angolok és a franciák öt-hat évig terjedő moratóriumot is hajlandók vol­nának adni Németországnak. Baloldali körökben hangoztatják, hogy amit Brüning most talán kissé nyersen kimondott, azt már sokan gondolták magukban, hónapok­kal ezelőtt is. A radikális szocialisták és a szo­ciáldemokraták megértéssel kezelik Brüning nyilatkozatát. A Börsen Kurírban Cailaux nyilatkozik a jelenlegi német-francia kapcsolatokról. Megál­lapítja. hogy az érdeklődés és a gazdasági hely­zet megoldásának középpontjában a jóvátétel! kérdés áll. Nagyon kitűnő, francia újságíró voit az, aki meg merte először irni, bogy Franciaországnak le kell mondania a jóvátételekről. Meggyőződése szerint a franciák követnék ezt a tanácsot, ha Németország és Franciaor­szág között sikerülne olyan gazdasági megálla­podásokat kötni, amelyek mindkét fél érdekét kielégítsék. Vajúdik az uj francia kormány Paris, január 1Ş.) Laval két órás tanácsko­zást folytatott a kibontakozás érdekében Her- jjiot volt miniszterelnökkel, a radikális szocia- b ián párt vezérével. A miniszterelnök felajánlotta Herriot- nak a külügyminiszteri tárcát s a párt számarányának megfelelően más mi­niszteri tárcákat is kilátásba helyezett a párt kormányba lépése esetére. Herriot a tárgyalás befejeztével pártja értekezletén jelent meg, ahol előadta Laval propozicióit. A párt azonban azt a döntést hozta, hogy a felajánlott tárcákat nem fo­gadja el s Lavállal szemben továbbra is ellenzéki ál­láspontra helyezkedik. A miniszterelnök lépé­sének sikertelenségéből arra következtetnek, hogy nem Laval lesz az a politikus, aki a széle- sebbkörü koncentrációt megvalósíthatja, amit pedig a pillanat megkövetel. Háromezer embert tartóztattak le Pa­risban a kommunista tüntetések miatt. (Páris, január 13.) A francia törvényhozás karácsonyi szünete utáni összeülése alkalmá­ból a tett rendőri intézkedések ellenére is kom­munista tüntetések voltak a szenátus és a ka­mara épületei körzetében. A karhatalom össze­sen, mintegy háromezer őrizetbe vételt eszkö­zölt. A letartóztatottak túlnyomó részét az este folyamán szabadlábra helyezték. A törvényho­zás mindkét házában méltatták az elhunyt Maginot érdemeit. Benes is nyilatkozik. (Paris, január 13.) Benes csehszlovák kül­ügyminiszter az Oeuvrenak nyilatkozott és ki­fejtette nézetét Európa szerinte legracionáli­sabb gazdasági beosztásáról. A nyilatkozat po­litikai célzata kitűnik abból, hogy Benes eb­ben a beosztásban Németországnak izolált sze­Bulgária sem fizet. (Szófia, január 13.) Musanoff bolgár mi­niszterelnök sajtófogadáson közölte az újság­írókkal, hogy Bulgária képtelen jóvátételek fi­zetésére. A bolgár kormány nem kér morató­riumot, de helyesnek Ítélné, lia gyors és hatá­rozott rendszabályokat foganatosítanának Bul­gária érdekében, hogy megmentsék a pénzügyi összeomlástól. IPapp tábornokot nevezték ki a kolozsvári városháza élére A volt hadtestparancsnok lett az nj ín terein ár­bizottság; elnöke (Kolozsvár, január 13.) Bukarestből jelenti félhivatalos távirat, hogy a kormány a ko­lozsvári interimar bizottság elnökévé Papp Danila tábornokot nevezte ki. Papp Danila tábornok nevét nem először vették kombinációba a kolozsvári városháza élére. A legutolsó közigazgatási választások­nál a nemzeti parasztpárt egyik cso­portja valóságos polgármesternek kom­binálta. Nem tudható, hogy a tábornok vállalta volna-e a jelöltséget, mert a kombinációból gyorsan ki is vették a nevét, egyszerűen azért, mert ka­tonának a nevét nehéz lett volna a nagy töme­gek közé vinni választási küzdelembe. Általá­ban az volt mindig a közhit, hogy Papp Danila tábornoknak, a kolozsvári hadtestparancsnok­ká váló kinevezése annak idején a nemzeti párt befolyására, illetőleg egyenes kívánságára történt. . Az az ellenőrizhetetlen gazdálkodás, ami a városházán folyik, kétségtelenül szükségessé teszi, erős kezű embernek az odaállitását. Ez vonatkozik a városház falai közötti belső rend re. Azonban a közigazgatásnak az olyan rend­szere, amelyet ez a kormány bevezetett, telje­sen kikapcsolja a polgárságnak az életérdekeit és a tökéletes csőd felé vezeti a községi háztar- tást, olyan emberekkel kísérletezik, akik a ma­guk mesterségében bármilyen mértékben áll­ják meg a helyüket, a közigazgatásban naivak és laikusok. A városházán olyan rezsim van és olyan embereknek a kezében, akik a kisebbsé­gek mégnyomoritását tartják' programijuk­nak s a naiv emberek neveit igyekeznek fel­használni lepelnek. Az eddigi félesztendős cen- tralisztikus rezsimnek a polgári életben most kezdődnek kibontakozni a hatásai és a Papp tábornok nevével gondolják fe­dezhetni az eddigi interimar igazgatásnak sorra lelep­leződő következményeit. A bukaresti távirat nem ad hirt arról, hogy Papp tábornok elfogadta-e a kinevezést, vagy nem. Úgy látszik, sőt valószínű, hogy elfo­gadta, mert különben a kinevezést nem publikálnák befejezett tényként. Papp tábornokot nehány éve nyugdíjazták és azóta visszavonultan élt Kolozsváron. A mos­tani kormánynak abba a tervébe, amely a centralizációt teljessé akarja tenni, beleillik az. hogy katona kerüljön a város élére is. Ez a terv minden polgári befolyást ki akar szorí­tani. Nem tudjuk azonban, hogy milyen szerep vár a tábornokra és milyen feladatot vállal? Ha a mostani gazdálkodásban rendet szándék­szik teremteni, elég nagy feladatot talál a vá­rosháza falain belül. DER MÖRDER a világ legizgalmasabb detektív drámája, mely a düsszeldoríi vámpír, Kürtén életét mutatja be. Á fil­met rendezte Fritz Lang, Thea w. Karbou kéz­irata nyomán. — Bemutatja január 14.-1 kezdettel a SELECT MOZGÓ •• A film megtekintése fiatalkorunknak szigorúan tilos. — Kérjük a jegyeket ide­jében megváltani. — Monopol P a n f i 1 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom