Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-14 / 9. szám

8 XY. ÉVF. S. mmmMmmmmmammmmmmmmimmmmmmmmmsmmmamm SZÁM. iwmmmíw?x SMzémzdmsM^ Míronescu volt miniszterelnök szerint, csak nagyobb külföldi kölcsön segíthet Románia gazdasági életén (Bukarest, január 12.) A Dimineaţa nagy intervjut közöl Miron esen volt miniszterelnök­től, aki azt a véleményét fejezi ki, hogy Româ­nia gazdasági életének fellendítése a nagyobb külföldi kölcsön nélkül lehetetlen, ezért min­den áldozatot meg kell hozni a valuta stabili­zációjának biztosítására, hogy a külföld bizal­mát meg lehessen szerezni. A világválság meg­oldását a népek gazdasági egységének megte­remtésétől várja. Â dévai kereskedők nagygyűlése a kon­verziós javaslatot alkotmányellenesnek deklarálta (Bévo. január 12.) A Dévai Kereskedelmi Tanács január 10-ére, vasárnapra a hunyad- roegyei kereskedőket kongresszusra hívta ösz- sze. A gyűlésen, amelyre a megye minden ré­széből nagyszámban jelentek meg a delegátu­sok, dr. Groza Péter volt miniszter a dévai Ke­reskedelmi Kamara elnöke elnökölt. A megnyitó után Faragó Endre szászvárosi delegátus az iparkamara eddigi tevékenysége ellen kelt ki s azt a konklúziót vonta le, hogy ka ezután is csak úgy védené meg a kamara a kereskedők érdekeit, mint eddig, akkor semmi szükség nincsen arra, hogy a kereskedők nehéz millióit a kamarában elköltsék. A beszédre dr. ©réza elnök azonnal válaszolt s rámutatott ar­ra, hogy a dévai kamarában a politika miatt nem V volt intensiv munka, mert a politikai harcoknak valóságos kanapéja volt a kamara, majd elmondta, hogy a kama­rák uniójánál szóvátette a konverziós javaslatot s mivel a javaslatot alkotmányellenesnek tar­totta, mert az állampolgárok között megkülön­böztetést tett, felhívta a Kamarák uniójának figyelmét arra, hogy tiltakozzanak. Itt azt a választ kapta, hogy miért csináljanak a kor­mánynak nehézséget s emiatt mondhatja, hogy a Kamarák uniójának működése olyan messze van a kereskedelem és az ■ipar érdekeitől; mint Makó Jeruzsálemtől, mert valószínűleg a feloszlatástól félnek, mert eddig úgy tettek a kormányok a kamarákkal is, hogy, amikor uj kormány létesült, a kama­rák vezetősége is megváltozott, Ö nem tesz sem felekezeti, sem nemzetiségi különbségi s emiatt is szükség van a kereskedők megszervezésére, hogy a kamarákat befolyásolni tudja, a lénye­ges hiba az, hogy nálunk a politika közönséges mesterség­gé lett, nem úgy, mint Amerikában, ahol a polgári fog­lalkozáshoz mennek vissza miniszterek és köz- társasági elnökök. — Álljunk mindnyájan talpra és mutassuk meg, hogy élünk. Nehéz idők vonulnak el fe­jünk felett s ha nem nyilvánítjuk véleményün­ket, nem vesznek tekintetbe. A nagy hatást keltő beszéd után a kereske­dők kimondották, hogy az egész megyében meg­kezdik a szervezkedést, megalakítják a keres­kedők tanácsát, ahol még nincs megalakitva s ideiglenes vezetőséget választottak, amely a szervezkedést irányítja s amely alkalmas idő­pontban a'hunyadmegyei kereskedők szerveze­tének alakuló gyűlését is ki fogja tűzni. Az ideiglenes választmányba Gróza elnökletével megválasztották a következőket: Minorita Lu­kács, mint a liunyadmegyei iparos alakulatok Szövetségének ügyvezető elnöke, továbbá Guia, Péter Déva. Adámovitz Vilmos Déva, Bölcsig János Déva, Gál Béla Déva, RÍDgler Jenő, Nusszbaum József, Baum Márton és Czirányi Sándor. Kísért a spekuía-törvény szelleme Még 1923-ban született meg az úgynevezett Spekula törvény, amelynek az lett volna a célja, hogy az akkori konjunktúra kilengéseit szabá­lyozza. Igaz, hogy ezt a célt nem érte el, ellen­ben a kereskedő társadalom tagjainak rengeteg vegzaturát és sok igazságtalan büntetést kel­lett elszenvedniük a gyakorlati élet követelmé­nyeivel nem számoló törvény következtében. Az elmúlt tiz év alatt a konjunktúra teljesen megszűnt és a spekulatörvény ma már merő anakronizmus. A nyárádszeredai járásbiróság- nak azonban ugylátszik más a véleménye, mert a spekulatörvény alapján kilenc ottani kiske­reskedőt ítélt fejenként 1000 lej pénzbírság meg­fizetésére azért, mert a. kereskedők a kirakat­ban az árak feltüntetését elmulasztották. A bí­róság a kereskedelmi kamara véleményét nem is hallgatta meg és betüszerint alkalmazta a törvény paragrafusait. Az elitéit kereskedők a táblához felebbeztek. Emelkednek a bankbetétek Bukaresti bankkörökben megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy a kormány által a tőkeka- mat és járadékadóra vonatkozólag megszavaz­tatott uj törvények máris kedvező hatást értek el a bankkereskedelemben. Tudvalevő, hogy az aj törvény leszállította a tőkekamatot és jára­dékadót a bankoknál és hitelintézeteknél levő készpénzbetéteknél, ha a betét lejárata legalább 3 hónap 10%-ra és ha a lejárat 3 hónapnál hosz- szabb tartamú, úgy 5%-os a tőkekamat adója. Ugyancsak 5% a külföldiek által belföldön el­helyezett készpénzbetétek kamatadója. A beté­tesek nagy tömegei a kedvező lehetőségeket sietnék kihasználni annál is inkább, mert a be­tétekre vonatkozólag az aj törvény a kereske­delmi titok védelméről szóló törvény hatályát is kiterjesztette és elrendelte, hogy a betétek csak bírói határozat alapján vehetők vizsgálat alá. A bukaresti bankoknál a betétek máris igen je­lentékeny számban emelkedtek és a vidékről is hasonló jelentések érkeznek. (Ez az örvendetes folyamat Kolozsvárt is érezhető.) Remélhető, hogy a bankkereskedelem fel- élénkülésével és a betéteknek a pénzintézetekbe való fokozatos visszafolyásával kapcsolatban az ipari és kereskedelmi kihelyezések is megindul­nak és a gazdasági élet körforgásának feltű­nően javuló tendenciája állandó marad. Tovább javulnak a stabilizációs papírok. Párizsi jelentés szerint a román stabilizációs kölcsönpapirok ismét jelentékenyen emelked­tek és a legutóbbi napokban elért többpontos javulás állandónak mutatkozik, soţ további ja­vulásra lehet számítani. Betétesek! Hitelezők! Adósok! A módositot szakaszokkal kiegészített kényszeregyezségi tör vény magyar fordítása kapható Dr. Mandel For ditó Irodában, Slnj, Str. Memorandului 24. Ara 100 lej. Vidékre portóval 110 lej. ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TÖRÖK BÁLINT, az EGE titkára. A gazdasági egyletek által rendezendő tan­folyamok bejelentése kötelező. A mezőgazda- sági szakoktatásról szóló törvény kötelezően előírja a gazdasági egyletek és más testületek által rendezendő mezőgazdasági jellegű tanfo­lyamok kötelező bejelentését. A tanfolyamok tartását a földmivelósügyi minisztérium kerü-- leti felügyelőségéhez kell bejelenteni Kolozsvá­ron. A felügyelőség a volt erdészeti palota II, emeletén van. Szomszédos gazdakörök gyűlése közös mun­kára. A mai horribilis postai és vasúti költsé­gek még a vármegyei gazdasági egyletek szá­mára is lehetetlenné teszik, hogy titkáruk, vagy vándortanitójuk a vármegye falvaiban sűrűn megforduljon, vagy levelezzen, viszont a mai nehéz megélhetési viszonyok a gazdasági tudo­mány haladása, a bürokrácia tultengése, nélkü­lözhetetlenné teszi a falvak népe részére az ál­landó tanácsadást. Bár igen súlyosak ma a, pénzügyi és gazdasági viszonyok, mégis fel kell vetnünk a kérdést, hogy azokban a községek­be», amelyekben az újonnan megalakított, vagy megalaki tandó gazdakörök eredményes, lendületes munkát kifejteni nem tudnak, meg­beszélés tárgyává kell tenni, hogy több község gazdaköre alkalmazzon egy okleveles gazdát, aki hetenként járná az egy érdekcsoportba tö­mörült 3—6-—10 falut és tartana rendszeres ok­tatást, úgy a felnőttek, mint az ifjak részére. Határjárásokat rendeznének, mintagazdaságo­kat állítanának be, uj termelési ágakat vezet­nének be szükségleteik beszerzésére, Hangya­szövetkezetét hiteligényeik ellátására — a nor­malis viszonyok mielőbbi visszatérését remél­ve — hitelszövetkezetet állítanának be,.-méhésze­tet, fajbaromfitenyésztést, gyümölcsösök létesí­tését propagálnák és irányítanák a közérdekű münkát. Eléggé nyomorúságos viszonyok közé jutottunk, hogy kénytelenek legyünk a kiveze­tő utat keresni. Hogy megtalálhassuk pld. eb­ben az irányban, ahhoz elsősorban lelkes apos­tolokra, okleveles gazda-vezetőkre volna szük­ségünk. örömmel vennők az érdekelteknek » kérdéshez e lap hasábjain való szives hozzászó­lását, valamint a türelmet és kitartást köve­telő apostoli munkára való jelentkezéseket is« A lucernamagnak 3200 lejben, a lóheremag- nál pedig 2400 lejben állapította meg a pénz­ügyminisztérium 375855—1931. számú rendele­tével a forgalmi adó kifizetésének alapjául szol­gáló középértéket. MINDENÜTT BESZÉLNEK az előkelő Bristol szálló olcsó árairól. * e *> Szobák la fekvéstől függően.) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. fc « e Dunai szobák, kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. « • « Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea §*• tánc. Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári, árakon. Tánc Hosszabb tartózkodás esetén, további engedmények, BRISTOL SZáLLÓ BUCmPEST-DUNAPJIRT 1 ol I» bukkhasabtuzifa (szuniuko házhoz szállítva Lei 1.000 CALCIT R.-T„«ná! Telefon: 11-06. - Rendelések felvé­tele : Cai Victoriei 45 és Reg. Ferdinand 12■ (Hercules) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom