Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-13 / 8. szám
4 XV' E VF. 8. SZÁM. mmmrn* TCruöy Gyula a kolozsvári magyar kaszinó centenáriumáról Kendeffy Ádám, a legendás hirü erdélyi mágnás lelket ajándékoz a kaszinó céljaira — Podmaniczky Frigyes, mint erdélyi mágnás-pos- tidon — A marosvásárhelyi kaszinó nemes versenye a kolozsvárival- Száz évvel ezelőtt alapították Ma.-' gyarországon az első kaszinókat. A legelső vidéki Magyar Kaszinót Kolozsváron hozták, létra. Sóból az alkalomból Krúdy Gyula igen érdekes cikket ir és többek között a következőkben emlékezik meg az erdélyi ' * kaszinókról. Egy száz esztendővel ezelőtt a kaszinók korszakát éltük magyarhonban. Az udvarház pipázó-szobáit, a kúriai-kertek méheseit, a szellős filagóriákat, de még a házmögötti házikókat is, ahol a nap bizonyos szakában az asszonyok elöl elvonulva üdülni, gondolkozni, filozofálni volt szokása az úriembereknek: felváltották a különböző vidékeken megalakult kaszinók. A korszak jegyzői azt mondják, hogy a Nemzeti Kaszinó után a legszükségesebb volt a Kolozsvári Kaszinó megalakitása, mert itt a vadregényes Erdélyben, a szétszórtan, falvakban, udvarházakban, kastélyokban lakó urakat kellett találkozóra hívni egyetlen helyre, a kolozsvári Kendeffy-házba, még akkor is, ha a messzi urak egyébként nem látogatnák meg Kendeffy Ádámot. Mindenki a maga vendége, egyben a maga házigazdája a közös kaszinóban. És az alapszabályok első pontjaként beiktatták: „A kaszinó müveit férfiak egyesülete, ahová minden érdemes gondolkozásu és magaviseletü férfi befo- gadtatik“, —• Írták régies ortográfiával Erdélyben, ifjabb Gyergyai Ferenc jegyző tollával. Az első megalakulásra 226 ilyen érdemes gondolkozása és maga viseletű „férfi“ akadt Er- • délyben, akit a. kaszinó tagjai közé beiktattak. Az első taglista. soroztak S Bánffi bárót (Ádám, János, László, Miklós, Zsigmond bárót), 2 Bánffi grófot (Dénes és Józsefet), 3 Barcsait (Károlyt, Lászlót, Ádámot), 4 Béleli grófot (Albert, György, ifj. Albert és István grófokat), 13 Bethlen grófot (Ádám, Domokos, Elek, Farkas, Gábor, János, id. és ifj. József, ifjabb és idősb Lajos, László és Pál grófokat), 4 Haller grófot, 7 Horváth Petriche- vichet, 4 Jósika bárót, köztük .Miklóst, a regényírót, 11 Kemény bárót (Dénes, Domokos, Farkas, Ferenc, György, István, Károly, Miklós, Pál, Sámuel, Simon bárót), 7 Teleki grófot (Domokos, Elek, János, József, Lajos, Mihály és Miklós grófot), 5 Wesselényit, 3 Vass grófot, mig a névsort Zakariás Kristóf neve zárja be az ábécében. A 226 tag közül sorshúzás után választottak 19 „választottat“, akiből megint 3 „igazgatót“ jelöltek ki. A kolozsvári Nemzeti Kaszinó első három igazgatója Bethlen János, Kendeffy Ádám és Mikes János grófok voltak. Mig a pénztáros szerepét Szóbél Menyháidt vállalta. Nem is volt baj vele soha. Húsz forintban volt megállapítva a „részvény“-dij a kolozsvári kaszinóban, amelyet az első közgyűlés, január 15-ike napjáig kellett évente- befizetni. A második, az augusztus 15-iki közgyűlésig rendbe is jött mindenkinek a számlája, mert a kaszinó alapszabályai nem ismerték a tréfát. Húsz forint sok pénz volt, néha egy lovat kellett eladni, hogy az összeg előkerüljön a szegényebb erdélyi mágnások házatáján, de 1833-tól 1842-ig, amely időről feljegyzéseink szólnak, senki se maradt adós a kaszinói tagsági dijjal. Még ha az örménytől keleltt kölcsönkérni is. A három kaszinó-alapitó gróf (Bethlen János, Mikes János és Kendeffy Ádám gróf), aki igazgatói rangban vezette az ügyeket: ügyelt arra, hogy csak elhalálozás esetén maradhasson valaki adósa a vállalt kötelezettségnek. A „választottak“ (a választmány), amely testület Kolozsvárt lakó kaszlnótagokból alakult, minden hónap első • napján összeült, hogy az igazgatók intézkedéseit felülbírálja. Ilyenkor titkos szavazás utján választották meg az „elöljárót“, aki a „választottak“ gyűlésén elnököljön és az igazgatókat egyhónapi tevékenységükért felelősségre vonja. A kaszinói cselédeknek járó ruházkodás mikéntjét heves viták előzték meg, de külön szabályzat intézkedett arról is, mennyiben vehető igénybe a tagok által a cselédség szolgálata. így a kaszinó falain kívül nem rendelkezhettek velük, még akkor sem, ha bizalmas küldetésről (levél viteléről, vagy virágbokréta kézbesítéséről) volna szó. Minden szokásosnál másféle ruhát kellett viselni a kaszinó cselédeinek, hogy mások szolgáival össze ne téveszthessék őket. Különösen Béldi grófnak voltak helyes indítványai arra nézve, hogyan becsüljék meg az urak hűséges szolgáikat, akik a kaszinóban kényelmes otthont varázsoltak azoknak, akik nem voltak otthon Kolozsvárt. A kaszinó és az irodalom. A „választottak" beszélték meg a kártyajátékokat, valamint a teke játékokat, amelyek az elmúlt hónapban a kaszinóban történtek. Miután a hazárdjáték egyszerűen tilos volt a kaszinó falain belüli az urak olvasással is szórakoztak. Abban az időben hirdettek előfizetést Fáy András összegyűjtött munkáira húsz váltóforintért. Báró Józsika Miklós akkor adta ki „Zrínyi, a költő“ című regényét. A kaszinó mindkét munkát megszerezte tagjai részére, de a „választottak“ intézkedéséből a könyveket a kaszinó helyiségéből, azaz a Kendeffy-házból kivinni nem lehetett, holott éppen a kaszinóból kizárt hölgyvilág volt legki- váncsibb a könyvek tartalmára. Egy Huszár Zsigmond nevű báró fejből megtanulta Fáy András meséit, hogy a kolozsvári és távolabbi erdélyi hölgyközönséggei közölhesse. Ugyancsak a „választottak“ ellenőrizték az igazgatók működését a pincekezelés körül, ahol a tagok tud- vaelvőleg saját termésű boraikat, pecsétgyűrűikkel lepecsételve őrizték. Egyik grófnak mindig jobb volt, mint a másiknak és több fogyott belőle. Bár délelőtt tizenegy órakor tartották a „választottak“ havi üléseiket, nem egyszer mintákat kellett venni a különböző borokból, hogy a gzenvedélyes vitákban döntést hozhassanak. Különösen a Teleki grófok és a Kemény bárók versengtek mindig boraik elsőségéért. A Kolozsvárt lakó tudósok és Írók évi tagdíj fizetése nélkül, a kaszinó igazgatóinak meghívására látogathatták a Kendeffy-házat, sőt Brassai Sámuelt már az első esztendőkben tiszteletbeli tagnak választották. Ugyancsak az igazgatók sajátságos jóga volt, hogy a városon átutazó idegen előkelőségek közül kit lássanak vendégül a kaszinóban. így az Erdély bérceit lóháton bekalandozó pestmegyei vadásztársaságot, gróf Szápáry József, az agráregylet elnökének vezetése alatt több napon át vendégül látta a kaszinó. Majd e társaságból a másodszor egymagában érkező Podmaniczky Frigyes bárót, aki fogadásból lóháton Pestről Bukarestbe utazott. A „hosszú bárót“ utazása közben megfelelően ünnepelték a kolozsváriak és számos üdvözletét küldtek azokra a helyekre, amelyeket a térkép szerint Podmaniczky- nak Erdélyben útba kell ejtenie. A bárónak jó memóriája volt, Achilles nevű hátaslován minden erdélyi kastély és udvarház előtt trombitált posztillion-kürtjével, hogy az üzeneteket átadhassa. —- Magam is vettem üzenetet tőle, — jelentette a magyarországi báró dicséretére marosszéki Teleki Domokos gróf. — Tehát szavát beváltotta! —■ állapították meg a kaszinó „választottal“, amikor a térképen nyomon követték báró Podmaniczkyt utazásában. A magyar urak iparpártolása. Széchenyi indítványára Budapesten népies ruhában jelentek meg a bálban. Erdélyből jött a válasz, ahol a grófok, székely halmából szabott szűrben és a grófnék kalotaszegi var- rottasból készült ruhákban tartották legközelebbi táncestélyüket a Kolozsvári Nemzeti Kaszinóban, amely gróf Kendeffy Ádám egyik, ingyen felajánlott belső középuccai házában nyílott meg. Széchenyi biztatására járják el a csárdás-táncot a sok külföldi tánc után Orczy Pista és Orczy Eliza bárónő a Nemzeti Kaszinó bálján. „Ez az én táncom“, —< kiált fel Széchenyi; mire Erdélyben elkergetik a francia táncmestereket és a fejedelmek ősi palotásai jönnek divatba. „Még a cigányok rókatáncát is inkább, mint a russische quad rillt!“ — kiáltja a kolozsvári kaszinó bálján idősb Wesselényi Farkas, aki mindig nagy pártolója volt a cigányságnak. A marosvásárhelyi kaszinó. — Nem minden Kolozsvárt történik, mondják azok az úriemberek, akik valamely körülménynél fogva „nem jegyeztek“ idejében „részvényt“ a kolozsvári kaszinó megalapításánál, ugyanazért rövid idő múlva megalakul a marosvásárheiyi Nemzeti Kaszinó, amely előkelőség dolgában versenyre kell a kolozsvárival. Tagjait lehetőleg azok közül válogatja össze, akik nem tagjai sem a pesti, sem az erdélyi Nemzeti Kaszinóknak. És a kaszinó évkönyve már az első megjelenésre bizonyította, hogy maradt- még elég úriember a pesti és kolozsvári kaszinókon kívül egy harmadik kaszinó fenntartásához is. A marosvásárheiyi Nemzeti Kaszinónak ugyancsak tizenöt ezüstforintban volt megállapítva az évi tagdíja (mintha az ország belsejében már érezhetőbb volna a szegénység, mint a kolozsvári szeleken), de nem keve-' sebb gonddal, választották meg tagjaikat, mint a kolozsvári kaszinó. Igazgatói teendőit három Vásárhelyi gróf, Bálintit József báró, Teleki Domonkos gróf. Thol- dalagi Ferenc gróf intézi és tagjai a Bánffi bárók, valamennyi Bethlen gróf és a Kemény bárók, de itt már megtaláljuk azokat az erdélyi mágnásokat is, akik valamely okból nem akartak a kolozsváriakkal együtt lenni, így a Kornis grófok, a Lázárok, a Kunok, Rhádiek, Zeykek, az eddig hiányzó Weselényi Miklóssal együtt lépnek be az uj erdélyi kaszinóba, amelynek székhelye Marosvásárhely. A többi kaszinók. Az első kaszinó megalakulásának hírére Biharban mozdul meg leghamarabb a közvélemény. A Fráterek, Beöthyek, Fényesek, Bölöniek, Lukácsok, Krobusitzkyak nem soká hagyják magukat, még abban az évben megalapítják az úgynevezett Bihari Kaszinót, amelynek elnökéül Dobozy Mihályt választják. Ercseyék, Hová- nyiék kedvéért Pollák Hermann! teszik meg pénztárosnak, mert ebben a férfiban lehet legjobban megbízni a vármegye területén. Zilahy Lajos ügyvéd ur vállalja az alapszabályok megszerkesztését. 242 tagja lesz rövidesen a kaszinónak, amely azonban előfizet az Ország- gyűlési Naplóra és az Országgyűlési Szemlére s könyvtárt kezd berendezni. Telik neki, mert a kártyapénz jövedelme elég bőséges. Hoz a konyhára a tekejáték is. Minden uj könyv, igy Fáy András összegyűjtött müvei, valamint Jósika regényei szívesen látottak a kaszinóban. Zilahy ügyvéd ur vállalja a könyvtárosi tisztet és a bihari hölgyek elküldhetik szobalányaikat a hét bizonyos napján a kaszinóba, kapnak kölcsönbe olvasmányt. Biztosítsa ingatlanát,házé f,életét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz Józseí-ii.) 37. sz. Telefon: 12-57. Református Kórházsorsjáték. Főnyeremény: Egymillió lei. Egy sors jegy ára 100 L Tanulmányozza át a nyeremény- jegyzéket ! Beláthatja, hogy ilyen nyeremények reményében érdemes száz leit kockáztatni ! A húzás január 20.-án lesz. Siessen megvenni sorsjegyét. Száz lei beküldése ellenében postán is megrendelheti a sorsjegyirodából: Cluj-Ko- lozsvár; Str. Bratianu 51. 300 nyeremény â 300 lei 90.000 lei 200 nyeremény 99 500 lei íoo.ooo iei 30 nyeremény 99 3000 iei 90.000 iei 10 nyeremény 99 5000 ;ei 50.000 le: 10 nyeremény 99 10000 le« 100.000 lei 5 nyeremény 99 20000 lei 100.000 iei 2 nyeremény 99 50000 lei 100.000 lei 1 nyeremény 99 I000000iei í,000.000 lei 558 nyeremény 1,630.000 lei
