Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-13 / 8. szám

TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 34256—927. Claj-Kolozsvár, 1932 január 13. SzŐTÓd Két ujerdélyi Tatar kolozsvári polgármester és Roman Valér volt szocialista ügyvéd Az orosz-román megnemtámadási szerződés vitás pontjaira Oroszország késik a válasszal Szívtelen tanács A Banca Naţionala körrendeletét intézett a bankokhoz, amelyben racionalizálási tanácso­kat osztogat s arra akarja megtanítani a ban­kokat, amire a nyomorúság és a súlyos pénz­ügyi viszonyok amugyis rávezették: hogyan kell takarékoskodni. A rendelet sablonos kör­mondataihoz nem akarunk hozzászólni, elvégre ezek a tanácsok ha nem is használnak, de nem is ártanak. Azonban a köriratnak mégis van egy passzusa, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Arról van ugyanis szó benne, hogy a bankok sok egyéb más mellett redukálják, mi­nimális keretek közé szorítsák a segélyezési és jótékonysági alapot s mindazokat, akiket a kényszerűség arra visz. hogy felkeressék a pénz­intézeteket, szép szavakba csomagolt határo­zottsággal utasítsák el. Csakugyan igaz az, hogy a szegénységet kö- nyöradományokkal legyőzni nem lehet. Intéz­ményesen kellene szembeszállni vele. állami be­avatkozással. szegényházak, aggok menedékhe­lyének sorozatos épitésével. szóval radikálisan és egyszer s mindenkorra. Sajnos, erre a közeli jövőben nem számíthatunk. Ha tehát a ciniz­mus és a fölényeskedő kritika szereti is egy kézlegyintéssel elintézni a jótékonysági egye­sületek munkáját és a magánosoknak is azt ajánlja, hogy dugják be a fülüket a nyomorú­ság jajkiáltásaira, akkor mi sem tudunk mást mondani minderre, hogy szép dolog az állam szociális gondoskodása, ha megvan, de mind­addig. amíg éhező és koldus didereg az ucca- sarkokon és a fütetlen proletárlakásokban, ke­nyér helyett jelszavakat dobálni a nyomorgók felé: szívtelenség. A bankok valóban nagy bajban vannak, amelyek a fizetésképtelenség aránylag nyu­galmi helyzetébe jutottak, épp úgy, mint az. amely úgy harcol az egyre veszedelmesebb ára­dattal, mint mikor a tenger közepén engedik sor sára a lélekvesztőt. A takarékoskodás, a racioná­lis gazdálkodás csakugyan egyik legfontosabb programpontjuk a bankok szanálási akcióinak, de mi mégis azt ajánljuk a Banca Naţionala ja­vaslatával szemben, hogy a jótékonyság alapju­kat legkevésbé csökkentsék a pénzintézetek. Ha a jótékonysági akciók, vagy egyesületek kér­nek tőlük szerény hozzájárulást, ne utasítsák el őket. Legfeljebb ott tegyenek koncessziókat, ahol élesen meg tudják különböztetni a ma­gánérdeket a humánitárius közérdektől. Nem tudunk ugyan pontos statisztikai adatokat, de bizonyosak vagyunk benne, hpgy a bankok költ­ségvetéseinek nagyon kis százalékát teszi ki a jótékonykodás. Olyan kis számot, amire azt szokták mondani: se nem szoroz, se nem oszt. Ezt elirigyelni a szegénységtől igazán nem olyan koncepció, amivel a közgazdasági válsá­got le lehetne gyűrni. Az én, a te, a harmadik polgár és általában az egész mai gazdálkodás sorsát, amugysem az ilyen kis tételeken való szűkkeblű nyargalászás dönti el. Ellenben vala­mennyiünknek, tehát a bankoknak is érdekük, hogy a nyomor árját ne hagyjuk még nagyobb­ra nőni, mert az egész mai társadalom beleful­ladhat. Mi tehát homlokegyenest az ellenkezőt tanácsoljuk, mint a Banca Naţionala. És bí­zunk is benne, hogy a kisebbségi bankok a mi tanácsunkra hallgatnak. (Bukarest, január 11.) A bukaresti kor­mány körében nemcsak az igazságügyminisz­teri tárca betöltése miatt volt sürgős forgoló- dás, hanem — részben ezzel kapcsolatban — sok változás előkészitésén dolgoztak a napokban Haţieganu Gyula volt erdélyi miniszter is, több kormánypárti erdélyi képviselővel Bukarest­ben és resztvettek a tárgyalásokban. Tatar erdélyi alrniniszter. A Cuvântul értesülése szerint Iorga minisz­terelnök kijelentette, hogy a jelenlegi gazda­sági krízisre való tekintettel Pop Valér dr. he­lyébe nem neveznek ki uj erdélyi minisztert, mivel az ő véleménye szerint Pop Valér dr. sze­mélyében Erdély már megfelelően képviselve van a kormányban. A bukaresti sajtó értesülése szerint a mi­nisztériumot azonban ni in szüntetik meg, ha­nem csak államtitkársággá alakítják át. Az ál­lamtitkár előreláthatólag dr. Coriolán Tatara országgyűlési képviselő, a kolozsvári interi- márbizottság jelenlegi elnöke lesz. Az Adevă­rul úgy tudja, hogy a kormány eredetileg a mi­nisztériumot teljesen meg akarta szüntetni és ettől a szándékától a király határozott kíván­ságára állott el. Tataru professzor beiktatása • A rigai tárgyalásokról a hétfői nap folya­mán semmi újabb lényeges jelentés nem érke­zett. Sturza, a román delegáció elnöke nem uta­zott el Varsóba Ghica külügyminiszterhez, amint eredetileg tervezték, hanem táviratban közölte jelenténivalóit. A Dimineaţa értesülése szerint román hi­vatalos körök nem tekintenek a régi optimiz­mussal a megnemtámadási szerződés megkö­tése elé. Sturza Bukarestből két megnemtámadási szerződési szöve­get vitt magával, az egyik a román kormány reális kívánságait fejezi ki az egyezménnyel szemben, a másik a területi statusquo elismerésé­nek minimális garanciáit szögezi le. Az utóbbit Franciaország és Lengyelország elő­zetes jóváhagyásával szövegezték meg, miután ezek a kormányok elismerték, hogy a román kormány nem fogadhat el olyan formulát, amely ennél kevesebbet tartalmazna. Ezt a mi­nimális feltételeket tartalmazó tervezetet szom­bat reggel adták át a szovjet-delegáció vezető­jének, aki azt továbbította kormányának és hétfőre Ígérte a választ. Ez a válasz eddig még nem érkezett meg, vagy legalább megérkezéséről még nem tud­nak Bukarestben. A kevésbé bizakodó hangulat erősítéséhez nagyrészben hozzájárulnak azok a Párizsból érkező információk, amelyek szerint Briand- nak a külügyminiszteri székből való lemon­dása nemcsak fáradságának tulajdonítható, hanem annak a rendkívül éles támadásnak is, amelyet a francia-orosz parafáit szerződés miatt indított ellene a francia nacionalista sajtó. Ghica külügyminiszter Varsóban fogadta már holnap, vagy holnap utón megtörténik. Az uj államtitkárság ügyeit jelenleg Savu Con­stantin vezértitkár vezeti, aki vezértitkári ál­lásában továbbra is megmarad. Román Valér alrniniszter lesz. ügy látszik, hogy a kormány jelenlegi ösz- szefételében közelebbről nem lesznek nagyobb változások. A Cuvântul szerint a nagy kor­mányátszervezésről csak a parlamenti ülésszak befejezte után lehet szó. Kisebb változásokat már most is eszközölnek. Metes belügyi állam­titkárt ugyancsak államtitkári minőségben a kultuszminisztériumba helyezték át. Helyébe előreláthatólag egy besszarábiái politikus ke­rül. Lenguceanu igazságügyi vezértitkár Ha- mangiu igazságügyminiszter halálával kapcso­latban lemondott állásáról, melyére a hírek szerint dr. Valéria Roman volt kolozsvári ügy­védet nevezik ki. Román Valér tudvalevőleg mint szociálista ügyvéd kezdte meg pályáját, később a liberális párt tagja volt. Azokat a híreket, amelyek Ionescu Sisesti földmiveléstigyi miniszter lemondásáról terjed­tek el, a miniszterelnökség Hivatalos kommü­nikében cáfolja és hozzáfűzi, hogy az utóbbi napoKoan Ionescu Sisesti egészségügyi állapo­tában jelentékeny javulás állott be. a sajtó képviselőit, akik előtt a román-lengyel együttműködésről és a megnemtámadási szer­ződés körüli tárgyalásokról is nyilatkozott. Ki­jelentette, hogy a tárgyalások jövőjéről nem mondhat jóslatokat. Tekintettel arra, hogy a szovjetnek is érdéke, hogy a leszerelési konfe­rencia előtt megnemtámadási paktumokat kös­sön, lehet, hogy Rigában konkrét eredmények lesznek elérhetők, amelyek írásban újra le fog­jak fektetni és meg fogják erősíteni a jelen­legi békeállapotot, úgy, ahogy azt a Litvinov- féle jegyzőkönyv leszögezte. Mindössze ennyi az, amit az ügyben a legnagyobb óvatossággal és lelkiismereti nyugalommal mondhat. A román vezérkar delegátusa Varsóba utazott, hogy ott a lengyel vezérkar előtt ismertesse a román kormánynak a leszerelési konferenciá­val kapcsolatos álláspontját. Az a delegáció, amely Romániát a konferencián képviselni fogja, január 13-án, szerdán tartja, Ghica kül­ügyminiszter elnöklete alatt, teljes ülését. Elkobzott francia lapok. Az Universul azt a hirt közli, hogy a kor­mány már napok óta elkoboztatja az Echo de Paris, a Journal des Debats és a L ’action Fran- cais-nek az országba érkező példányait, mivel ezek a lapok a megnemtámadási szerződés meg­kötése ellen írnak. A lap felszólítja a kormányt, hogy az ország presztízse érdekében vonja vissza a rendeletét, amely egy Romániával ba­rátságos szövetséges állam sajtója ellen irá­nyul. A külügyminisztérium az Universul hí­rét a lapelkobzásokról cáfolja. A rigai tárgyalások egyelőre nyugvó ponton vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom