Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-10 / 6. szám
s XV. ÉVF. 6. SZÁM. Az uj adótörvény fontosabb rendelkezései Közli: Dr. Vajda Pál ügyvéd. A Monitorul Oficial 1932 január 1-ei száma közli, a lapok által már többször jelzett s egyes részeiben ismertetett uj adótörvényt, illetve az eddig érvényben vplt adótörvény legújabb módosítására vonatkozó törvényt, méllyel megváltoztatást nyertek az egyenes adó törvénynek 22., 30., 39., 48., 60., 61., 71., 75., 76., 82., 90., 95 .f 110., 112. és 116. §§—ai azzal a hozzáadással, hogy ezen törvény intézkedéseivel ellentétes minden más törvény és végrehajtási utasítás hatályát veszíti. Az alaptörvényen ugyanis annak meghozatala óta történtek még módosítások, 1932 január 1-töl kezdve azonban most már csak ezek a legújabb változtatások érvényesek csak. A változtatások az egyenes adótörvény következő intézkedéseire vonatkoznak: A tőkekamatadó kulcsának megállapítása, a vállalati adó kulcsának a megállapítása, ez utóbbinál az adóköteles tiszta jövedelem megállapításának a módja, a vegyes kereseti adó, vagyis a szabadfoglalkozású adójának a kulcsa, az összjöve- delmi (globális) adó bevallására és kiszámítására vonatkozó intézkedések, a pótadókra (adiţionale) vonatkozó intézkedés, az évi adókivetések, az adókivetöbi- zottaág összetétele és eljárásának módja, az évi rendes adóbevallások beadása, az év folyamán történő adókivetések, a kincstár által kért adatok megtagadása esetén járó büntetés, az adók befizetésének módja s a hátralékos adók után a kincstár által szedhető kamat megállapítása. Ă tó'kekamatadónál érdekes az a rendelkezés, hogy a tökekamatadó, amely szerint a betétkamatok utáni 10%-os adó 5%-ra szállittatik le az esetben, ha a pénzintézeteknél elhelyezett betét 3 hónapnál hosszabb időre yan elhelyezve. Ugyancsak uj az az intézkedése a törvénynek, hogy bankoknál elhelyezett betétek a kereskedelmi titoktartás védelme alatt állanak és külön bírósági határozat nélkül semmiféle nyomozás, vagy ellenőrzés nem gyakorolható a betétekre vonatkozóan. Ugyancsak a betétekre vonatkozólag kijelenti a törvény, hogy a bankoknál készpénzben elhelyezett betétek jövedelme nem képezi ezentúl a globális adó kivetés alapját, vagyis ezen jövedelem után nem kell globális adót fizetni s ezt nem is kell a globális adóba bejelenteni. Az iparosok és kereskedők adója. Egészen uj a vállalati adónál a kiskereskedők és kisiparosok adójának megállapítási módja. Behozza a törvény ugyanis — a három évre való megadóztatást és az adózóknak osztályokba sorozását, mindazoknál a kisiparosoknál és kiskereskedőknél, akiknek jövedelme az előbbi három év adóalapjának átlagát véve alapul a 150.000 lejt nem haladja meg. Ezeknek az adóját külön bizottság fogja megállapítani, amelynek az elnöke a törvényszéki elnök által kijelölt bíró, tagjai pedig a pénzügyigazgató s az iparkamara kiküldötte. A részvénytársaságokra az az uj intézkedés történt, hogy amennyiben az adótörvény 31., 32. és 33. §§-ai alapján eszközlendő adómentes, terhes levonások után a részvénytársaság megadóztatható jövedelemmel nem bírna, vagy legalább is akkora megadóztatható jövedelme nem maradna, amennyi a mérlegben szereplő alap- és tartaléktökének 1%-a, akkor az adóalapul legalább a társaságok alap- és tartaléktőkéje 1%-át kell felvenni, azonban az ily módon megállapított adó 100.000 lejnél nagyobb nem lehet. Azok a részvénytársaságok, amelyek önkéntes felszámolás alatt állanak, a felszámolás ideje alatt ezen adó alól mentesek. Az igy megállapított adóalapból más levonás nem történhetik, sőt az adótörvény 42. §-a szerinti kiegészítő (compli- mentalis) adómegállapitásánál még a 33-ik paragrafus szerinti összegek is hozzáadandók. Azok a szövetkezetek, amelyek az 1929. évi törvény alapján működnek és nem részvénytársaságok, úgy lesznek megadóztatva, mint az egyéni vállalatok s ezenkívül még élvezik az 1929. évi törvény 34., 35., 36. és 101-ik §§-okban irt kedvezményeket is. A globális adó. Az összjövedelmi (globális) adóra vonatkozóan a következő, részben uj intézkedéseket — tartalmazza a törvény: A globális adó alapját képezik az elemi adók kiszámításánál megállapított jövedelmek, úgy, ahogy azok az egyes elemi adóknál tekintetbe lettek véve. A Ids- iparosoknál, akik három évre és osztályokba sorozással lesznek megadóztatva, a kereskedelmi adó alapjául szolgáló jövedelem úgy álíapittatik meg, hogy a kive közvetlen befizetéssel lerovandó adók alapja a multévi adóalapnak megfelelően vétetik számításba, azonban a fizetés és nyugdij csak % részben képezi a globális adó alapját, mig az országban levő bankoknál elhelyezett betétjövedelmek mostantól kezdve egyáltalán nem képezik alkatrészét a globális adóalapnak. Ezek után az adózó javára levonásba hozatnak a következők: Azok az elemi adók és pótadók, melyek a globális adó alkatrészeit képezik: Az adózó által fizetett különböző adósságok kamatjai, amennyiben ezek nem lettek már levonva az egyes elemi adók megállapításánál; az életjáradékok részletei, melyeket az adózó köteles fizetni. A mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari vállalatoknál a megelőző évben szenvedett veszteségek, ezek azonban csak a globális adójövedelem összegéig, amennyiben a pontosan és szabályszerűen vezetett könyvekből kitűnik; végül azok az összegek, amelyek a jövedelemből állami, megyei és községi népjóléti intézményekre adattak, amennyiben ezek már az elemi adóknál nem lettek tekintetbe véve. Azoknál az adózóknál, akiknek általános jövedelme 40.000 lejnél nem több, a fennti levonások után a globális adójuk nem lehet kevesebb, mint 400 lej. Azoknál az adózóknál pedig, akiknek az általános jövedelme 40.000 lejnél több, a globális adó a fennti levonások után nem lehet kisebb annál a minimális ösz- szegnél, amely a kővetkező adatok figyelembevételével megállapítandó jövedelem alapul vételével számítandó ki: Az adózó lakásának béregyenértéke (valoarea lo- cativa), amely egyenlő az épületes belsőségekre szóló adónál megállapított nyers jövedelemmel. Az adózó saját és családi háztartásban alkalmazott minden egyes cseléd után 10.000 lej. Az adózó által használt minden egyes automobil után 60.000 lej, illetve 30.000 lej abban az esetben, ha kereset céljára szolgál az automobil. A mezőgazdasági és szőlőgazdaságnál alkalmazott cselédség és szállítóeszközök nem vétetnek tekintetbe. Ez az úgynevezett látszatadózás, amely sokkal fenyegetőbben nézett ki a nyilvánosságra került javaslat alapján, amelyet azonban az utolsó pillanatban mégis mérsékeltek. Ez nyilvánvaló a már kibocsátott adóval- lomási ivekből is. amelyben olyan kérdések is foglaltatnak, ami a látszatadózás kiterjesztettebb voltára mutat s amely kérdések egyrészére az időközben kiadott végrehajtási utasítás szerint, nem is kell válaszolni. Az évi rendes adókivetéseket elsőfokon egy olyan bizottság eszközli — a 150.000 lejnél kisebb jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők adójától eltekintve — amelynek teljes jogú tagja csupán egy kincstári kiküldött, azonban tanácskozási joggal tagja még a kereskedelmi és ipari adók megállapításánál az iparkamarai kiküldött, a szabadfoglalkozásúak adójának megállapításánál pedig az illető szakma egy képviselője. E tanácskozó tagoknak azonban meg van az a lehetőségük, hogy ha szükségesnek találják, külön véleményt jelenthetnek be a kincstári kiküldött megállapítása ellen s külön véleményük Írásban beadandó és a jegyző- könyvhöz csatolandó. Nagyon fontos volna tehát, hogy a kiküldöttek teljes figyelemmel kövessék az adómeg- állapításokat és szükség esetén külön véleményük bejelentésével közbelépjenek, minthogy ezzel szaktársuk nak az adófellebbezési bizottság előtt való eljárási munkájukban nyújtanak értékes segítséget. Az adókivetések és az adóvallomások nem nyilvánosak s abba —- a globális adóra vonatkozó iratoktól eltekintve — más nem tekinthet be, mint maga az adózó, vagy meghatalmazottja. Igen eredeti intézkedése a törvénynek az, amely kimondja, hogy mindazon köz- és magánintézmények és vállalatoknak a tulajdonosai, akik olyan egyéneket alkalmaznak, akiknek fizetést adnak, kötelesek az adóhivatal kérésére visszatartani és havi egyenlő részletekben befizetni a pénzügyigazgatósághoz alkalmazottaiknak globális adóját és pedig úgy, hogy a pénzügyi év végéig ez az adó ki legyen egyenlítve. Akik ennek nem tesznek eleget, egyetemlegesen felelnek alkalmazottaikkal s azonkívül még büntetésben is részesülnek. Mindazok, akik az adózóval bármilyen szerződéses viszonyban állanak, továbbá a bérelt helyiségek és lakások tulajdonosai és a munkaadók, kötelesek lakóikra és alkalmazottaikra s a velük szerződéses viszonyban, levőkre vonatkozóan a kincstári közegek által kért minden felvilágosítást megadni, mert aki tiz nap alatt a kérdésre nem felel, azt 500—5000 lejig terjedő büntetéssel sújtják. Az adók negyedévi részletekben fizetendők s aki hátralékos marad, a következő negyedév első napjától számítva a hátralék után 5% kamatot köteles fizetni. Ezek volnának a fontosabb és lényegesebb újszerű intézkedései az uj adótörvénynek. Lehet, hogy még egyes részleteire külön felvilágosításokat fogunk kapni a végrehajtási utasításban, azonban ez még nem jelent meg. AIWVWkVVVVVWyWVVWVVVWVN/WV A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank kényszeregyezségi tárgyalását január 29-én kezdi meg a törvényszék Egy helyi lap tegnapi számában fantasztikus beállítású cikket közölt arról, bogy dr. Ferşigan, kolozsvári román ügyvéd beadványban támadta meg a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbanknak a törvényszékhez benyújtott kényszeregyezségi kérését. A lap abból a tényből, hogy a kolozsvári tábla, formai okokból, kimondotta azt, hogy nj hitelezői bizottságot kell kinevezni a Hitelezői Védegylet megkérdezésével, messzemenő konzekvenciákat von le és megállapítja, hogy az egész kényszeregyezségi eljárást elölről kell kezdeni, ami többmillió lej többletkiadást jelent a bankra nézve. Érdeklődtünk a Kolozsvári Takarék- pénztár igazgatóságánál, ahol azt az információt kaptuk, hogy a kizárólag ellenőrzési funkciót végző hitelezői bizottság kicserélése a kényszeregyezségi eljárás menetét semmiben sem hátráltatja s ugyanígy alaptalanok azok a hirek is, amelyek úgy állítják be a dolgot, mint ha ez a formai kérdés milliós többletkiadást jelentene. Ezzel szemben az az igazság, hogy az a körülmény, hogy a kényszeregyezségi kérés tárgyalása január 29-re tolódott ki, annyiban kedvező a bankra nézve, hogy közben törölték a kétszázalékos illetéket, ami lényeges megtakarítást jelent. Egyébként a végleges hitelezői bizottság megválasztására csak január 29-én fog sor kerülni. A kolozsvári Ferdinand-kávéház tulajdonosai 59%*os magánegyezséget kötöttek. A Ferdinand-kávéház tulajdonosai és a hitelezők között már hosszabb idő óta tárgyalások folynak, amelyek a tegnap eredménnyel végződtek. A hitelezők 50%-os kvótát fogadtak el, amely két év alatt fizetendő. A módosított örökösödési adótörvény precíz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30 lej, vidékre portóval 40 lej. I Valutapiac 1932 . január 8 » Kolozsvár Zürich Bérűn [ Bukarest ; Budapest Becs i I Prága í London nyitás zárlat utó Zürich — _ 8210 3285 11110 13880 65878 17397s Fewyork 51275 5127a — 4213 1687* 57250 71120 337637 3397a «X. London 17427a 17277s — 1442 580 1960 2145 1157b — ___ _ Páris 20107a 20107s _ 1652 659 22447'2800 132227s 8656 Milánó 26077s 2610 — 2143 860 2905 3640 1727s 6662 _„ Prága 1518 1519 1248 499 1696 21077s 1147s Budapest 90027a 90027s — 6400 227s — 124295 — 2700 — Belgrad. 910 910 — — 299 1016 — 5955 — Bukarest 308 308 — 2520 — 345 428 20227a 565 — öfecs — — 3001 2355 — — ___ 3000 — Berlin 12175 12160 — — 4005 13590 16910 8005 14287s —* Száz lej árfolyama: Zürichben 308 Londonban 563 Budapesten 345
