Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-01 / 1. szám
6 KÉxjmfüsjfc XV. fi VF. 1. SZÁM. Farkas Ödön emlékünnep a kolozsvári Zenekonzervatóriumban Az 1819-ben alapított Kolozsvári Zenekonzervatórium, mely a magyar testvérintézmények között a budai után legrégibb, e hó 19-én tartott évi közgyűlése keretében néhai igazgatójának, Farkas Ödönnek emlékezetét ünnepelte úgy, hogy ügyvezető igazgatója, dr. Ruzicska Béla, volt magyar egyetemi professzor, kegye- letes emlékbeszédben méltatta Farkas Ödön munkásságát és szerepét a magyar zenetörténetben. Az immár 112 esztendős kolozsvári magyar Zenekonzervatóriumnak két virágzó fénykora volt. A kezdet nehézségein átesve, a mult század harmincas-negyvenes és ötvenes éveiben érte el az intézet legszebb eredményeit, midőn nemcsak szorgalmas tanitás folyt benne, hanem — amint ezt Ruzicska professzor, igazgató saját családi hagyományaiból tudja, — a város egész müveit közönségének közreműködésével és részvételével, az akkori kor legnagyobb zenei alkotásait: Haydn, Mozart és Beethoven szimfóniáit s oratóriumait előadták. Ruzicska professzor nem részletezte a hagyományokat, ámde érintenünk kell, hogy az, aki a régi konzervatóriumnak e virágzási korát munkájával előmozdító tta: Ruzicska György zeneszerző és pedagógus volt, aki az akkori Konzervatórium igazgatója volt s aki itt Erkel Ferenccel is barátságot kötött és vezetője volt hosszú ideig Kolozsvár zenei életének s aki nagy atyja volt. a Konzervatórium jelenlegi igazgatójának. R. József pedig, az első magyar opera (Béla futása, előadták Kolozsvárt 1922-ben először) nyilván ebből a családból származik. A Zenekonzervatórium második, újabb fejlődési szakának kezdetét Ruzicska Béla ügyv. igazgató a mult évszázad nyolcvanas éveinek kezdetében találja, midőn Farkas Ödön került az intézet élére. Felsőgelléri Farkas Ödön régi nemesi családból született 1851-ben Jászmonos- toron, Hevesmegyében. Édesatyja technikai pályára szánta és ezért a reáliskola befejezése után a budapesti technikumba iratkozott be 1870-ben. Éveken át szorgalmasan látogatta az előadásokat, de átment a zenei szakra és pályára. Beiratkozott a Zeneakadémiába, hol Id. Ábrányi Kornél, Nikolits Sándor, Volkmann Róbert és Erkel Ferencz tanítványa lett. A négyéves kurzust nagy szorgalommal három év alatt végezte és kitűnő végbizonyítványt kapott. Már a vizsga alkalmával feltűnt első kompozíciójával és tanárai nagy jövőt jósoltak neki. A következő évben 1879-ben tanárai ajánlatára az üresedésben levő kolozsvári Zenekonzervatórium igazgatói állására pályázott és azt el is nyerte. Ettől kezdve élte végéig — 1912-ig Ko-' lozsvárt maradt. Itt működött, mint kiváló tanár. mint karnagy és itt fejlődött az ország egyik legelső, legmagyarabb és legjelesebb zeneszerzőjévé. Az előadó, Ruzicska Béla részletesen felsorolta Farkas Ödön nagy munkásságát. A konzervatórium az 1876-ban elhunyt Pichler Bódog után képzett vezető nélkül maradt és német tanitóerők alatt elhanyagolt állapotba jutott. Farkas Ödön vezetése alatt a konzervatórium minden tekintetben rohamosan emelkedett, azonkívül műkedvelőkből vonósné- gj es társaságot, majd zenekart szervezett és filharmonikus együttest, mely a 70-es években oly sikerrel működött, újra szervezte és nagy zenekari müvek előadása által Kolozsvár zenei műveltsége, előrevitte. Az emlékbeszéd ezután részletesen elősorolja Farkas Ödön zeneszerzői munkásságát, különösen operáit emelve ki. Valamennyi között legtökéletesebbnek tartja a Tetemrehivást, melyet Farkas Ödön Arany János balladája nyomán, Víisényi György kolozsvári tanár és poéta szövegére komponált. Ezt a kétfelvonásos zenedráma 1 1900 okt. 5-én adták a budapesti Operában először, majd Takács Mihály és Kaczér Margit vendégművészekkel a kolozsvári Nemzeti Szin- bázban is többször bemutatták. Ezt a dalművét tartja az emlékbeszéd szerzője Farkas Ö. valamennyi dalmüve között legtökéletesebb, legszebb, legmélyebb hatású gyönyörű magyar dallamu operájának. Kár., hogy azóta nem uji- tották fel. Az 1900. évek közepétől kezdve Farkas Ödön legszívesebben foglalkozott az énektanítással. Éveken át folytatott tanulmányai és kiíratásai alapján megírta Az Énekhang cimü müvét (1907.), mely e tárgyban legnevezetesebb magyar mii. E könyvében megismerteti saját, uj énektanitási rendszerét. Ezzel az uj módszerrel kezdte kiképezni a kolozsvári konzervatóriumban tanuló énekes növendékeket és néhány év alatt csudálatos eredményeket ért el. Akkori tanítványainak legjelesebbjei világhírű énekesek lettek. Nevezetesen Besnyákné Sándor Erzsi dr. Székelyhidy Ferenc. Farkas Ödön igazgatása alatt a konzervatórium nemcsak külsőleg, a tanitás nyelvében is teljesen magyarrá .lett, hanem szellemében is. Az alaposan képzett tanít-, ványok egész gárdáját nevelte föl, akik egész Erdélyt is elárasztották, közülük sokan Budapestre, az országos zeneakadémiára is felmentek, ahol megbecsülésben volt részük. Ezenkívül a zenekedvelőknek egész táborát gyűjtötte maga köré, akik a konzervatórium zenekari és énekkari hangversenyein nagy lelkesedéssel és buzgalommal resztvettek. Elősorolta Ruzicska prof. a Farkas Ödön vezetésével 33 működési éve alatt előadott nagyobb zenemüveket. Egész sereg klasszikus mű. Érdekes volt nagy sikere miatt David Félteién: Lalla Roukh vig operája, két felvonásban, melyet 1965-ben a konzervatóriumban felállított kis színpadon többször egymásután előadtak. Ebben lépett föl először Sándor Erzsi és dr. Székelyhidy. Az emlék beszéd végül kiemeli Farkas Ödön szerénységét és hűségét Kolozsvárhoz és a magyar zenéhez. Ezért ez alkalommal a konzervatórium helyiségében a nagy zeneszerzők arc-, képei mellé Farkas Ödönnek — nagyított fotográfiáját a közgyűlés alkalmával elhelyezték. Román képzőművészek reprezentativ kiállítására készülnek Budapesten (Kolozsvár, december 30.) Érdekes kulturális esemény van készülőben, Budapesten az országos képzőművészeti társulat a karácsonyi ünnepek alkalmából nagyszabású kiállítást rendezett, amelyen az erdélyi képzőművészek közül résztvett Micola András, a nagybányai képzőművészeti kolónia elnöke is. ö vetette fel a gondolatot, hogy a román képzőművészet reprezentánsai Budapesten az országos képzőművészeti társulat rendezésében reprezentátiv kiállitás keretében mutatkozzanak be a magyar közönség előtt. Ennek a kiállításnak az volna a célja, hogy a romániai képzőművészetet reprezentátiv módon megismertesse a magyar közönséggel. Az országos képzőművészeti társulat a felvetett gondolatot magáévá tette és megkérte a budapesti román királyi követséget, hogy, a megrendezendő kiállításnak a diplomáciai részét intézze el, viszont a képzőművészeti részét pedig Micola András valósítsa meg. Az elgondolás az, hegy ezen a kiállításon a román művészek legkiválóbb képviselői vegyenek részt. A budapesti román királyi követség már ilyen irányban a román kormánynál megtette a szükséges lépéseket és minden bizonnyal mind a két kormány támogatni fogja a képzőművészeti kiállítás Keretében meginduló magyar-román kultur- kózt fedésnek az eszméjét. Már a múltban a gazdasági kapcsolatok ki- mélyitése érdekében az első lépések megtörténtek. Ha a kulturális közeledés terén az első kőin cl y lépés sikerülni fog, akkor bizonyára a még mindig fennálló politikai feszültség is sokai enyhül, tehát a képzőművészeti kiállításnak a sikere kedvező auspiciumok jegyében indul meg. Micola András, aki a budapesti országos képzőművészeti társulat kiállításán nagy sikerrel szerepelt, rövid időn helül visszatér Romániába és megkezdi azt a szervező munkát, ame- lyti a budapesti román reprezentátiv kiállítás sikere megkíván.--í>-(*) Az „Erdélyi Szemle“ legújabb száma. Az „Erdélyi Szemle“ legújabb száma gazdag tartalommal jelent meg. Értékes cikkei közül külön is ki kell emelnünk Tóthfalusy József „Énekek Éneke“ cimü pompás fordításait a Biblia csodálatos szép pásztoridilljeiből, Marton Lili krónikáját a nagy Pán haláláról, Bethlen Margit grófnő bájos gyermeknovelláját, Tóth Sándor érdekes színházi visszaemlékezéseit, Ve- zsenyi Béla Marx-tanulmAnyát, Nagy Jenő sportcikkét a kisebbségi olimpiászról, Salamon László, S. Nagy László, Tamásy György, Holló Nekünk erre az a megjegyzésünk, hogy a Konzervatóriumnak már rég meg kellett volna festetnie nagy igazgatójának arcképét. Most persze nem teheti, de reméljük, hogy az előbbi vezetés e mulasztása mielőbb pótolható lesz és Farkas Ödön mellé a másik kiv'^ó igazgató Ruzicska. György arcképe is odakei ü i, Ausonio, jeles emlékbeszéd méltatása mellett. A közgyűlés, melyen dr. Veress Ferenc egyetemi professzor, elnök elnökölt, mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a tömör és adataiban is részletes, kitűnő emlékbeszédet, melyért egyhangúlag köszönetét szavazott a kiváló előadónak, akinek személye is összekapcsolja a konzervatórium fényes múltját a mai nehéz viszonyok közt küzködő, de eredménnyel és tisztességgel dolgozó intézettel. Maga a közgyűlés dr. Veress Ferenc elnöknek rövid megnyitója és az emlékbeszéd után az évi jelentéseket hallgatta meg. Dr. Koleszár László összefoglaló titkári jelentését, Biasini Sándor szakszerű pénztári jelentését, melyet megelőzött az ügyvezető-igazgató részletes és nagy gonddal írott jelentése az elmúlt tanévről, mindezeket a közgyűlés teljes elismeréssel vett'1 tudomásul. Elfogadták a jövő évi költségveti' i előirányzatot, mely félmilliónyi lejre terjed. Végül pedig ismét megválasztották egy évre. művészeti ideiglenes igazgatónak Zsembery Elvirát, a kiváló zongoraművésznőt és zenepedagógust. Az intézet vezetősége önzetlenséggel és szorgalommal dolgozik azon a tanári karral együtt, hogy az immár második század második évtizedében működő intézet, múltjához méltóan és a lehetőség szerint, küzdelmes erőfeszítések és áldozatok árán is szolgálja a zenekultúrát. Az emlékünnepen Farkas Ödön család ja részéről dr. Kluinákné-Solti Felice, a kitűnő zongoratanár és pedagógus jelent meg, aki sógornője a néhai nagy zeneköltőnek. Gy. Ernő, E. Nagy Matild, L. Ady Mariska, Kosztolányi Dezső és mások cikkeit, verseit és vers- fordításait. Ezenkívül rovatai: A tudomány műhelyéből, Színház és Mozi világ, Közgazda- sági élet, Kritikák, megjegyzések, Az otthon, Keresztrejtvény, stb. szintén élvezetes olvasmányokat nyújtanak. Az Erdélyi Szemle az erdélyi magyar családok kedvelt lapja, amit ez a száma is bizonyít. Kapható mindenütt. —o— A MAGYAR SZÍNHÁZ Csütörtökön este pont 8-kor: Mosoly országa. Sorozatszám: 105. Csütörtökön este 11%-kor: Szilveszteri kabaré. Sorozatszám: 106. Szombaton este 8%-kor: Mosoly országa. Sorozatszám: 110. DÁCIA-MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtök 3, Yu5 és 6% órakor: A császár szerelme. Nagy hangos attrakció. A főszerepekben: Liane Haid és Walter. Janssen, a Zwei Herzen in % takt főszereplői. Hangos kísérő műsor. Helyárak 3 órakor: minden hely 10 lej, %5 és 6% órakor: 10, 15 és 20 lej. Péntek délelőtt 11 órakor matiné: A császár szerelme. Péntek délután csak egy előadás, 3 órakor: A császár szerelme. Nagy hangos attrakció. A főszerepekben: Liane Haid és Walter Janssen. Minden helyjegy ára csak 10 lej. Szombat délután 3, 5 és 7 órakor: A Riválisok. Nagy hangos filmregény, 9 felvonásban és hangos kisérő műsor. Helyárak 3 órakor: minden helyjegy 10 lej, 5 és 7 órakor: 10, 15 és 20 lej. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Riválisok. Nagy hangos attrakció, 9 felvonásban és szenzációs hangos kisérő műsor. Helyárak: minden helyre 10 lej. Vasárnap délután csak egy előadás, 3 órakor: Riválisok. Nagy hangos filmregény, 9 felvonásban. Pompás hangos kisérő műsor. Helyárak: minden helyre 10 lej. CORSO-MOZGÓSZINHÁZ MŰSORA: Csütörtök 3, 5, 7, 9 órakor premier: A koldus diák. A szezon legremekebb filmoperettje. Főszereplők: Jarmila Novotna, a berlini Staatsoper tagja, Hans Bollmann, Fritz Schulz, Truus van Aalten. Műsor előtt: Szenzációs Miki Maus. Az esti előadáson szerencse malacok sorsolása. Péntek délelőtt 11 órakor: Nagy matiné és szerencse malacok sorsolása. Péntek 3, 5, 7, 9 órakor: A koldus diák. Csodálatos szép zenéjü, pazar rendezésű filmoperett újdonság, a legszebb énekbetétekkel. Főszereplők: Jarmila Novotna, Hans Bollmann, a berlini Opera tagjai és Fritz Schulz, Truus van Aalten. Szombat 3, 5, 7, 9 órákor: A koldus diák. VZ UJ ASTRA-PREMIERMOZGÓ MŰSORA: Csütörtök: A három értékes nyeremény kisorsolása. Újévi ünnepi műsor: Asszony-e a hibás. Harry Liedtke és Nora Gregor. A legjobb német vígjáték!
