Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-08 / 4. szám
XV. ÉVF. 4. SZÁM. Kr&mW&fo wmm* 7 mm* Az erdélyi magyarság munkájának a nehéz gazdasági helyzet dacára sem szabad szünetelni — mondoíia Pskrs Géza a kiskíi- küllői Magyar Párt elnöke A Magyar Párt kisküküllővármegyei tagozata január 2-án intézőbizottsági ülést tartott, melyet Pekri Géza elnök nyitott meg,, közölve az intézőbizottsággal, hogy az uj év alkalmával előtte nagy számban megjelent tagok kívánságára gróf Bethlen György pártelnököt a kiskiikiillői párttagozat nevében táviratilag üdvözölte, biztositva őt a vármegye magyarságának további egységéről, párthüségéről és kitartásáról. Az intézőbizottság ülésének tárgysorozatát az 1931. évre vonatkozó jelentések képezték, melyek során Gyárfás Elemér szenátor az országos politikai helyzetet, valamint a pártközpont 1931. évi munkáját és a parlamenti csoport működését ismertette nagy érdeklődés mellett. Dr. Vajda Béla főtitkár terjesztette elé a megyei tagi zat működésére vonatkozó jelentését, mit Gyalaţ József pénztárnok és Bach Ede szerkesztő jelentései követtek. Az intézőbizottság a titkári jelentésből megállapította azt, hogy a párt az 1930. évben vármegyei tagozati közgyűlés helyett a párttagok nagyobb érdeklődésének biztosítására központi helyen fekvő községekben körzeti gyűléseket rendezett, 1931. évben pedig tekintettel az országos parlamenti választásokra, kiküldöttjei utján majdnem minden községi tagozatot felkeresett s igy a községi tagozatokkal s az egyes párttagokkal való érintkezés folytonossága az elmúlt években sem maradt el. Minthogy azonban 1931. évben közgyűlést nem tartottak, az intézőbizottság szükségesnek találja, hogy még ez év első feléhen vármegyei tagozati közgyűlés tartassák s ennek napjául 1932. február 1-ét tűzi ki. Az intézőbizottság tagjaiban ez összejövetel alkalmából egyhangúlag az a vélemény szilárdult meg, hogy az erdélyi magyarság munkájának a nehéz gazdasági viszonyok dacára sem szabad szünetelnie. M. S. SPORT Erdély korcsol^atsagnokai a Gyilkos'tóná! Az elmúlt napokban Gyergyószentmiklósra érkeztek dr. Somody András vezetésével, a Kolozsvári Korcsolya Egylet és Marosvásárhelyi Korcsolya Egylet legkiválóbb műkorcsolyázói, kik december 28-ától január 3-ig tréninget tartottak a Gyilkostó jegén. Bár az ünnepek után bekövetkezett szokatlanul meleg időjárás a korcsolyázást az egész országban mindenütt megakadályozta, a Gyilkostó jege fényesen kiállotta a próbát és a tréning egynapi megszakítással, máskülönben akadálytalanul volt megtartható. Január 3-án a sportoló társaság Gyergyó- szentmiklóson mutatta be nemzetközi viszonylatokban is sokszorosan elismert tudását. Horosz Béla, Beke, Hankó, M. Bojáki Annus, Weigel Bella Kolozsvárról, Kiss Magda Marosvásárhelyről, Domokos Jakabné és kislánya Csíkszeredából, Barabássy Babkó, Kabucz János Gyer- gyószentmiklósról indultak és különösen a kolozsvári országos bajnokok szebbnél-szebb mutatványai a nagyszámú közönséget valósággal eltagadták. A bemutató-verseny minden tekintetben a legfényesebben sikerült, A szorosan vett sportszempontoknál még sokkal fontosabb a bemutató-verseny és az azt megelőző tréning propaganda-értéke a Gyilkostó csodálatos vidéke számára, amely minden szépsége mellett is ma úgyszólván ismeretlen terület még Erdély turistáinak jelentékeny része előtt. Pedig e vidék megérdemelné, hogy a pihenni, a sportolnivágyók, turisták érdeklődésének középpontjába kerüljön. Páratlan természeti csodái, nagyszerű levegője és téli sportok céljaira igen alkalmas volta predesztinálják arra, hogy télen-nyáron látogatott üdülőhellyé nőjje ki magát. Ebből a szempontból az ország korcsolyabajnokainak látogatása a Gyil- kostónál döntő jelentőségű kezdeményező lépés. A nyolcnapos tréning és az azt követő verseny megrendezése érdekében a Gyergyói Sport Egylet jégszakosztályi elnökének, dr. Csiky Jánosnak, aki máskülönben a Gyilkostó propagálásának egyik legaktívabb dolgozó hive, fáradságos munkája minden elismerést megérdemel. ha nem akarjuk, hogy repedezett és durva legyen. Legjobb, ha arcát és kezét esténként alaposan bedörzsöli. De nappal is, mielőtt a szabad levegőre megy, használhatja e Nivea-krémet, mivel teljesen behatol a bőrbe és nem teszi fényessé az arcot. Nivea-krém fiatalos arcbőrt és fiss egészséges külsőt ad. Kűlömbsége a luxuskrémekkel szemben: Nivea-Cróme hatására nésve utólérhetetien, árára néive jóval olcsóbb. Nivea*-Créme dobozokban Lel I6.00. Lel 72.oo Tiszta ón tubus okba n: -Lei 30.qo„ Lei 4ő.oo Defersdorf Zi Co. 5. A. ÎL, Sraşov, 5 Iroda Ja Hu Mantu 39 Barátságtalan időben a bőr különösen gondos ápolást kíván NIVEA-CHEME cl Sogor dr.f az fldeveryl és a" Dimineaţa faszerkesztője reyiBatRcmk a Keleti Újságnak A kisebbségi törvény követelésének három legális alapja van: a békeszerződések a gyulafehérvári határozatok az állam jól felfogott érdeke (Kolozsvár, január 5.) Érdekes vendége volt nehány napig Kolozsvárnak: Socor Emanuel dr. a bukaresti Dimineaţa és az Adeverul fő- szerkesztője. Aki ismeri a román sajtó erőviszonyait, bizonyára tisztában van azzal, hogy milyen döntő szerepet játszik a politika kulisszái mögött ez a két napilap. Ha jellemezni óhajtanánk Socor dr. közéleti helyzetét, azt is Írhatnánk, hogy ő a román sajtókirály. Erdélyben tartózkodását nem annyira szórakozásra, mint inkább komoly tanulmányozásra használta fel. A Keleti Újság munkatársának alkalma volt hosszabb ideig elbeszélgetni Socor dr.-ral. Örömmel állapítottuk meg, hogy Socor dr. komoly érdeklődést tanúsít az erdélyi magyarság problémái iránt. A -román ujságiróklub helyiségében történt eszmecsere, melynek több erdélyi román hirlapiró is tanúja volt, amellett tanúskodik, hogy az előkelő bukaresti publicista meg akarja ismerni a kisebbségi probléma atomjait is. Sorra vettük az összes vitális problémákat. Jobb és baloldaliság kérdése, az ifjúság orientációja, a kormányok kisebbségi politikája és még számos ügy került szőnyegre. A tárgyilagosság kedvéért szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a román lapok közül eddig is a Dimineaţa és az Adeverul tanu- sitották a legtárgyilagosabb magatartást velünk szemben. Liviu P. Nasta és Vasile Munteanu cikkei nem egy esetben követelték az egyenlő bánásmódot — a gyakorlati életben is. A számos esetben megígért, de mindezideig tető alá nem hozott kisebbségi törvényről Socor dr. ezeket mondja: — Sajnálatos dolog, hogy a mai napig sem készült el a kisebbségi statutum, pedig ennek megvalósitását három szempont teszi szükségessé. 1. A békeszerződés. 2. a gyulafehérvári határozatok, 3. és a román állam jól felfogott érdeke. Nyomban hozzá teszi még: —- Nem előnyök kreálásáról van szó. Hiszen egy olyan államban, melynek kisebbségei is vannak, nem lehet szó egyetlen nemzetiség privilégiumáról. De éppen az igazságos bánásmód érvényrejuttatása érdekében a kisebbségeknek jogukban áll kiharcolniok az őket megillető jogokat, hogy ilyen utón beleilleszkedve a román állam kereteibe, önmagukat, illetve helyzetüket konzerválhassák. — Egyszer már meg kell hnzni a határvonalat. jJ Meddig terjednek az érdekek és a jogok, hogy ilyen utón kikerülhessék a komolytalan vádakat és a hatósági visszaéléseket. Véleményem szerint csakis a fenti elvi szempontok statútumba iktatása küszöbölheti ki az irredentizmus vádját. A sokat emlegetett román-magyar personál- unióról megállapítja: — Nem hinném, hogy ez a kérdés ezidő szerint aktuális lenne. Ennek ellenére azonban a román-magyar barátság fejlesztésére és a kölcsönös megértésre mind a két államnak szüksége van, mivel egy sereg fontos érdek fűzi össze a két nemzetet. így hát a két állam „együttműködését“ minden az idők parancsszavát megértő román embernek szorgalmaznia kellene. Természetesen az Erdély-ellenes hatalmi kilengésekről sem feledkezünk meg. Válaszában elmondja, hogy nem is annyira üldözésekről van szó, mint inkább arról, hogy az egyesülés utáni centralista törekvések jogos elégedetlenséget szítottak. — Erdély az országnak fontos része, ezt bizonyítja történelme, kultnrája és tradíciója is. Egy egészséges állampolitikának nem szabad figyelmenkivül hagynia ezeket a szempontokat. És mégis, a bukaresti politikusok gyakran megfeledkeznek róla, sőt néhányan semmibe sem veszik, — pedig az egyesülést követő tizenharmadik évben ilyesminek nem lenne szabad előfordulnia. (d. b.) Legolcsóbb Legjobb tűzifa bevásárlási forrás 99 CALORIA“ FATELEP Telefon 7-11. Str. Decebal (Rudolf u.) 17. Î öl I. hükkhasáb tűzifac-wo házhoz szállítva Lei 1.000 CALCIT $L-Y.,-ríál Telefon: 11-06 - Rendelések felvétele : Cal Victoriei 45 és Reg. Ferdinand 12- (Hercules)
