Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-08 / 4. szám
ăftjr JA# /? Jfr ^ y'^.v «OT XV ’«MK» rttÜSaaaBBBSBOBe*)» ;-ä!«tt»t-a8£. CÖKjKHÄE , EVF. 4. SZÁM. z+mmmiMi&Misriíi, ■■ „Magyarországnak nem érdeke, de kára az, ha Romániában megromlanak a gazdasági viszonyok!<É — rja Hegedűs Lóránt a „Székely Nép“ jubiláns számának küldött cikkében (Kolozsvár, január 5.) Fennállásának ötvenedik esztendejébe lépett 1932. január 1-vel a sepsiszentgyörgyi Székely Nép cimü lap, amely ma is törhetetlen, lelkes katonája az erdélyi magyar sajtónak. A Székely Nép (régi cimén Székely Nemzet) ebből az alkalomból jubiláris számot adott ki, amelyben több érdekes visszaemlékezést közöl. Ünnepi cikket küldött dr. Hegedűs Lóránt volt magyar pénzügyminiszter is, Sepsiszentgyörgy egykori képviselője. Cikkében többek között ezeket Írja: „A magyarországi magyarságnak többet kellene az erdélyi magyarsággal és különösen a székelységgel érintkeznie. Magunkra kell venni annak a nehéz lélektani állapotnak a leküzdését, hogy idegen uralom alatt találjuk testvéreinket, mert ez az áldozat még sokkal kisebb, melyet a székelységben fel- üelíünk, ha a Magyarország és Erdély közötti kapcsolatot nem ápoljuk. Nem csináltam titkot bukaresti politikusok előtt sem abból, hogy a Mut y aror szag és Románia közötti ösz- szeköttetések kiépítése mindkét ország érdekében áll, hogy Magyarországnak nemcsak érdeke, de kára az, ha Romániában megromlasak a gazdasági viszonyok. és ez az álláspontom ma is.“ Érdekes az a cikk, amelyet özvegy Malik Józsefné a Székely Nemzet alapitó-szerkesztő- jének özvegye irt s amelyben elmondja, hogy a lap első számában jelent meg először Jókai Mór „Puskás Klári“ cimü verses történelmi székely mondája, amelyet meleghangú levél kíséretében küldött el a szerkesztőnek. A cikkben még érdekes epizódot sorol fel özvegy Má- likné a lap te’.százados életéből. A magunk részéről szintén melegen üdvözöljük derék laptársunkat a ritka jubileum alkalmával és azt a kívánságunkat fejezzük ki, hogy még sok évtizeden keresztül tartson ki a magyar ügy mellett az egyetemes magyarság szolgálatában. 3anudr 10-én országos nyugdíjas nagxggftlős lesz Kolozsváron Az állam 160 millióval tartozik az erdélyi és bánáti nyugdíjasoknak — Miért tagadták nrn» a kolozsvári városháza átengedését ? Szabó Dezső uj könyve Szabó Dezsőtől többesztendős hallgatás után uj könyv jelent meg, a Megered az eső cimü regénytöredék. A körülvitatott író újból az érdeklődés előterébe került. Uj könyvéről a Eudapesti Hírlapban a következő bírálat jelent meg Szász Károly tollából: Szabó Dezsőről igen különböző nézetek kavarognak a közvéleményben. Az emberek egy része nem igen tudja elválasztani benne az embert az Írótól s miután feltűnést s szertelenkedést kereső egyéniségéről sok ellenszenves megállapítás forog közszájon: sokan mint Írót sem értékelik eléggé, sőt gyakran egy kézlegyintéssel vélik elintézhetőnek. Pedig Szabó Dezsőhöz, a regényíróhoz, nem egy jeles tollforgató 13 járt Iskolába, de közülök néhányan talán nem is tudják, hogy öt követik, mások pedig hajlandók megtagadni mesterüket. Szabó Dezsőnek nem első müve volt az Elsodort falu -- ami a proletár-diktatúra tavasztalan esztendejében jelent meg — de neve csak ezzel a regényével lett az irodalomban igazán ismertté. Ezt a nagy munkáját sem Ítélték meg mindenütt eléggé tárgyilagosan. Igaz, hogy a műnek voltak fogyatékosságai: a megeresztett mese-fonalat nem tudta az iró szorosan egybefonni, nyelve nagyon is saliangos volt, sok helyen mosdatlan szájuság, durva cinizmus éktelenkedett, a művészi szép szolgálatának köteles érdekei figyelmen kivül maradtak. Am a könyv hatalmas jellemző erőről tanúskodott s megkapó koncepcióban hirdette irányzatát: a keresztény fajmagyarság történelmi elhivatottságát. Az Elsodort falu — mint ahogy a most megjelent műnek kissé affektált hangú előszava mondja — egy tervezett trilógiának első része volt s nyomban utána megkezdte az író — a trilógia második részéül szánva — ezt a csak most napvilágot látott, de töredékében hagyott munkát, mely a rossz emlékű „őszirózsás forradalom“ képeit tárja elénk. Meseszövésben itt sem erős a. szerző. Mozaik-darabok gyanánt egymás mellé rakott jelenetekből áll ez a töredék, mik csak itt-ott függenek egymással valamelyest össze. A nyelvben már kevesebb a durvaság és mesterkéltség, mint az Elsodort falu-ban, de itt is van néhány teljesen fölösleges (Kolozsvár, január 5.) A mult év végén kormánynyilatkozatok hangzottak el, hogy az esedékes nyugdijakat, illetve nyugdíjhátralékokat még karácsony előtt kifizetik. Elmúlt karácsony, elmúlt újév, de a kormány az Ígéretéről teljesen megfeledkezett. Az erdélyi és bánsági nyugdíjasszövetség vezetősége nevében Pop Valér ny. kormánybiztos legutóbb Bukarestben interveniált. Midőn a pénzügyi államtitkár, Zamfir Bratescu alminiszter előtt feltárta az erdélyi és bánáti nyugdíjasok kétségbeejtő helyzetét és rámutatott arra, hogy amíg Bukarestben és a Regátban pontosan fizetik a nyugdijilletményeket, addig a Kárpátokon inneni részeken há- rom-négybónapos hátralékok mutatkoznak, az államtitkár cinikusan kijelentette, hogy amig a kolozsvári és az erdélyi városok pénzügyigazgatóságai a hátralékos adókat nem fizetik be, addig a nyugdíjasoknak nem tudnak fizetni. Pop Valér erélyes szavakkal magyarázta meg a pénzügyi államtitkárnak, hogy a nyugdíjasoknak semmi közük az adóbefizetésekhez, ők nem az állam pénzét kérik és követelik, hanem a sajátjukat, amit hosszú éveken át, mint nyugdijjárulékot az állam kasszájába, illetve a nyugdíjalapra befizettek. Az erdélyi miniszter táviratilag kérte magához Pop Valér elnököt és valószínűnek látszik, hogy rövidesen sikerül a nyugdíjasok érdekében bizonyos eredményeket elérni. A nyugdíj asszövetség vezetősége azonban látva a rettenetes nyomort, éhséget, nélkülözést, elhatározta, hogy január lö-ére Kolozsvárra rendkívüli kongresszust hív össze, amelyre nemcsak a kolozsvári nyugdíjasokat, hanem egész Erdély és Bánát nyugdíjas- kiküldötteit meghívja. A nyugdijasszövetség vezetősége a kolozsvári interimárbizottsághoz fordul, hogy a nagygyűlés céljaira engedjék át a városháza dísztermét. Bornemisa helyettes elnök azonban a kérést elutasította, illetve annak a teljesítése elől azzal tért ki, hogy csak akkor engedi át a városháza dísztermét, ha a nagygyűlés megtartására a belügyminisztériumtól engedélyt kérnek és a megadott engedélyt neki felmutatják. Mindenesetre csodálkozunk Bornemisa ur magatartásán, mert volt tisztviselőkről, szerencsétlen, éhező nyugdíjasokról van szó s egy valóban igazságos ügyről. A nagygyűlések megtartását a múltban a városházán sohasem tagadták meg. A nyugdíjas nagygyűlés iránt különben az egész országban nagy érdeklődés nyilvánul meg. kiszólás. A regény nyomán bizonyára sokan nyíltan nekimennek majd Szabó Dezsőnek — mások elfojtott dühvei .érdektelenség álarcát igyekeznek magukra húzni, — lesznek, akik fotográfiákat keresnek s persze találnak is, az alakok felvonulása során s ezen a megáMa^- pitáson fognak lovagolni — némely olvasó hellyel-köz- zel a valóság meztelen és nem is szép leírásán fog fennakadni — de ha elvonatkozunk egyrészt az Író személyétől, másrészt a műnek csak másodrendbe sorozható hibáitól és ha a regénynek igazi értékeire kívánjuk a figyelmet felhívni, akkor, szivünkre tett kézzel, becsületes őszinteséggel nem mondhatunk mást, mint a következőket. A Megered az eső — melynek cselekvénye úgyszólván csak a megindítás stádiumában van — bevégzet- lensége ellenére is — olyan érdekfeszitő olvasmány, amilyennel mostanában nem sokszor találkoztunk regényirodalmunkban. Az alakok bemutatása s megrajzolása olyan jellemfestö művészi erőre mutat, amilyennel kevés mai Írónk dicsekedhetik. A nyelvben olyan eröteljesség, olyan tősgyökeresség nyilatkozik, olyan zamat érezhető, milyenhez hasonlót talán csak Móra Ferenc müveiben találunk. Érdekessége és értéke ennek a nyelvnek hol sötét hátterű, hol remekül szines képeknek gazdag halmozása — s itt, a bár egészen más téren működő Ravasz László beszédei és Írásai jutnak önkéntelenül eszünkbe s kínálnak — minden különbözőség ellenére Is —■ gyönyörűséges párhuzamot. Ha egységes mese nem alakul is ki a regényben, de átleng az egészen s hódit és fogva tart valami nagyszerű egységes hangulat, egy megrázó, egyöntetű kép formálódik ki: a forradalminak nevezett idő szeplős, rücskös, vigyorgó, visszataszító ábrázata. — Es végezetül nem tudjuk elhallgatni, hogy Szabó Dezsőnek ezt a regényét a történetírás szempontjából is fontosnak tartjuk. Igaz, hogy néhol eltúlozza a rajzot, szertelenségekbe téved, túllő a célon — mint például a reáliskola tanári karának tagjait festve — de egyébként, a saját tapasztalatainkat és nem halványuló emlékeinket hiva tanúságul — megállapíthatjuk, hogy a kép, amely ebből a regénytöredékből elénk tárul, az életigazságnak és nagyjában a művészi igazságnak olyan eleven, olyan meggyőző erejével hat, hogy ha a jövendő történetirás majd oknyomozólag fog az „őszirózsás forradalom“ eseményeivel és szereplőivel foglalkozni: rendkívül haszonnal forgathatja Szabó Dezső könyvét. Ez a mü nem tekinthető ugyan megszokott értelemben vett történeti forrásnak, nem megnevezett történeti személyek tetteit tárgyalja, de korfestő erejével és igazságával valóságos szellemtörténeti súllyal bir. Kár, hogy töredékben maradt. Református Kórházs orsláték. e® m Főnyeremény: Egymillió lei. Egy sorsjegy ára 100 L Tanulmányozza át a nyeremény- jegyzéket ! Beláthatja, hogy ilyen nyeremények reményében érdemes száz leit kockáztatni ! A húzás január 20.-án lesz. Siessen megvenni sorsjegyét. Száz lei beküldése ellenében postán is megrendelheti a sors jegyirodából; Cluj-Ko- lozsvár: Str. Bratianu 51. 300 nyeremény â 300 lei 90.000 lei 200 nyeremény „ 500 lei 100.000 iei 30 nyeremény „ 3000 lei 90.000 lei 10 nyeremény „ 5000 iei 50.000 lei 10 nyeremény „ 10000 lei 100.000 lei 5 nyeremény „ 20000 lei 100.000 lei 2 nyeremény „ 50000 lei 100.000 lei 1 nyeremény „ 1000000 lei 1,000.000 lei 558 nyeremény . 1,630.000 iei Ötödik éle németországi prak- szissal ruhákat fest, tisztit CZINK.
