Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-08 / 4. szám

ăftjr JA# /? Jfr ^ y'^.v «OT XV ’«MK» rttÜSaaaBBBSBOBe*)» ;-ä!«tt»t-a8£. CÖKjKHÄE , EVF. 4. SZÁM. z+mmmiMi&Misriíi, ■■ „Magyarországnak nem érdeke, de kára az, ha Romániában megromlanak a gazdasági viszonyok!<É — rja Hegedűs Lóránt a „Székely Nép“ jubiláns számának küldött cikkében (Kolozsvár, január 5.) Fennállásának ötve­nedik esztendejébe lépett 1932. január 1-vel a sepsiszentgyörgyi Székely Nép cimü lap, amely ma is törhetetlen, lelkes katonája az erdélyi magyar sajtónak. A Székely Nép (régi cimén Székely Nemzet) ebből az alkalomból jubiláris számot adott ki, amelyben több érdekes vissza­emlékezést közöl. Ünnepi cikket küldött dr. Hegedűs Lóránt volt magyar pénzügyminisz­ter is, Sepsiszentgyörgy egykori képviselője. Cikkében többek között ezeket Írja: „A magyarországi magyarságnak többet kellene az erdélyi magyarsággal és külö­nösen a székelységgel érintkeznie. Magunkra kell venni annak a nehéz lélektani állapotnak a leküzdését, hogy idegen uralom alatt találjuk testvéreinket, mert ez az áldozat még sokkal kisebb, melyet a székelységben fel- üelíünk, ha a Magyarország és Erdély közötti kapcsolatot nem ápoljuk. Nem csináltam tit­kot bukaresti politikusok előtt sem abból, hogy a Mut y aror szag és Románia közötti ösz- szeköttetések kiépítése mindkét ország érdekében áll, hogy Magyarországnak nemcsak érdeke, de kára az, ha Romá­niában megromlasak a gazdasági viszo­nyok. és ez az álláspontom ma is.“ Érdekes az a cikk, amelyet özvegy Malik Józsefné a Székely Nemzet alapitó-szerkesztő- jének özvegye irt s amelyben elmondja, hogy a lap első számában jelent meg először Jókai Mór „Puskás Klári“ cimü verses történelmi székely mondája, amelyet meleghangú levél kíséretében küldött el a szerkesztőnek. A cikk­ben még érdekes epizódot sorol fel özvegy Má- likné a lap te’.százados életéből. A magunk részéről szintén melegen üdvö­zöljük derék laptársunkat a ritka jubileum alkalmával és azt a kívánságunkat fejezzük ki, hogy még sok évtizeden keresztül tartson ki a magyar ügy mellett az egyetemes magyar­ság szolgálatában. 3anudr 10-én országos nyugdíjas nagxggftlős lesz Kolozsváron Az állam 160 millióval tartozik az erdélyi és bánáti nyugdíjasoknak — Miért tagadták nrn» a kolozsvári városháza átengedését ? Szabó Dezső uj könyve Szabó Dezsőtől többesztendős hallgatás után uj könyv jelent meg, a Megered az eső cimü regénytöre­dék. A körülvitatott író újból az érdeklődés előterébe került. Uj könyvéről a Eudapesti Hírlapban a következő bírálat jelent meg Szász Károly tollából: Szabó Dezsőről igen különböző nézetek kavarognak a közvéleményben. Az emberek egy része nem igen tudja elválasztani benne az embert az Írótól s miután feltűnést s szertelenkedést kereső egyéniségéről sok el­lenszenves megállapítás forog közszájon: sokan mint Írót sem értékelik eléggé, sőt gyakran egy kézlegyin­téssel vélik elintézhetőnek. Pedig Szabó Dezsőhöz, a re­gényíróhoz, nem egy jeles tollforgató 13 járt Iskolába, de közülök néhányan talán nem is tudják, hogy öt köve­tik, mások pedig hajlandók megtagadni mesterüket. Szabó Dezsőnek nem első müve volt az Elsodort falu -- ami a proletár-diktatúra tavasztalan esztende­jében jelent meg — de neve csak ezzel a regényével lett az irodalomban igazán ismertté. Ezt a nagy mun­káját sem Ítélték meg mindenütt eléggé tárgyilagosan. Igaz, hogy a műnek voltak fogyatékosságai: a meg­eresztett mese-fonalat nem tudta az iró szorosan egy­befonni, nyelve nagyon is saliangos volt, sok helyen mosdatlan szájuság, durva cinizmus éktelenkedett, a művészi szép szolgálatának köteles érdekei figyelmen kivül maradtak. Am a könyv hatalmas jellemző erőről tanúskodott s megkapó koncepcióban hirdette irányza­tát: a keresztény fajmagyarság történelmi elhivatott­ságát. Az Elsodort falu — mint ahogy a most megjelent műnek kissé affektált hangú előszava mondja — egy tervezett trilógiának első része volt s nyomban utána megkezdte az író — a trilógia második részéül szánva — ezt a csak most napvilágot látott, de töredékében hagyott munkát, mely a rossz emlékű „őszirózsás for­radalom“ képeit tárja elénk. Meseszövésben itt sem erős a. szerző. Mozaik-darabok gyanánt egymás mellé rakott jelenetekből áll ez a töredék, mik csak itt-ott függenek egymással valamelyest össze. A nyelvben már kevesebb a durvaság és mesterkéltség, mint az Elso­dort falu-ban, de itt is van néhány teljesen fölösleges (Kolozsvár, január 5.) A mult év végén kormánynyilatkozatok hangzottak el, hogy az esedékes nyugdijakat, illetve nyugdíjhátralé­kokat még karácsony előtt kifizetik. Elmúlt karácsony, elmúlt újév, de a kormány az Ígé­retéről teljesen megfeledkezett. Az erdélyi és bánsági nyugdíjasszövetség vezetősége nevé­ben Pop Valér ny. kormánybiztos legutóbb Bu­karestben interveniált. Midőn a pénzügyi ál­lamtitkár, Zamfir Bratescu alminiszter előtt feltárta az erdélyi és bánáti nyugdíjasok két­ségbeejtő helyzetét és rámutatott arra, hogy amíg Bukarestben és a Regátban pon­tosan fizetik a nyugdijilletményeket, addig a Kárpátokon inneni részeken há- rom-négybónapos hátralékok mutat­koznak, az államtitkár cinikusan kijelentette, hogy amig a kolozsvári és az erdélyi városok pénz­ügyigazgatóságai a hátralékos adókat nem fi­zetik be, addig a nyugdíjasoknak nem tudnak fizetni. Pop Valér erélyes szavakkal magyarázta meg a pénzügyi államtitkárnak, hogy a nyug­díjasoknak semmi közük az adóbefizetésekhez, ők nem az állam pénzét kérik és követelik, ha­nem a sajátjukat, amit hosszú éveken át, mint nyugdijjárulékot az állam kasszájába, illetve a nyugdíjalapra befizettek. Az erdélyi minisz­ter táviratilag kérte magához Pop Valér elnö­köt és valószínűnek látszik, hogy rövidesen si­kerül a nyugdíjasok érdekében bizonyos ered­ményeket elérni. A nyugdíj asszövetség vezető­sége azonban látva a rettenetes nyomort, éhsé­get, nélkülözést, elhatározta, hogy január lö-ére Kolozsvárra rendkívüli kongresszust hív össze, amelyre nem­csak a kolozsvári nyugdíjasokat, ha­nem egész Erdély és Bánát nyugdíjas- kiküldötteit meghívja. A nyugdijasszövetség vezetősége a kolozs­vári interimárbizottsághoz fordul, hogy a nagygyűlés céljaira engedjék át a városháza dísztermét. Bornemisa helyettes elnök azonban a kérést el­utasította, illetve annak a teljesítése elől azzal tért ki, hogy csak akkor engedi át a városháza dísztermét, ha a nagygyűlés megtartására a belügyminisztériumtól engedélyt kérnek és a megadott engedélyt neki felmutatják. Mindenesetre csodálkozunk Bornemisa ur magatartásán, mert volt tisztviselőkről, szeren­csétlen, éhező nyugdíjasokról van szó s egy valóban igazságos ügyről. A nagygyűlések megtartását a múltban a városházán sohasem tagadták meg. A nyugdíjas nagygyűlés iránt különben az egész országban nagy érdeklődés nyilvánul meg. kiszólás. A regény nyomán bizonyára sokan nyíltan neki­mennek majd Szabó Dezsőnek — mások elfojtott düh­vei .érdektelenség álarcát igyekeznek magukra húzni, — lesznek, akik fotográfiákat keresnek s persze talál­nak is, az alakok felvonulása során s ezen a megáMa^- pitáson fognak lovagolni — némely olvasó hellyel-köz- zel a valóság meztelen és nem is szép leírásán fog fennakadni — de ha elvonatkozunk egyrészt az Író sze­mélyétől, másrészt a műnek csak másodrendbe soroz­ható hibáitól és ha a regénynek igazi értékeire kíván­juk a figyelmet felhívni, akkor, szivünkre tett kézzel, becsületes őszinteséggel nem mondhatunk mást, mint a következőket. A Megered az eső — melynek cselekvénye úgyszól­ván csak a megindítás stádiumában van — bevégzet- lensége ellenére is — olyan érdekfeszitő olvasmány, amilyennel mostanában nem sokszor találkoztunk re­gényirodalmunkban. Az alakok bemutatása s megraj­zolása olyan jellemfestö művészi erőre mutat, amilyen­nel kevés mai Írónk dicsekedhetik. A nyelvben olyan eröteljesség, olyan tősgyökeresség nyilatkozik, olyan zamat érezhető, milyenhez hasonlót talán csak Móra Ferenc müveiben találunk. Érdekessége és értéke en­nek a nyelvnek hol sötét hátterű, hol remekül szines képeknek gazdag halmozása — s itt, a bár egészen más téren működő Ravasz László beszédei és Írásai jutnak önkéntelenül eszünkbe s kínálnak — minden különbözőség ellenére Is —■ gyönyörűséges párhuzamot. Ha egységes mese nem alakul is ki a regényben, de át­leng az egészen s hódit és fogva tart valami nagyszerű egységes hangulat, egy megrázó, egyöntetű kép formá­lódik ki: a forradalminak nevezett idő szeplős, rücskös, vigyorgó, visszataszító ábrázata. — Es végezetül nem tudjuk elhallgatni, hogy Szabó Dezsőnek ezt a regényét a történetírás szempontjából is fontosnak tartjuk. Igaz, hogy néhol eltúlozza a raj­zot, szertelenségekbe téved, túllő a célon — mint pél­dául a reáliskola tanári karának tagjait festve — de egyébként, a saját tapasztalatainkat és nem halványuló emlékeinket hiva tanúságul — megállapíthatjuk, hogy a kép, amely ebből a regénytöredékből elénk tárul, az életigazságnak és nagyjában a művészi igazságnak olyan eleven, olyan meggyőző erejével hat, hogy ha a jövendő történetirás majd oknyomozólag fog az „őszi­rózsás forradalom“ eseményeivel és szereplőivel foglal­kozni: rendkívül haszonnal forgathatja Szabó Dezső könyvét. Ez a mü nem tekinthető ugyan megszokott értelemben vett történeti forrásnak, nem megnevezett történeti személyek tetteit tárgyalja, de korfestő erejé­vel és igazságával valóságos szellemtörténeti súllyal bir. Kár, hogy töredékben maradt. Református Kórházs orsláték. e® m Főnyeremény: Egymillió lei. Egy sorsjegy ára 100 L Tanulmányozza át a nyeremény- jegyzéket ! Beláthatja, hogy ilyen nyeremények reményében érdemes száz leit kockáztatni ! A húzás január 20.-án lesz. Sies­sen megvenni sorsjegyét. Száz lei be­küldése ellenében postán is megren­delheti a sors jegyirodából; Cluj-Ko- lozsvár: Str. Bratianu 51. 300 nyeremény â 300 lei 90.000 lei 200 nyeremény „ 500 lei 100.000 iei 30 nyeremény „ 3000 lei 90.000 lei 10 nyeremény „ 5000 iei 50.000 lei 10 nyeremény „ 10000 lei 100.000 lei 5 nyeremény „ 20000 lei 100.000 lei 2 nyeremény „ 50000 lei 100.000 lei 1 nyeremény „ 1000000 lei 1,000.000 lei 558 nyeremény . 1,630.000 iei Ötödik éle németországi prak- szissal ruhákat fest, tisztit CZINK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom