Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-08 / 4. szám
TAXA POSTATA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 34256—927. Cluj-Kolozsvár, 1932 január 3 PcTltßh 1 évrl SQ4 tej. ,ÖF '^jTES BEL ' *py400 lej, f BELFÖLDÖN: , i ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP negyed évre 200 lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. hóra 70 lej. szám ára 3 lej. Telefon: 508. $T¥. ávfc&SyaaB, 4-ik s&ääu. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 12.50 pengő. Egyes «tám ára 21 fillér, Bethlen György a konverzióról Bethlen György grófnak a kolozsvári párt- gyűlésen elmondott beszámoló beszédében van egy részlet, amire vissza kell térni, mert az utóbbi idők egyik legnagyobb problémájában az őszinte tárgyilagosságnak páratlan hangját emelte fel. Páratlan azért, mert a felizgatott várakozásnak ebben a szerencsétlen időszakában a kormányférfiak és román pártvezérek egymást licitálják túl a demagógiában, vala hányszor nyilatkozniok kell arról a törvényjavaslatról, vagy tervezetről, ami az agráradósságok konverziója néven ismeretes, anélkül, hogy a javaslat kritikájába belebocsátkozná nak. Nekünk nincsen miért a puszta demagógiával letakarnunk azokat a kilátásokat, amikre számíthatunk s amikkel számolnunk kell Mi megmondhatjuk, hogy a kidobott jelszó mögött a valóságban olyan javaslatot rejtegetnek, amelynek vannak mélybe vágó hibái és és amelynek lesznek kiszámíthatatlanul vészé delmes következményei. Bethlen György gróf teljes felelősséggel átérzi azt a hivatást, hogy felvilágosítást ad jón a várható következményekről a magyar népnek. Annak a magyarságnak, amelynek népessége nyolcvan százalékban a földhöz kötött egzisztenciákból áll. Már csak ennek az egzisztencia-tömegnek az életérdeke is követ îl - mennyé teszi a becsületes, helyes, pártatlan konverzió végrehajtását, aminek azonban sehol sincsen meg az előkészületekben a garanciája. Egyelőre annyit érez az egész lakosság, hogy a konverzió hírére eltűnt a piacról az a pénz- mennyiség is, ami máskülönben a forgalomban itt maradt volna. Nem kaphat a bank belőle, nem enged ki senki pénzt a faluba, dugják és másfelé viszik s ezzel kiéheztetik azt a falusi népet, azokat a gazdákat, akik előtt a konverzió reménységének csak a homályos jelszavait mutogatták meg. De ha úgy megy végbe a konvertálás, ahogyan tervezték, akkor ez a ki- éheztetés évtizedekre fog kinyúlni s a hiteléi at pénzforgalmából kikapcsolódik a falu. Mert amint Bethlen György gróf gazdasági szaktudása leszögezte, a rendetlep magy műtéthez nem adták és nem akarják hozzáadni azt az állami garanciát, ami nélkül a katasztrófái is bonyodalmak végtelen sorozatai következnek be. El fogják árasztani papirosokkal, kötvény, vagy más néven az országot, amelyeket pénzűi helyett kapnak az emberek s amelyeknek értékét, kamatát nem garantálja az állam. A falvak elveszítik ezeken az árfolyamokon - a vagyonukat, csak a magyar falusi hitelszövetkezeteknek háromszázharmincmillió leje forog itt veszedelemben, de mindenkinek a vagyona. A moratóriumnak egyoldalúsága kinai falat emel a lakosság különböző foglalkozású rétegei közé s az ipar és kereskedelem mint hitelező szenvedi a veszteségeket, de aztán elveszíti az összeköttetést a faluval, amelynek vásárló- képességét beláthatatlan hosszú időre tönkre teszik. Aki azt gondolja, hogy a konvertálásban a mostani javaslat alapján részesülő réteg jól jár, szemben a más foglalkozású rétegekkel, nagyon téved, mert éppen ez a réteg taszitódik le a gazdasági fogalomból, viszont a másikat a kötvénypapirosokkal sodornak a legkepielenebb helyzet mélységébe. Isko.a, egyház, kultúrintézmények, kisgazdák és szorgalmas munkások eddig megvédett, megőrzött létalapjaikat veszitik el. Végig kell gondolni egy ilyen elhibázott konverziót és akkor a legborzalmasabb kilátások letagadhatatlan képei n.u- tatkoznair meg a közeli jövőre, amelynek n’n- csenoi szerencsései és szerencsétlenei, mert az egész lakosság a tönk szakadékénak a beláthatatlan mélységébe zuhan. Az államnak meg kell csinálnia a konverzációt ,de úgy, hogy az állam garantálja a kötvények árfolyam-értékét. Ezt a követelést szegezte le Bethlen György gróf. a lakosság más rétegeinek jogos igényeit is kiemelve. Ghica külügyminiszter szerint ai oroszoknak érdeke, hogy nagy f elenio- ségünek tüntessék fel a rigai tárgyalásokat A smmaztsrfanács és a király utasításaival indul varsába a külügyminiszter — Títuiescu Bukarestbe* Várja a híreket A szovjet a lengyel szerződést aláírta, a finnekkel és bolgárokkal felvette az érintkezést (Bukarest, január 5.) Kedden délután 5 órakor minisztertanács volt. A tanácskozásról legelőször Ghica külügyminiszter távozott, akit megrohantak az újságírók. Ghica legelőször is arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a románorosz tárgyalásoknak lapjaikban ne tulajdonítsanak olyan nagy jelentőséget, mert elsősorban az oroszoknak az érdeke az, hogy ezt a kérdést rendkívül nagyjelentőségűnek tüntessék fel és hirdessék. Közölte, hogy a minisztertanácson ismertette azokat a bevezető tárgyalásokat, amelyeket a román-orosz szerződéssel kapcsolatban folytattak, valamint a Rigába küldendő utasításokat, amelyeket a minisztertanács teljes egészükben jóváhagyott. A román delegáció, a rigai román követtel az élén, mar fel is vette az érintkezést az orosz megbízottakkal, a hivatalos tárgyalások szerdán kezdődnek. Azt mondta továbbá Ghica külügyminiszter, hogy varsói látogatása inkább udvariassági jellegű s azon Zaleszkyvel, a lengyel külügyminiszterrel főleg a leszerelési konferenciáról fognak tanácskozni. Tizenkettedikén tér visz- sza Bukarestbe, ahol Titulescuval találkozik. A minisztertanácsról ezután Iorga miniszterelnök jött ki. Nagyon hidegen ment el az újságírók előtt és gúnyosan ennyit mondott: megb*az ujaág— Uraim, közlöm Önökkel, hogy kott a kormány, mert tudom, hogy irók úgyis ezt szeretnék. Hivatalos jelentés. Pangal, a sajtóiroda vezetője a követkeai kommünikét adta át az újságíróknak: — A minisztertanácson Ghica külügyminiszter ismertette azoknak a tárgyalásoknak helyzetét és menetét, amelyeket a rigai konferenciával kapcsolatban folytatott és amelyeket a minisztertanács teljes egészében jóváhagyott. Közölte továbbá azokat az instrukciókat, amelyeket követünknek Rigába a tárgyalással kapcsolatban küldeni óhajt. Hamangiu igazságügyminiszter a minisztertanács elé terjesztette a legfelsőbb törvényelőkészítő tanács reorganizációjáról szóló tervezetet. Ghica külügyminiszter kedden délután ee uralkodónál volt kihallgatáson és a rigai megbeszélésekről tett előterjesztéseit, az eddig tett lépéseket az uralkodó is aprobálta. Varsóban állandó összeköttetést tart fenn a rigai romén követtel s telefonon Bukarestbe sűrűn küld értesítéseket, i amiket a kormány közölni fog az mányok volt külügyminisztereivel Titulescuval. előbbi késig, főként Megkötötték a lengyel szerződést (Varsó, január 5.) Tegnap a lengyel külügyminisztériumban aláírták az orosz-lengyel meg nem támadási és döntőbiráskodási egyezményt. Varsói jelentés szerint Helsinkiben folynak a finn-orosz meg nem támadási szerző- - dés kötésére vonatkozó megbeszélések a két kormány megbízottai között. A szerződés megkötését pár napon belül várják és olyan természetű lesz megfogalmazásában, mint a lengyel-orosz egyezmény. A török külügyminiszter közvetít a szovjet és Bulgária között Konstantinápolyi jelentés szerint Tevfik Rüzsdy bey, török külügyminiszter legközelebb Moszkvába utazik, hogy közvetítsen a szovjet és Bulgária között a diplomáciai viszony helyreállítása érdekében. A török külügyminiszter Moszkvából egyenesen Teheránba utazik, ahol barátsági szerződést ir alá a perzsa kormánnyal, amelybe később valószinüleg bevonják Irakot és Afganisztánt is. Van-e értelme a tárgyalásnak? A bukaresti sajtóban hevesen folyik a vita a készülő román-orosz megnemtámadási szerződés körül. Az Universul azt hangoztatja, hogy semmi értelme a szerződés megkötésének, mivel Moszkva ezeket úgy is csak papirosdaraboknak tekinti és a szovjet szemében a nemzetközi megállapodásoknak nincsen értelme. A megkötendő szerződés semmiféle garanciát sem nyújtana a lap szerint. Az Universul cikkér« a Dimineaţa vála***I. Miután megállapít ja, hogy ő is van olyan hazafias, mint az előbbi lap, felteszi a kérdést: mit válaszolhat Románia Oroszországnak arr* a kijelentésér«, amely szerint elhatározta, hogy Romániát semmiféle kérdéssel kapcsolatban nem támadja meg. Lehetséges erre azt válaszolni: de igen, intézzen ellenünk támadást? A* egyetlen lehetséges válasz tehát a megnemtámadási sz«rződé<s elfogadása. A tárgyalás érdekében. Nagyon feltűnő az a cikk, amelyet a Cuvântul- ban a lap igazgatója, Nae Jonescu irt. Nevetségesnek tartja azoknak az álláspontját, akik már eleve elutasítanak mindenféle tárgyalást a szovjetekkel. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a velünk szomszédos 150 millió* óriási terjedelmű Oroszországot, annál kevésbé, mert a közeljövőben nem igen várható Oroszországban olyan rezsim, amely nekünk jobban megfeleljen. Különben úgy Oroszország, mint Románia részére a besszarábiai kérdés külpolitikai. Ha Oroszország Konstántinápoly félé akar terjeszkedni a Duna-torkolat irányában, úgy semmiféle orosz kormányforma nem fogja respektálni Románia besszarábiai igényeit, mig ha lemond erről a tervéről, úgy Besszarábia nem jelentőségteljes a számára. Erkölcsi akadályok? — kérdi Nae Jonescu. Emlékeztet arra, hogy a francia forradalom idején Európa hasonló okokért nem akart szóba állani Franciaországgal. Különben is Oroszországgal most már csaknem az összes európai államok szóba állottak. Azután az orosz forradalomról azt írja, hogy
