Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-06 / 3. szám

fiÄS XV, ÉVF. 3. SZÁM. MM^rnMmm,MMÁ Megjelelt! a magáíilisztviselo adóról szóló törvény a hivatalos lapban As aj töa'vény fteafes ssövcg© A magántisztviselők fizetése és a jutalékok (tantiemek) utáni kivételes adó létesítéséről szóló törvény szövege a Monitorul Oficial 1931. dec. 28-án megjelent 301. számában jelent meg. Az uj törvény fordítását az alábbiakban adjuk: 1. szak. A magánvállalatok tisztviselőit meg illető és az egyenesadók egységesítéséről szóló törvény 43. szakaszában részletezett (illetmény adó alá eső) mindennemű jövedelmek, a jelen­leg érvényben levő törvények alapján azokat terhelő adókon kívül, csak 1932. évre, az állam javára, egy kivételes adó alá is fognak esni, az alábbiak szerint: 12.000 lejig terjedő havi brutto fizetés — mentes a kivételes adó alól; az ezen felüli kü­lönbözet után pedig, fokozatonként, számíttat­ni fog: 12.001—15.000 lej közötti havi brutto fizetés után 5%, 15.001—20.000 lej közötti havi brutto fizetés után 6%, 20.001—25.000 lej közötti havi bruttó fizetés után 7%, 25.001—30.000 lej közötti havi brutto fizetés után 8%, 30.001—50.000 lej közötti havi brutto fizetés után 10%, 50.001— 70.000 lej közötti havi brutto fizetés után 12%, 70.001—100.000 lej közötti havi brutto fizetés után 15%, 100.001—150.000 lei közötti havi brutto fizetés után 20% és 150.001 Ibin felüli havi brut­to fizetés után 30% kivételes adó. A fentiek szerint kiszámítandó adó, nem szállíthatja le valamely fokozatnak jövedelmét a megelőző fokozat -— 10%-al megnagyobbított — tiszta jövedelme alá. Kivétel képeznek a munkások, újságírók, egyesületek, társulatok, közművelődési és jóté­konysági intézmények és a nem hasznot űző társaságok tisztviselőinek fizetései. Nem tartoznak ezen törvény rendelkezései alá azok, kiknek hivatásszerű jövedelmét éven­ként szakbizottságok állapítják meg. A kivételes adó a bruttó-jövedelem után jár, beleértve a bárminemű mellék járandóságokat is, amelyek a fenntnevezett tisztviselőket meg­illetik, függetlenül az egyenesadók egységesíté­séről szóló törvény 43. szakaszában foglalt adó­tól (illetményadó), melynek kiszámításánál aí jelen adó által történő fizetéscsökkenések te­kintetbe nem jönnek. A jelen törvény értelmében fizetéssszámba i jönnek: a havi uraznsi átalányok, lakbérek, drá-| gasági pódékok nyereségrészesedések, jutalmak és bárminemű más jutalmazási jelleggel biró jövedelmek. Kivételt képeznek a megbízásból teljesített utazásokkal felmerült — aktákkal igazolt — tényleges költségek, valamint a vállalat érdeké­ben és biztonsága céljából a gyárakban vagy rakodó telepekén, lakó személyzet természetbeni lakásai. Ugyané adó alá esnek a jelenléti dijak is. Az ezen adó cimén fizetett összegek a globá­lis jövedelemből levonatnak. 2. szak. Az igazgagtósági, igazgató-bizottsá­gi, megbízott igazgatói és felügyelőbizottsági \ tagok jutalékai (tantiéinek), amelyek bármilyen formában fognak felvétetni, valamint az 1932. évben esedékessé válók, egy — összegyüjtötten kiszámitandló — kivételes adóval lesznek meg­adóztatva, a következőképpen: > az évi 50.000 lejtől 100.000 lejig terjedők 8%, az évi 100.001 lejtől 200.000 lejig terjedők 9%, az évi 200.001. lejtől 300.000 lejig terjedők 10%, az évi 300.001 lejtől 500.000 lejig terjedők 11% és az évi 500.001 lejen felüliek 12% kivé­teles adóval. A fentiek szerint kiszámítandó adó nem szállíthatja le valamely fokozatnak jövedelmét a megelőző fokozat — 10%-kal megnagyobbított — tiszta jövedelme alá. 3. szak. A jelen törvényben foglalt kivéte­les adó a magánvállalatok által levonásba ho­zandó és az államnak befizetendő, az egyenes­adók egységesítéséről szóló törvény 47. (illet­ményadó mikénti befizetésére vonatkozó) és 25. (osztalékok és jutalékok utáni mobiliar-adó mi­kénti befizetésére vonatkozó) szakaszainak meg­felelően és az ugyanezen törvény 105. és követ­kező szakaszaiban foglalt büntető rendelkezések terhe alatt . 4. szak. Az összes magánvállalatok kötelesek a jelen törvény kihirdetésétől számított 10 nap alatt (1932 jan. 8-ig), az illetékes adószedői hi­vatalnál (percepţia fişcală) névjegyzéket be­nyújtani azon tisztviselőikről, akik 1931 nov. 19-én szolgálatukban voltak, kitüntetvén benne a fizetést és mellék járandóságokat, amelyeket fizetnek. Ellenkező esetben a vállalatok 5000— 100.000 lejig terjedő birsággal sújthatok. A fizetések és jutalékok megrövidítő szán­dékkal való csökkentése, hogy egy kisebb adóté­tel alá essenek, a megrövidített adó tízszeresé­vel egyenlő bírságot von maga után a vállalat terhére. Az ily kihágások megállapitása az egyenes­adók egységesitéséről szóló törvény 111. szaka­szának rendelkezései szerint történik. —o-— 480 vagon petróleumot szállít Románia Franciaországnak. Bukarestből jelentik: A ro­mán-francia kereskedelmi szerződést a közeli napokban aláírják. A szerződés szerint Romá­nia havonkint 40 vagon petróleumot fog mini­málisan exportálni. Az egyezményt három évre kötik. A globális adó megállapításának szigorí­tása. A globális adó tudvalevőleg a jelenleg érvényben levő törvényes intézkedések szerint, csak 20.000 lejen felüli tiszta összjövedelem után jár. Ekkora tiszta jövedelem, különösen a fa­lusi lakosságnál alig van, kiváltkép, ha tekin tetbe vesszük azt, hogy az adóalapból az adós­ságok kamatai levonhatók. Ezt a 20.000 lejen aluli tiszta jövedelemre vonatkozó adómentes­séget szünteti meg most a törvényhozás: 200 lej minimális globális adó behozatalával. Az adó­zók egy igen nagy száma válik ezáltal glo­bális adókötelessé. Ugyanakkor a globális jö­vedelem megállapításánál behozza a külső je­lek utáni jövedelembecslést is (a látszat adót), ami igen veszedelmes fegyver a mi közismert adókivető közegeink kezében. Azonkívül a nyil­vánosság ellenőrzése alá is helyezik az adózók bevallásait. A cukorárusitók sérelme a kolozsvári ke­reskedőtanácsban. A kolozsvári Kereskedő Ta­nács vasárnapi ülése behatóan foglalkozott a cukorárusitók sérelmeivel. Körösi Sándor elnök határozati javaslatában felkéri a cukorközpon­tot, hogy a gyárak ezután a cukrot negyed, fél és kilós csomagokban küldjék szét, mivel a lá­dákból rendszerint hiányzik a jelzett mennyi­ség. Kérik továbbá a központot, hogy az eddigi másfél lejes haszon helyett minimálisan legke­vesebb hat százalékot biztositson számukra. Ste­fan kereskedő hozzászólása után a javaslatot oly értelemben egészítették ki, hogy a hat szá­zalékot visszamenőleg is térítse meg a cukor­központ. Amennyiben a cukorárusitók kérését nem honorálják, úgy kénytelenek a kereskede­lem ezen ágáról lemondani. A dohánytőzsdék kerületenkénti kiadására vonatkozó megbízási szerződés preciz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodá ban, Cluj, Str. Memorandului No. 24. Ára 100 lej A mezőgazdasági tartozások konverzióján! és a mezőgazdaság! kényszeregyezségről szól törvényjavaslat teljes és precíz magyar ford" tása kapható Dr. Mandel Fordító Irodába! Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 100 lej. Takarékoskodjék! Biztosít­son az erdélyi magyar egyhá­zak biztosifó'ntézeténél a MI­NERVA BIZTOSITÓ~nál / Kér­jen ajánlatot Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek^. A MINERVA BIZTOSITÓ RT. cí­me: Kolozsvár, Calea Regese Ferdinand (volt Ferencz Józsei at) 37. szám. Telefon 12-57. ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TÖRÖK BÂX.INT, az EGE titkára. A kolozsvári gazdák sütőkemencéjét is meg­adóztatja a város. A kenyérbélyeget a gabona­árak emelése érdekében léptették életbe és az ebből befolyó jövedelemből az exportra ter­melő gazdákat kellene jutalmazni. A törvény a jutalmat az exportőr utján rendeli a gazda ke­zéhez juttatni. Eddig százötven milliót kaptak az exportőrök. Fizetni azonban tudomásunk sze­rint egy gazdának sem fizettek. A város any- nyira a szivén viseli a kiváltságos exportőrök érdekeit, hogy újabban azokra a gazdákra 690 lej adót vetett, akik sütőkemencét építettek, asakhogy ne fizessenek saját gabonájuk meg- sütése után külön adót. Munkaidőben egy ko­lozsvári kisgazda háztartásában koszttal fogadott napszámosok részére 10—15 kg. kenye­ret is kell sütni, ez ugyanannyi lej adót is jelent. A gazda tehát mindenképpen hurokra kerül, akár a péktől veszi a kenyeret, akár ott­hon süti. A fő, hogy a város az exportőrök ré­szére irgalmatlanul behajtsa a- koldusbotra ju­tott adófizetőkön a milliókra menő adókat. A kisgazdák küldoítségileg tiltakoztak ez ellen az újabb adóztatási rendszer ellen. A Szatmármegyeí G. E. gyűlése. A Sz. G. E. igazgató választmánya most tartotta meg téli gyűlését, amelyen B. Kovács Géza titkár úgy a gazdák, mint a 70 év óta fennálló vár­megyei gazdasági egyesület és hivatalos lapjá­nak, a Szatmári Gazdának súlyos helyzetéről számolt he. Az Egyesület a legnagyobb erő- megfeszitéssel dolgozik, anyagi áldozatok árán is a gazdák szomorú sorsának enyhítésén. Meghosszabbították a vadászati engedélyek érvényéi. A földmivelésügyi minisztérium az 1931. évre kiadott vadászati engedélyek érvé­nyességét 1932 január 15-ig meghosszabbította. A gabonaexportőrök aratnak. A kenyérbé­lyegekből eddig ötszázötvenmillió lej folyt be az exportőrök javára. Ezt az összeget az exportő­rök a gabonát eladó gazdáknak kellene kifizes­sék. Már egy félmilliárdot vágtak zsebre az ex­portőrök, de még nem hallottunk gazdát, aki megkapta volna az őt megillető exportprémiu­mot. A földmivelő nép segítése helyett az ex­portőröknek teremtett a kormány kitűnő kon­junktúrát, a gazdák pedig fizetik azóta kg.-ként az 1 lej kenyéradót és sütőkemencéik után a kü­lön pausáladót. Külföldi állatvásár. A prágai piacon az I. o. magyar sertésért 7—7.50 cseh koronát fizet­tek, a legjobb román sertésért 5.50—3.20 cseh koronát. Románia első baromfitenyésztő szövetkezete egy udvarhelymegyei székely faluban, Kadács- falván, Lőrinczi László elnöklete alatt 1931-ben alakult meg, amely már az E. G. E. szeptem­ber havi marosvásárhelyi kiállításán is feltű­nést keltett tagjainak szép kiállításával. A szö­vetkezet a legdivatosabb fajtákat tenyészti és már az idei tavaszon nagy számban hozza for­galomba úgy a tenyésztojásokat, mint a napos csibéket. A tenyésztett fajták a következők: Leghorn, Vörös Izlandi és erdélyi kopasznyaku tyúkok, Khaki Cambell és pekingi kacsák. Az erdélyi kataszteri hivatalok visszaállí­tása. Értesülésünk szerint január elsején a kor­mány ismét felállítja Erdélyben a kataszteri hivatalokat az érdekelt testületek ismételt sür­getésének eredményeként. A regátban nem is­merték a kataszter célját és ahelyett, hogy ott is bevezették volna, Erdélyben is törölték. Az uj intézkedés a gazdák körében némi megnyug­vást keltett, mert a kataszter szolgál az adóki­vetések alapjául. Közeledik a dohánybeváltások ideje. Már három év óta minden évben óriási csalódások és tetemes károsodások érik a dohánytermelő gazdaközönséet az igazsátalan és méltánytalan beváltások miatt. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Dohánytermelési Szakosztálya ezért ezúton is felhívja az érdekelt gazdaközönséget arra, hogy a beváltások alkalmával mielőtt a dohányt a raktárakhoz betennék, felebbezzék meg az ala­csony beváltási árakat és inkább vigyék vissza egységesen mind a termelők a dohányt, sem­hogy az idén is megismétlődjenek az alacsony áron való átvételek, elkobzások és dohányége­tések. A felebbezés szóbelileg is bejelenthető, azonkívül helyesen cselekszenek a gazdák, ha ezt írásban is megteszik, de minden esetben je­lentsék be a tényt az E. G. E.-hez (Kolozsvár, Attila-u. 10) is, hogy a Dohánytermelési Szak­osztálya utján közvetlenül Bukarestben jelent­hesse az egyesület a gazdák sérelmeit, sürgős orvoslást kérvén a panaszukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom