Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-29 / 22. szám

XV. EVP. 22. SZÁM. KíletiUjs&g 9 ITW Kolozsvárt leszállították a köztisz­tasági adót, valamint a kocsik és autók városi illetékét (Kolozsvár, január 27.) Ma a kolozsvári in- terimárbizottság érdekes ülést tartott. A szer­dai interimárbizottság teljes ülésén kimondot­ták, hogy Kolozsváron a köztisztasági adót szobánként 120 lejről 100 lejre s a második kategó­riában 80-ról 70 lejre szállítják le. Nem nagy ez az összeg, de mindenesetre bi­zonyos könnyítést jelent. Ugyancsak leszállították negyven százalékkal a kocsik és az autótaxik után járó városi pótadót. Ezt a leszállítást azzal indokolja az interimár- bizottság, hogy az utolsó évben Kolozsváron a taxisoknak és a fiakkereseknek a jövedelme megcsappant, nagyon sokan visszaadták az iparengedélyüket, tehát teljesen indokolt a negyven százalékos leszállítás. Ugyancsak négy ven százalékkal redukálták a városban közleke­dő kamionok és társzekerek után fizetendő vá­rosi taxát is. Még élénken emlékszünk arra, hogy a cim­tábla adó körül annakidején heves harcok dúl­tak. Volt idő, midőn a magyar felirásu cégtáb­lákat sokkal nagyobb összeggel rótták meg, mint azokat a cégtáblákat, amelyek csak az állam nyelvét használták. Később azonban mi­niszteri rendelet mondotta ki, hogy minden óimtábla után évenként ötszáz lej adót kell fi­zetni. Az interimárbizottság most a pégtábla- adózáspál is mérsékeltebb tarifát állapított meg. Határozatilag mondotta ki, hogy a jövő­ben csak főterekre és uccákra nyíló üzletek cim- táblaaáájn 500 lej s mindazok a kisebb üzemek, amelyek nem uecára, vagy fő­terekre nyílnak, csak évi 200 lej cégtábla adót fizetnek. Foglalkozott azután az interimárbizottság a városi házakban levő üzletek bérének a leszál­lításával is és elvben elhatározta, hogy mind­azoknak a kereskedőknek és iparosoknak a mai viszonyoknak megfelelően leszállítja az üzlet­béreket, akik á leszállítást kérik. A hitelező bankok jelentése Németország szanálását kívánja (Berlin, január 27.) Németország külföldi bankhitelezőinek megbizottai rövidlejára tu hi­telek meghosszabbításáról jelentést készítettek az ország jelenlegi helyzetéről. A hitelező ban­kok kimutatják ebben a jelentésben, hogy saját érdekükben áll megerősíteni Németország és a Reichsbank hitelét, ugyancsak érdekük a már­ka stabilitásának megvédése is, ennélfogva azon kell dolgozniok, hogy visszaállitsák a bi­zalmat, amely esetben a külföldi hitelezők to­vábbra is hitelt nyújthatnak Németországnak. A német gazdaság óriási erőtartalékai rög tön megmutatkoznának egy gazdasági fejlődés periódusában, igy tehát késedelem nélkül el kell távolítani azokat a nehézségeket, amelyek a német ipar és más irányú termelés menetét megakadályozzák Ezv nem történhetik máskép­pen, mint a kormányok gyors segítő akciójá­val és a nemzetek közti együttműködéssel A mai hatalmas gazdasági krízis az egész világot meg kell győzze arról a szolidaritásról, amely Németország és a többi ország között fennáll. Iţa a német kereskedelem részére nagyobb szabadságot lehetne biztosítani, ez olyan ked­vező következményekkel járna, amely nemcsak Németország gazdasági fellendülését idézné elő, hanem javára szolgálna a többi országok közgazdaságának is. Eltörölték a csekkek adóját A csekkek, amelyek az 1927. évi bélyegtör­vény 4. §-ának 14. szakasza szerint csak akkor voltak proporcionális adókötelesek, ha kibo­csátásuk után 15 uannál tovább maradtak for­galomban, az 1932. évi módosító törvény értel­mében forgalmi idejüktől függetlenül mente­sek mindennemű adótól. Azok a csekkek, amelyeket a törvény élet­belépése előtt bocsátottak ki, de amelyeknél a szóbanforgó 15 nap az életbelépés után telt le, szintén élvezik az adómentességet. A nemzetközi kereskedelmi kamara a válság megoldását a nemzetközi együttműkö­désben látja (Párizs, január 27.) A nemzetközi kereske­delmi kamarák végrehajtó bizottságának leg­utóbbi párizsi ülése hozzájárult a Nemzetközi Fizetések bankjának jelentéséhez, amely a vál ság megoldását a következőkben látja: A jelenlegi bizalmi válságból a kivezető utakat csak a nemzetközi együttműködés te­remtheti meg, enné’fogva az összes kormá­nyoknak azon kellene dolgozniok, hogy: a) Békés atmoszférában efektiv leszerelési politikát kövessenek. b) Felfüggesszék az összes elengedhetetlen közköltségeket és leszállítsák az adóterhet egy olyan minimumra, amelynél egyensúlyba hoz­ható a nemzeti költségvetés. e) A kormányok közötti tartozások végleges rendezését elérje. d) Visszaállítani a valuták stabilitását és a nemzetközi hitelélet normális funkcionálását e) Egy olyan gazdasági politikára való át­térést. amely szemelőtt tartva minden állam érdekeit, végeredményben az áruk, tőkék és személyek szabadabb közlekedését eredmé­nyezze.--O'— A búzafrontról. Az Egyesült Államok bú­zával bevetett területéit a tavalyi 42 millió acreval szemben csak 36 millióra becsülik. A termes aligha lesz több 130 millió mázsánál, az J.931. évi 210 millióhoz képest. Ezzel kapcso­latban azt is megemlítjük, hogy az angol kor­mány minimális búzaárakat akar életbelép­téim. A cseh agrárérdekeltségek a rozsbehoza­tal korlátozását követelik. Az osztrák jegybank csökkenti az osztalé­kot. Az osztrák jegybank leirja a Kreditan­stalt szanálásával kapcsolatban szenvedett veszteségeit, ennélfogva csak minimális oszta­lékra lehet számítani. A jegybank főtanácsa a inai kamatláb megtartását határozta el. Nagy deficittel zárult az osztrák kii3keres­kedői mi mérleg. Az osztrák import 1931-ben 220S millió silling, a kivitel 1310 millió, ennél­fogva 868 millió silling a deficit, Á tőzsde likvfdáeiós pénztára február 1-én ke/.di meg működését. Az uj börzetörvény által kreált kompenzációs és likvidációs pénztár feb­ruár í-éu kezdi meg működését A pénztár mű­ködésé eié nagy nehézségek tornyosultak s I meglehetős hosszú idő kellett, amíg mindeze- I két Sikerült elsimítani Különösén sok bajt okozott az özietköté-’’: titkának megőrzését ' biztosítani, de sütei n' ezt a kérdés- is megöl- t dam Az előkészítő bizottság szabályzatot alko- ! tott az üzletkötések bevezetésére és likvidáló - | sóra vonatkozóintr . kompenzációs pénztár i- működéséhez széksoré- pénzösszege* a sernél’, f káli» kamara «camera sindicală: bocsátja ren i delktzésére EBDÉL Yi GAZDA Bovatvezetö: TÖRÖK BÍ-UNT, a* EGE titkára. Földbérlet-felmondás. Ezidőszerint sem jog- i gyakorlatunk, som törvényeink nem adnak le­hetőséget a bérlet lejárat előtt való megszün­tetésére vagy a bérlet leszállítására azon a cí­men, hogy a bérlőnek rossz termése volt. Tűz­vész, elemi csapásként ható árviz ad ugyan erre jogot, de a termés nem. A haszonbér fizetésre a moraU m-törvény nem ad hala­dékot. Mindezek k- .kezényeként egyes vidé­keken sajnos a bérlettől való .megszökés kezd szokássá válni, mely esetben a birtokos jelen­tékeny károkat szenved. Természetesen ez a megállapítás nem vonatkozik a kipróbált be­csületes bérlői karra, de az egyre sűrűbben elő­forduló esetek arra figyelmeztetnek, hogy ezt a kérdést addig is, amig törvény szabályozná helyén való lesz a bérleti szerződésekben vilá­gosan rendezni. Rizs helyett együnk tarhonyát! Váradi Géza, miskolci felsőkereskedelmi iskolai tanár azt az eszmét vetette fel, hogy Magyarországon a közfogyasztásban a külföldi származású rizs a magyar búzából, illetőleg lisztből készült tar­honyával volna helyettesítendő, miáltal egyfe­lől a külkereskedelmi mérleg jelentékeny ja­vulását, másfelől pedig a magyar buza jobb ér­tékesítése válna lehetővé. Váradi tanár a ka- iória-egyenértékeket is kiszámitotta és minden kétségen felül megállapította, hogy a tarhonya tápértéke, különösen pedig a tojással készült tarhonyáé, magasan feltilmnlja a rizs tápérté­két. Ezeknek a figyelembevételéért a Tiszajobb- parti Mezőgazdasági Kamara feliratot intézett a kormányhoz aziránt, hogy e kérdést megfon- :olás tárgyává téve, tegye meg a szükséges in­tézkedéseket oly irányban, hogy úgy a hadse­reg, valamint a többi állami és társadalmi in­tézmények ellátásában a külföldi eredetű rizs a magyar búzából készült tarhonyával helyet- tesittessék és egyúttal a tarhonyaipar támo­gatására mindennemű kedvezmény biztosíttas­sák. A példa nálunk is követhető volna. A gyümölcsoltványok piaci árusítása ellen mind több és több panasz érkezik. Egyrészt azért, mivel ezeket a fákat ősztől késő tavaszig egyik piacról a másik piacra, városról-város- ra szállítják, a fák megfagynak, kiszáradnak és igy ültetés után sok elpusztul belőlük. Más­részt a piacon vásárolt oltványok fajta azonos­ságában sem lehet mindig bízni, a faárusitók maguk is összevásárolják a fákat, azokért fe­lelősséget nem vállalnak és felelősségre sem vonhatók. Komoly faiskola cégek legalább az oltvány értékéig szavatosságot vállalnak a íajtaazonosság tekintetében. Jogos azonban a vásárlók kívánsága is, hogy ne csak az oltvány értékéig, hanem kártérítéssel is tartozzanak az oltványeladók a vevőknek, hiszen, ha az elülte­tett fa 5—8 év múlva bizonyul nem fajtaazo­nos termésűnek, akkor már nemcsak az olt­vány ára, hanem a sok munka- és időveszteség is kárba vész, ami különösen nagyobb telepi­lésnél nagy kárt jelent. A gazdasági és más társadalmi eyesületek illetékegyenértékének adója. A bélyegtörvény 16. cikkének 4. paragrafusa szerint, a jogi sze­mélyiségek és azon intézmények, amelyek ek­vivalens adó alá esnek, kötelesek január 1. előtt három hónappal kimutatást beküldeni a tulajdonukban levő vagyonról. Tekintettel arra azonban, hogy változás e vagyonban csak rit­ka esetben fordult elő, az ekvivalens adót a pénzügyminisztérium rendelkezése értelmében ugyanazon összegben állapítják meg az 1932. évre is, mint az előző években és a pénzügy­minisztérium a bejelentés elmulasztását nem sújtja pénzbüntetéssel. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület 1932. évi február hó 3-án, szerdán d, u. 5 órakor Kolozs­várt, az egyesület Attila-u. 10. sz. alatti hivata­los helyiségében rendes évi közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait tisztelettel meghív­ja. A közgyűlést megelőzőleg 4 órakor az egye­sület igazgató választmánya tart ülést.________ elsőrangú minőségben AMBROS I-cégnél Mediaş-Medgyes. KÜLÖNLEGESSÉG . Legfinomabb csemegefajok és .ugasszöiiők. Leszállított árak Kérjen árjegyzéket. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom