Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-28 / 21. szám

XV. EVF. 21. SZÁM. K ZlETlUjSPÍG Hogyan úszott el a Juhos-vágyon? Schimmerllng temesvári Ügyvéd elmondja a közgazdasági rómregény történetét, amely megdöbbentő korképe nap­jainknak »-Ahogy egy nagy vagyorikompiexumbáK adósság­komplexum lesz (Kolozsvár, január 26.) Kedden reggel foly­tatta le a kolozsvári törvényszék a Juhos-ügy tárgyalását Becker János dr. volt táblabirót hallgatták ki először, aki egy ideig hivatalból kirendelt gondnoka volt a Juhos vagyonnak. Becker tisztában van a Juhos árva anyagi helyzetével s részletesen előadja a törvény­széknek, hogy milyen kölcsönök voltak felvéve a birtokra. Kifejti, hogy különösen a Hermes Bank ötmillió lejes kölcsönét rendkivül súlyos feltételek mellett folyósították, illetve csak egy részét fizették ki, mert a többit a bank vissza­tartotta. Ezután az ügy egyik legfontosabb és leg­érdekesebb tanúját szólitja be a biróság: dr. Schimmerling Ármin temesvári ügyvédet, aki­ről az eddigi tárgyalás alatt is már sok szó esett. — Mit tud a Juhos-ügyről? — kérdi Motoc elnök a tanútól. — Nem is tudom, hol kezdjem — néz Schimmerling tanácstalanul a kezében készen­létben tartott aktacsomagra — én ugyanis csak 1925-ben lettem Juhosné ügyvédje. Azelőtt keveset hallottam a dologról, de mikor átvettem Juhosné képviseletét, lassan-lassan tisztába jöt­tem a bonyolult ügyekről. Hétszázezer koronás örökség. — Juhosné 1917-ben vette át a vagyont, amelynek értéke ekkor körülbelül 700.000 arany­korona volt. Akkor 200.000 korona adóssággal volt megter­helve a birtok. Juhosné a birtokkomplexum ha­szonélvezeti jogát kapta meg a végrendelet szerint, mig arra az esetre, ha a haszonélve­zetről lemond, 200.000 korona vógkielégitést je­lölt meg férje utolsó akarata. Az agrárreform alkalmával az egész birto­kot kényszerbérletbe vették s 1919-ben a kisa­játítások után nem ért többet 3 millió lejnél. Később azután felment a föld ára s igy a bir­toknak is nagyobb lett az értéke. Juhosné kereskedelmi ügyletei. — Juhosné .1922 ben különböző kereskedel­mi vállalatokba fogott. Ennek következtében körülbelül 2 millió adóssága keletkezett egy bécsi cégnél, rosszul sikerült állatkiviteli ügy­letek eredményeképpen. Ebben az időben tör­tént, hogy egy hat százötvenezer lejes kölcsönt nem tudott terminusra, kifizetni, mire egész berendezését lefoglalták s nevetséges áron elárverezték. — A Leszámítoló Banktól egymillió lej köl­csönt vettek fel, amelyet bekebeleztek a bir­tokra. 1925 elején vettek egy malmot 2,200.000 lejért, amelynek reális értéke talán negyedré­sze sem volt ennek az összegnek. Ezekkel az ügyletekkel min tégy négymillió lej tűnt el a va­gyonból. BIBI 1w MiHDENÖT? BESZÉLNEK az előkelő Bristol szálló olcsó árairól » • a Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. a * • Dunai szobák, kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. • * • Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea tánc. Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári árakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. BRISTOL SZÁLLÓ BUDAPES7-DUNAPART közbe az elnök — talán Müller? — ö is benne volt, — felelt Schimmerling, — de az én véleményem szerint teljes jóhisze­műséggel és jóakarattal dolgozott s csak éppen kereskedelmi érzéke nem veit. A házvásárlás. — 1925-ben Juhosné értesült arról, hogy er­dőterületét, amely a megmaradt birtok legna­gyobb értéke volt, részben ki akarják sajátíta­ni, azért gyorsan el akarta^ adni az erdőt, hogy a kapott pénzből Temesváron házat vegyen, ilyenképpen tervezvén a vagyon megmentését. Müllerrel együtt elhatározták, hogy az Emá- nuel-féle házat veszik meg, amehnnek tulajdo­nosával jó ismeretségben voltak. Meg is kötöt­ték a szerződést, amely Szerint 7,700.000 lejért megveszik az évenként 6—700.000 lejt jövedel­mező kórházat. A szerződés megkötése előtt ne­hány nappal fixirozódott a Hermes bankkal kötött ötmilliós kölcsön ügye. Ebből a ház vé­telára fejében Emánnbl kezéhez kifizettek 1,200.000 lejt. •> r Ez novemberben történt s a ház vételi szer­ződése értelmében Juhosnénak január 15-ig ki kellett volna fizetnie a további összeget a ház ellenértéke fejében. Ha addig nem leáz kiegyen­lítve a teljes összeg, — mondta a szerződés — akkor a már kifizetett 1,200.000 lej is elvósz, vagyis a ház Emánuel tulajdonában marad. — Ekkor vettem át én Juhosné képvisele­tét. Az egyetlen megoldás az volt a vagyon megmentésére, hogy minél hamarább eladjunk miydent. Az erdőterületet nagyon kedvező áron lehetett volna eladni Sándor Lászlónak) aki 8 millió lejt akart fizetni érte. — Az erdővásárlás azonban visszament s a fizetési terminusok bekövetkeztek. Emánuel nagynehezen haladókot adott 1926 októ­beréig. A birtokot Obădeanu ügyvéddel együtt én vettem meg ekkor. — Az Emánuel házzal újabb bajok voltak, mert Juhosné nem tudta kifizetni a körülbelül 400.000 lejt kitevő átiratási illetéket. A Hermes banknál érdeklődtem az ötmilliós kölcsön ügyében s kiderült, hogy abból kifolyólag még követelése van Juhosnénak. Ekkor került elő­ször kezembe a kölcsönszerződés, amely mindenféle elmeken több mint harminc százalék kamattal terhelte meg Juhosnét s azonkívül 500.000 lej pönálét is kikötött pon­tatlan fizetés esetére. Erélyesen felléptem ea ellen az erkölcstelen szerződés ellen és sikerült kivinni a kamatláb leszállítását és a pönálé törlését. — Ekkor készítettük el azt a birói végzést, amely szerint a Hermes Bank az esetben, ba Juhosné nem fizet, végrehajtást vezethet a birtok ellen. Scmmmerlíng zavarba jön Schimmerling könnyedén akar átsuhanni az ügy fontos része felett, a bíróság azonban az eset precizirozását kéri s ekkor elmondja, hogy egy temesvári járásbiró jött el személyesen iro­dájába és ott készítették el az okmányt, meg­előzően azonban Jubosné a Hermes bankban el­ismervényt irt alá, amelyben igazolta, hogy í millió. 800.000 lejjel tartozik a banknak, habár valójában csak valamivel kétmillión fe­lüli összeget vett fel. — V bank halasztást adott s ezért váratla- nuí történt, mikor ezek után nehány nappal jelentkezett nála Müller azzal, hogy lefoglalták a birtokot. — Ezzel indult azután meg a lavina, amely magával vitte a Juhos-vagyon még megmaradt részét is. L)r. Csornovátesz ügyvéd jelentést ké­szített, amelyben mindenkit megvádol s ezzel kezdetét vette a bünper. Cserncvátesz dr. állí­tásairól azt hitték, hogy megfelelnek a való­ságnak H habár később beigazolódott, hogy ke­vés alapjuk van, mégis sokat ártottak az ügy­nek. Ha.ez iiisr.i történik, akkor most meglenne az Emánuel-féle ház, amely szép jövedelmet biztosítana a. Juhos árvának. Az ügyész kérdésére elmondja, hogy a bank azért csinálta a váratlan végrehajtást, mert úgy értesült, hogy Müller állandóan vágatja a fát az erdőből. SehimrrterUng szerint Jubosné a Hermes banktól a teljes 4,800.000 lejt megkapta, később’ különböző kifizetések következtében. Müller azt llitja, hogy csak 1,800.000 lejt kapott. — Az egészet megkapta — vágja r|^chim­merling. sgö — Igen, mert az ügyvédek felvettek egy csomó pénzt, költségek címén, de Juhosné aa 1,800.000 lejen felül egy vasat sem kapott töb­bet — mondja erre Müller. Schimmerling kihallgatása a késő esti órák­ban ér véget. A tárgyalást szerdán folytatják, amikor valószínűleg Juhosné kihallgatására is sor kerül. Itt említjük meg, hogy Mévey Gábor és László Miklós árvaszéki ülnökök annak közlé­sére kértek fel bennünket, hogy Racsov Lehel dr. ügyében valóban nem titkolták azt, hegy a vitás árvaszéki határozatokat még az előbbi re­zsim hozta meg, ezt azonban nem beismerés for­májában tették, mert a kérdéses vádpont már amúgy is tisztázva volt. A két árvaszéki ülnök különben keserűen panaszolta el nekünk, hogy a már öt év óta húzódó biinper, amely őket mint jelentéktelen mellékszereplőket állitotta biró­ság elé, minden tekintetben tönkretette picet s most már nem is az évek óta visszatartott’ fize­tés kiharcolása, hanem a teljes rehabilitáció a főcéljuk. Véres harcokban leverték a sansalvadori nehány napos kommunista uralmat IßU (Newyork, január 26.) Az Associated Press táviratai szerint San Salvadorban a kommu­nista forradalmat leverték. Martinez tábornok ura a helyzetnek. A cenzúrázott híradások is sejtetik, hogy a rövid ideig tartott kommunista uralom vérengzések, gyújtogatások, rablások sorozata volt. A nyugati határvidék városaiban az ellenforradalmát polgárság őrségeket szer­vezett s ezek most halálra keresik a bujkáló terroristákat. A rövid forradalom rendkivül véres volt. A kommunisták ezernél több embert öltek meg és rendkivül nagy a sebesültek szá­ma. Több középületet felrobbantottak és hu­szonhat hivatalnokot rövid utón agyonlőttek, â kommunistákat törvényen kívül helyezték és a lakosság, ahol közülük egyet elfog, azonnal elpusztítja. Statáriális bíróság elé kerülnek a kispesti wendéglös elfogott gyilkosai (Budapest, január 26.) Lukács Béla kispesti vendéglős gyilkosait/ ma reggel elfogták. A rcMóg-riIlmáiig tettesei: Sztaniszlavszki Jó- z iziuiossegé.h i- i Kaba Gusztáv bádogos- £:• ,éd és Ni kodein . 'zsef soffőr beismerő val- 1 más* te:te':. A halálos, csapást ólombottal £'• tan'iözlcvsiki mér le az áldozat fejére. Ez- vHn elvették Wertheim szekrénye kulcsait s a ssát kifosztották A rendőrség megállapí­totta, hogy Lukács vendéglős elfogott gyilko­sai január 1-én leszerelt katonák, akik már régóta jó viszonyban voltak a vendéglőssel. A gyilkosságot már jóelőre elhatározták. Az egyikük az uceán őrködött, amfg a másik kettő bent ólombottal végzett a vendéglőssel. A pénz- szekrényből 620 pengőt, egy aranyórát, arany­láncot és más értéktárgyat vittek el. A gyilko­sok valószínűleg statáriális biróság elé kerül­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom