Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-04 / 2. szám

10 jMEccwBWa XV. ÉVF. 2. SZÁM. EBPÉLYI GAZDft Rovatvezető: TÖRÖK BÁLINT, az EGE titkára. Az E. G. E. igazgató-választ­mányának ülése Az Erdélyi Gazdasági Egylet igazgató vá­lasztmánya dr. gróf Bethlen György elnöklete alatt ülést tartott. A gyűlésen jelen voltak többek között Szász István e. alelnök, báró Jó­sika János képviselő, dr. Ferencz József, a Gazd. és Hitelszöv. Szöv. vezérigazgatója, dr.^ Páter Béla ny. gazd. akad. igazgató, dr. Barkó Ákos ár. Szász Ferenc, dr. gróf Teleki Domokos, Mikó László, a Marosmegyei Földmiv. Szöv. el­nöke, Brutsi László, Borbély Kálmán stb. stb. A gyűlés tárgysorozatát Török Bálint titkár is­mertette, amelynek rendén tudomásul vette a választmány, hogy az elnökség az erdélyi ka­taszteri hivatalok fentartása, az erdélyi magyar myelvü mezőgazdasági szakoktatás, a kolozsme- gyei jégkárosultak támogatása érdekében a kor­mányhoz feliratot intézett. Tudomásul vette a választmány a tartományi igazgatóság átiratát, mely szerint a gazdasági egyletek által a jövő­ben rendezendő gazdasági tárgyú tanfolyamok előzetesen bejelentendők a szakoktatásügyi fel­ügyelőséghez. Az O. M. G. E. felkérésére a vá­lasztmány hozzájárult, hogy az egyesület vál­lalja el a tavasszal rendezendő budapesti mező- gazdasági kiállítás alkalmából kibocsáj tandó kedvezményes utazásra jogosító igazolványok árusítását. A marosvásárhelyi nagyszabású me­zőgazdasági, ipari és kisállatkiállitás várakozá­son felüli eredményeiről szóló beszámoló tudo­másul vétele után a Szatmár és Szolnokdoboka- vármegyei Gazdasági Egyesületek gazdaadós­ságokra vonatkozó átiratainak ismertetéséről szóló törvényjavaslat is. A szélesmedrü vita rendén a választmány elhatározta, hogy e tárgy­ban sürgősen felir a kormányhoz. A felirat­ban reámutat a gazdaközönség kívánságaira és • tervezetben figyelmen kívül hagyott körül­ményekre. így elsősorban nem veszi tekintetbe a törvény a kisgazdák több százát kitevő hitel­szövetkezeteinek az érdekeit. Ezek a törvény- tervezet szerint kénytelenek volnának felszá­molni. A gazdaköröuség azt kívánja, hogy az altruisztikus alapokon kisgazda tőkével dolgozó hitelszövetkezetek egyezkedhessenek adósaikkal és biztosíttassák a kisbetétek kifizetési lehető­sége ezáltal. A konvertálás és kényszeregyezség ne a hitelezőktől legyen függővé téve, hanem a bíróságtól. Amennyiben az adósságok 50%-át a bíróság mezőgazdasági jellegűnek mondja ki, ez esetben lehetővé tétessék az összes adósságok konvertálása. A gazdaközönség a tervezetben jelzett 7%-os kamatot sem tudja megfizetni, ezért annak lényeges leszállítását kívánja, hogy a törlesztés lehetővé váljék részére. A gazdakö- zónség a kölcsönök elbírálását is a tervezetben kontemplált bizottság helyett a bíróságra óhajtja bízni a visszaélések és kijárási költsé­gek elkerüllietése céljából. A kényszeregyezség­nél a kereskedők 60%-ot ajánlhatnak fel a hite­lezőknek, a tervezet szerint a gazdák 75%-ot kö­telesek garantálni. A választmány a 75% helyett a 60%-os felajánláshoz' ragaszkodik. A gazda nem rejtheti el földjét, nyitott könyv elszámo­lása. A tervezetben jelzett hektáronként 7000 lei konvertálható összegnek 10.000 lejre való fel­emelését igényli a választmány, valamint azt is, hogy kényszeregyezség esetén csak a tőkét legyen köteles megfizetni a gazda, a kamatok és egyéb járulékok nélkül. A késedelmes fize­téssel ne veszítse el mindjárt a gazda a kedvez­ményekre szerzett jogait, hanem prolongálható legyen a fizetés. Á mezőgazd. adósságok kon­vertálásáról szóló törvénytervezettel a kormány meglevő tényeket szögezett le. A helyzeten ma már csak áldozatokkal lehet segíteni. A konver­zió egyébként csak kitolja a válságot, de meg nem oldja, ezért a választmány e téren is eré­lyes intézkedések foganatosítását kéri a kor­mánytól. A Szakosztályok működéséről szóló jelentés kapcsán tudomásul vette a választmány, hogy a Kertészeti Szakosztály ellátja tagjait közös beszerzés utján elsőrendű és olcsó gyümüloefa­csemetékkel, Kolozsváron, Tordán, Gyulafehér­váron és Bánffyhunyadon gyümölcsvédelmi elő­adásokat és bemutatókat rendezett, ezenkívül két tanulmányi kirándulást Bályokra. A vá­lasztmány kívánatosnak tartaná, hogy a Chi- noin vegyészeti gyár Erdély belsejében is bé­reljen egy pár nagyobb gyümölcsöst növény- védelmi szempontból mintaszerű kezelés céljá­ból. A Cukorrépa és Dohánytermelési, valamint a Szőlészeti és Borászati Szakosztályok jelenté­seinek ismertetése és a székelykereszturi ma­gyar nyelvű földmives iskola megnyitásáról szóló jelentés tudomásulvétele után a választ­mány kimondotta, hogy a tagokat felkéri tag- dijhátralékaik sürgős kiegyenlítésére és egyben kimondotta, hogy a súlyos gazdasági viszonyok­ra való tekintettel a hátrálékos tagdijakat meg­felelő értékű terményekben is elfogadja. Vé­gül két fontos indítványt tárgyalt meg a vá­lasztmány. Dr. Oberding József indítványára kimondotta, hogy egy szövetkezeti tanfolyam és szövetkezeti tanács létesítése céljából meg­keresi a hitel- és fogyasztási szövetkezetek köz­pontjait. Dr. Szentkirályi Ákos indítványára pedig a választmány elhatározta, hogy az egy­let tradícióihoz híven, az erdélyi fehér szarvas- marha tenyésztésének fokozott mértékű védel­me és felkarolása érdekében. Több kisebb kebli ügy megtárgyalása után az ülés véget ért. Kényszeregyezségi eljárás helyeit magán­egyezséggel akarja mobilii Isát vissza­szerezni a Transsylvania Bank Beszélgetés László vezérigazgatóval, aki a Transsylvania Bank alaptőkéjét 50 milii óra akarja emelni a betétek 20 százalékának felhaszná'ásával — „A konverziós javaslat remélhetőleg nemcsak az adósokra, hanem a bankok érdekeire is figyelemmel lesz“ (Kolozsvár, január 2.) A kolozsvári Trans­sylvania Bank kényszeregyezségi ügyében kö­zelebbről lényeges és újabb fordulat várható. Amikor a bank beadta a kényszeregyezség irán­ti kérését, hat szakértő heteken keresztül a leg­nagyobb rigorozitással vizsgálta át a bank könyveit és jelentésük alapján hozta meg a bi- róság azt a döntését, amely helyet ad a kény- »zeregyezségi kérésnek. A szakértők kiemelték előterjesztésükben, hogy a Transsylvania Bank kényszerhelyzetét az általános krízis és az eb­ből folyó betétesroham idézte elő, úgy, hogy a pénzintézet a mult óv folyamán 54 millió lejt volt kénytelen kifizetni. Azóta már a kedélyek lecsillapodtak, maguk a betétesek is meggyő­ződtek arról, hogy a bank és az ö érdekeik tel­jesen egy vágányon haladnak és bizalmuknak kifejezéseképpen többen akadtak, akik betét­könyveiket az igazgatóságnak adták át, hogy belátása szerint járjon el. Arról van most szó, hogy a bank még a hivatalos kényszeregyezségi eljárás lejárata előtt magánegyezséget köt be­téteseivel azon az alapon, hogy a betétek húsz százalékát a részvénytőkéhez csatolja és ilyen­formán az alaptőke ötvenmillió lejre, tehát olyan hatalmas összegre emelkedne, amely a Transsylvania Bankot a legtekintélyesebb er­délyi bankok sorába emelné és teljes mértékben visszaadná aktivitását. Volt alkalmunk ebben az ügyben beszélge­tést folytatni László Endrével, a Transsylvania Bank vezérigazgatójával, aki a legnagyobb opti­mizmus hangján nyilatkozott bankja jövőjéről. — A helyzet az, — mondotta munkatársunk­nak — hogy a Transsylvania tizenhatezer adósa mind kisbirtokos és a kihelyezett összegek en­nek megfelelően kis tételekből állnak. Ezt a kö­rülményt szerencsésnek kell mondanom, mert Emelik a bélyegilletékeket. A hivatalos lap január 1-i száma, több bélyegilleték felemelését közli. Ezek szerint a lej töredékei minden egyes esetben fölfelé egy lejre kerekitendők ki a kincstár javára. Az összes kincstári felebbezé- sek, adófelebbezések, ha a törvényszékhez adat­nak be, 100 lejes, ha a táblához, 200 lejes bélyeg­gel látandók el. A biztosítási kötvények bélyeg­illetékét minden biztosítási ágazatnál 7 száza­lékkal emeli fel a rendelet. A 19%-os adótöbbletet egyes pénzügyigaz- gatóságok be akarják hajtani. Amint ismere­tes, a tiz százalékos elemi adótöbbletet az 1932. évi büdzséből törölték. Ennek ellenére a Viito­rul értesülései szerint egyes pénzügyi hatóságok mégis be akarják hajtani és követelik ezt a tiz százalékot is. A félreértések és zavarok elkerü­lése végett sürgős és világos intézkedésekre van szükség. Jugoszláviában a belföldi cégek 15 száza­lékkal drágábbak lehetnek ajánlataikban. Bel- grádból jelentik: Az állami szállitsoknál a bel­földi cégek a jövőben 15 százalékkal drágábbak lehetnek ajánlataikkal, mint a külföldiek, a szál­lítást mégis a belföldi ajánlattevő kapja meg. A Consum uj száma a básell szakértői jelentés nyo­mán támadt optimizmus jegyében foglalkozik a kül­lőim és belföldi pénzügyi és gazdasági eseményekkel. Aa uj** gaadaségi t«rv*i, készülő tranzakciók oívasha­nálunk a sok kis tételben aránylag kevés a ha­ha jthatatlan és ha csak valamennyire is javul­nak a viszonyok, az ezidőszerint fizetésképtelen adósok is fizetőképesekké válhatnak. Azt hi­szem, hogy az általunk tervezett megoldás, amely a betétek húsz százaléka ellenében rész­vényeket adna és ilyen módon emelné fel öt­venmillió lejre az alaptőkét, egyszerre felesle­gessé tenné a kényszeregyezségi eljárás folyta­tását. A legközelebbi időben azért nem lehet szó a magánegyezségek kérdésének végrehajtá­sáról, mert meg kell várnunk a konverziós ja­vaslat végleges formájának megszövegezését, illetve elfogadását. — Vájjon — kérdeztük, — nem-e fog a terv elé nehézségeket gördíteni a konverziós javas­lat? — Nem hinném, — mondotta László veaőr- igazgató. Elvégre itt óriási érdekekről van szó s bizonyára a kormányhatalom reprezentánsai is tisztában vannak ezekkel az érdekekkel. Én bízom benne, hogy a javaslat meg fogja köny- nyiteni úgy a bankok, mint az adósok helyzetet. Ennyit mondott László igazgató, akinek op­timizmusa mindenesetre jóleső impressziót vált­hat ki, a bizalmi válság mai sivárságában. Annyi bizonyos, hogy a Transsylvania Bank kényszeregyezségi ügyének egész folyama alatt meggyőződést szerezhettek mindazok, akik a bank ügyeibe beletekinthettek, a vezetés preci­zitásáról és kifogástalanságáról, aminek nagy­része lesz ahban, hogy a bank visszanyerje tel­jes mobilitását. Ha ez bekövetkezik, ez elsősor­ban László igazgató érdeme, aki a pénzintézet kifogástalan vezetésével alapozta meg a sze­mélye és bankja iránti bizalmat, amely min­denesetre sokbaji fog hozzájárulni a bank ügyé­nek megnyugtató likvidálásához. tők a Consum január 3-i legújabb számában, amely cikket közöl a posztókartellben kiéleződött ellentétek­ről, a szeszmonopóliumról, a Tüzifaexport-Szindikátus és a Magyar Tüzifabeszerző Rt. közötti megegyezésről, stb. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Cluj, Strada Iuliu Maniu 3. Jan. 5-én tartják meg a nyomdásziparosok ipartestületi alakuló közgyűlésüket. A kolozs­vári nyomdásziparosok január 5-én, este fél 8 órakor tartják meg az ipartestület helyiségében az ipartestületi szakosztály alakuló közgyűlését. A kolozsvári országos vásárok 1932. évben. A városi tanács közli, hogy 1932-ben Kolozsvár területén az állat- és kirakóvásárok a következő napokon fognak megtartatni: Január 7—8, már­cius 9—10, április 27—28, junius 6—7, augusz­tus 31, szeptember, október 31, november 1—2, ló és marhavásár: január 8, március 10, április 28, junius 7, szeptember, október 31, novemberi vásár. A hetivásárok időpontja a következő: szerdán marha, ló, disznó és juh, minden hétfőn és csütörtökön pedig kirakóvásár. Az erdélyi és bánáti pékiparosok Is részt- vesznek a bolognai kiállításon. Az erdélyi és bánáti pékiparosok szövetsége meghívást ka­pott az 1932 junius 15—julius 15-ike között le­zajló bolognai nemzetközi pékipari kiállitásra. Értesüléseink szerint az erdélyi érdekeltek is részt fognak venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom