Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-24 / 18. szám
Képviselőhöz x BU Cluf-Kolozsvúr, 1932. Január 24. Vasárnap Előfizetés belföldön: Egyóvra 800, félévre 400, negyedévre 200, agy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Ma gya rp á rt i Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam $ 18. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 2© fillér Keynes jóslatai Több, mint tiz évvel ezelőtt Keynes, á hires angol közgazdász megjósolta, hogy a világ- gazdasági helyzet válságba fog jutni a repará: ciós probléma miatt, mert a békét és harmóniát csak úgy lehet megteremteni ismét, ha az egyes államok kölcsönösen stornirozzák egymással szemben háborús követeléseiket. Ha már akkor hitelt adott a sajnos, számban kisebbséget kitevő, józanul gondolkozó közönség Keynes megállapításainak, mennyivel inkább indokolt ma hinni Keynes megállapításaiban, amikor az ő jóslásait a történelmi tények hajszálpontosan beigazolták. Keynes a reparációs kérdéssel kapcsolatosan most is -rét megszólal. A kiváló cambridgei professzor a hamburgi tengerészeti klubban tartott e’ő- adást az 1932. év gazdasági kilátásairól és a világsajtóban pedig a lausannei konferencia kudarcával kapcsolatosan állapit meg megszívlelendő tényeket. A jóvátételi problémával az a felfogása, hogy ma, amikor minden harmadik ember Németországban munkanélküli, Németország pedig olyan szörnyű defláción megy keresztül, amilyenhez foghatót egyetlen nemzet sem ért meg, a jóvátételi probléma nem jogi, politikai, gazdasági probléma többé, hanem az emberi érzésnek a kérdése. Legfőbb ideje, hogy a „szakértők“ elvonuljanak a sziliről. Keynes ismeri Angliát és szent meggyőződése, hogy az angol kormány nyíltan és el- határozottan a háborús adósságok teljes eltörlése mellett foglal állást. Viszont Anglia számol bizonyos diplomáciai nehézségekkel, egyes államok politikai érzékenységével. Ha Anglia pillanatnyilag nem iép fel azzal az elánnál a jóvátételi adósságo;,. eltör,ese mellett, mint tette például Mussolini a Popolo d’Italia-ban irt cikkében, az taktikai kérdés csupán Anglia részéről. Néhány héten belül úgy Franciaországban, valamint Poroszországban általános választások lesznek és e két ország államférfiai éppen e bizonytalan helyzet. miatt- nem tudnak olyan koncessziókat tenni, amelynek szükségességét talán ők maguk is érzik. Néhány hónapon helül azonban meg lesz hozzá a tekintélyük. Időt kell engedni a kérdések megértetésének és ezért, Keynes-nek az a felfogása, hogy az 1932 julius 15-én lejáró Iloover-moratóriumot hosszabbítsák meg hat hónappal és ezalatt az idő a’att intézzék el a problémát. Amint tudjuk, Németország visszautasított minden provizórikus megoldást, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy Németország nem fizet — noha már a mult esztendöben sem fizetett. Anglia és Franciaország nem mennek el a lausannei konferenciára, ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy el fognak menni majd két, vagy három hónap múlva. ’Németországnak, valamint a hitelező államoknak magatartása a jelenlegi helyzetet nem változtatta meg, mert annak tehetősége változatlanul is fennáll, hogy julius 15-éig még valamelyes kivezető utat találhassanak. Keynes egyébként optimista. Ő, aki tiz évvel ezelőtt katasztrofális eseményeket jósolt be, pesszimizmusával verte fel a világsajtót, tulajdonképpen optimista, mint amilyennek Renan hirdette magát: optimista, illúziók nélkül. Keynes csodálattal látja, hogy az a gazdasági rendszer, amely most annyira elveszíti a rugalmasságát, milyen erős tehetett, ha kitúrta a legutóbbi esztendőknek gazdasági, pénzügyi nyomását. Lehetségesnek tartotta volna bárki is még két évvel ezelőtt, hogy az áruk árai ennyire essenek és hogy a nagy A Déli Hírlap után a Brassói Lapokat tiltották be A sajtószabadság súlyos sérelme — A sorosai eseményekről szóló cikkek miatt az alarmtörvény alapján Indítottak eljárást egy újságíró ellen, lapját pedig 8 napra elhallgattatták (Kolozsvár, január 22.) Bukaresti jelentés közli, hogy a kormány betiltotta a Brassóban Brassói Lapok és Bukarestben Bukaresti Lapok cim alatt megjelenő kisebbségi napilapot azokért a cikkeiért, amelyeket a sorccai véres eseményekkel kapcsolatosan irt. A temesvári Déli Hírlap után, rövid idő alatt, már a második magyarnyelvű romániai lapot éri a retorziónak ez a legsúlyosabb és a sajtószabadság gondolatával összeegyeztethetetlen fajtája. A Keleti Újság álláspontja ezzel az ugylátszik visszatérő refrénként jelentkező laphe'iltással szemben eléggé közismert. Ezt az álláspontunkat hangoztatjuk ma--is: olyan államban, amelyet állitólag a demokrácia nevében kormányoznak, súlyos visszaélés a kormány részéről minden olyan lépés, amely megfojtja a szabad szót és némaságra kárhoztatja az újságot és az újságírót. Hogy a sorocai eseményekről mi a véleményünk, azt egy pillanatig sem titkoltuk. P.s nem titkoljuk el mélységes megdöbbenésünket efölött a gesztus fölött sert, amely annál visszatetszőbb, mert a védekezésre képtelen kisebbségek egyik sajtóorgánumával tör-| ténik és mindennél ékesebben beszél a kor-J ruány sajtóellenességéről és a kisebbségekkel szemben gyakorolt illegális, alkotmányba ütköző eljárásról. Mindenesetre jellemző, hogy amikor az ország összes lapjai behatóan foglalkoztak a sorocai esettel, éppen csak kisebbségi újságíróval és lappal szemben alkalmazták az alarm-törvényt. A betiltás, A Neamul Românescban csütörtökön megjelent hiradása szerint a Brassói, illetve Bukaresti Lapok munkatársa, Mikes Imre ellen, a sorocai eseményekről irt cikke miatt az alarm törvény alapján a kormány megindittatta az eljárást, ma pedig újabb és még súlyosabb intézkedést foganatosítottak a lappal szemben. A belügyminisztérium utasította a bukaresti szi- gurancát, hogy ne engedje meg a Brassói Lapok és ennek fővárosi kiadása, a Bukaresti Lapok megjelenését. A rendeletét, illetve az utasítást Ottescu belügyminiszteri államtitkár irta alá és azt pénteken közölték Brassóban a lap szerkesztőségével és kiadóhivatalával, amely természetesen tiltakozott a sajtószabadságot súlyosan sértő intézkedés ellen. A bukaresti sajtó éles állásfoglalása A bukaresti lapok tiltakoznak a Brassói Lapok betiltása elten. A Lupta szerint bármivel is vádolják ezt a lapot, a lapok betiltása alkotmánytörvénybe ütközik. A jelenlegi kormány nem tesz egyebet, mint lábbal tiporja az alaptörvényben biztosított sajtószabadságot. Az Adeverul a következőképpen ir: A Brassói Lapok megjelenését, betiltották. A brassói sziguranca főnöke ma reggel megjelent a lap szerkesztőségében és közölte, hogy a belügyminisztérium betiltotta a lap megjelenését. Az indokolás az volt, hogy a lap a sorocai ügyben irt cikkében a hivatalos megállapítástól eltérő véleményének adott kifejezést. Ki ennek a hatalmi tulteugósü rendeletnek aa erkölcsi szerzője, nem tudjuk — Írja az Adeverul — csak azt tudjuk, hogy amióta Stefanescn Hamza a helyettes belügyminiszter, azt hiszi, ihogy egyszerű aláírása elegendő ahhoz, hogy lapokat szüntessen meg. Egyébként ki ne tudná azt, hogy Stefanescu Hamza mennyire imádja a saját aláírását. Csodálatos kaszárnya-felfogás. Ezt a súlyos visszaélést azonnal meg kell szüntetni, ha nem is törvénytisztelőiből, ami megtiltja egy lap felfüggesztését, de amiatt a szégyen miatt is, amit ez külföldön támaszt és azért, hogy ne adjunk lehetőséget Budapestnek, hogy minket gyülölködőknek tüntessen fel. A felfüggesztés egyelőre nyolc napra szól . A legújabb hirek szerint lehetséges, hogy a lap vezetősége autorizációt kap arra, hogy ez alatt az idő alatt más néven adhasson ki lapot. nyersanyagokkal rendelkező államok egyszerűen ne tudjanak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek? Mégis az történt, hogy úgy Európa, valamint Németország kibírták a lehetetlent és ez feljogosítja az emberiséget azt hinni, hogy a nehéz átmenetet ki fogja bírni ezután is Keynes örömmel állapítja meg, hogy a gazdasági helyzet tragikus voltán mennyire sokat segitett a szerencsés ötlet: letérni az aranystandardról Anglia lépése az egész világra szeliditöleg hatott Enyhítette az utolsó illesztendő mindenült érezhető deflációs nyomását Keynes jóslatai közé lartozik, hogy ő szeri, ite még 1032 év vége előtt Franciaország hitelezői vezető állása megszűnik. Jóvátételi öszszeget nem kap többel, a turistaforgalma lecsökken, kedvezőtlen helyzetbe kerül üzleti verseny tekintetében azokkal az államokkal, amelyek feladták az aranystandardot, külföldi adósságait nem fogja megkapni, egyszóval a saját zsírjában fullad meg. Ez a folyamat le fog zajlani Amerikában is, természetesen lassabban Mindezek a körülmények siettetni fogjak legkésőbb nyár derekára azokat a megoldásokat, amelyeket ma Franciaországban még nem tartanak tehetségesnek. Ma is azt hiszeiu — mondja Kejnes —, mint annakidején hittem, hogy mi akkor lehetünk urai sorsunknak, amikor akarjuk. Az akadályok, amelyek a szanálás előtt állanak, nem anyagi természetűek, • . , „ -v.
