Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-23 / 17. szám
5 XV. EVE. 17. SZÁM. ■ ........................ A îu işca-iigy másik oldata Bu Wiest i lapok hasábjain találkoztam a román szövegben idegenül festő-.jíuíisca“ névvel. Juliska és (íizeÜa. két. nltfgylar cseléd, akik lorga minis?. . relnökuél ‘teljesítenek szolgálatot. J nliska a szakácsné és Gizella a szobaleány. Hogyan kerül két ártatlan cseléd a bukaresti román lapok hasábjaira és áltálában a román belpolitika központjába? Erre is megadjuk a feleletet. Averescu marsall nemcsak Argetoianut, hanem Iorgát is megvádölta. Regáti módáa. Kitiíéiétleiiül, sőt brutálisan. De csak a taai fogalmaink szerint. Mert, aki ismeri a román politikai szótárt, tudja azt, hogy a regáti politikusok tíém ritkán félreteszik á finöm franciás élmeélt, hogy kemény husánggal püföljék egymást. Az îndreptarea indította, még a lavinát, amikor megkérdezte Iofgától, igáz-e, hogy álícálmazottai főúri fizetéseket élveznek és Mangóliában telkeket és házakat vásároltak. lorga miniszterelnök mégértette a vágást. Avéréscu a cselédein akart ütni egyet, de a gazdát találta. Ha a cselédek házat vásárolnak, milyen jövedelme lehet a gazdának?! Az impulziv miniszterelnök saját lapjában adta meg azonnal a választ: Szolgálatomban mindössze két nőszemély áll, Juliska a szakácsnőm és Gizella a szobalányom, mindketten magyarok és erdélyiek... A lorga válasza frappáns s mindenesetre alkalmas arra, hogy Averescu marsall támadásának az élét tompítsa. Két magyar cseléd valóban nem vásárol telket és házat Mangóliában. Csak egy dologra nem számított lorga. A bukaresti sajtó orchestere napokig viharzott, tombolt: hogyan lehet Iorgának, a nagy hazafinak két magyar cselédje? Az egyik harcos lap, a Lupta például, hazaárulással vádolta meg a miniszterelnököt és igy tovább. Erről a Juliska és Gizella körüli sajtóháboruról megemlékezik az egyik magyar lap is. Fájdalmasan állapítja meg, hogy a székely magyar cselédek a regátba kerülnek és ott elzüllenek. Utal a szociális nővérek missziós munkájára és ilyeneket mond: „Nem nagyon örvendezhetünk ugyanis annak, hogy népünk szine-java: az élni és boldogulni akaró munkás, vállalkozó elem nem talál ma érvényesülésre más terepet, mint másnyelvij, máskulturáju környezetben megalázó, ezer erkölcsi veszedelemmel járó cselédmunkát.“ Es újból a szociális nővérek missziós munkáját sürgeti. Ezeket a 'megállapításokat szívesen konee- dáljuk. De mi a szociális és erkölcsi szempontokon túl a Juliska és Gizella esetéből más szempontokat emelünk ki. A szociális és erkölcsi szempontokon túl egy nagyon is figyelemremél tó politikai szempontot. Tény az, hogy lorga s általában a bukaresti gazdag bojárok, még a Bralianu-család is mindig azzal hivalkodtak, hogy magyar cselédeket tartanak. A román hadsereg tisztjei szintén magyar tisztiszolgát vesznek maguk mellé. Én a magam részéről ezt nem szégyenlem, sőt büszke vagyok rá azért, mert lorga, Rra tianu és a regáti gazdag bojárok azért alkalmaznak magyar cselédet, magyar szobalányt, magyar munkást, magyar építészt, magyar tisztiszolgát, mert megbízhatók, hűségesek, odaadok, kitűnő munkások, pompásan végzik feladatukat és az a gazda nyugodtan hajtja le a fejét, aki magyar cselédet alkalmaz, mert házából nem lopnak el semmit, mert a házában tisztaság, példás rend uralkodik. A magyar munkás, magyar cseléd, magyar mérnök, magyar építész, sőt tovább megyek, a magyar iró, a magyar művész az egész világon tért hódit magának és ezért senkinek sincs szüksége és senkinek sem szabad szégyenkezni. lorga, a tudós, ma Románia miniszterelnöke. Kétségtelen, hogy azért alkalmazott két magyar cselédet, a Juliskát és a Gizellát, mert megbízik bennük. Feltesszük a kérdést lorga miniszterelnökhöz s általában a román vezetőpolitikusokhoz: Mi történne, ha lorga miniszterelnök nemcsak megbízható magyar cselédeket alkalmazna, hanem a közigazgatás minden ágában, ahol ma korrupció dühöng, a megbízhatatlanság kétségbeejtő, a hozzánem- értés közmondásos, mi történne akkor, ha magyar embereket is alkalmazna? Sőt, tovább megyek. Mi történne akkor, ha nemcsak a köz- igazgatás, hanem az állami élet minden posztjára a magyarság számarányának megfelelően magyar tisztviselőket állítana, sőt a kor , tnányába, maga mellé ugyancsak használhat^ és'mégbizliátó mag'yar vezető férfiakat hivttá meg? Mi történne akkor? Nyugodtan alhatna lorga miniszterelnök. Jobb lenne a közigazgatás, jolib lehne az állami szolgálat, a korrup ció égető sebei begyógyulnának s nagyobb lenne ma Romániában a sokat hangoztatott konszólídáció. Sem lorga miniszterelnök, sem senki más nem vonhatja kétségbe, hogy Bukarest, az ország fővárosa néhány év óta hatalmas fejlődésnek indult. Civilizációs intézményei születtek, gyönyörű paloták nőttek ki a földből, nagyszerű strandja van, hullámfürdője és sok más, egészen uj intézménye. Kik csinálták mindezt? Nyugodt, lelkiismerettel mondhatjuk, mert adataink vannak rá, hogy igen nagy százalékban magyar mérnökök, magyar munkások és magyar vállalkozók. A politika az; állami közigazgatás teréről valósággal kiböxolta a magyarokat. Tehát ott j LOem Volt alkáimük megmutatni tudásukat, megbízhatóságukat. A magánvállalkozásoknál azonban a politika nem tudott védőgátakat emelni és itt a magyar mérnökök és vállalkozók csodálatraméltó dolgokat müveitek. Juliska és Gizella u magyar társadalmi Osztály legalsóbb rétégéből kerültek ki. Ök a nép gyermekei. Már pedig amilyen a nép, olyan a vezető osztálya is. Ha a nép megbízható, erkölcsös, munkás és szorgalmas, akkor ugyanolyan annak az intellektuel-psztálya is. Csodálkozunk'azonban rajta, hogy sem lorga miniszterelnök, sem a Bratianuk, sem a többi regáti bojárok Juliskán és Gizellán keresztit nem tanulták megbecsülni és szeretni a magyar népet. íme az érem másik oldala. Olajos Domokos. Zichy Tivadar gróf sztratoszféra repülésre készül és túl akarja szárnyalni Piccard prolesszor rekordját (Bécs, január 21.) Zichy Tivadar gróf, az ismert urlovas Braun osztrák mérnökkel sztratoszféra repülésre készül. Ballonjuk gondolája rövidhullámú rádió leadóval is fel lesz szerelve, úgy hogy állandó rádióösszeköttetésben lesznek repülésük alatt az ausztriai állomásokkal és vevőamatőrökkel. A ballon automatikus ejtőernyő segítségével száll majd vissza a földre. Zichy és Braun túl akarják szárnyalni Piccard professzor rekordját. A start valószínűleg négy hét múlva lesz. Az összes európai országok rendőrségeinek munkát ad a Q. P. La Konstancában elfogott hajója Tíz európai kémszervezetek titkairól renbkioüt érdekes anyagot ta láttak a íj a jón — Vörös táőornok volt az az orosz férfi, akit eí akartak raßolni — 71 démoni nő szerepét kutatja a párisi rendőrség (Kolozsvár, január 21.) A konstansai kikötőben elfogott PlTHomela hajó kommunista szenzációjának a hire bejárta Európát. Az a titokzatos emberrablást cél, amivel a görög hajót a szovjet, illetőleg a hírhedt orosz G. P. U. a román kikötőbe irányította, kezd kitisztulni. Amint annak idején az orosz követség párisi épületéből Kutjepovot el akarták rabőí- ni, úgy akarták hurokra keríteni most Agabekoff nevii orosz tábornokot. Hogy milyen tábornok, ez az Agabekoff, azt még nem lehet tudni s hogy a tábornoki cím megilleti-e. Az orosz vörös hadseregnek volt az embere s ösz- szeütközésbe került a G. P. U.-val és a szovjettel. Az európai országokat azzal a szándékkal járta, hogy leleplezéseket szolgáltat ki az oroszországi állapotokról, a belső viszonyokról, borzalmakról s talán a hadseregről is. Úgy látszik, a szovjet kémei mindenütt figyelték s amikor két héttel ezelőtt Bukarestbe érkezett, a szovjet G. P. U.-ja tervet készített arra, hogy Romániából kirabolja. Az orosz kémszervezet- nek tudnia kellett, hogy Agabekoff mikor készült és indult Konstancába, s a hajót odairá- nyitották. Az üldözött ember észre vette, hogy milyen veszély szövődik körülötte s a román hatóságokhoz menekült. Kutjepov is nagy titkokat szállított, mint az orosz szovjet hűtlenné vált megbízottja és hasonló szerepe volt Agabekoffnak is. Egyiket sem sikerült elfogni. Parisban is lázas nyomozás indult. Párisból jelenti egy táviratunk: A Kon- staneában leleplezett orosz emberrablási kísérletet Franciaországban a legélénkebb figyelemmel kisérik, amennyiben kétségtelennek tartják, hogy összefüggésben áll a Kutjepov esettel. Különösen a Romániában letartóztatott démoni nő szerepe kelt érdeklődést, mivel nagyon könnyen lehetséges, hogy azonos á Kutjepov elrablásánál szerepelt szürkeruhás nővel. A párisi rendőrségen sürgősen tanulmányozzák a régi ügy aktáit és állandó összeköttetést tartanak fenn a román rendőrséggel. A kérdéses orosz egyén állítólag tábornok, egyébként 18 nappal ezelőtt járt Párásban, ahol ajánlatot tett arra, hogy a G. P. U. európai működéséről különböző leleplezéseket tesz, azonban Amerika intenveneiójára kiutasították Franciaországból. Huszonöt embert tartóztattak ie. Bukarestből jelentik, hogy végleges megállapítás szerint az orosz tábornokot, akit el akartak rabolni, Agabekoff-nak hivják. Ottescu belügyi alminiszter nyilatkozott Agabekoff ügyéről. Kijelentette, hogy a hatóságok a kellő elővigyázattal dolgoztak és igy sikerült leleplezni a Philomelát és az egész társaságot, amelynek lelkiismeretét valószínűleg Kutjepov tábornok elrablása is terheli. A Philomela hajó tisztjeit és legénységét, 25 embert leartóztatták és a hajón rendkívül értékes és gazdag aílyagot találtak, amely további nyomozásokra ad majd alkalmat az összes európai rendőrségeknek. A letartóztatottak nem tagadnak s igy vallomásuk révén is sok minden napvilágra fog kerülni. 150 millió dollár aranyat visznek az Egyesült Államokból Franciaországba. Londonból jelentik: A newyorki Wall-Streeten úgy tudják, hogy a tervezett francia aranykivonás során tiz részletben 125 millió dollár értékű aranyat fognak az Egyesült Államokból Francia- országba szállítani, Szöllöoftván y ok li Amerikai sima és gyökeres vesszők legjobban és garantált fajtisztán kaphatók Caspar! Fr.-nél, Medgyesen. Judeţul Târnava-Mare. Árjegyzék kívánatra. - „NEUBURGER" különlegesség.
