Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-22 / 16. szám
XV. EVP. 16. SZÁM. KEuentt&m 7 as Spanyolország kritikus napjai A kommunisták fforradalmositani akarják egész Spanyolországot Újra templomokat és zárdákat gyújtogatnak Két ember mentheti meg Spanyol- országot a kommunistáktól (London, január 20.) Az Evening News madridi jelentése szerint Bilbaóban a kommunisták tömegfelvonulásokat rendeztek, melyeknek során a világforradalmat éltették. Több összeütközés volt a szélsőséges katolikus bász-kok és a kommunisták közölt. A karhatalom állandó riadókészültségben van. Bilbaóban a pékek is sztrájkba léptek s a lapok sem jelentek meg. Valencia tartományban is zavargások vannak. Több templomot és zárdát a zavargók felgyújtottak. Súlyos a helyzet a manresai szénbányavidéken is. A munkásság sztrájkba lépett. A kommunisták megostromolták a polgári gárda laktanyáját s a gárdát lefegyverezték. A bányatelepek több élelmiszerüzletét kifosztották. Hir szerűit a kommunisták kezükbe akarják keríteni a bányakerület irányítását s fegyvereik birtokában ellenállásra rendezkednek be. el magát. A polgárőrségeket a zavargási terület városaiban riadókészültségbe helyezték es katonai csapatokat indítottak útba a karhatalom megerősítéséül. Úgy Bilbao környékén, mint a manresai szénbányakerületben a helyzet továbbra is aggasztó. Madrid, január hó. Aa ország különböző részein szinte nap-nap mellett felbukkanó véres zavargások, sztrájkok, tüntetések és lázadások — a vészesen növekvő munkanélküliség s egyéb szociális nehézségek, a pezeta esésével lassan, de következetesen fokozódó drágaság márts odasodorta az országot, ahol körülbelül 1919-ben Magyar- ország állott. A minisztériumokban csupa forradalmi nagyság, csupa husz-huszonötéves ifjú ágál, különösen a miniszterelnökségen, ahová Azana miniszterelnök, az Athe- neo-Club elnöke, bevitte az összes ifjú óriásokat. Az Atheneo-Clüb nem más, mint volt a Gallilei-Kör, radikálisabb kiadásban s az entellektuelek és szabadkőművesek szellemi terrorja is fojtogatóbb. Magában a miniszteri gárdában öt darab szabadgondolkodó ül, köztük elsősorban Fernando de los Rios igazság- és kultuszminiszter, Rousseau-forditó, jogtudományi egyetemi tanár, Largo Caballero, népjóléti miniszter, Albor- nqp, ügyvéd és tipikus „Schöngeist“, középitésügyi, Barrios közlekedésügyi miniszter... s itt van a katalán Ni- colau, a közgazdasági tárca vezére, aki sehogy sem volt hajlandó programjáról nyilatkozni, már csak azért sem, mert ilyesmivel nem igen dicsekedhetik. Három államtitkára van, akik nélkül egy tapodtat se mozdul, úgyhogy ezt a szokását a sovány madridi néphumor is méltányolta, az ismert német háborús regény után így nevezte el öt és kíséretét: Vierevonder Infanterie. Ez a négy ur egyébként maga sem szűkölködik humorérzékben, olyannyira, hogy aznap, mikor megjelenik az El Be Negre — Fekete kos — cimü élclap, — mely ösz- szes vicceit és karikatúráit az ezekben most annyira bővelkedő napi politikából meriti — a kvadrumvirek bezárkóznak a miniszteri termekbe, nem törődnek a hivatallal, vicceket olvasnak egész délelőtt. A dekadenciának és tehetetlenségnek ebben a le- vegőtlenségében az az előnye van mégis a 932-es januári Spanyolországnak, hogy fel lehet fedezni benne két férfit, akikben az egész konzervatív Közvélemény bizakodik. Ez a két ember: egy katona és egy politikus, kard és politikai elmeél, amik a közös harcban kiegészíthetnék egymást, aminthogy — ha jönnek — feltétlenül együtt is fognak jönni... A katona: Sanjurjo tábornok, a Guardia Civilnek, a mai kis intakt csendőrségnek a parancsnoka, aki a legutóbbi zavargásokat is véresen leverte, — a politikus: Don Allexandro Lerroux, volt külügyminiszter, a radikális párt vezére... megjegyezve, hogy „radikálisok" alatt most igen mérsékelt, szinte hurzsuj-irányt kell érteni, az aránytalan eltolódás következtében. A katona. Sanjurjo tábornok hatvan év körüli, régi katona, az igazi katona minden erényével, ö volt az, akit Alfonz király utolsó percben magához kéretett... s igy bizonyos fokig ö volt, aki a trónkérdést eldöntötte, mikor a királynak arra a kérdésére, hogy vérontás nélkül megvédheti-e a monarchiát a Guardip-Clvil-iel, ezt felelte: — Vérontás nélkül — nem, Senor! Az uj hatalmasoknak, elképzelhetően, hamarosan terhűkre lett Sanjurjo, akit tapintatosan, jó messzire, Marokkóba távolítanak el, mint komiszáriust... de jön a hirhedt Franco-puccskisérlet, a komikumba fűlt sevillai epizód s a tábornokot, mint egyetlen tekintélyt, aki az ambícióiba belekergült Franco-t meg tudja fé kezni, kénytelen-kelletlen visszahívják. Franco őrnagy a spanyol forradalom elown-ja. Hiú, öntelt pozőr, l’art pour Part forradalmár, aki egy lépéssel mindig tovább akar menni, akinek flosjnes olyan szélsőség és rendetlenség, hogy ő még többre ne vágyjék. Neve annál a bizonyos óceánrepülésnél került először forgalomba, melynek sikere után a király a repülőtéren nyilvánosan megcsókolta... s ö, a kitüntetésekkel elhalmozott tiszt, azzal hálálja meg a királyi kegyet, hogy pár hónap múlva, mint lázadó, már ott kereng a madridi palota fölött... s a bombákat csak azért nem dobja le, hogy később elhenceghessen, mennyire kezében volt a dinasztia élete s ő hogy megkegyelmezett! Ezzel a sok vér-kevés agy-emberrel kellett legelőször is megbirkóznia Sanjurjo-nak, ami a félszigetnek azon az izzó sarkán nem volt kis dolog, — nem volt kis dolog egy váratlan rajtaütéssel, szinte csak egymaga elfojtani egy komoly lázadást, melynek élén ez a tömegeket fanatizáló desperádó szórta a röpcédulákat. Sanjurjo tábornok nevét azóta is lépten-nyomon hallja, olvassa az ember. A politikus. Don Alexandro Lerroux. Vérbeli politikus, aki már húsz évvel ezelőtt kijelentette, hogy szava le3z Spanyolországban. A szokásos ugródeszka: újságírás, majd képviselőség, a legszélső balpárton. Igazi karrierje akkor kezdődik, mikor a madridi kormány megbízásából Barcelonába utazik, hogy a katalánokkal szemben valami kiegyensúlyozó pártot hozzon össze. Amilyen jó taktikus és élelmes szervező, a munkát a Paralellon kezdi, Barcelona legszegényebb negyedében, ahol a legalsóbbrendü osztályokat tömöríti maga köré — főembere egy létrás villamosszerelő volt, később szenátor, háztulajdonos, a nagy katalán lapnak, a Diagrafico-nak a tulajdonosa. El Emperador del Paralello: a Paralello császára — igy hivják ebben az időben Lerroux-t, akit nagyszerű szónoki képességei, tisztánlátása s különösen az a ritka államférfim kvalitás, hogy mindenkit meggyőz és magához vonz, aki csak közelébe kerül, egyre nagyobb súlyra, tekintélyre emelnek, — a parlamentben senkinek sincs olyan disztingvált hallgatósága, mint neki, egy-egy felszólalásához külön bemegy és hozzászól az öreg Maura is, aki pedig nem igen szokta volt ilyesmivel megtisztelni a baloldalt. Mert Lerroux ekkor még erősen szélsőséges, kemény liberális és antimonarhista, aki a diktatúra alatt is, bár nem ül börtönben, mint kollégái, de folyton bujdosik s legutóbb szinte éjszakáról-éjszakára másutt alszik, úgyszólván már csak régi elveiért bűnhődve, mert az évek és a tapasztalatok közben olyan higgadt diplomatát faragtak belőle, olyan mérsékelt irányú liberálist, amilyen például Tardieu, vagy Poincaré. A már-már polgárivá szelídült radikális párt élén, koalícióba lépett a szocialistákkal és külügyminiszter- séget vállalt, de ez csak afféle kényszerűség volt arra az időre, míg ez az ad hoc kormány megszavazza a konstituciót, —- az egész kabinetnek becsületszavával kellett fogadnia, hogy odáig semmilyen körülmények közt se mondanak le. Amint azonban az Ígérete nem kötötte, Lerroux azonnal demisszionált, mert ő, — aki ma az ó-katolikusok bizalmát és rokonszenvét is élvezi — csak igy, a mai kormányon kívül tudja biztosítani magának az utat a konzervativizmus felé, — a szocialistákkal való együttműködése csak úgy volna keresztülvihető, ha vagy azok engednének, vagy ő, — erről pedig — amilyen élesek az ellentétek — tárgyalni sem lehet. Ez a szemüveges, sodrottbajuszu ember, ez az igazi Selfmademan, aki a magasabb iskolákat is csak később végezte el s az ügyvédi vizsgát is alig pár éve tette le — ez a fekete fiskális-sapkás nagybácsi-típus a reménye és mentsvára ma az egész polgári Spanyol- országnak; — már beharangozott nagy beszédét Barcelonában, — amelyben egész jövendő koncepciójáról részletes ismertetést fog adni: valóságos diktátorl programot — az igazán sorsdöntő eseményeknek kijáró izgalommal lesik az egész félszigeten. Érdekes, hogy — különösen népszövetségi sikerei óta — a külföldön is olyan ismert és népszerű, hogy az idegen sajtó még mindig őt emlegeti, mint külügyminisztert, holott már vagy egy hónapja, Luis de Zu- lueta — jelentéktelenebb politikai újonc, akit az uj választások dobtak fel — ül helyén a miniszteri „kék padban“, — ő most semmi, „csak“ a legsúlyosabb, legen ergikusabb pártvezér, aki nyíltan, céltudatosan tör a hatalom felé, hogy egy konzervatív diktatúra erélyé- vel az utolsó lépcsőfokról visszarántsa Spanyolországot, amit — ha az ő és Sanjurjo összefogása nem sikerül — a szocialisták menthetetlenül belevisznek egy j akár kommunizmusnak, akár anarhizmusnak elkeresztelt szörnyűségbe. v«VW^WWWVWWWWVWWWWVW Újabb erdélyi est a rádióban Budapestről jelentik: Január 23-án este 8 óra 10 perckor a budapesti Stúdió újból erdélyi estet rendez. Fodor Ferenc dr. egyetemi tanár «_ „Székelyföld lelke“ címmel tart előadást. Utána szókelylakodalmat adnak elő. Az anyagot összegyűjtötte Kiss István református lelkész. rádióra feldolgozta Csanády György, zenéjét a magyar néprajzi muzeum gyűjteménye alapján zene és énekkarra szerzetté Veress Sándor. Géléi József dr. egyetemi tanár Székely vér címmel tart ember és élettani előadást. A következő pont az Erdélyi, lira 1918. előtt. Ezután a Malisai tanácsdombon cimü eg' feivo- násos Gulácsy Irén-darab következik. Főszereplők: Kiirthy József, Petliő Attila, Hosszú Zoltán és Halmai Margit. ■ * Usenet az Ideges emberise!?. Dr. Völgyesi Ferenc egyik legnagyobb gyakorlati és elméleti szakember, 312 oldalas nagy uj könyvében mindent megmagyaráz, mindenre tanácsot, utasítást és segítséget ad. A hatalmas könyv ára 204 lei Lepagenál, Kolozsvár, postán utánvéttel franco. Kérje az uj könyvek -jegyzékét Lepagetól. Ötödik évtized óta szissal r u há k a t fest, tisztit CZINK. A mai Spanyolország Ssniurio tábornok.és Lerroux, a két férfi, aki Spanyolországot megmenthetné a kommunizmustól T n V. n n ^ b A o vn/4i1rolici t taitAv»a WArvÍArvítAff,,/. Ua/v.. J ílr AU Sztrájkolnak az egyetemek diákjai is. (London, január 20.) A spanyolországi 'egyetemi városokban a diákok is sztrájkbalép- tek s részt vesznek a munkanélküliek tömeg-! tüntetésein. A kormány erélyes intézkedésekre szántai