Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-22 / 16. szám

4 XV. E VF. 16. SZÁM. Napi ápolási és ellátási dij: L oszt. külön szobában 360 lei, II. oszt. kétágyas szobában 240 lei. Klinikai osztályon 120 lei. Ugyanitt orvosi gyógykezelés napi 60 lei. Műtét ad maximam 2000 lei. Sima szülés egy heti ellátással 2000 lei. Röntgen stb. a rendes dij 50 #/o a. Az elhasznált anyag, gyógy- és kötszer külön fizetendő. Qnaiíz, Diathermia, villany-és vizgyógyászak Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád- és gőzfürdő. „fóarosvásárheyi Szanatórium“ Az idegenforgalom emelésének a Az általános közművelődés haladásával kar­öltve fejlődött ki töbhé-kevésbe minden ország­ban azon törekvés, hogy azt az idegenek minél nagyobb számmal látogassák. E célból aztán első helyet foglalt el a hirdetés, a reklám. Azonban csakhamar bebizonyult, hogy az idegen utasok bizalmának a megnyerésére leg­főbb tényező, hogy az illetők a tényeknek meg­felelő tájékoztatásban részesüljenek. Minthogy pedig az idegenforgalom olyan sokféle apró dolgok nyilvántartásából összhang­ba hozatalából és az igényeknek megfelelő mo­dern fejlesztéséből áll, hogy azoknak egykéz- ből való önálló irányítása vált szükségessé: en­nélfogva aztán mindenütt idegenforgalmi egye­sületek és vállalatok létesültek, vagy a turista- szervezetek vették programjukba az idegenfor­galom előmozdítását. A kérdés kulturális»és nemzetgazdasági je­lentőségének nagy hordereje aztán a kormány­zás terén is érvényesülést engedett az idegen- forgalom mikénti irányításának. így aztán évekkel a világháború előtt többek közt azon meglepő esemény foglalkoztatta az egész euró­pai sajtót, hogy Ausztráliában az önálló kor-' mánnyal biró Űj-Zéland törvényhozása külön turistaságügyi minisztériumot szervezett az ide genforgalom emelésére, még pedig az első év tapasztalatai szerint kellő sikerrel. Ezen intézmény bizonyára ma is eredmé­nyesen működik és valószínűleg példájára rend­re minden ország igyekezett utánozni a kezde­ményezést valamely a kormány kebelében szé­kelő külön hivatal képében. Az Európában jelenleg működő ilyen ide­genforgalmi aim misztériumok vagy államtit­kárságok sorából mindenesetre kimagaslik a turizmus alállamtitkára Párizsban, Gérard Gaszton, ki tavaly az összes európai fővároso­kat személyesen fölkereste s összeköttetések lé­tesítése céljából az idegenforgalom jelentőségé­ről nyilvános előadásokat is tartott. Nem tudjuk, hogy vájjon az illető jeles szak­férfiú Bukarestet is fölkereste-e, de az idegen- forgalom érdekében kívánatos reformokról nem igen van tudomásunk. Pedig bizony céltudatos állami propaganda nélkül alig remélhető, hogy a külföld nagyobb arányokban tudomást ve­gyen Erdély természeti szépségeiről, néprajzi érdekességeiről és egyéb látnivalóiról, — pedig ezeknek a látogatottságából egész Románia húzná a hasznot. Társadalmi utón az EKE megteszi a köteles­ségét, valamint azon pár iró is. mint pl. Ligeti Ernő, kik idegenforgalmi megfigyeléseikkel ér­tékes leírásokban vagy előadásokban számoltak be külföldi tapasztalataikról. Minap nevezték ki nálunk rövid időn belül a tizedik alminisztert bizonyos külön hatáskör­rel, de még egyiknél sem hallottuk, hogy az idegenforgalom, a testedzés, a fürdőügy vagy a turistaság ágazatai valamelyiknek a külön gondjaira bizatott volna. Már pedig, hogy az idegenforgalom milyen fontos dolog, az is bizonyitja, hogy nálunk is Idegenforgalmi Országos Szindikátus alakult, mely azonban hir szerint, ha nem is mindig el­fogulatlanul, csupán a külföld tájékoztatásával foglalkozik, éppen ezért nálunk se volna fölös­leges egy olyan kormányszerv, mely az ország összes idegenforgalmi kívánalmait ébrentartsa és fokozatosan megvalósitsa, szóval egykézből irányítsa a szükséges tennivalókat. Párizsban „_Arl ét Médecine“ (Művészet és Gyógyászat) cim alatt fényesen illusztrált havi folyóirat je­lenik meg s annak jeléül, hogy az idegenforga­lomnak szoros kapcsolatai vannak a tájszépsé­gek, művészi s a fürdőhelyek gyógyító hatásai­val, Mr. Debat, a lap szerkesztője megszólal­tatja a francia turizmus és balneologia almi- niszterét azon hatáskör felől, amelyet oly ered­ményesen betölt. Az érdekes nyilatkozat szerint a tudomány és a művészet révén kifejlődött müizlés köve­teli manapság a közegészségügyi és kényelmi intézményeket, melyek lehetővé teszik, hogy mi­nél tökéletesebben élvezhessük a természeti rit­kaságokat. Ezért kívánatosak a kifogástalan szállóhe­lyek jutányos ellátással, a modern gyógytelepek a jó utak alkalmas közlekedési eszközökkel. Aztán az is szükséges, hogy az idegenek sza­bad mozgása ne korlátoztassék és hogy minél kevésbé érezzék a fiskáliznms gyámkodását. Azonban mindezeken kivül meg kell tanul­ni az idegenekkel való bánni tudás művészetét, meri a fogadtatásnál a szívélyesség, az útbaiga­zításnál az udvariasság, a kalauzolásnál az elő­zékenység s a fölvilágositásnál a ..szolgálatkész­ség, azok a legfőbb kívánalmak, amelyekben elsősorban rejlik az idegenforgalom emelésének a titka. Ezt mondja Gérard Gaszton, de ez ta­pasztalható mindazon országokban, hol az ide­genforgalom iskolájában az idegenekkel érint­kező elemek sikerrel letették a vizsgát. • Köztudomású, hogy az idegenforgalmi elő­készítő munka télen sem szünetel, viszont hir szgrint az erdélyi uj alminiszter reszortjának és rendelkezési alapjának a megállapítása ép­pen most folyik. Vájjon ezzel kapcsolatban nem volna-e al­le alomszeiü és közérdekű, hogy ezen kormány- szerv — francia mintára — idegenforgalmi és fürdőügyi hatáskörrel is fölruháztassék? Miszen ezen közhasznú intézkedést azon fon­tos körülmény is indokolná, hogy Romániának tulajdonképpen Erdély a klasszikus turista, néprajzi és üdülőterülete, melynek idegenfor­galmi érdekei nélkülözik egy önálló hatáskörű céludatos kéz központi irányítását. Már pedig alighanem ez volna nálunk az idegenforgalmi kérdés állami kezelésbe vételé­nek a leghelyesebb kiindulási pontja. Za-la. Jorga miniszterelnök betiltotta a január 24-re összehívott nyugdijaskongresszust Pop Valér elnök minden körülmények kozott meg akarja tartani a nagygyűlést (Kolozsvár, janurá 20.) Szerkesztőségünkbe egyidőben két hivatalos felhívás érkezett. Az egyiket az erdélyi és bánáti nyugdijszövetség elnöke, a másikat pedig a kolozsvári rondőr- kvesztura küldötte. Pop Valér, a szövetség el­nöke az átiratban arra két, hogy közöljük a szövetség felhívását az erdélyi és bánáti ösz- szes nyugdijegyesiiletekhez, amely szerint a kormány a 24-én megtartandó nyugdiján nagy­gyűlésre megadta az engedélyt, tehát az összes vármegyék és városi egyesületek delegáltjai­kat küldjék el a kongresszusra. A felhívásban benne van a nagygyűlésnek a tárgysorozata is. A kolozsvári rendőrkvesztura átirata már sokkal szűkszavúbb’és azt hozza a tudomásunk­«te***J> ra, hogy Iorga miniszterelnök a folyó hó ja­nuár 24-ére összehívott nyugdíjas kongresszus megtartását minden különösebb indok nélkül betiltotta. Mindenesetre csodálkozunk, hogy Iorga miniszterelnök az irtózatos nyomorral küzdő nyugdíjasok kongresszusát betiltja és nem engedi meg, hogy legalább a sérelmeket, panaszaikat és kívánságaikat elmondhassák. Ezzel szemben Pop Valér nyugalmazott kor­mánybiztos és a szövetség 'elnöke többizben hangoztatta, hogy még a kormányrendelet el­lenére is meg találja a módját annak, hogy ja­nuár 24-én a kongresszust meg fogják tar»őri. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. Mit jósol Bertin legfelkapottabb • * // • o josnoje ( Madame Sylvia több jövendölése bevált a mult évben — A toll és kard emberei fognak rendet teremteni 1932-ben Berlinben most egy’ hires jósnő jövendölé­seit tárgyalják városszerte. Ez a jósnő, nóv- szerint Beck grófnő, osztrák származású s „Madame Sylvia“ néven működik és általános vélemény szerint abban különbözik a hasonló i foglalkozású hölgyektől, hogy nem veszi ma­gát körül semmiféle hókuszpókusszal, ellenben előkelő szalonjában, mosolygós gyermekarceal mondja el látomásait az egyébként hófehér hajú, bájos asszony. Mindenekelőtt azokra a multévi jóslataira hivatkozik, amelyek eddig beváltak: igy mára mult évben megjósolta, hogy Németország és Itália közeledni fognak egymáshoz, hogy Ame­rika nagy befolyással lesz Németország gazda­sági életére, hogy délnyugati Európában forra­dalmi lángok csapnak fel és egy uj zászló szü- Tetik, amelyben helyet kap a lila szín is. Spa­nyolországban mindez bekövekezett. Megjö­vendölte azt is, hogy a távol Keleten újból ágyuk fognak dörögni, megjövendölte a Hoover-esztendőt is, sőt azt is, hogy két állam­kolosszus össze fog omlani és három nagy or­szág megváltoztatja az alkotmányát vagy po­litikai irányát. Madame Sylvia a leghatáro­zottabban állítja, hogy ezek a jövendölések is legkésőbb ez év első negyedében teljesülésbe mennek. Uj világháborúról is beszél Beck grófnő, de kijelenti azt is, hogy az nem fogja Európát érinteni. — Drótsövényeket látok ellipszis alakban egyrósz Mongolia, másrész Oroszország köze­péig elnyúlva, mondja tovább a jósnő, aki lá­tomásai szerint egy férfiút lát Keletről tá­madni, mind a két kezében karddal. Ennek a férfiúnak a jele a „Z“ betű lesz, mint Napó­leoné volt valamikor az „N.“ Németország gazdasági életét egy nagy bot­rány fogja megzavarni és két kormányrend- szer fogja egymást felváltam, amelyek közül az elsőt a német nép, a másodikat pedig külső hatalom fogja követelni. Madame Sylvia szerint az 1932. év nagyon nyugtalan év lesz, amelyet valamikor a „nagy év“ jelzővel fognak emlegetni. A válságokat hét férfi fogja elsimítani: a toll és a kard fér­fiak Oroszország és Amerika segitik Németor­szágot talpraállítani. Franciaország és Anglia között súlyos ellentétek fognak felmerülni, Ausztria kicsiny és szerény lesz továbbra is, Lengyelország szokás szerint nem fogja betar­tani szerződéseit és bele fog avatkozni olyan dolgokba, amikhez semmi köze. Úgy mellékesen kijelentette Madame Sylvia azt is, hogy még nagy havazások és erős hide­gek következnek. A jóslatok minden esetben és minden korban érdeklik az embereket, szere­tik hallani vagy olvasni, mert izgatja az elkép­zelésüket, még ha nem is válnak he. Néha azonban az is megesik, hogy a jósok és a jós­nők eltalálják az igazat, illetve a következmé­nyek igazolják jóslataikat. Biztosítsa insatlanát.házát,éle­iét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József-u.) s37. sz. Telefon: 12-57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom