Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-21 / 15. szám
4 XV.. KW. 15. SZtET. mmmammmmsamismmmmaawsemmmi 7)árom uköltő Komlós Aladár, Csuka Zoltán • Pv Fekete Lajos Három verseskönyv fekszik előttünk. Ez a három könyv, noha szerzőik egymástól teljesen eltérő egyéniségek, valahogy összetartozik. Komlós Aladár Csehszlovákiából került fel Budapestre és költészetének témavilágát még a hazulról magával hozott képek s impressziók töltik meg. Csuka Zoltán és Fekete Lajos jugoszláviai magyar költők. Szóval a közös alcím: utódállamok. Komlós Aladárt, aki A néma őrült arca verseskötettel jelentkezik a könyvpiacon, már régebbről ismerjük. Egy kisebb prózai munkáját és verseskötetét még losonci korszakából olvastuk. Budapesten tanár korában megírja a mai magyar lira történetét, amely szellemes rendszerezésével és műhelytitkok önként adódó átérzésével méltó feltűnést keltett. Ha az ő önkényes — minden gruppirozás önkényes, de a, szemléltetés céljából szükségszerű —- beosztást követném, „A valóság költői'4 közé soroznám, ahová ő Babitsot és Geliertet helyezte. „Nem az egyéni élmények, a rendid vilii órákban megsejtett és ellenőrizhetetlen folyamatok és törvények költői tehát, hanem azé a világé, amelytől a modern lira álatlában inkább egy magasabb valóság, az életnek vallásos jellegű átélése felé menekül.“ Ez a költészet a szenzuá- litás és intellektuálitás síkján ragadja meg az élményt; ösztökélője a szépség és igazság egyben; az élet vallásos jellegű átélése folytán a totálitásra törekszik. E verseskönyv epilógusának négy sora az egész kötet jeistrófája lehet: Csak az egészet akarásnak lángbokrai közt él az Ur! Akarjad mindig az egészet, hogy majd lánggá igazulj. „Szeretem e kötetet az érzések higgadt és plasztikus megtörni álás ért. A ritka szépségű hasonlatokért, amelyek állandóan előtérbe hozzák a művészi fantázia gépezetét. Amikor a tengerről beszél „a végtelen égre piliegve kitágul a melle, a boltozatos nagy mellkasa, mint egy társtalan Isten az űrben.“ Amikor T osoncról: „csüngött lelkemben a városka képe, mint egy szép kerek alma a gallyon.“ Komlós költészete nagy és biztos fejlődést mutat — a klasszicitás elé. A jugoszláviai magyar irodalom még csak most ért a starthoz. Kevesen vannak, Írók arrafelé, az ember a félkezén megszámlálhatja őket. Szenteleky -Kornél, azt hiszem 9 prózai rónak különb. Kellemes regényé, az Isola bella itt jelent meg nálunk Erdélyben. Csuka Zoltán és Fekete Lajos. Egyelőre slussz. Csukó Zoltán Mindent legyűrd fiatalság eimü könyve, amelyben a költő tiz év termését gyűjtötte össze, határozott meglepetés a szá munkra. Amig itt-ott elszórva olvastuk ver seit, hajlamosak voltunk könnyen tovább lapozni. Közömböseknek találtuk. De igy ösz- szefoglalva, egy ember élményeinek koordináta rendszeréljen, megváltozik az összbenyomásunk: egy rendkívül rokonszenves arc villan felénk, európai profil. Valaki, aki Uj vidéken is benne él a nagy eseményekben, része az egyetemes világérzésnek. Izmai vannale, éles Aekintete. — hite van. Nem tudom, talán riporter valamelyik reggeli újságnál, borgisz hírekben tömöríti a beérkező táviratokat, de jobbik énjének világában verssé áradnak szét a stratoszféra, a sarki expedíciók, a rádió, a tömegmegmozdulások hirei. Előttem több mint szokványos értelemben vett költő: egy leadóállomás, az uj vajdasági magyar ifjúság hangjának a me gszólal tató ja és ha e hangnak vannak is még mellékzörejei, majd ki fog tisztulni. „Bácska. Újvidék, poros városvég, augusztus elejei csiilagfényt porzó ritka éjszaka, nagy éjben uagvalvó. roskadt parasztházak: város- vég, Újvidék, Bácska. Isten és ember háta mögött a csillagok vigyázó szeme alatt baktatnak hárman: Szenteleki, Csuka, Fekete, az örökszegény darányi telepen.“ E sorokat Fekete Lajos írja igy Tengerzu- gás cimü kötetében. Járunk tüzes álmok nyomán cinre a versnek. Szinte kedvem volna az egészet ide nyomtatni. Megy a három költő roggyant kerítések, gubbasztó kis zsellérházak között. „Egyikünk szláv •— magyar szivü, a másikunk koppányhi- tii, tuladunaL, magam pedig ébrenhivő, alvajáró krazsnamenti s mindannyian: Csodavárók, Egyikiink szól: valamit már tenni kéne, másikunk szól: virrad látom, talár, majd az éjszakának lassan vége, magam szólok: Kapaszkodjunk a csillagok üstökébe. Szerencsés hasonlat, mert Fekete Lajos valóban ilyen: csillagszerelmes garabonciás, a kozmosz bolondja. A természet életérzése benne erősebb, mint Csukánál — gyűlöli a várost. És a kisebbségi életérzés is erősebb benne, mind a másikban. Viszont azt is mondhatnám, hogy Csuka Zoltán költészetében tudatosabb a szociális tartalom. He mi sem áll távolabb tőlem, hogy akár egyik, vagy akár a másik rovására tegyek összehasonlítást. Ahány ember, annyi natúrrá. Fekete Lajos költészetének alapvonása erős magyar faj-érzés. Sajátságosán kivertkutya-ér- zés, amelyet leginkább a Hazában élni hontalan ciklus juttat kifejezésre. Egy szilágysági származása1 ember, aki miután Jugoszláviában hányatott, most Kispestre vetődik és sehol sincs otthon. Tilalmas szülőföld, sziikes vendégország, sáriik,, kőbedermedt, nomádfagyasztó Budapest. „És leülök csendben a rádióhoz; dúlt lelkemben millió érzés szikra kel: forgatom Londont — nem felel, forgatom Moszkvát, —most telel, forgatom Kómát — most delel, forgatom Berlint — pem felel, forgatom Párizst — nem felel. Most Kassát hívom — és felel, nehéz a tél s a gyötrelem. Most Kolozsvárt hívom és fedél: hó van itt és förtelem. Az istent hívom és felel: mindent tudok, csak türelem; E nagy világban nincs senkije, csak a magyar echo és az isten. Pesszimista lira? Korántsem. Inkább sebzett lira. De a fiatalság ereje beheggeszti a sebet. Egyébként a jól induló tehetségek minden erényével ékes a könyv. Bő líra, kortársi felelősség, igazságszomj.. Egyéni hang; a fogalma»zás tisztasága. Fekete Lajos Csuka Zoltán barátjával igazán megérdemlik, hogy könyveik a mi nyelvterületünkön is foggyanak. Nagy igazságtalanság. hogy mig Magyarországon egyik-másik utódállambeli költőt túlontúl is felkarolnak és heti versirónak szerződtetnek lej addig emezeknek még a karácsonyi papirözönben is alig szorítanak e"v kis helyet. Ügeti Erm. Zsákba varrják és élve temetik el a japánok a kínaiakat Tungliaoban három polgárt elevenen égettek mega japánok (Mukden, január 19.) Tuugliao vidéke az a hely, ahonnan a japán csapatok tulajdonképpen a kínai írregnrális bandák ellen vívják harcaikat. A japán csapatok előnyomulása következtében a kinai bandák egy részét elzárták főseregüktől. Ezek a kínai bandák igy kénytelenek voltak egyes falvakba visszavonulni és saját kezdeményezésükből intésnek támadásokat a japánok ellen. Ez a nem várt guerrillaháboru a japánokat nagymértékben idegesíti. Ennek a hadviselési módnak azután az lett a következménye, hogy a japán csapatok a „banditák ellen való harc“ ürügye alatt borzalmas dolgokat köveinek el a polgári lakossággal szemben, így japán repülőgépek 18 bombát dobtak le Tungliao főutcájára, aminek következtében. 20 polgár életét vesetette és 10 ház rambadőlt, bár a kínaiak ezt a várost öt nappal ezelőtt kiürítették és átengedték a japánoknak. Január 10-én a japánok 19 békés lakost, akik a város piacáról hazafelé mentek, statáriálís utón agyonlövettek. Ugyanezen a napon három polgári személyt elevenen elégettek. Napokkal később még mindig látni lehetett a kivégzés helyét, ahol az elégett koponyák a földön hevertek. Tungliaoban öt személyt zsákokba várták és azután elevenen eltemették őket. Popovici csikmegyei tanfelügyelő megint levizsgázott Az izgatással vádolt dr. Gaál Alajos orvost a törvényszék felmentette (Csíkszereda, január 19.) Irredenta-pört tárgyalt rna a csikszeredai törvényszék. Dr. Gaál Alajos gyergyószentmiklósi orvos volt a vádlott, akit a törvényszék csak nem régen sújtott sajtó vétségért hathónapi elzárással. A bátorhangu közéleti férfin ellen most már irredentizmus vádját emelte az időközben Brassóba elhelyezett Popovici tanfelügyelő felbiztatására két szárhegyi állami iskolai tanító. Még a mult évben történt, hogy Szárhegy községben Orbán Balázs emlékünnepélyt rendeztek, amelyre ünnepi szónokul dr. Gaált kérték fel, aki az egész környéken igen nagy népszerűségnek örvend. Az ünnepi beszéd természetesen visszapillantást vetett az Orbán Balázs életén keresztül az akkori közállapotokra és mintaképül állította a mai székely generáció elé Orbánt, aki olyan sokat tett fajáért, nemzetéért. Az ünnepségen jelen volt két szárhegyi állami iskolai román íanitó is, akinek a beszéd nem nagjon tetszett s megállapították, hogy az több tekintetben alkalmas arra, hogy a román állam ellen izgasson és a hallgatóság lelkében Nagymagyarország gondolatát és közeli megvalósulását idézze fel. A két tanitó jelen- lést tett. Popovici tanfelügyelőnek, aki hírhedtté tette magát Csíkban az elfogult, beteges sovinizmusa miatt, aki utasította a tanítóit, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést dr. Gaál ellen. A törvényszék nem látta vádat és dr. Gaált felmentette beigazoltnak a izgatás és az irredentizmus vádja alól. Ügyész fellebbezett. Utolsó lehetőség ÎÎ Tissza nem térő alkalom!! B«YMJLL1ÓS FŐNYEREMÉNY! Harminc darab háromezres Ötszáz darab kisebb összegű Tiz. darab tízezres Tiz darab ötezres Öt drb. húszezres Két ötvenezres nagy nyeremény\ REFORMÁTUS KÓRHÁZSORS JÁTÉK Ez az utolsó magánsorsjáték, amelyre még engedélyt bocsátott ki a román állam. Sietve vegyen tehát sorsjegyet a Reíormátús Kórházsorsjáték január 20.-1 húzására. Sorsjegyiroda: Cluj- Kolozsvár, Str. Bratianu 51. HÚZÁS JANUAR 20.-ÁN.
