Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-17 / 12. szám

* XT. »W. lg. agÁM.

ea&mBe&

mmmaamsmsmsis

Bethlen György gróf nem ismer moratóriumot a kisebbségi harcban

<ipi ..... •- ■ V1* • \* - '• “ *■ i X »- <• jf- \ * '

A Magyar Párt elnöke nyilatkozatban szögezte le álláspontját a „hídépítés“ jelszaváról

(Kolozsvár, január 15.) A cseh kormány köréből kidobott arra a jelszóra, hogy a magyar kisebbség hídépítő szerepet vállalhat országok között, az Ellenzék egy vezércikkében azt a ki vánsúgát fejezte ki a magyar kisebbségi politika irányitói felé, hogy kezdjük meg mi is a hid építést. A vezércikkben elhangzott kívánságról a lap nyilatkozatot kért Bethlen György gróftól, a Magyar Pártnak és a magyar parlamenti csoportnak az elnökétől. Bethlen György gróf a hozzá intézett kérdésre a következőkben adta meg a válaszát:

— Nem helyeselhetem azt a felfogást, amely politikai moratóriumot javasol, mert „a történelem nagyobb feladatra is szánt bennünket, minthogy a kisebbségi jogokat rettenetesen lassú előretöréssel — megszerezzük“. Igaz, a gazdasági kérdések rendkiviil nyomasztó voltát mindenki kell, hogy érezze, következőleg a mai helyzet enyhítése céljából, mindenki minden tőle telhetőt meg kell, hogy kíséreljen. A gazdasági válság terhét mi, kisebbség, még súlyosabban érezzük, de érzi azt, bár kevésbé, mint mi. a románság is. A kisebbségi jogok hiánya, háttérbe szőri itatásunk azonban csak nekünk, kisebbségeknek fáj és

ngyanez a háttérbeszoritás okozza azt, hogy a gazdasági válságot is mi érezzük mindenkinél súlyosabban.

Tehát hiába várjuk azt, hogy más segítsen nekünk a küzdelemben, hogyha mi hajlandók vagyunk azt megszüntetni.

— Éppen a napokban tartott kolozsvári beszámolómban mondottam, hogy

attól félek, nehogy a mai súlyos gazdasági helyzet egy újabb köpenyeg, ok, vagy ürügy lehessen ahhoz, hogy még jobban sújtsanak bennünket, mint ahogy eddig tették azt,

— Nem látom nyomát sem a többség és a magyar kisebbség közötti „jó viszony rügyezé- sének“ és ezért félek attól, hogy sírunkba vihet — és pedig fokozottan éppen a mai súlyos gazdasági helyzetben — a politikai moratoriam.

— Hiszen ellenkezőleg, éppen azt látjuk, _ hogy a jelenlegi kormány is, bár fennen hirdeti velünk szemben táplált megértő szellemét, még azon megmaradt birtokállományunkból való további foglalási szándékot is mutat, amelyet az utolsó 13 év alatt sikerült megtartanunk.

— Tehát politikai védekező harcunkban,

jogaink kivívásáért folyó küzdelmünkben szünetet nem tarthatunk,

semmiféle nagyobb feladatért sem, mert ez halál veszedelemmel járna reánk nézve.

— A gazdasági harc, mely nagyrészben szintén kisebbségi küzdelem, egyenlő fontosságú az előbbivel.

— A gyűlöletet nem szitottuk és nem fogjuk szítani ezután sem. Alaptételünk volt és marad ezután is, hogy az évszázadok óta itt együttélő népfajok ne az egymáselleni küzdelemben pazarolják el erejüket, hanem az egymás közötti békét keressék és valósítsák meg. Ebből a célból mindig készen vagyunk minden azonos szándékú törekvést támogatni és úgy érezzük,

hogy eddig sem cselekedtünk másképpen. De a helyzet az, hogy a kezdeményezés attól kell kiinduljon, aki képes a teljesítésre, akinek hatalma is van ahhoz, vagyis a kormánytól. Eddig sem múlott rajtunk, ezután sem fog rajtunk múlni, hogy végre valósággá váljanak a mindnyájunk által óhajtott szép gazdasági és politikai tervek.

— Biztosra veszem, hogy

UMly mértékben javulni fog az erdélyi magyar kisebbség helyaete, ezzel egyenes arányban fog javulni

Magyarország és Románia viszonya is. A hídépítésnek tehát ez lenne a legalaposabb módjá.

A Magyar Párt elnökének ez a nyilatkozata leszögezi azt az álláspontot, amit az erdélyi magyarság uagy életkérdéseinek küzdelmeiben szünetet nem ismer el semmilyen címen. Éppen a mai időszak az, amelyben nincsen a kisebbségi küzdelemnek a legkevesebb oka arra, hogy követelő és védekező harcát egy pillanatra is felfüggessze és távoli célnak mondott homályos ötletekért abba hagyja, vagy lankasza. Ha a magyar népünk életlehetőségei yalaba veszélyben forogtak, most ebben a vészes időben élünk, amikor minden erőnek a megsokszorozására van szükség, sokkal inkább még, mint a kisebbségi sorsban eltöltött eddigi éveinkben. Ebben a küzdelemben nem lehet szétválasztani a politikai és gazdasági önvédelmét, mert gazdasági megtámadtatásunkkal is politikai célúkat akarnak szolgálni velünk szemben. A rea^ litásoknéllvüli naiv felkinálkozúsnak meg van áz'á veszedelme, hogy védelem nélkül maradt kiszolgáltatottnak tekinthetik a népünket és sorsául a Kőmi vés Kelemen tragikumát igyekeznek kiosztani: vérét keverik a hídépítés nialierébe. Sohasem volt szükség intenzivebb és körültekintőbb önvédelemre, mint most.

(liécs, .január 15.) Gr ári jelentés szerint az ottani rendőrség egy Winkler belügyminiszter ellen tervezett merényletet lepleztt le és letartóztatta a merényletre készülő egyéneket is, akik tettüket vasárnap, vagy hétfőn akarták végrehajtani. A tervet szociáldemokraták jelentették fel, akiktől a merényletre készülők revolvereket kértek kölcsön. Az volt a szándékuk, hogy a Herzog Johanbi szálloda előtt megvárják Winklert és ott agyonlövik. Az ügyészség három embert tartóztatott le, kettő közülük munkanélküli. Azzal védekeznek, hogy szán

dékuk egyáltalában nem volt komoly és csak tréfából beszéltek egy ilyen merénylet lehetőségéről. Vallomásaikban azonban nagyon sok az ellentmondás s a hatóságoknak az a véleménye, hogy a merényletet valóban el akarták követni. A letartóztatott egyének a Heimwehr tagjai. Winkler miniszter a Heimwehrrel ellenséges lábon álló Landbund tagja s közismert dolog, hogy a Heimwehrek neheztelnek reá, amiért a Pfriemer-puccs idején szerintük tulszigo- ruan bánt el a puccsistákkal. A nyomozás folyik.

Négyszáz uj választója van Kolozsvárnak

A városházán még csak most zárták le a választói névjegy, zékeket — Január 31-éig a kolozsvári járásbíróságnál még mindenki felvétetheti magát a névjegyzékbe

Mulatságos és népszerű rádió technika. „Most már értem a rádiót!“ címmel pompás könyv jelent meg 245 képpel, érdekes, könnyű, de alapos magyarázó szöveggel 78 Lei Lopagenál, Kolozsvárt. Küldheti bélyegben. Kérjen ingyén jegyzéket Lepage tói.

(Kolozsvár, január 15.) A választójogi és a közigazgatási törvény alapján minden évben az általános választói névjegyzékeket, azonkívül a városi névjegyzékeket és az illetőségi listákat kiegészítik. Ez a kiegészítés hivatalból történik és a törvényes rendelkezések értelmében az általános, illetve az arányos választási névjegyzékbe mindenki jelentkezhetik, aki a huszonegyedik életévét betöltötte és kolozsvári illetőségű. Ugyanazok jelentkezhetnek a városi választói névjegyzékekbe is, itt csak az a különbség, hogy igazolni kell a városi közteherviselésben való részvételt.

Már január hó végén a városházi jelentkezések határideje lejárt. Azóta az állampolgár- sági hivatalnak az egyik szekciója állandóan dolgozik és a mai nap a választói névjegyzékeket már le is zárták, azt hitelesitették és jövő hét hétfőjén már átküldik á kolozsvári városi járásbirósághoz. A mult évben meglehetősen nagy volt az érdeklődés a választói névjegyzékekbe való felvétel iránt, mert

négyszázan vetették fel magukat a jegyzékbe, részben az általános választói névjegyzékbe, részben tpedig a városi névjegyzékbe. Ez utóbbiba tizenöt nőválasztó is jelentkezett, akiket szintén beiktattak.

Ugyanis a választói törvény alapján a községi választásokban mindazok a nők, akik megfelelő végzettséggel bírnak és állami, vagy köz igazgatási hivatalban, esetleg magánhivatalok ban és intézeteknél önálló munkakört töltenek be, szintén választói jogosultsággal bírnak.

A Keleti Újság több ízben cikket irt a választói névjegyzékekbe való jelentkezés érdekében és ezúttal is felhívja a magyar polgárságot, hogy mindazok, akik bármiféle okból a mult év utolsó hónapjában nem jelentkezhettek a választói névjegyzékbe való felvételre, még ennek a hónapnak a folyamán a városi járásbíróságnál jelentkezzenek. A szükséges okmányok birtokában néhánysoros kérést kell beadni és a városi járásbíróság mellett működő hivatal, amelyet egy járásbiró vezet, utólag bárkit felvesz a választói névjegyzékbe. Most már az idő rövid, azért ezúton újból felhívjuk a magyarságot, hogy ne halassza el a jelentkezést, illetve a választói névjegyzékbe való felvétel kérését. Magyar kötelesség és általános kisebbségi érdek, hogy minden magyar polgár szerezze meg a szavazati jogát és aktiv részt vegyen a politikai és a törvényhatósági életben.

A magyarság csak úgy tud imponáló erőt mutatni, ha minden tagja résztvesz a választásokban és minél több parlamenti és törvény- hatósági képviselőt tud beküldeni ügy a parlamentbe, mint a városi és megyei közigazgatásba. Az elmúlt választásoknál a magyarság öntudatosan megtette kötelességét, egységesen vett részt a szavazásoknál s remélhetőleg ez az összetartás a jövőben csak erősödni fog és megválasztott parlamenti képviselőink, városi és megyei bizottsági tagjaink a választók mind nagyobb tömegének a támogatásával még erőteljesebben tudnak fellépni és harcolni a magyarság érdekeiben.

«kum —■ n—n i m~t»., „|pr>nu .»mu,, _ţ-t>i

Merényletet akartak elkövetni az osztrák belügyminiszter ellen

Bosszú a sikertelen Pfriemer-puccs miatt A letartóztatottak tréfával védekeznek