Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-17 / 12. szám

* XT. »W. lg. agÁM. ea&mBe& mmmaamsmsmsis Bethlen György gróf nem ismer moratóriumot a kisebbségi harcban <ipi ..... •- ■ V1* • \* - '• “ *■ i X »- <• jf- \ * ' A Magyar Párt elnöke nyilatkozatban szögezte le álláspontját a „hídépítés“ jelszaváról (Kolozsvár, január 15.) A cseh kormány kö­réből kidobott arra a jelszóra, hogy a magyar kisebbség hídépítő szerepet vállalhat országok között, az Ellenzék egy vezércikkében azt a ki vánsúgát fejezte ki a magyar kisebbségi poli­tika irányitói felé, hogy kezdjük meg mi is a hid építést. A vezércikkben elhangzott kíván­ságról a lap nyilatkozatot kért Bethlen György gróftól, a Magyar Pártnak és a magyar parla­menti csoportnak az elnökétől. Bethlen György gróf a hozzá intézett kérdésre a következőkben adta meg a válaszát: — Nem helyeselhetem azt a felfogást, amely politikai moratóriumot javasol, mert „a történelem nagyobb feladatra is szánt bennün­ket, minthogy a kisebbségi jogokat rettenete­sen lassú előretöréssel — megszerezzük“. Igaz, a gazdasági kérdések rendkiviil nyomasztó vol­tát mindenki kell, hogy érezze, következőleg a mai helyzet enyhítése céljából, mindenki min­den tőle telhetőt meg kell, hogy kíséreljen. A gazdasági válság terhét mi, kisebbség, még sú­lyosabban érezzük, de érzi azt, bár kevésbé, mint mi. a románság is. A kisebbségi jogok hiánya, háttérbe szőri itatásunk azonban csak nekünk, kisebbségeknek fáj és ngyanez a háttérbeszoritás okozza azt, hogy a gazdasági válságot is mi érez­zük mindenkinél súlyosabban. Tehát hiába várjuk azt, hogy más segítsen ne­künk a küzdelemben, hogyha mi hajlandók vagyunk azt megszüntetni. — Éppen a napokban tartott kolozsvári be­számolómban mondottam, hogy attól félek, nehogy a mai súlyos gaz­dasági helyzet egy újabb köpenyeg, ok, vagy ürügy lehessen ahhoz, hogy még jobban sújtsanak bennünket, mint ahogy eddig tették azt, — Nem látom nyomát sem a többség és a magyar kisebbség közötti „jó viszony rügyezé- sének“ és ezért félek attól, hogy sírunkba vi­het — és pedig fokozottan éppen a mai súlyos gazdasági helyzetben — a politikai morato­riam. — Hiszen ellenkezőleg, éppen azt látjuk, _ hogy a jelenlegi kormány is, bár fennen hir­deti velünk szemben táplált megértő szellemét, még azon megmaradt birtokállományunkból való további foglalási szándékot is mutat, amelyet az utolsó 13 év alatt sikerült megtar­tanunk. — Tehát politikai védekező harcunkban, jogaink kivívásáért folyó küzdelmünk­ben szünetet nem tarthatunk, semmiféle nagyobb feladatért sem, mert ez ha­lál veszedelemmel járna reánk nézve. — A gazdasági harc, mely nagyrészben szintén kisebbségi küzdelem, egyenlő fontos­ságú az előbbivel. — A gyűlöletet nem szitottuk és nem fogjuk szítani ezután sem. Alaptételünk volt és marad ezután is, hogy az évszázadok óta itt együttélő népfajok ne az egymáselleni küzdelemben pa­zarolják el erejüket, hanem az egymás közötti békét keressék és valósítsák meg. Ebből a cél­ból mindig készen vagyunk minden azonos szándékú törekvést támogatni és úgy érezzük, hogy eddig sem cselekedtünk másképpen. De a helyzet az, hogy a kezdeményezés attól kell ki­induljon, aki képes a teljesítésre, akinek ha­talma is van ahhoz, vagyis a kormánytól. Eddig sem múlott rajtunk, ezután sem fog raj­tunk múlni, hogy végre valósággá váljanak a mindnyájunk által óhajtott szép gazdasági és politikai tervek. — Biztosra veszem, hogy UMly mértékben javulni fog az erdélyi magyar kisebbség helyaete, ezzel egye­nes arányban fog javulni Magyarország és Románia viszonya is. A híd­építésnek tehát ez lenne a legalaposabb módjá. A Magyar Párt elnökének ez a nyilatkozata leszögezi azt az álláspontot, amit az erdélyi magyarság uagy életkérdéseinek küzdelmeiben szünetet nem ismer el semmilyen címen. Éppen a mai időszak az, amelyben nincsen a kisebb­ségi küzdelemnek a legkevesebb oka arra, hogy követelő és védekező harcát egy pillanatra is felfüggessze és távoli célnak mondott homályos ötletekért abba hagyja, vagy lankasza. Ha a magyar népünk életlehetőségei yalaba veszély­ben forogtak, most ebben a vészes időben élünk, amikor minden erőnek a megsokszoro­zására van szükség, sokkal inkább még, mint a kisebbségi sorsban eltöltött eddigi éveinkben. Ebben a küzdelemben nem lehet szétválasztani a politikai és gazdasági önvédelmét, mert gaz­dasági megtámadtatásunkkal is politikai célú­kat akarnak szolgálni velünk szemben. A rea^ litásoknéllvüli naiv felkinálkozúsnak meg van áz'á veszedelme, hogy védelem nélkül maradt kiszolgáltatottnak tekinthetik a népünket és sorsául a Kőmi vés Kelemen tragikumát igye­keznek kiosztani: vérét keverik a hídépítés nialierébe. Sohasem volt szükség intenzivebb és körültekintőbb önvédelemre, mint most. (liécs, .január 15.) Gr ári jelentés szerint az ottani rendőrség egy Winkler belügyminiszter ellen tervezett merényletet lepleztt le és letar­tóztatta a merényletre készülő egyéneket is, akik tettüket vasárnap, vagy hétfőn akarták végrehajtani. A tervet szociáldemokraták je­lentették fel, akiktől a merényletre készülők revolvereket kértek kölcsön. Az volt a szándé­kuk, hogy a Herzog Johanbi szálloda előtt meg­várják Winklert és ott agyonlövik. Az ügyész­ség három embert tartóztatott le, kettő közü­lük munkanélküli. Azzal védekeznek, hogy szán dékuk egyáltalában nem volt komoly és csak tréfából beszéltek egy ilyen merénylet lehető­ségéről. Vallomásaikban azonban nagyon sok az ellentmondás s a hatóságoknak az a vélemé­nye, hogy a merényletet valóban el akarták kö­vetni. A letartóztatott egyének a Heimwehr tagjai. Winkler miniszter a Heimwehrrel ellen­séges lábon álló Landbund tagja s közismert do­log, hogy a Heimwehrek neheztelnek reá, ami­ért a Pfriemer-puccs idején szerintük tulszigo- ruan bánt el a puccsistákkal. A nyomozás fo­lyik. Négyszáz uj választója van Kolozsvárnak A városházán még csak most zárták le a választói névjegy, zékeket — Január 31-éig a kolozsvári járásbíróságnál még mindenki felvétetheti magát a névjegyzékbe Mulatságos és népszerű rádió technika. „Most már értem a rádiót!“ cím­mel pompás könyv jelent meg 245 képpel, ér­dekes, könnyű, de alapos magyarázó szöveg­gel 78 Lei Lopagenál, Kolozsvárt. Küldheti bé­lyegben. Kérjen ingyén jegyzéket Lepage tói. (Kolozsvár, január 15.) A választójogi és a közigazgatási törvény alapján minden évben az általános választói névjegyzékeket, azonkí­vül a városi névjegyzékeket és az illetőségi lis­tákat kiegészítik. Ez a kiegészítés hivatalból történik és a törvényes rendelkezések értelmé­ben az általános, illetve az arányos választási névjegyzékbe mindenki jelentkezhetik, aki a huszonegyedik életévét betöltötte és kolozsvári illetőségű. Ugyanazok jelentkezhetnek a váro­si választói névjegyzékekbe is, itt csak az a különbség, hogy igazolni kell a városi közte­herviselésben való részvételt. Már január hó végén a városházi jelentke­zések határideje lejárt. Azóta az állampolgár- sági hivatalnak az egyik szekciója állandóan dolgozik és a mai nap a választói névjegyzéke­ket már le is zárták, azt hitelesitették és jövő hét hétfőjén már átküldik á kolozsvári városi járásbirósághoz. A mult évben meglehetősen nagy volt az érdeklődés a választói névjegyzé­kekbe való felvétel iránt, mert négyszázan vetették fel magukat a jegy­zékbe, részben az általános választói névjegyzékbe, részben tpedig a városi névjegyzékbe. Ez utóbbiba tizenöt nő­választó is jelentkezett, akiket szintén beiktattak. Ugyanis a választói törvény alapján a községi választásokban mindazok a nők, akik megfe­lelő végzettséggel bírnak és állami, vagy köz igazgatási hivatalban, esetleg magánhivatalok ban és intézeteknél önálló munkakört töltenek be, szintén választói jogosultsággal bírnak. A Keleti Újság több ízben cikket irt a vá­lasztói névjegyzékekbe való jelentkezés érdeké­ben és ezúttal is felhívja a magyar polgársá­got, hogy mindazok, akik bármiféle okból a mult év utolsó hónapjában nem jelentkezhet­tek a választói névjegyzékbe való felvételre, még ennek a hónapnak a folyamán a városi já­rásbíróságnál jelentkezzenek. A szükséges ok­mányok birtokában néhánysoros kérést kell be­adni és a városi járásbíróság mellett működő hivatal, amelyet egy járásbiró vezet, utólag bárkit felvesz a választói névjegyzékbe. Most már az idő rövid, azért ezúton újból felhívjuk a magyarságot, hogy ne halassza el a jelentke­zést, illetve a választói névjegyzékbe való fel­vétel kérését. Magyar kötelesség és általános kisebbségi érdek, hogy minden magyar polgár szerezze meg a szavazati jogát és aktiv részt vegyen a politikai és a törvényhatósági élet­ben. A magyarság csak úgy tud imponáló erőt mutatni, ha minden tagja résztvesz a választá­sokban és minél több parlamenti és törvény- hatósági képviselőt tud beküldeni ügy a parla­mentbe, mint a városi és megyei közigazgatás­ba. Az elmúlt választásoknál a magyarság ön­tudatosan megtette kötelességét, egységesen vett részt a szavazásoknál s remélhetőleg ez az összetartás a jövőben csak erősödni fog és megválasztott parlamenti képviselőink, városi és megyei bizottsági tagjaink a választók mind nagyobb tömegének a támogatásával még erőteljesebben tudnak fellépni és harcolni a magyarság érdekeiben. «kum —■ n—n i m~t»., „|pr>nu .»mu,, _ţ-t>i Merényletet akartak elkövetni az osztrák belügyminiszter ellen Bosszú a sikertelen Pfriemer-puccs miatt A letartóztatottak tréfával védekeznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom