Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-07 / 281. szám
XIY. ÉVF. 281. SZÁM. ZQsxxrnt&sjâa ra ■ RR H7flV SÓSBORSZÉSZ I A -M - magas fokú, hatása bámulatos Lecsappant jövedelmekből is ki lehet szakítani még valamit az éhező magyar diákok számára Lesz-e leszerelési konferencia? * (l.) Az európai sajtó egyöntetű megállapítása szerint a leszerelési konferenciát, amelyet februárra hívtak össze, az elnapolásnak komoly veszedelme fenyegeti. A (Jeniben összeült államok ünnepélyesen megfogadták, bogy semmi körülmények között sem tágítanak ennek az annyira rendkívül fontos nemzetközi kérdésnek a megvitatásától. íme, a Párizsban összeült leszerelési előkészítő konferencia botrányba fulladt és most már inába szállott a bátorsága egyes államoknak is, hogy napirendre tűzzék *i az általános szárazföldi leszerelést. Pedig ez a leszerelési kpnferencia nem is tett volna olyan radikális elhatározásaiban, mint ahogyan azt a belligerens elemek elképzelik. Genfben, szemben a német javaslattal azt az indítványt fogadták el, hogy csak olyan mértékben szerelnek le, amilyen mértékben az egyes államok biztonsága és sajátságos helyzete megengedi. Voltaképpen nem is a haderő csökkentéséről, csapás a jelenlegi státus fenntartásáról van szó. Már pedig ez a státus oly elborzasztóan nagy, hogy annak változatlan egyponton tartása vajmi keveset fog lenditeni az általános békén és a gazdasági helyzet kialakulásán. Hoover elnöknek 1931 május 5-én elhangzott adatai szerint minden évben a világ körülbelül ötmillió dollárt költ fegyverkezésre, ez a békebeli statisztikát körülbelül hetven százalékkal emeli. Öt és félmillió sorkatona és a tartalékok száma a húszmilliót meghaladja. Franciaország pedig 1931-bén 19.7 miUiárdot költött hadügyi célokra szemben az 1913. évi 9 milliárd költséggel. A leszereléssel kapcsolatosan a francia kormány leszerelési memorandumot tett közzé, amelyet gróf Bernstorff, a német leszerelési Í lizottság vezető tagja vesz bonckés alá. A rancia memorandum a népszövetségi egyezmény nyolcadik szakaszának interpretálásából indult ki és azt állítja, hogy minden államnak rendelkeznie kell olyan haderővel, amely sikeresen tudjon védekezni támadással szemben mindaddig, amig más népszövetségi hatalmak segítségére nem mennek. A francia memorandum a biztonság kérdését hangoztatja és azt mondja, hogy Franciaország egy évszázad alatt háromszor volt kitéve ellenség támadásainak és határai nagyon is nyíltak ellenséges támadással szemben. Bernstor ff a Völkerbund cimü folyóiratban kimutatja, hogy Franciaországnak mai hadi- felkészültsége ötvenszer akkora, miint Németországé. Franciaországnak 2774 kilométer szárazföldi és 2830 kilométer tengeri határából csak 864 km. esik a német-francia arcvonalra. Németország éppen annyira nyitott haditámadásokkal szemben, mint ahogyan Franciaország. Németországot is gyakran öntötték el idegen hadseregek. XIV. és XV. Lajos és Napoleon csapatai. Németország századokon keresztül a francia csapatok kedvenc harcterülete volt. Franciaország azt mondja, hogy a katonai szolgálati idő leszállításával máris nagyon sokat tett a leszerelés érdekében. A helyzet az, hogy mig Franciaországnak a három esztendős szolgálati időben hatvanezer altisztje volt, az egyéves szolgálati idő bevezetésével az altisztek száma 106.000 lett és a tisztek száma ma nyolcszor nagyobb a német hadsereg tiszti létszámánál. A francia memorandum részletesen beszél a koloniális hadseregről, amelyet 307.000 emberben állapit meg. Bemstorff emlékezteti a francia kormányt, hogy a német koloniális hadsereg háború előtt 6585 emberre rúgott. Németország 2.2 millió négyszögkilométer gyarmattal rendelkezett, a francia gyarmatbirodalom nagysága tizenegymillió négyszögkilométer. Franciaország az alig ötször nagyobb gyarmatbirodalom védelmére ötvenszerte nagyobb haderő tartására támaszt igényt, mint amennyi elég volt a militaristának kinevezett német birodalomnak. Németország természetesen a maga részéről visszautasítja azt a javaslatot, amely eltér az egyenlő leszerelések elvétől. A jelek szerint azonban, az a leszerelési konferencia sem fqg összeülni, amely egy módosított princípiumnak felel meg. Á november elsejétől számítandó beszerelési év“ már most vészterhes felhőket gyűjt maga mellé, ugylátszik igazat adva a törököknek és oroszoknak, akik szintén csatlakoztak e mozgalomhoz, szinte sejtve, hogy nem lesz belőle semmi. — Nagyon megcsappant .a jövedelmem, de őszinte emberbaráti szívből ezt a csekély összeget el tudom küldeni — írja egy adakozó a diák- segélyakcióhoz küldött adományához mellékelten. A jövedelmem, a fizetés lecsappant, de az emberbaráti szívből még ki lehet szorítani valamit pénzben is. Ez az a reménység, ami a magyar egyetemi hallgatókban tartja még a lelket, hogy életpályájuk befejezésének küszöbe előtt össze ne roggyanjanak. Az ilyen és ehez hasonló levelek adják a biztató erőt azok számára, akik a diáksegélyezés mai nagy munkáját olyan súlyos nehézség terhe alatt továbbvinni tudják. A kősziklából is megkísérlik felfakasztani a könyörületességet, mert magyar létünk jövőjét ezen a hidon lehet átmenteni a várható jobb időkre. Olyan ember irja ezt, aki becsületesen szerénykedik a megcsappant szóval, mert ismerjük igen-igen nehéz helyzetét. Vannak, akik nem akarják még azt sem mutatni, milyen kevés az, amiből adnak. Ha az általános leszegényedés kitermelné a kőszivüséget, akkor sok magyar él, akik megható könnyezés- sel megnyilatkozó áldozatkészséggel tanúságot (Genf, december 5.) Néhány évtizede annak hogy Zamenhof lengyel bölcsész a nyilvánosság elé lépett az eszperantó nyelvvel és ma már ötmillió ember beszéli ezt az egyszerű műnyelvet a világ különböző részein. Pedig mennyi ellensége volt. A nyelvészek mesterségesnek és természetellenesnek találták, mások pedig feleslegesnek, Azt, mondták, hogy van már egy világnyelv, az angol, minek kell akkor másikat csinálni? Pedig természetes, hogy egy élő nemzeti nyelv sohasem lehet az általános nemzetközi érintkezés eszközévé, mert a nemzeti vetélkedés nem tűrné el. Az eszperantó nyelv legnagyobb ellenségei a diplomaták, akik túl világosnak és szabatosnak találják és épen ezért alkalmatlannak a diplomáciai érintkezésre. Az eszperantó nyelv egyik legnagyobb propagálója ma egy magyar ember: az erdélyi szârmazâşu Cseh Andor, aki méltán dicsekedhetne azzal, hogy Zamenhof után ő tette a legtöbbet a nemzetközi nyelv érdekében. Érdekes pályafutása van Cseh Andornak, az erdélyi eszperantó apostolnak. 36 évvel ezelőtt született Marosludason. Szüleinek egyetlen gyermeke volt és nagy jövőnek nézett elébe. A középiskolai tanulmányok befejezése után először a budapesti műegyetemre iratkozott be, majd ezt nem találván kedvére valónak: a jogra. Később felismerte magában előadóképességét és felcsapott színésznek. Amikor megunta a mások gondolatainak, eszméinek tolmácsolását, újra pályát változtatott és szülei ellenkezése ellenére a papi hivatást választotta. Beiratkozott az egyetem theologiai fakultására és el is végezte azt. Marosvásárhelyre nevezték ki káplánnak és itt került először érintkezésbe az eszperantistákkal és a szociáldemokrata párttal. Mind a kettőnek lelkes hive lett. Amikor az egyház felelősségre vonta, öntudatosan válaszolt: Csak szivem sugallata szerint cselekszem s tudom, hogy Krisztus is mellettem van! A püspök belátta, hogy az ifjú lelkésznek igaza van és három hónapi szabadságot adott neki, hogy felebarátait megtaníthassa az uj nyelvre, a remény nyelvére. Cseh Andor tani tani kezdett és csakhamar mestere lett ennek a nyelvnek. Egészen nj módszert talált fel az eszkiván tenni arról: nem vagyunk romlott faj. Vannak, akik emberbaráti 6zivet hordoznak a keblükben. A Diáksegélyakció javára újabban a következő adományok folytak be: Berényi Miklós, Érmihályfalva 200 lej Dr. Gergely Sámuel, Kővárhosszufalu 1000 lej Csergőffy József, Nyárádszereda 500 lej Dr. Kell Bogdán, Dicsőszentmárton 300 lej T. M., Kolozsvár íoo lej Pr. Kis Mór, Kolozsvár 500 lej '*?’ 'm • > - ■ _______2600 lej Eddig begyült adományok összege: 56.400 lej összesen: 59.000 lej Ha igaz az, hogy nem vagyunk leromlott faj s ha vannak emberbaráti szivek a magyar keblekben, akkor várhatjuk a további adományokat. Mert a lecsappant jövedelmek, megtizedelt fizetések között kell, hogy legyen olyan, amelyikből ki lehet valamit szakítani. Ezt remélik a nagy nélkülözések között küzködő magyar ifjak. Ebben akar hinni a Diáksegélyakció: Kolozsvár (Monostorí-üt 18., I. em.) ‘ " peranto nyelv elsajátítására, amely korszak- alkotó jelentőségű a nyelvészet történetében. Cseh Andor módszere szerint könyv és idegen segitő nyelv nélkül 12 óra alatt bárki megtanulhatja az eszperantót. A tanító csak eszperantóul beszél, a tanítványok pedig nem tanulnak, hanem szórakoznak, nevetnek, mulatnak a tanító mókáin aki a szavakat képekkel és tárgyakkal, a nyelvtant pedig számtani műveletek segítségével magyarázza meg. Valóságos szinielőadás tizenkét estén keresztül és a tanítványok akár tizen, akár százan vannak, az utolsó estén folyékonyan beszélik az uj nyelvet. Cseh Andor és módszerének hire rövid idő alatt elterjedt messze, túl Erdély határain és mindenfelé hívták, hogy adjon leckéket. Jelenleg a svájci városokban ad leckéket hihetetlen sikerrel, de Hágában egy nagy Cseh Andor-intézet működik, ahol 170 tanító képez- teti magát az uj módszerre, hogy azután a világ különböző pontjain tanitsák a nemzetközi nyelvet. Cseh Andor készséggel áll rendelkezésünkre éa érdekes dolgokat mond az eszperantó nyelvről: — Japánban beszélik legtöbben az eszperantó nyelvet, utána Csehszlovákia következik, majd az északeurópai államok. Észtországban mint a kormány hivatalos embere tanítottam, Svédországban az összes orsszággyülési képviselőket én avattam be a nemzetközi nyelvbe. Egy holland város polgármestere, amikor végighallgatta egyik előadásomat, a város egyik legnagyobb épületét ajánlotta fel az eszperan- tisták céljaira. Hágai intézetemben a világ minden nemzete képviselve van. Az én módszeremmel a hindu Spanyolországban, a spanyol pedig Indiában taníthat. Erre is törekszünk. Azt akarjuk, hogy az emberek ne csak a nyelv utján, hanem személyes érintkezés által is közelebb jussanak egymáshoz. Jobb jiwőért, műveltebb emberiségért harcolunk. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk, de én hiszek és remélek . . . Cseh Andor hisz és remél, mert szereti az Embert minden gyarlóságával együtt és Embert akar belőle csinálni. Liebertnann Béla. ■ QÍ __ rrtj iV|T - ... -..f.í}; roi-l&á iíi <ü71 JColozsoárrót elszármazott kiváló eszperantista, CselJkarrierje A világ minden részében propagandát csinál a világnyelvnek Ötmillió eszperantista
