Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-05 / 279. szám
IO XIV. ÉVF. 279. SZÁM, IGS£m%Efe| ■BHKIHBBMHi A zöldA napokban alkalmam volt egy vezetőállása román férfiúval beszélgetni, aki a Keleti Újságban megjelelt német tervről, a „zöld-mentésről" a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. Kijelentette, hogy ő már régi idő óta hive ennek az eszmének és a véleménye, hogy Romániában hasonló szellemű intézkedést kellene foganatosítani. Egyben hivatkozott egy régebbi beszélgetésünkre, mikor arról tárgyaltunk, hogy a kormánynak a mezőgazdasági ipar felkarolásával és helyes szervezésével kellene az elesett agrár lakosság segítségére sietnie. Régebbi beszélgetésünk tárgya és a német terv — úgy gondolom — nagyszerűen és szervesen összeilleszthetek volnának. Különösen azért volna Romániában óriási jelentősége a mezőgazdasági ipar felkarolásának és az ipari munkások mezőgazdasági iparban való elhelyezésének, mert ezáltal a mezőgazdaságnak ma nagyon rosszul értékesíthető termékei sokat nyernének forgalmi értékükben. A németeknek az a terve, hogy a munkanélküliek milliós gárdájából földmives telepeseket kell kreálni, minden tekintetben helyes. Hiszen, ha csak azt vesszük, hogy eddig ipari, munkáslakásokra 20 ezer millió márkát (800 ezer millió lejt) költöttek a németek és ez az óriási befektetés most egészen haszontalanná vált, mert a lakásokban éhező munkanélküliek sóhajtoznak nagy lelki és testi gyötrődés közepette, azt kell mondanunk, hogy ez az óriási összeg kidobott pénz volt. Mit lehetett volna ezzel az összeggel csinálni, ha például falusi, telepes kisgazdaságok létesítésére forditották volna? Ez azonban most már késő bánat. Az egész világon általános tünetté vált és Németországban fokozottabb mértékben jelentkezett a háború után a falu lakosságának a város felé való graintálódása. Aki csak teliette, városba költözött és ott próbált kereső pályán elhelyezkedni. Romániában sem sokkal kedvezőbb a helyzet e tekintetben, mint Németországban. Any- nyiban talán jobb, hogy az impériumváltozással a városok fokozottabb mértékben nyújtottak a falusi románságnak elhelyezkedési lehetőséget. A városokba özönlés tempója azonban olyan méreteket vett fel, hogy a bekövetkezett gazdasági válság miatt Romániában is nagy bajok forrása lett az a nyomorúság, amely a városba özönlött falusi lakosságra szakadt. Talán már Romániában is késő bánat, hogy az állam az agrárreform során szerzett vagyont reálisan értékesíthesse. Tudjuk, hogy az agrárreform földjei Csáki-szalmája voltak és haszon- nélkül feloldódtak a szociális és nemzeti eszmék árjában. Az akcióból csak pusztulás és nyomorúság származott. Vájjon mi van az állami rezervaföldek holdjainak százezreivel? Milyen jó szolgálatot tehetnének most az állami rezervák a romániai zöld-mentés“ megszervezésénél? Lehet, már mindez elkésett, lehet, hogy a gyakorlati kivitel elé olyan nehézségek tornyosulnának, amelyek az egész akció sikerét problematikussá tennék, a baj azonban akkora, hogy minden lehetőt meg kellene próbálni a városi munka- nélküliek elhelyezésére. Meg kell menteni őket testi és lelki szenvedéseik súlya alól! Helyes volna például kimondani azt, hogy az, aki az agrárreform végrehajtása során földet kapott, de nem lakik falun és nem foglalkozik földműveléssel, elveszíti földjét. Az ilyen földeket át lehetne adni olyan városi munka- nélkülieknek, akik megelégelték a város áldásait és kötelezik magukat, hogy visszatérnek a földmiveléshez. Ez praktikus és észszerű módja lenne a Romániában megvalósítandó „zöld- mentés"-nek. De össze kell ezt kapcsolni a mezőgazdasági ipar átszervezésével. Sajnos, Románia mezőgazdasági ipara még nagyon kezdetleges állapotban van és ez az ipar is kinőtt az agrár érdekszférából. Most tudtuk meg például, hogy a cukorgyárak egymilliárd lej hitelt akarnak nyújtani az államnak. Szomorú ez azért, mert közben a cukorrépa árának lenyomásával a gazdák jogos érdekeit sértenék meg. Hasonló jelenségekkel minden vonalon találkozunk. Állami kötelesség volna, hogy az állam re'mentés vizió alá vegye az ipari törvényeket az agrár érdekek figyelembevételével. Nem volna ez alól kivétel a szesztörvény sem. A mezőgazdasági szeszgyárak reorganizációja első lépésként szerepelhetne az agráripar reneszánszában. A falusi földmivesek termelőszövetkezetei elláthatnák nyersanyaggal a mezőgazdasági ipar gyárait. Szóval a „zöld-mentést“ Romániában• meg kell csinálni, egybe kell kapcsolni a mezőgazda- sági termelés racionalizálásával. Erős mező- gazdasági ipart kell teremteni és a gazdává lett ipari munkás termelő erejét és ipari ügyességét fel kell használni a mezőgazdasági iparban. Románia helyzete sokkal könnyebb, mint Németországé. Németországban alig van falusi telepítés céljaira szabad terület, Romániában azonban vannak olyan kisajátított földterületek, amelyek ma valósággal parlagon hevernek s tulajdonosaik nem érdemesek arra, hogy tovább is megtartsák. Az agrártörvény is lehetőséget ad az ilyen földek értékesítésére. Kényes operáció, de olyan időket élünk, hogy a beteget csak operációval menthetjük meg! Dr. Szász Ferenc. A Banca Naţionala november 21-ki kimutatása nem tüntet fel lényegesebb változást A Nemzeti Bank november 21-iki kimutatása a következő adatokat tartalmazza: Arany- készlet 10 milliárd 865 millió (előbbi kimutatásban 10 milliárd 859 millió), külföldi váltók 1 milliárd 376 millió (1 milliárd 886 millió), váltóállomány 13 milliárd 168 millió (13.324 millió), bankjegyállomány 23 milliárd 776 millió 784.440 (23 milliárd 640,053.560), az állam adóssága változatlanul 3 milliárd 484 millió. A bankjegyállomány aranyfedezete változatlanul 30.16%, az arany- és deviza fedezet 36.45%. Kevés őszi búzát vetettek. A világpiacon uralkodó hangulatból arra lehet következtetni, hogy a' világ búzakészletei megapadtak. A száraz, őszi időjárás miatt Északamerika jövő évi termése gyengének Ígérkezik. A Föld déli féltekéjéről is olyan hírek érkeznek, hogy a terméskilátások megromlottak. Ezért attól lehet tartani, hogy az őszi buza jövő évi termése nem fogja fedezni a világ szükségletét. Amerikai tőzsdéken ezért erős hausse mozgalomra valló hangulat uralkodik. Stern Gyula és neje alapítványa. Stern Gyula, a Nasitzi Tanningyár és Gőzfürész Rt. ügyvezető igazgatója és a Lomási Erdőipar Rt. vezérigazgatója és neje, negyven éves házassági évfordulójuk alkalmával 100.000 lejes alapítványt tettek az Erdélyrészi Fatisztviselők Egyesülete javára. A nemeslelkü alapítók rendelkezése szerint az összeg jövedelmét minden évben, a házassági évforduló napján, fogja az egyesület az állásnélküli fatisztviselők felsegélyezésére fordítani. Stern Gyula vezérigazgatónak, aki egyébként egyik diszelnöke a Fatisztviselők Egyesületének, eddig is felbecsülhetetlen érdemei vannak az egyesület felkarolása és a fatisztviselői kar támogatása terén, mely érdemeit most ezzel a nagyszabású alapítványával koronázta be. Á mezőgadasági tartozások konverziójáról és a mezőgazdasági kényszeregyezségrő) szóló törvényjavaslat teljes és precíz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 100 lej. * A leépítés, racionalizálás és üzemi böltség- apasztás é napjaiban üzleti levelezését és mindennemű irodai munkálatait bármely nyelven szakszerűen és a legkényesebb igényeknek megfelelően, teljes diszkréció biztosítása mellett azonnal és jutányosán (vidékre is) elintézi Dr. Mandel Fordító Iroda, Cluj, Str. Memorandului 24. sz. APRÓHIRDETÉSEK Szavanként ........................................ 3 Vas agbetüvel ................................ 6 L* Legkisebb apró (10 szó) . . . . . . 3 > kai Allástkeresőknek 1 szó ................... 2 kai Vas agbetüvel .................. 4 va* ADÁS^V&TEL O lcsón eladó egy ebédlő, ugyanott egy 8 lámpás amerikai rádió is. Cal. Dorobanţilor 48, 3—4 óráig. A rta“*Aukció! 5 én, szombaton d. u. 4 órától. Str. Avram láncú No. 3. |í tadó 30 év óta fenn- ** álló kitűnő ítiszerüz- let Arar'on belvárosban. Érdeklődést kérek „Szép megélhetés“ jeligére Rudolf Mosse, Arad. H asznált, jó állapotban levő pulituros ágy olcsón eladó. Megtekinthető d. u. V« 4-től. Str. Bravilor 11. Rákóczy úti uj telep. R égiségeket a lognagyoi b választékban W<illerstein régi«ég- iizletben vehet. Ezüstök, porcellánok, órák, szőnyegek 1 legnagyobb választék ban. - Pos lakért ucca 7/a. B arna csikóbunda használt, de jó állapotban eladó. Megtekinthető Déri szücsnéL Főtér mellett, a város közismerten lepérlókaser b kereskedelmi főpontján és örök értékkel bíró helyen fekv ;, több üzlethelyiséggel, orvosi rendelőkkel és más speciális helyiségekkel bivó. k'tűnö kar ban levő emeletes bérház családi okok miatt sürgősen eladó. — l’vi bérjövedelme: 438.000 - lel. Vételhez 2,504.000 — lel elégséges. Sándor bizományos, Cal. Victoriei t3. E ladó 2 és */« hold szénafü. Értekezni a kiadóban. ÁELÁOTKERES P erlet I román, franciául jól beszélő, jó családból való, IV. éves tanárjelölt gimnázista, vagy elemista tanítását, korrepetálását vállalja. Címeket a kiadóba kérek. papié ngómból hor- ■ golok anyaggal, drb- ja 2 lei, hozott anyagból 1 lei. Rendelésekért házhoz megyek. Címeket a kiadóba kérek. RI390 két szoba, konyha és mellék- helyiségek belvárosban, dm a kiadóhivatalban F K laeó azonnal egy szoba és konyha villaépületben. — Fürdő í ucca 31. SxöUboitványokW Amerikai sima és gyökeres ves'-Vk legjobban és garantált fajtisztán kaphatók Caspar! Fr.-rél, N edgy esen. Judeţul Târnava-Mare. Árjegyzék kívánatra. - „NEUBURGER“ különlegesség. MOST JELIÉT MEG A LliGAKTUÁLISABB KÖHTV! GÁTHY ISTVÁN: A munka társadalma Eszmék és gondolatok tárháza ez a könyv, melyek alkalmasok arra, hogy a jövő gyakorlati politikája azokból a megfelelőket kiválasztva, az emberi haladás szolgálaté a állítsa. A jövő társadalmi rendjének grandiózus képe ez a könyv, melyet a laikus és közgazdász, politikus egyformán élvezettel olvas Ara 240 lei. A pénz előzetes beküldésére portómentesen küldi a Minerva könyvkereskedés Kolozsvár, Str. Regina Maria 1. Nyomatott a lapkiadótulajdonos LAP KI A DO R.-T. nyomdájában Clui-Kolossvár, 8tr. Baron L. Pop (Brossai u.) 5. Telefon 608.
