Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-05 / 279. szám

8 KEL&rzZÍF&fá XIV. ÉVF. 279. SZÁM. ÍROimiOMÉsMÜYÉSlM'l Varsányi Jrén az uióbállamokdan játszik, mert 'Bubapesten nincs szerzőbése 71 szinfjáz győzelmét jósoíja a (jangos-fiímmet folyó Qarcőan (Kassa, december 3.) Kassán vendégszerepei most Varsányi Irén, a legnagyobb élő magyar ;zinésznők egyike, aki — ez is jellemzi a ma­gyar színházi viszonyokat — nem kapott szer­ződést az idén Budapesten. Most az utódálla- nokban turnézik, ezidőszerint Kassán vendég­szerepei. Szállodai szobájában kereste fel egy újságíró. Varsányi Irén az ablaknál van és kitekint a hófelhőkbe burkolt, kopott, kihalt accára. fţWMI — Lássa — mondja halkan, — ez a külső pusztulás, sivár ősz, pompás kulisszái lennének a mai színjátszásnak. Ezalatt természetesen a színjátszás gazdasági részét értem. Itt van az Irtózatos gazdasági krízis, mely teljesen elvon­ja a színházlátogató közönséget. Rettenetesek i megélhetési viszonyok és nem telik színház­jegyre sem. A színigazgatók leépitettek és en­nek a műveletnek természetesen százak estek áldozatul. Egzisztenciáik roppantak össze, emberek, akik egész jövőjüket, boldogulásukat a színpadra építették, kartársakon, természetesen ez annyit jelent, mint a fuldokló elé kerülő szalmaszál. — Nincs semmi kiút ebből a krízisből? — Javulásra van kilátás. Lassan meg fog indulni újra a normális vérkeringés. Feloldó­dik majd a feszültség és az emberek megint fog­A métely Román szerző bemutatója a kolozsvári Magyar Színházban nak áldozni a művészetért, ami végeredményben nekik is nélkülözhetetlen. Hangja kissé fáradtan cseng, beleélte ma­gát túlságosan abba, amit mondott. Hangjában, ebben a varázsos csengésű hangban bennesir a magyar színészet minden nyomora, szenvedése. — Magamról beszéljek? Nem mondanék semmi újat. Sablonos szinészkarriér. Mindenütt, amerre magyar darab eljut, ahol magyar szó elhangzik, ismernek rólunk, gyakran szereplő színészekről minden kis részletet — mondja mo­solyogva. — Minden kis ráncot a’z arcon, min­den hajszálat. Egyébként nem is szivesen be­szélek magamról. — Miben látja a szinházi közönség elliide- gülésének okát a gazdasági krízisen kivül? Ta­lán a mozi? — Nem, a mozi nem lehet ellenlábasa a prózai színpadnak. A prózai színjátszás a hang nüanszokig való kihasználására van alapítva. Ezt a hangosfilm egyelőre nem tudja pyujtani. A felvevőgépen keresztül a hang idegenül hang­zik, csengése sohasem lehet szívhez szóló, sem hü érzékeltetése az egyébként kitűnő filmszínész játékának. Nem lehetetlen, hogy ezeket az aka­dályokat elhárítják, hiszen még nemrég a han­gosfilm is csak utópia volt. Véleményem sze­rint azonban színpad mindig lesz és- azt telje­sen külön kell választani a hangosfilmtől. ventni. Kijelentették, hogy az anyakönyvi kL vonatba a fiú vallásaként csak azt írhatják be, ami az anyakönyvben szerepel. Ide pedig an­nakidején azt Írták, hogy a zeneszerző fia — mi tagadás — zsidó. A jelén pillanatban még nyilt kérdés, hogy a „torockói menyasszony“ mintájára az Indig- vigjáték aradi változatának hőse is csak két hétig, marad zsidó? Könnyen lehetséges azon­ban, hogy az élet gyengébb szerzőnek bizonyul a kolozsvári Írónál és nem találva meg a nagy­sikerű vígjáték jól bevált happy end-jét „élet­fogytig tartó zsidóságra“ Ítéli az aradi zene­szerző fiát. —o— (*) Pénzosztás a kolozsvári Operában. Teg­nap jó napjuk volt a kolozsvári állami színhá­zak szinészeinek. Végre sikerült Bukarestben ki­harcolni azt az összeget, amiből a színészek hát- rálékait kifizették. Ezt.a pénzügyi műveletet oly módon vitték keresztül, hogy a zenészek és az Opera közötti perben az állam átvette a kon­cesszió volt tulajdonosaitól az alperesi szerepet s bár a lefoglalt és letétbe helyezett járandó­ságok nem is szabadultak fel, de a tavalyi szub­venció esedékes részleteit az állam előlegezte. Ez a mai viszonyok között szokatlan gesztus- természetesen határtalan örömet keltett a két szinház tagjai között, akik közül egyesek jelen­tékeny összegekhez, 15—20—30 ezer lejekhez is hozzájutottak. A pénzt óriási zsákokban szállí­tották a színházhoz, amit az a körülmény ma­gyaráz meg, hogy háromszázezer lej aprópénz­ben volt, de a „nehézsúlyú“ fizetés még mindig jobban esett, mintha semmit sem kaptak volna a tagok. (*) Sebestyén bácsi művészi „Marionette" babaszinházának előadása december 5-én és 6-ánr szombaton és vasárnap d. u. fél 4 órakor lesz a róm. kath. főgimnázium termében. Színre kerül a remek szép mese-operett, a János vitéz. Be­lépőjegy 20 lej, gyermekeknek 10 lej. (*) A Trubadur Paolo Quadrelli-vel. A neves olasz tenorista harmadik fellépésével újból be­bizonyította, hogy a pénzügyi vérkeringést le- állitó gazdasági válság ellenére is találni mű­vészetpártoló publikumot. Verdi hatalmas zenei alkotásának méltó interpretálója volt Paolo Quadrelli. Erős drámai tenorja kivált a sztrettá- ban érte el legmagasabb művészi színvonalat. Játékrutinja csak növelte művészi sikerét, A kö­zönség hálás volt Quadrelli alakításáért s me­leg tapssal üdvözölte. Piteiu Georgeseuné, aki Pop Lya influenzája miatt beugrásszerüen vál­lalta Anzucena nehéz szerepét, szintén komoly sikert aratott. Soculschi egyike volt az előadás­erősségeinek. Bobescu mester pedig a zenekar preciz vezénylésével érdemelte ki a hallgatóság elismerését. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek: Thüringia rózsája. Szombat délután 3 órakor: Mikulás bácsi kalandjai. Szombat este 8% órakor: Pusztai szél. Premiére-bér­let 14. sz. Vasárnap délután 5 órakor: Pusztai szél. Vasárnap este 8% órakor: Feketeszáru cseresznye. Hétfőn este 8’4 órakor: Pusztai szél. Napibérlet „A“ 14, Kedden este 8% órakor: Pusztai szél Napibérlet „B“ 14, CORSO-MOZGÓSZINHÁZ MŰSORA: Péntek 3, 5, 7, 9 órakor premier: Monte-Carlo bom­bázása. A szezon egyik legkimagaslóbb filmalko­tása. Páratlan felvételek a világ legszebb városán ról, Monte-Carlóról. Pompás rendezés. Főszereplők: Ana Sten, Hans Albers. Műsor előtt: Miki Maus, Szombat 3, 5, 7, 9 órakor: Monte-Carlo bombázása. Vasárnap délelőtt 11 órakor: A cigánybáró. Olcsó hely-- árakkal. Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor: Monte-Carlo bombázása. Minden előadáson leszállított helyárak! Telt ház, feszülten figyelő közönség előtt ke­rült szinre tegnap este a Magyar Színházban Jon S. Marin Sadoveanu drámája. Egy generá­ció története vonul fel előttünk, a rossz házas- életben megőrlődött lelkű asszony gyűlöletes és féltékeny irigysége fia családi boldogságával izemben. A halott apa és férj kisértő szelleme ott borong a ház fölött s végül el is választja 3gymástóf a fiatal párt. Azután az anya meg­hal, uj tragédiák változatain keresztül az egye­dül maradt fiú összebékiil a feleségével s a nyugfalan házra is rászáll a késői boldogság >szi derűje. Sadoveanu, a szerző, aki rövid ideig a kolozsvári román opera delegált igazgatója mit és a szinészeti vezérigazgatóság főtisztvise- lője ma is, látszik, hogy szorosabb kontaktus­ban él a szinház világával és jó szemmel vitte ezt a darabját is színpadra. Annak ellenére is rokonszenvet tudott kelteni hősei, iránt, hogy végig komor, sötét aláfestésü tónusokkal dolgo­zik. A dráma magyar nyelvű előadása nem volt haszontalan munka és a román irodalom egyik komoly értékével ismertette meg közönségün­ket. A színészek ambícióval dolgoztak valameny- nyien, elsősorban Poór Lili, aki egyik legszebb sikerét hozta ki a sorstragédia legpesszimiszti- msabb alakjából, az anyából. Biztos szinészi --sztön jellemezte Kaszab Anna alakítását és fel­adatuk magaslatán állottak Tóth Elek, Fekete Mihály és Forgács Sándor is. A közönség hálá­san tapsolt az írónak.és a színészeknek. „Torockói vőlegény“ Aradon (Arad, december Ş,) „A torockói menyasz- szony“, Ináig Ottó darabjának érdekes válto­zata történt még Aradon. A különbség mind­össze annyi, hogy itt nem nő, hanem férfi volt az, akinek „vallási viszonyai“ körül felnőtt ko­rában támadtak bonyodalmak. „A torockói vőlegény“ apja nem Blum Sa­lamon. hanem — hogy diszkrétek legyünk — egy ismert aradi zeneszerző, volt szinházi kar­mester. A fiúnak most kellett volna katonai ügyének rendezése érdekében jelentkeznie az aradi rendőrségen. Ebből a célból beszerezte összes iratait. Római katholikus keresztlevele, állampolgársági bizonyitványa már megvolt s csak az anyakönyvi kivonat hiányzott. Fel­ment tehát az aradi anyakönyvi hivatalba, ahol legnagyobb meglepetésére azt találta beírva, hogy „evreu.“ Miután a mi „torockói vőlegényünk“ fel­ocsúdott első meglepetéséből, jobban utánané­zett a dolognak. A jobb megértés végett tud­nunk kell, hogy a fiú édesapja tényleg zsidó, mig édesanyja római katholikus vallásu. Annak idején — jóval a polgári esküvő után -— a zene­szerző az aradi római katholikus templomban egyházilag megesküdött feleségével s ekkor reverzálist adott, hogy mindkét nembeli gyer­mekei katholikus vallásuak lesznek. A fiú meg is kapta, magától Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi római katholikus püspöktől a „ren­dezett“ keresztlevelét, amelyről azonban a pol­gári hatóságok most iiem akarnak tudomást MINDAZOKNAK, kik magukat gyen» géknek és kimerülteknek érzik, a fi ujj életerőt ad. Vérképző, izomerősiéő, idegerősilő, étvágygerjesztő és élénkitő szer. — Kapható a gyógyszertárakban, vagy a készítőnél: FABRITIUS GUIDO „M E D V E“ gyógyszertára, Nagyszeben—Sibiu PERFECT román-né- met-magy&r gépírással él nyelvtudással, asoa- nall elhelyezkedést keres, fiatal, jó megjelenést! urlnö. Irodavesetést, Vagy titkárnői állás be­töltését Is vállalja. Miu­tán tanítónői diplomája és senei képzettség, is Van, esetleg vidéki „elő­kelő“ család gyermeké korreptálását Is vállalná, Címeket a kiadóba két K ét leres nagy főző­kemencét keresek megvételre. Címeket ár- megjelöléssel a kiadóba kérek. AZ UJ ASTRA-PREMIERMOZGÓ MŰSORA í Péntek: A legizgalmasabb filmek egyike: A négy szökevény , Warner Baxster, Myrna Loy. Biztos siker! Hely-- árak: 15, 25, 35 lej. Vasárnap délelőtt 11 kor nagy matiné 10 lejes hely­árakkal. Olcsóbban és jobban világit, mint a villany, a tökéletes Dlfmar-ldmpa »NOVAL.UX« óránként 50 bániért 300 gyertyafény. Ismertetést nyújts „Nova", Timi­şoara, IIL Jósika u. 3. Telefon: 543. Izzótestek, stb. az összes petroleum­lámpákhoz. — Viszonteladók kerestetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom