Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-05 / 279. szám
XIV. ÉVF. 279. SZÁM.. DVÂKODJÂTOK ES VÉDEKEZZETEK BEUÉLEG.E2VE A VAUDfr DASTIUÄK' r ER^TÖTlENiTÖ EMAnXhÖiT MELYEK, BELE LÉGZÉS ÁLTAL közvetlen hatossal vannak a legzo szervekre A ToHOKfÁjOALMÁK.ÂSÎMA,MEGHŰLÉSEK E5 NÁTHÁK MINDÉG HATÍ sóján ELKERÜLHETŐK ezen kitűnő ANTISEPTIKU5 szekáltál % M'NOÉG LEGYEN KÉZNÉL EGY DCSOZ VALIJA PAST ILLA A DOBOZ fâC-SIMILZf ' KAPHATÓ MINDEN GYOGViZEO IA68AN yKUá A Csíkszeredái főügyész adott ki utasítást a Szakáli-ügy hamis orvosi bizonyítványának kiáilitására Gyarmati sorban... Bukarestben a tisztviselőket és a nyugdíjasokat-pontosan fizetik. Minden hónapban megkapják az. illetményeiket. Csak a perifériákon, sajnos, ide kell soroznunk Kolozsvárt is, nem kapnak a tisztviselők pontosan fizetést és a nyugdíjasok nyugdijat. Hogyan lehetséges ez? Nehéz erre a kérdésre kielégítő választ adui. Mi csak azt tudjuk, hogy tisztviselő és tisztviselő között nem volna szabad különbséget tenni. A nélkülözés, a nyomorúság, nincstelenség és gazdasági válság mindenütt egyforma. A tisztviselők kvalifikációja és munkateljesítménye is mindenütt azonos. Területek szerint nincs első és másodosztályú tisztviselő és nyugdíjas, aminthogy nem volna szabad első, másod, sőt harmadrendű állampolgárokról beszélni. Bukarest valóban az ország fővárosa. Azt sem lehet azonban letagadni, hogy Kolozsvár még ma is Erdély fővárosa, Temesvár a Bánság centruma, sőt még kulturális vonatkozásokban is az erdélyi és bánsági nagyvárosok felvehetik j a versenyt az ország fővárosával. És mégis Bukarestben megkapják az illetményeiket minden hónapban a tisztviseők és nyugdíjasok, nálunk pedig három-négy hónapos fizetési hátralékok mutatkoznak. Kétségtelen, hogy ez az eljárás az államhatalom részéről nagyon helytelen taktikára vall. Egy idő óta maguk a tisztviselők és a nyugdíjasok is tudomást szereztek arról, hogy a kincstár nem egyenlő kézzel méri az obulusokat. Érthető, ha ez a jogtalan és teljesen indokolatlan megkülönböztetés nagy felháborodást vált ki. Milyen legyen a munkakedve és a megbizha- tósága annak az állami alkalmazottnak, aki hónapokra visszamenőeg nem kapja meg pontosan a fizetését és ugyanakkor tudomással bir arról, hogy Bukarestben kollégái jobb elbánásban részesülnek* Az állam magatartása azonban nemcsak a tisztviselőket és a nyugdíjasokat érdekli, hanem a kereskedőket, iparosokat, mezőgazdákat, gyárosokat és minden gazdasági réteget. Ha a tisztviselő és nyugdíjas nem kapja meg az illetményét, akkor nem vásárolhat ruhát, cipőt, élelmiszert, fát és általában közszükségleti cikkeket. Tehát közvetve az államkassza késedelmes fizetése nyomasztólag hat a szóbanforgó városok pénzügyi és kereskedelmi életére. Hogy ma Kolozsváron olyan eminens a pénzhiány, olyan irtózatos a nyomor és olyan elviselhetetlen kezd lenni a munkanélküliség, abban jó része van ennek a balkezes pénzügyi politikának, amely szerint az állam valósággal gyarmati sorba taszított, az adócsavart megszorítja, a közterheket folyton súlyosbítja, naponként a Banca Naţionala utján sok-sok milliót küld Bukarestbe, viszont Bukarest bezárja előttünk az állam kasszáit és valóságos kiéheztető pénzügyi politikával fojtogat bennünket. Ha Kolozsváron a havi fizetéseket és nyugdijakat hatvanmillió lejben számítjuk, akkor csak a három hónapi hátralék ISO miHióra rúg 180 millió hatalmas összeg. Ennyi hiányzik Ko lozsvár város pénzügyi vérkeringéséből, ami nek a hiányát nemcsak a tisztviselők és a nyugdíjasok, hanem Kolozsvár városnak minden polgára egyformán érzi meg. Legutóbb kormánynyilatkozat hangzott el, melynek érteimében a fizetési és nyugdíj hátralékokat december hónap elején ki fogják fizetni. A nyilatkozat ugyan elhangzott, de szomorú tapasztalataink vannak arról, hogy Bukarestben a nyilatkozatok csak úgy szállingóznak, mint a decemberi hópelyhek. íme elmúlt december elseje és mindössze tízmillió lejt utaltak ki Bukarestből. Tízmillió lej csak csöpp a tengerben. Bukarestből azonban pénz helyett csak adó- inspektorokat, végrehajtókat küldenek és cinikusan nézik, hogy Erdély hajdan virágzó városai koldusmankón járjanak és az ott élő polgárok pedig a hét sovány esztendő minden baján, nyomorán és kétségbeesésén keresztül érezzék a tragikus gyarmati sorsot. Rossz pénzügyi politika ez, amely előbb-utóbb megbosszulja riia- gát. (Csíkszereda, december 3.) A Szakáli-ügy, — amint jelentettük, — olyan fordulóponthoz érkezett, amely végre-valaliára’teljes fényt fog deriteni a már ötödik hete lmzódó szenzációs bűnügyre. A Szakáll kinVállatására vonatkozólag már olyan adatok vannak a csikszenttamási közbirtokossági ügyész kezében, amelyek minden kétséget kizáróan megállapítani látszanak hogy Szakáli semmiképpen sem halt meg természetes halállal. Világosság fog derülni a hamis orvosi bizonyítványra is, amelyet Banciu főügyész azzal próbál magyarázni, hogy azt az ő egyenes utasítására adta ki az orvos, még pedig azért, hogy Szakálit az egyházi szertartás szerint temessék el, mit nem tett volna meg a pap, ha az orvosi bizonyítványban a halál okául az öngyilkosság van feltüntetve. Igazán megható aZ a sürgősség és gyorsaság, amivel a főügyész gondoskodott Szakáli végső tisztességének késedelemnélküli megadásáról, még valótlan adatnak a feltüntetésével is! Világosság fog derülni arra is, kik azok, akiknek érdekükben állott Szakáli exhumálását elgáncsolni és milyen okok késztetik a csendőrőrmestert és nyomozó hatóságokat arra, hogy az exhumálás minél későbben, csak akkor eszközöltessék, amikor már az enyészet kikezdte a hullát és nem lehet pontosan és tisztán megállapítani, hogy Szakálinak miért kellett 52 éves kora ellenére elpusztulnia? Mert, bár lázas intézkedések vannak a vizs gálóbiró és ügyészség részéről abban az irányban, hogy a sajtó ne foglalkozzék többet a Sza- káli-iiggyel, hanem térjen napirendre fölötte és bizonyos sajtórendszabályokat is emlegetnek, ha még többet is írnak róla, az exhumálás elrendeléséről semmi szó nincs, j jóllehet szóval, írásban, a sajtó utján számtalanszor kértük és kérjük, hogy az exhumálást I rendeljék el, annál is inkább, mert a szent tamási birtokosság a szükséges költségekét is felajánlotta. Ma újból kérte a birtokosság igazgatósága a marosvásárhelyi táblát, hogy az exhumálást azonnal rendelje el s egyben az esetnek részletes leírását tudomására hozta az igazság- ügyminiszternek is. Egyébként mára volt kitűzve a kasszarablás gyanúsítottjainak, Albert Lajos, Guzdrán BéLa és társainak főtárgyalása, amelyet azonban a törvényszék arra való tekintettel, hogy az ügy még nyomozás alatt van, bizonytalan időre elhalasztott. Szintén ma hallgatta ki Creangă vizsgáló- birö Netoţean gyergyószentmiklósi rendőrfőnököt, aki az egész Szakáli-ügyben privát nyomozást végzett, amelynek adatai csöppet sem voltak hizelgőek a nyomozó hatóságokra és Sán- dory Mihály dí. ügyvédet, a Gyergyó cimü hetilap felelős szerkesztőjét, akinek bátor hangú közleményei sokban hozzájárultak ahhoz, hogy az ügyre világosság derült, ugyancsak a Szakáli-ügyben, akiket az ügyészség izgatással vádol. Nevezettek a vizsgálóbírótól rövid terminust kértek, mely idő alatt bizonyitékaik előterjesztését feltétlen eszközölni fogják. A vizs gálóbiró a kért időhaladékot megadta. Miután pedig a sok sürgős intézkedés mel lett, úgy látszik, u , j az exhumálás elrendelésére mégsem jut idő, . Csikszenttamás közbirtokossága, hogy jogos kelésének elég tétessék, olyan megoldási módhoz folyamodott, amely, nem nagyítunk, ka azt mondjuk, hogy a világszenzáció erejével fog hatni és amelyre már most felhívjuk olvasóink figyelmét. I Átmeneti kabát . . Lei 170# és felf ebb ! Raglan I-aFlausch Lel 3000 és feljebb j lj M Neumann Ruhaáruház Cluj-Kolozsvar, Piaia Unirii No. Mj
