Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-25 / 296. szám
XIV. ÉVF. 297. SZÁM. 19 SSKI I F*&& 'wiiwwbwéim,^ Ünnepre és hétköznapra a legszebb ajándék: egy Zsidó Kórház sorsjegy mert egy ICO leies Zsidó Kórház sorsjegy egész életét ünneppé változtathatja. A milliós főnyeremény és számos nagy nyeremény húzása január 13« Postai megrendelésnél 100 lei beküldése ellenében hüld pórtómentesen egy sorsjegyet a Zsidó K^rházegyesületek Sors■ jáiékintézősége Cluj-Kolozsuár, Piaţa Unirii 20. A POLITIKA KARÁCSONYA ii ¥n iii 111 ni i—■ mu 11——r— iMMiwPBMM^iMMfrrnwTnmíiTiriiwwMnMMrTr*^ Vaida Sándor a román-magyar perszonálunióról, a Státus elleni komolytalan támadásokról, a béke- revízióról és a Habsburg restaurációról Haţieganu Emil szerint az erdélyi földművesek nem kommunisták Haţieganu Gyula: „Politikai kikiáltónak nem vagyok kapható“ (Kolozsvár, december 24.) Az utóbbi idők politikai eseményei: Bethlen István gróf látogatása, az azt követő sajtótámadások, Haţieganu Gyula dr . rövid minisztersége és titokzatos lemondása, a római katho- likus Státus ellen vezetett alattomos kormánytámadás stb. hatalmas kérdőjel elé állították az erdélyi közvéleményt Mindenki kíváncsian kérdi és kutatja az események rugóit. Az újságíró pedig útnak indult. Bekopogtat a politikusok ajtaján, hadd ismerje meg a közönség, hogy mit mondanak ők. Volt kormányelnökhöz és volt miniszterekhez látogattunk el, mert az ideiglenesen nyugalmazott politikusok rendszerint „jobb" kritikusoknak bizonyultak, mint az aktivak. látogatóra. Amikor Vaida belép, már el is hangzik az első kérdés: — Bethlen István gróf temesvári audienciája után a Patria támadóhangu cikket irt Magyarország ellen. Az említett közlemény olyan beállításban szerepeltette az elnök ur pártját, mintha nem tartaná kívánatosnak a két szomszédállam közeledését. — A párt nem foglalt állást a kérdésben, legfeljebb a lap szócsatájáról lehet szó. No de figyeljen ide. Pár perces gondolkozás után: Üzenet a magyar kormánynak. — A Károlyi-kormány, akárcsak elődje, Jánus- arcu politikát folytat(?). Az egyik a külföldnek szól, ez pedig a szomszédállamokkal való békés együttműködés lehetőségeit hangoztatja. A másik álláspont tenorja az adófizetőknek beszél, várjátok a csodát, mert jön a határrevizió és máról-holnapra megszűnik minden magyar betegség. Simit egyet őszülő fürtjein. Megigazítja bizonytalanul álló cvikkerjét. Mély basszusa már magasabb regisztereket üt meg. — Pedig Károlyi és Bethlen nagyon jól tudják. Revízióról, egyszóval Erdély' visszacsatolásáról csakis világkataklizma esetén lehetne beszélni. Tegyük fel: Erdély újból Magyarországhoz tartozik, és mi történne? A románság kezdené élőiről.« Az Íróasztalhoz siet. Hatalmas iratcsomót hoz magával. — Ez az 1918. október 18-án elmondott utolsó magyarnyelvű parlamenti beszédem. Olvas. — A párt deklarációja polemizál a hivatalos felfogással, nem ismeri el a parlament illetékességét, a wilsoni elvek mellett szerezzünk érvényt a keresztény testvéri egyenlőség elvének és törekvéseink megvalósítása után még jóbarátok lehetünk. — Jó barátok lehetünk? — jegyeztük meg. — fis amikor Bethlen István megjelent, akkor támadják. , Bethlen István gróf erdélyi útjáról.-— A volt kormányelnök látogatása gyengén volt megrendezve. A Habsburg restauráció vagy a personálunió Európa álláspontjától függ Vaida Sándornál. Nagyrománia első erdélyi miniszterelnöke és a Maniu-kormány volt belügyminisztere, az ellenzéki támadások pergőtüzébe került. Ugyanis ellenfelei meg vannak győződve afelől, hogy a kulisszák mögött Vanda Irányítja pártjának ellenzéki hadműveleteit. A pártkongresszusok alkalmával elhangzott nyilatkozatai — Szabályszei’ü diplomáciai utón kellett volna jelentkeznie, nem pedig titokban. Bármiről tárgyaltak, legyen az perszonálunió, vagy' Habsburg-restauráció — ez a kérdés nemcsak a két ország, hanem Európa álláspontjától függ. — Aztán ami a titkokat illeti —- fűzi hozzá — a politikában nincsen titok. __ ? — Igen, nincsen titok. Tisza István 1915-ben levelet irt politikai barátjának — titokban. Bejelenti, hogy a monarchia nem tud pillanatnyilag újabb embereket mozgósítani. Máskülönben ez nem is olyan fontos — irta — mert Románia a semlegesség álláspontjára helyezkedett. Azonban úgy a bécsi, mint a budapesti hozzánk közelálló körök ismerték a „titkot“, Most a gyulafehérvári határozatok körüli viharokon a sor. Clopoţel Ion szerint annak demokratikus pontjait a szociáldemokraták fogalmazták meg. A gyulafehérvári pontok körül. ■— Egészen más a története. Vlad Aurel és jómagam 1906 óta tartottuk fenn az összeköttetést a román szocdemekkel. Később kölcsönös megállapodás jött létre, hogy a román nemzeti tanácsban számarányukhoz képest szintén helyet kapnak. Ezzel szemben ők is támogattak. — A gyulafehérvári pontokat Aradon fogalmazták meg. A szociáldemokraták szintén befolytak. — De... — Újból az íróasztalnál kutat. A gyulafehérvári határozatok imporumát helyezi elénk, tele javítgatásokkal, — Ez itt az ideiglenes autonómiáról szóló rész, a másik pedig a kisebbségi jogokról (?) — A kisebbségi jogokkal foglalkozó rész Maniu Írása. Román nemzeti szalag hull a földre, a történelmi idők maradványa, az erdélyi nemzetőrség hivatalos jelvénye. A kormány külpolitikai orientációjáról megállapítja: A francia barátság — rentábilis. — Németország? Szegény állam. Tőle semmit sem várhatunk. Nekünk az adott körülmények között csakis Franciaország felé szabad orientálódnunk. Gazdag és van pénze. — Mi a véleménye a miniszterelnök urnák a kormánynak a katholikus Státus ellen indított támadásáról? viszont súlyos ostorcsapásokat jelentettek a bukaresti kormányrendszerekre. Vaida Sándor magyaros vendégszeretettel fogad. Dolgozószobája tipikus politikus „műhely". Könyv- szekrényeiből állampolitikai dokumentumok néznek a Jó muzsika, jó társaság a kettő együtt kellemes. Ezt nyújtja a MORAVETZ-BÄRD 1932. évi KARÁCSONYI ALBUM. Kapható minden könyvárusnál, vagy Moravetznél, Temesvár. A Státus belügyeihez — Be kell vallanom, a kormány egyetlen lépését sem tudom megérteni. Mint a parlament tagjai sohasem emeltek kifogást a konkordátum ellen. Az egyházak anyagi természetű ügyeit saját belügyeiknek tekintem és ahhoz senkinek semmi köze. Az egyháznak rendkívül fontos szerepe van. Ilyen időkben a kormánynak támadás helyett támogatnia kellene a Státust, fin az egyházakat tartom olyan jelentőségteljes intézményeknek, mint a szigurancát. Iorga és a pápa. — Nagyon csodálkozom azon, hogy Iorgának nem jut eszébe az a francia közmondás: — Aki a pápából eszik, az meghal. Vagy Bismarck esete, aki a Kultur- kampf-ba törte bele sikereinek dárdáját. Hadd lássuk, milyen sorsa lesz a román „Bismarck“-nak. senkinek semmi köze Középafrikai állapotok. A volt régenstanácsi tagok nyugdijának az eltörlésére terelődik a szó. — A világháború óta — mondja a volt miniszterelnök — detronizálták a német császárt és egyes fejedelmeket, de azért a német parlament a vagyonukhoz nem nyúlt és gondoskodott arról, hogy koldusbotra ne jussanak azok, akik tegnapig az ország reprezentáns emberei voltak. Régenstanácsi tagnak lenni nagy felelősséggel járó hivatal. Nemcsak erkölcsi és államjogi, hanem az ország anyagi érdekeinek a szempontjából is. A ré- genstanács az ország méltóságának megfelelően teljesítette hivatását. E munka és kötelességteljesités elismeréseképpen. az őket megillető s az állásaiknak megfelelő nyugdijat szavazott meg az a nemzeti képviselet, mely egyetértésben dolgozott a régenstanáccsal és a
