Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-21 / 293. szám

or. »f F. íh. szám. 9 KvutnWsjfo legkezdődött a karácsonyi nagy vásár!! Ajándékcsomagot adok minden készpénzvásárlónak! 1 | mtr. Házi vászon ... 1 I3l 1 I mtr. Szövött tweed A §2 I barchet ........................*I3l 1 Imtr. Mintás ruha- I bársony ........................ 76l 1 1 ! mir. Mosott vászon . . i I7l 1 I mtr. ruhaszövet ..............5Sl 1 imtr. Angol I-a mintás i i ruha bársony .... < B8l | mtr. Combiné batiszt Í I7l 1 I mtr. Mintás pongyola Kit í flanell ...........................9© L 1 idrb. Schroli-féle 09 I étkező szalvéta ... Adm L 1 [mtr. Tenis flanell ... 1 9l 1 I mtr. Francia aguralis mintás I pongyola flanell. . . L 1 Idrb. 6 személyes ajouros 44C I damaszt abrosz ... 8 19 L 1 mtr. Sima flanell, pasz- teli színekben .... L 1 1 Imtr. 100 széles, gyapjú 1 intézeti ruhaszövet 1 Idrb. Férfi ing két gal-dP ! lérral...............................1 75l 1 [mtr. szövött barchet . 32 L Imtr. 140 széles kabát 1 szövet.......... lídsisP L 1 Idrb. Férfi hálóing szi-<|a 1 nes szegéllyel .... 1 78 l Szabó Jenő Divatnagyáruházában, Clui-Kolozsvár Hetz ntf a bécsi asztrológiai szakértő a csillagokból jósol és megmondja a múltat és jövőt Egy különös bécsi váróteremben, ahol a régi görögök tudományával keresi a pénzt a modern asztrológus — Csodálatos esetek, melyeknek csak az a hibá­juk, hogy a csillagjós titkát csak saját maga ellenőrizheti (Pécs, december hó.) Hiába, nincsen uj a nap .alatt. línllámvonalban megy az élet, ami egy­szer fönn van, áz máskor lentre kerül, ami a völgyben van, az a hegy tetejére vetődik. így vari ez a divattal is. Ami ma modern, az még korántsem uj. Még a tudományokban is vissza­térünk a középkor úgynevezett babonáihoz. Az araaycsinálás titka megint foglalkoztatja a ke­délyeket és a csillagjóslás egyenesen a bon ion­hoz tartozik manapság. A lényeg megmarad, csak a forma változik. Az asztrológus sem titokzatos varázsló többé, Iiaoem törvényesen bejegyzett, iparigazolványos mester. Ez nem tréfa dolog, amint az alábbiak­ból azonnal ki fog tűnni. A múltkor a Neubau- gasséban jártam és egy ház kapujában a követ­kező ölesbetüs táblát pillantottam meg: Ed­mund Herz, asztrológiai szakértő, az első nem­zetközi esillagjós-központ vezetője. A kíváncsiság nem hagyott nyugton. Föl- motttem és becsöngettem. Bóbitás szobalány nyitott ajtót. — Az asztrológus úrhoz méltózta tik jönni? Éppen rendel. Az asztrológus váróterme. Betuszkolt a váróterembe, amelyet szinte megtöltött a minden rendű és rangú „paciens“, akárcsak egy messze földön hires orvosprofesz- ■dior előszobáját. Főként nők voltak jelen nagy számmal, elegáns, bundás hölgyek, szolitérekkel és betonokkal. Idegesen doboltak az asztalon, láthatólag nagyon türelmetlenül várták a jö­vőjüket. A „rendelő“ ajtaja kinyilt és egy pillanatra megjelent az ajtó nyilásábRn az első nemzetközi esillagjós-központ vezetője, hogy kikisérjen egy „beteget“. A beteg kényszeredetten mosolygott. Az asztrológus sovány, vézna kis emberke volt, akiről inkább el lehetett hinni, hogy szabóle- géay vagy legjobb esetben kishivatalnok, mint hogy Ausztria leghíresebb mágusa. Nem hor­dott khaldeus süveget, sem asszír vagy egyip­tomi, csillagokkal kivarrott köpenyt, egyszerű, szürke zakóban volt. Hiába kerestem a földet verdeső szakállt is, Herz ur frissen és ragyogóan volt megborotválva. — Be méltóztatik jelentve lenni? — kérdezte •egy hölgy, alighanem a titkár — vagy asszisz- ítenskisasszony. — Mert ha nem, akkor bizony jó ideig kell majd várakoznia. — Nem baj, — mondom, — addig legalább körülnézek egy kicsit. Az asztalon régi Bühnék, Damék és Vogueok feküsznek, mintha nem is horoszkópra várna az ember, hanem fogorvosra. De azért a várakozók itt sem drukkolnak hiába. Az emberi jövendőt megtudni néha rosszabb, mint a foghúzás. Vissza a felvilágosodott görögökhöz. Végre szemtől-szembe állok, illetve ülök a jóssal. — ön talán különösnek tartja, — kezdte, -— hogy asztrológus létemre bejegyzett cég vagyok. De az asztrológia ma már éppen olyan tudo­mány, mint akármi más és úgy érzem, hogy akiben megvan a képesség hozzá, hogy olvas­son a csillagokban, annak kötelessége is, hogy ezt a képességét embertársai javára használja. Mert ne gondolja kérem, hogy a régi asszírok, babilonok vagy egyiptomiak babonából vagy puszta tudatlanságból űzték ezt a mesterséget. Gondoljon rá, hogy a felvilágosult görögök és rómaiak minden elhatározó lépésük előtt a jós­helyek tanácsát kérték ki, amelyek viszont a csillagokat konzultálták, mielőtt véleményt mondtak. És még olyan nevezetes tudósok, mint például Keppler, sem átallották, hogy horosz­kópokat készitsenek. Csak a mult század mate­rialistái igyekeztek csalásnak vagy babonának bélyegezni ezt a tudományt, amelyről elfelej­tették, hogy az évezredek tapasztalatainak leszü- rődött eredményeiből áll. Én azonban megfor­dítottam a dolgot. Én az asztrológia ellenségei­től, a modern természettudományoktól, orvos- tudománytól, csillagászattól, örökléstantól ta nültam és igy kellőképpen felvértezve fordul­jam a csillagjósláshoz. A nagybácsi bejósolt halála. Kiteregetett egy csomó misztikus ákom-bá- komokkal teleirt és rajzolt papírlapot. — Tessék csak idenézni. Ez az állatövi kör, komplikálva a bolygók állásával és a green­wichi csillagvizsgáló tabelláinak adataival. Ezeket a tabellákat persze nyersen nem lehet használni, csak különböző korrektúrákkal. A tanácsot kérő megmondja születésének helyét, napját és óráját, a többi aztán már megy auto­matikusan, a képletek segítségével. Bizonyíté­kokat ezerszámra hozhatok. Itt vannak az ere­deti leletek és itt vannak azok a levelek, ame­lyek mind jóslataim helyességét igazolják. En­nek az embernek például, akinek a horoszkópját itt látja maga előtt, megjósoltam, hogy a nagy­bátyja szeptember 21-ikén meg fog halni. íme, az újság, szeptember 21-ikéről, benne a gyászje­lentés a nagybácsi haláláról. Ennek a másiknak megmondtam, hogy az üzlete ekkor és ekkor tönkre fog menni, ime egy másik ujságkivágás, X. Y. nagy textilcég felszámolásáról. — Kunszt, — gondoltam. — Megjósolni egy üzletről, hogy fel fog számolni. — Amint látja kérem, ez nem blöff. Meg­nézheti Ön is az újságokat. Az újságok nem ha­zudnak — Nem, — mondtam meggyőződéssel. A konok Ladstädtter. — A legérdekesebb esetem azonban a Lad- státter-féle volt. Két évvel ezelőtt nálam járt Ladstätter és horoszkópot kért. Megjósoltam neki, hogy halálos veszedelem fenyegeti, ha el­utazik Bécsből. Kérve kértem, hogy ne utazzék. Ó azonban nem hallgatott rám. A többit On is tudja. Elutazott Pestre , a pályaudvarnál be­szállt egy taxiba, hogy a szállodába hajtasson, a taxi nekiment a villamosnak és Ladstätter szörnyethalt. Borzongani kezdtem. — És mi a célja ennek az egésznek? — bátorkodtam kérdezni. — Hát nem jobb, ha az ember nem tudja előre, mi vár rá? Borzasztó lehet mindent előre látni és várni. Párizs, mint szalmaszál — Nem kérem. A horoszkóp nemcsak azt mutatja meg, hogy valami veszély leselkedik az emberre, hanem azt is, hogyan lehet ezt a ve­szélyt elkerülni és milyen uton-módon lehet a balvégzetet szerencsévé változtatni. Itt van egy esetem: egy kereskedőnek megjósoltam, hogy menthetetlenül el fog pusztulni, csődbejut és ön- gyilkosságot fog elkövetni. Kétségbeesetten kö- nyörgött, adjak neki tanácsot. A horoszkóp ál­lásából megláttam, hogy szerencsecsillagának meghosszabbított sugara éppen Párizsra esik. Azt ajánlottam neki, hagyjon itt mindent és utazzon Párizsba. — Hogyan mehetnék? — si­ránkozott az illető. — Itt van az üzletem, csalá­dom, ide vagyok kötve Bécshez, Párizsba egyet­len ismerősöm sincs, azt se tudom, mihez fogha­tok odakint. — Megsajnáltam, de nem mondhat­tam neki egyebet. Végül is én adtam neki pénzt, hogy megválthassa a vasúti jegyét Itt van a levele, amit három hónap múlva irt, kérem, ol vassa el. Visszaküldi a pénzt és értesít, hogy fé­nyesen jövedelmező állása van. Bécsi üzlettársa azonban csődbe jutott és börtönbe került sik­kasztás miatt. — Ez igazán pompás, —- szóltam, de úgy lát­szik, észrevette, hogy még egy kicsit hitetlen­kedem. Engem is meg akar győzni. — Teszek Önnel egy próbát, — mondta. — Mindjárt meg fogom Önt győzni arról, hogy nincsen a dologban semmi boszorkányság. Majd a saját bőrén fogja tapasztalni, hogy igazat mondtam. — Isten ments! — kiáltottam, — nem va­gyok kiváncsi! Hogyne, hogy itt még valami bajt jósoljon nekem! — Nem kérem, — mosolygott a mágus. — Másképpen fogom önnek bebizonyítani a dol­got. Mondtam, hogy a születési dátumból előre tudok következtetni a jövőre. De a dolgot meg is lehet fordítani. Az eseményekből visszafelé is lehet következtetni a múltra. Mondjon egy dá­tumot, amikor valami szerencsétlenség és egyet, amikor valami szerencse érte. Megmondtam. A mágus pár percig számolt, aztán igy szólt: Ön Budapesten született, 1899. augusztus elsején. — Igen, — bámultam. — Honnan tudja? — Ez már az én titkom, — felelte. — Többet nem árulhatok el Önnek. Komolyan boldog voltam, amikor megint odalent álltam az uccán. Juhász Andor dr. Szép lábak, karcsú bokák ? Csak ÁDY harisnyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom