Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-03 / 277. szám

XIV. EVP. 27/ SZÁM. KsxenWsjfc Nemzedékek óta... millió család használta! Cadum az egye­düli szappan, amelyet Francia* országban ha* gyományként vá­sárolnak. Millió családban az a* nyák Cadumot használnak, mint ahogy azt szüleik tették. És a gyer­mekek követik példájukat, mert ez az egyedüli szap­pan, amely a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. A legjobb bizonyítéka kitűnőségének az, hogy belőle egyedül annyi lesz eladva, mint az többi más gyártmányokból együtt­véve. Bár kétségtelen, hogy Franciaországban nagy súlyt fektetnek a pipere­cikkekre. Tehát győződ­jön meg ön is. A Cadum az arcszínt JELKÉPE A TISZTASÁGNAK gyöngéden felfris­síti és megtisz­títja a bőrt anéí- £ kül, hogy ingerlő * hatást váltana ki. Az anyák olyan tisztának és finom­nak tartják, hogy teljesen bizalom­mal használják, úgy maguk, mint a gyermekük számár^ Illata lágy és kellemes. Kemény és tartósságánál fogva a Cadum rendkívül gazdaságos. Egy gondos szárítás minden csepp ned­vességtől mentesítette. A gyártása annyira modern és higiénikus, hogy senki mástól érintve nem lesz az ön kezén kívül. Cadum szappan Sárga Gyurin pokoli gondolat vonaglik át, hogy beleráidul. — Gyere ki Julis, gyere ki te!... — súgja foj­tott hangon és megragadja az asszony vállát. Kiszakítja az ablakot és kirántja Julist. Kar­jába kapja. Vékony ingén átparázsló teste min­den porcikáját süti. Vére eszeveszetten csöröm­pöl. Belemar testébe felborzott újakkal, szájába csókolja féligejtett lázas szavait s a kertben szürkén villog a holdfényben a szénakazal... Az éjszaka rémes orcsesztere hangtalanul búgott. Árnyak suhantak sután az ég alatt, bor­zas fakoronák inogtak s egy-egy kutya ráüvöl- tött a holdra messzi" tanyákon. Julis halotthal­ványán feküdt a kertben, mint egy májusban meghalt ártatlan szűz. Sárga Gyuri még beszélt a kiszakított ab lakon, amint elhaladt a ház mellett: — Kajántó Dénes, szemet szemért, fogat fogért.. . Kilépett az útra. Lelkére ráterült az alvó falu áthatolhatatlan nyugalma. Keletről gyenge szél hozta a meg­rabolt termőföld édeskés illatát. Ez felfrissítet­te. Birkózó kedve nem ült el, nem is lohadt. Ó, bika jönne csak, mint régi paraszt legendákban, szarvát kiszakítaná, nyakát kitekerné a föld­nek ez a robusztus hajtása. Távolról feltűnt a meszes. Mint óriási ko­mondor könyökölt az álmos határba. Négy órá­ra ott kell legyen, különben felkopik az álla, nem kap napszámot. Szaporán talpalt, fütyörc- szett és betért a temetőbe. Nyedórát nyer, ha átvág rajta. Hirtelen megállt, figyelt. Dalt hoz a szél. Monoton, egyhangú melódiát, mintha si- rató-asszony siratna valakit, vagy vallásos vén zsidó imádkozna a sirok között. — Bolond — szaladt ki száján és nevetett, amikor megpillantotta a temető dobján daloló lányt. Hajbókolt, bókolt, í'öldregörnyedt, ki­egyenesedett, kendőjét lobogtatta és dalolt, da­lolt eszelős, bágyadt hangon. Hangjában olyan szomorúság ült, mintha ő lenne a bünbakk, ki elsirja Istennek az emberek vétkeit. •— öld meg!... öld meg!... — zizegték a bok­rok. — Fojts meg!... Fojtsd meg!... —- zugatták lombjukat a fák. — Megölöm!... Megölöm!...— szólt fel vala­mi leikéből. — Megfojtom!... Megfojtom!... — ejtette ökölbegörcsösödött kézzel. — Had tudják meg, itt járt Sárga Gyuri, a a halál — érezte, megöli a lioldkóros, eszelős parasztlányt. Birkózó kedvét nem is próbálta leküzdeni. Sebesen iramodott a sirhantok kö­zött. — De mi ezl.. — torpan meg remegve. Az ég lehajolt és csillagok ültek ep*- fehér márványkőre. Szárnyas angyal karolta a kö­vét, amin arany hetük csillogtak. „Papp Gábor nemzetőr, élt 18 évet. Meghalt 1918-ban. Béke poraira.“ — Birkózz meg velem — szólt az angyal. — Hők te!... — orditott fel meglepetten Sár­ga Gyuri és nekirugaszkodott a kőnek. A már­ványoszlop megingott és nekidőlt a fakereszt­nek, amin festett kőkrisztus függött kitárt ka­rokkal. Érezte, a pálinka, amit magával hozott és felhajtott, miután leszámolt Kajántó Dénessel, ráborul agyára, akár egy durva lepedő és elsö­tétíti szeme előtt a világot. Az angyal felszállt Krisztushoz. Átölelte. Csábi tó szavakkal biztatta: — üss, üss csak!... Sárga Gyuri nem kérette magát. Homályo­san rajzolódott ki elébe, hogy most összeroskad a világ, nem lesz ég, se föld, nem lesz tavasz és nem lesz tél és nem lesz kin, gyötrelem. Apró hangyák mászkáltak fülében és belebujtak agyába. Felszökött a kőre, vasmarkával átfogta Krisztus nyakát és arcába csapott. Véresre ver­te öklét, husa lassan foszladozott, ujjai össze­törtek. Reggel szétfutott a hir a faluban: — Sárga Gyurit felakasztva találták... Nadrágszijján ló­gott Krisztus bal karján a temetőben... Er- zsók, a megzavarodott lány lábait csókolgatta... Erővel is alig tudták eltávolítani... ;; MŰVÉSZI, STÍLUSOS, MODERN ff^il IJ fi Rí ! £ !i ü Mfl-RlJTOROK* ^TRANSYLVANIA« í; ;; / J kJ &-ß kJ ~ BUtorgy&r Cluj-Kolozsvár, Strada Me- 1' :: leszállítótt árak mellett morandului 1 szám alatt az emeleten. A budapesti puccsisták klubjában (Budapest, december 1.) A leleplezett puccs­kísérletekkel kapcsolatban két lakáscim foglal­koztatta a rendőrséget: Baross ucca 50. és Bo­ráros tér 2. Az egyik a magyar szabadságpárt hivatalos helyisége, a másik pedig Hozmetz Ferencnek, a puccskísérlet egyik főszereplőjé­nek lakása. Az éretlen fantáziával kigondolt puccs terve itt forrt, főtt, mig végül a rendőr­ség erélyes beavatkozása véget vetett a naiv, de könnyen veszélyessé válható játéknak. A Baross ucca 50 szám alatt a kapuban or­vosi és ügyvédi táblák közt kopott üvegtábla jelzi a hírhedtté vált helyiséget ezzel a felírás­sal: Magyar Szabadság Párt. A két szobából álló „klub“ azelőtt magánlakás volt. Most le van lakatolva. Gyűléseket eddig nem tartottak benne. A házmester állítása szerint több fiatal­ember járt már az elsőemeleti helyiségbe, de azt mondták, hogy hivatalosan csak a jövő hé­ten kezdődik meg a munka. A helyiség üres, mindössze egy rozoga asz­tal áll benne és néhány fogas. A padlóra kré­tával vonalakat rajzoltak, úgy látszik, igy osz­tották bokszokra a szobát. A krétával rajzolt kockákban ilyen feliratok vannak: „Propa­ganda“, „Vidéki osztály“, „Szervezés“. A másik szobába szánták a hirszolgálatot és az adat­gyűjtést. Hogy az adatgyüjtőosztálynak mi le­hetett a célja, az egészen homályos és semmi­esetre sem bizalmat keltő. Ezzel szórakoztak Hozmetz barátai a magyar szabadságpártban. Boráros tér 2. Hozmetz Károly albérleti szo­bája, földszint 2. Főbérlő özv. Fleischmann De- zsőné. Talán ő volt legjobban meglepve, amikor Hozmetzet a rendőrségről keresték. A szoba rendes és tiszta. Ami bizonyitékot itt találtak, azt a rendőrség már lefoglalta. Egy állványon néhány könyv, szótárak és Hoz­metz egyetemi jegyzetei. A mosdó alatt egy jobboldali napilap spárgával összekötözött pél­dányai. Fleischmanné azt hangoztatja, hogy lakója ártatlanul került ebbe az ügybe. Ettől a véle­ményétől nem lehet eltéríteni. — Nagyon rendes fiatalember az, kérem *— hajtogatja kitartóan ■—, nincs annak semmi ré­sze abban a dologban. Megkomolyodott az már régen, állást vállalt a szürke taxi-vállalatnál, mint soffőr. Olyan esze van, mint egy minisz­ternek. Miután ilyen találóan jellemezte Hozmetz eszét, megkérdeztük tőle, mi célja lehetett la­kójának a klubbal. Fleischmanné készséggel válaszol: ___ — Ó, kérem, megmondta ő azt is. Állást akartak szerezni, azért csinálták a klubot. Ez volt a mozgalom célja, kérem, hogy a fiatalok álláshoz jussanak. Közben többször hangoztatja, hogy Hoz­metz ártatlansága rövidesen ki fog derülni. Most éppen nagytakarítást csinál, uj függönyö­ket tesz fel és a másik szobából áthozta a sző­nyeget, mert Hozmetz pár nap múlva úgyis ha­zajön. — Müveit ember létére — igy €fcvel — el sem képzelhető, hogy ilyen gyerekes dologba fogjon bele. Jól ismerem őt, mindig azt mond­ta, hogy rossz a mai fiatalságnak, mert az öre­gek eleszik előle a kenyeret. Aztán a könyvekre mutat és azt mondja: — Az irodalomról beszélgettünk, Goethéről, meg Shakespeare-ről, olyan okosan tudott be­szélni. A csúnya szinü foglerakódás a Chlorodont fogpép többszöri használata által eltűnik és a fogak vakító fehérek lesznek. Egy tubus ára 32 és 20 lei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom