Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-14 / 287. szám
10 tswîmm Hozzászólás a mai nyomorból kivezető ut vitáfához Nem akarok elméleteken meditálni. A saját vivi- szekcionális tapasztalataimmal kívánok a kérdéshez szólani. Szerintem nem lehet mondani, hogy a gazdasági élet melyik kategóriája a fontosabb és igy azon vitatkozzunk, hogy előbb melyiken segítsünk. Mindenik egyenlően fontos. Ha az emberi testben bármelyik életfunkciót végző Szerv beteg: az egész test halálát idézheti elő. Ma a gazdasági élet mindenik szerve beteg, mindenik gyógyításra szorul, ha ez elmarad: belepusztul a betegségbe az egész mai polgári termelési reno, istenhit, család és a polgári eszme minden értéke. Más orvosságot nem hallunk, mint azt, hogy leépíteni, leszállítani az igényeket, nem költeni, takarékoskodni. Ez a visszafejlesztő szólam annyira beideg- ződött az emberekbe, hogy még azokat is a legnagyobb körültekintő, óvatos takarékosságra szuggerálja, akik pedig tehetnék, hogy bőven költsenek. Az áLlamtól, városoktól beindított és közintézményeken végig zajló uj hang félővé teszi a jó mód embereit, nehogy pazarlásnak minősitsék helyzetüket és irrigységet váltsanak k*. Ezért nem vásárolnak, nem hálóznak, nem költené«, nem szórakoznak e tehetősek sem. Sőt, még a használható alkalmazottaikat is elbocsátják, leépítenek, fizetést leszállítanak, zsugoriskodnak. Pedig a vagyon által az emberre rárótt kötelezettség folytán, aki teheti, annak éppen most kellene költenie, nem leépíteni, hanem építenie. Ne csak a maga /észére, hanem szegény ismerőseinek is kellene ruhát csináltatnia, akiken a „Ford-ruha“ is elkopott már. Akinek módja van reá, most költsön, javíttassa a házát, vásároljon, mert akkor juttatja emberi élethez a munkanélküli nyomorultakat, embertársait. A saját bőrére megy ma mindenkinek az oktalan zsugoriság. Érdeke tehát a polgári eszme minden hívének, hogy mentői kevesebb ember nyomorogjon, mentői kevesebb legyen munkanélkül. cikkeknek, beleértve a vasúti fuvardíjakat is. Ez érthető is, mert itt izzadják a jóvátétel! milliárdokat. Csak Románia az egész világon egyedül, ahol 3—4- szeres áron adnak el, vagyis 4—500% uzsora haszonnal. Cemenet, vas, szénsav, cukor, üveg, papir, mész, gipsz, stb. Hatalmasságai az ország még meglévő utolsó életnedvét, a legvégső vörösvérsejtjét szívja ki vámpir módjára és viszi ki külföldre. Szervezettségük csodálatos. Pld. Szénsavgépek gyárait a 10-szeres árból állandó évi szubvencióval látjáu el azért, hogy ne dolgozzanak, ne állítsanak konkur- rens gyárat semmilyen pénzért. A cementgyárak uzsorája ellen nem tudtuk közölni, a regáti lapokban, hogy Jugoszláviában, Franciaországban és más helyen 7.800 lei a cement vagonja, mig nálunk ugyanez 22.000 leibe kerül készpénz ellenében. A regáti lap azt felelte cikkünkre, hogy 30.000 leiért közölheti csak, mivel a gyár reklámképpen ennyit fizet és a mi cikkünk mint ellen- reklám hasonlólag díjazandó. Azért is hagytunk fel a küzdelemmel, a legnagyobb letargiában a sorsra bizva magunkat. Jelen soraim tulajdonképpen figyelmeztetés, felhívás arra, hogy hozzanak áldozatot a kartell urai is a polgári termelési rend érdekében, mert ahogy a dolgok nyitott szemmel mennek, ne csodálkozzanak a nagy profitot falók, hogy az a torkukon fog akadni, mert a termelési rend helyreállítása érdekében a programm első pontja fog lenni üzemük kisajátítása és jövőbeli magasságukból való de- tronizálásuk. Németországban az építőanyagot az élelmicikkek áraival egyenlően fontosnak tekintik, mert nemcsak 24 iparágnak jelent munkaalkalmat, hanem az építés lehetőségével közgazdasági általános erőt és az emberiségre a lakások nyújtásával morális, lelki építést. Olaszország diktatórikusán avatkozik az árakba. Csak itt lehetséges az előállítási ár háromszorosát kitevő vám kihazudásával e hajmeresztő árakat elérhetni. A vasüzemek milliós tantiémeket fizetnek, a cukorgyárak inkább szüneteltetik egyes gyáraikat, csakhogy ne legyen olcsóbb a cukor. Ezzel szemben a málna nálunk export helyett az erdőn rothad el és a külföldről az olcsó cukor miatt a befőttek olcsóbbak, vám dacára, mint a mi belföldi termelésünk. Az épités első feltétele, a munkalehetőség alfája volna a kartcllárak teljes megszüntetése. Másik feltétel a munkához, a legfőbb kellék: a pénz. Itt a pillanatnyi átmenet érdekében volna az a helyzet, amikor áldozatot kellene hozni és arra gondolni, hogy a háború gyógyításának irját az ellövöldözött srapnellek számlájára Írják. Románia a költségvetésében leépít. Az ezüstpénznek kibocsátásával valutát javít. Kifele defláció, ami tulajdonképpen belföldön a polgároktól elszedett 90%-os vagyonadó, mert az ezüst belértéke e körül van, a többi fémpénz még az 1%-ot sem éri el értékben. Megjegyzem, hogy az ezüsttel való pseudo-valutá- ris manipuláció a mai psichozis között ötletnek nagyszerű és biztosra vehető, hogy a mai pánikban ládákba vonult 10—14 milliárd bankjegy gazdája a legnagyobb mohósággal fogja átcserélni az ezüst pénzt. Csak ne a külföld számára reklámnak szánt valuta javitás fantomjára fordítanák azt a 3.700 milliót, illetve az ebből haszonnak mutatkozó 3 és fél milliárdot, hanem fizetnék ki ebből első sorban az éhező nyugdíjasokat, tisztviselőket, szállítókat és azokat a hitelezőket, akik évek óta várnak járandóságaikra, a konszolidáció első lépése lenne ez a cselekedet. Csiszár Lajos. XIV. ÉVF. 287. SZÁm. A helyes gyógymódot, hogy építeni és nem leépíteni, költeni és dolgoztatni és nem munkát szüntetni: mar kezdik hirdetni és meg is valósítani — Amerikában. „The National Builder" londoni építészeti magazin legutolsó száma az angliai közvéleményt egy amerikai hir kapcsán figyelmezteti a maga kötelességére. Az Egyesült _Allamok nagy vagyonú urai között legelőbb a szállodások kaptak észbe és határozták el munkaalkalom nyújtásával a krízisen enyhíteni, 25%-al szaporították rezsi-költségeiket. Az épségben maradt bankok 22 és fél százalékkal követték e példát. Nagy áruházak és szolvens cégek keltek versenyre, hogy a maguk részéről százezrekkel járuljanak a munkátlanság megszüntetéséhez, régi embereik állandó foglalkoztatásához. A munkaalkalom teremtésének legklasszikusabb példáját egy radiator-gyár szolgáltatta. Egyenként kereste fel a háztulajdonosokat és a munkátlanságra való hivatkozással kérte, hogy 20 éves annuitás mellett adjanak megrendelést a háznak központi fűtéssel val» berendezésére. A munkanélküliség és nyomor megszüntetésének indoka rengeteg megrendelést eredményezett. Nemcsak a régi munkásgárdát lehetett alkalmazni a sok munka elvégzésére, hanem uj erőket is. Ezt a példát bizonyára fogják követni a Szigetország lakói, ó* kellene kövessük mi is! Ugyancsak Nyugatról jön a munkaalkalom megoldásának módjára a másik eszme is. „L ’Entreprise. Frangais" novemberi számában Germain Martin, volt francia miniszter a világ-válság megszüntetése végett ugyancsak munkaalkalom beindítását, óriási közmüvek beindítását sürgeti. Ma, amikor a polgári társadalom lét — vagy nem létéről — van szó: utak, kikötők, kórházak, népjóléti intézmények, sporttelepek, csatornák, vasutak építésének sürgős végrehajtását ajánlja. Epitömuiikát kér azért, mert ez gyorsan ad kenyeret, minden gazdasági kategóriát egyszerre lázmentesit a betegségtől és a bizalmat a legrövidebb idő alatt van hivatva helyreállítani. E lap olvasói velem együtt azt mondják: könnyű a franciáknál ilyen eszmével előállani, ahol hegyekben tornyosult a világ aranya. Ott, ha a kapitalista rezsim megmentésének szólamával megy az aláírási felhívás munkák költségeire: sokszorosan fogják túljegyezni. De itt, Európa keletén, ahol a tőkések ijedelme a legkisebb szellőre a mesebeli szólamot juttatja eszükoe, hogy „Égszakadás .földindulás, a fejeden egy koppanas, szaladj te is pajtás!“, amikor senki sincs az eszénél, senki sem nyugodt: igy nem is fog jegyezni senKi a közmunkákra, akik kimenekítették a pénzüket éppen nem! Ennek a pénzszerzésnek kell pedig megtalálni a módját. A pénz előteremtését semmi esetre sem képzelem a „polgári bankjegyelmélet" aiapj»«’ a nemzet közi pénzt meg is valósítják, akkor is csak mozgó érték lesz a f<^-zet mely rögtön szállítható, mert sem a harói csángóföldekért, sem a békási legelők pclgari- jegyei ellenében nem ad Ford traktort, Séüi a_ német „yáros portékát, még kevésbbé dolgozbatik millió Éne» János érette, ha nem vásárolhat elég nagy karé] kenye A.1 pénzmanipuláció bahkjegy elméletének módját különben az államkapitalista Szovjet rég űzi. Oroszországban csak az állam válthat be valutát: a kényszerárfolyam által állampolgáraival el tudja azt is hitetni, hogy a Cserwonecz egyenlő az angol fonttal és két rubel egy dolláral egyenlő értékű. A kényszer árfolyam azt van hivatva igazolni, hogy a napi 4—6 rubeles kereset tulajdonképpen 2—3 dollárnak felel meg. Ezzel szemben, mint az angol szakszervezeti munkások megállapították egy kiló vaj ára 8 rubel, vagyis 400 lei, egy tojás 15 kopejka, vagyis 12 lei, egy munkásing egy napszámba kerül, egy cipő 30 rubelbe, vagyis 2400 leibe, egy leves kevés hússal egy negyed napi keresetbe. Tehát a vásárló ereje éppen pont 25%-nak felel meg a rendes pénzzel szemben a mai valutáris rendtől eltérő orosz pénznek. De leginkább hazai speciális vágányainkon kívánok maradni az általános nagy világkrizis problémáinak mellőzésével. A Népszövetség Genfi Munkaügyi Hivatala a mai világválság és munkanélküliség okait 232 pontban állapította meg. E 232 esetben benne van minden tényező, ami a háború után a népeket megrontotta: az uj határok keletkezése, régi gazdasági egységek szétrombolódása, az uj államok iparosítási munkája, a mezőgazdaság indusztrializálása és mechanizálása, valuták romlása, hitel hiány, bizalom hiány, morális és lelkiválság stb. stb. E 232 esetben nem szerepelnek Románia speciális romlási faktorai. Ezért a 233-ik oknak lehetne felvenni a külföldi tőkének Bratianu Vintilla által való kiüldözését és az ez által előidézett tőkehiányban a liberális tőke egyeduralmával véghez vitt rombolást, a nagy kamattal az ország elszegényitését. 234- ik ok az ugyancsak Bratianu által erőszakolt bankjegystokk-apasztás, illetve defláció által aranyér- téküvé alakítandó bankjegy káprázatot, mely a végén mégis csak a lei esésére vezetett. 235- ik a lei magas stabilizálását. 236- ik a mamuth tőkének az országból való kimenekülését. 237- iknek azt, hogy a nagy kamatokból származó bankvagyonok mérlegtornyaiban lévő tőkék az ország leromlott kereseti viszonyai miatt a legkisebb szellőre összeomlott számok és nem likvid vagyont kifejezd tényleges értékmutatók lettek. 238- ik! és ennél álljunk meg! Ez nem más, mint a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő romániai ipari kartellek áruuzsorája és az összeharácsolt horribilis tőkének külföldre irányítása. Akkora hitványságot, olyan destrukciót, a polgári eszmének oly nagyfokú aláásását el nem követte az életfogytiglan rabságra Ítélt kommunista, oly mértékben, mint a cement, vas, üveg, cukor, szénsav, papir, stb. kartell urai tették. Ma, amikor mindennek lement az ára, a gazda elveszítette jövedelmének 80%-át, a birtok még egyötöd áron sem adható el, a ház ára felére esett, tisztviselő háromnegyedét sem kapja a fizetésének, iparos, munkás munkanélkül ténfereg és amikor munkája volna: órabére csak egy negyede a régi keresetnek, a kevésbbé óvatos tőke elveszítette a bankbukások alatt készpénzvagyonát, ugyanakkor, amikor sir az egész világ, amikor a nyomor általános, csak a kartellek trónusaihoz nem hat föl a jaj szava, csak a kapzsi elfogultság teheti őket érzéketlenné az iránt, hogy szipolyozásukkal hagyjanak fel, és ne folytassák a régi áruzsorát. Ostobák és rövidlátók, hogy nem mennek a sors elébe s nem iparkodnak a végzetet elhárítani magukról a tisztességes polgári haszonra menő üzlet bevezetésével. Ma, amikor minden recseg, ropog, éppen a legfőbb ideje volna észbekapniok és a nyomoron való segítés okából áraikkal a termelés önköltségére lemen- niök. Az egész világon minden államban a háború előtti árakkal árusítanak, kivéve a jóvátételt fizető Németország és Magyarországot, ahol az 1913-as évi árakhoz viszonyítva 127% az indexszáma átlag az összes életLakk- és festékgyár ke^es jól bevezetett proviziós utazót Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce, Torda- ai anyós és Maros- Tcrda vármegyékre. Ajánlatokat „Szakképzett“ jeligére Rudolf Mosse, Cluj-Kolozsvár továbbit Fényképező gfépet ingyen ___ nem adunk, de minden karácsonyig rendelt géphez ingyen Rollfilme!, vagy egy tucat lemezt mellékelünk és utánvéttel, portómentesen szállítjuk. Roll rímekhez: Agfa Box-Kamera... 6X9 Zeiss Ikon Ikonta ... 6X9 Voigt! ander F: 11 Lei 525’— F: 6.3 tf 1250-— F: 11 ff 785 — F: 9 ff 1440 — F: 63 ff 2160‘— F: 4,5 ff 315Ü-— F: 9 ff 1500-— F: 6,3 2.00-— Fs 6,3 ff 2300 — Zeca Junior Voigt äne’er Vag — 6,5X9 Voigtländer Vag — 6,r X9 Voigtländer Vag— 9x12 Voigtländer Vag— 9X12 Voigt. än ‘er Avus 6,oX9 Voigtländer Avus 9X12 F: 4,5 Ezen hi rdetésre hivatkozva kérjen árjegyzéket! n • _ 2 fotószaktizlet és fotólaboratórium, K ováts P. f lftl CLÜJ, Piaţa Unirii 8. - Telelőn: 2-67. Legkedveltebb géptípusok: «• Lemezhez vagy Fílmpackhoz : Rodenstoek Wedar 6,5X9 F: 6,3 Lei Rcderstock Rodar 6 5x9 F: 4,5 9—12 F: 6,3 F: 6,3 F: 4,5 F: 6,3 F: 4,5 F: 4,5 2180 4400 1900 2375 3400 29110 4000 4251 5400
