Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-13 / 286. szám
XIV, ÉVF. ,286. SEAM. MCesjsrftúsjüs 3 Jorga miniszterelnök kommentárt fűz a temesvári találkozóhoz Ha Bethlen István vele kereste volna a találkozást, nem lett volna ellenvetése - Nyilatkozat a francia lapban - A kormánynak nem volt tudomása az audienciáról (Bukarest, december 11.) Bethlen István gróf, volt magyar miniszterelnök, temesvári királyi audienciájával kapcsolatban Iorga miniszterelnök nyilatkozott a párizsi 1‘Intrasi geant cimii lap egyik szerkesztőjének. A miniszterelnök a következőket mondotta: — Teljesen indok mindenről, ami történt és ha politikai audienciáról lett volna szó, úgy előre tudtam volna. Nos az a tény, hogy nem értesítettek engem, mntatja hogy nem volt szó politikai audienciáról, amelyet egyébként egy felelős, tényleges miniszter kért volna, nem pedig egy volt minisz tér. Ha Bethlen kifejezte volna előttem azt az óhajtását, hogy velem akar találkozni, nem lett volna semmi ellenvetésem. Mindez azonban nem bizonyltja hogy két különböző politikai szempontokkal rendelkező ember társalgása egyértékü lenne egy egész sző vetségi rendszer felbontásával, amely az egész román nép elhatározottságával együtt garantálja jelenlegi határainkat. A romániai magyar kisebbséggel szembeni jó bánásmód mutatja egyébként, hogy milyen érzelmekkel viseltetünk a magyar faj iránt. — Nekünk történelmi végzetszerüségből a középkori szervezetű és politikai összetételű Magyarországgal volt perünk. A mai nemzeti Magyarországgal a nemzetiség eszméjén alapuló román államnak nincs pere és nincs revízió alá veendő kérdése. A miniszterelnöknek ez a nyilatkozata a külföldi nyilvánosság felé szólt és igy Párizson keresztül Budapest fele is. A diplomácia kényesen finom hangszálain megjegyzést tartalmaz arról, hogy a kormánynak nem volt tudomása előre a kihallgatás előkészületéről s ennek a ténynek általában azt a politikai jelentőséget tulajdonítják, hogy ma- gánkihallgafásról van szó. Különben hivatalosan Budapesten is ez az álláspont, amiből nem következik, hogy magánjellegű kihallgatásnak ne lehetnének kezdeményezései ha ilyenről lehet ez' esetben beszélni. A miniszterelnök nyilatkozata nyíltan megmondja, hogy ő is hajlandóságot mutatott volna a találkozásra, ha ilyen megkeresést kap. Ez a megjegyzés a leint szavaknál többet mond a történtekre, de hajlandóságmutatás a jövőre is. Az egész nyilatkozatból azonban egy mondathoz van nekünk közünk, amelyben a kisebbségekkel szembeni bánásmódra hivatkozik. Ez a reánkhivátkozás — úgy érezzük — kimaradhatott volna. Messzemenő nagy koncepciókat sorol fel a német lap A pagyszebeni Siebenbiirgisch Deutsches Tageblatt hosszú nagy, diplomáciai körültekin téssel érdekes cikket ir a volt magyar miniszterelnök temesvári audienciájáról. Természetes hogy a cikket mint érdekességet ismertetjük, anélkül, hogy hozzászólnánk. Legelőször is meg állapítja, hogy a temesvári pályaudvaron a királyi szalonkocsiban Románia és Magyarország legértékadóbb személyiségei, Románia királya és a magyar politika legsúlyosabb alakja állót tak egymással szemben. Primitívnek mondja azt a magyarázatot, amely szerint Bethlen István bizonyos személyi birtokügyekben jelen volna meg a királynál. A beutazás. nem történhetett a kormány tudta nélkül, mivel az ilyen alkalmakkor szükséges láttamo zásokat a diplomáciai útlevélre csakis kormány engedéllyel adják. Délkeleteurópa legfőbb problémája jelenleg a Duna-államok békés együttélése, amely nélkül nincs politikai biztonság és a gazdasági ösz- szeomlást sem lehet máskép elkerülni. Francia- ország egész morális, fizikai és gazdasági erejével az úgynevezett utódállamok összekapcso lódására törekszik. Párizs Ausztriából, Magyar országból és Csehszlovákiából egy úgynevezett mag-államot akar alkotni, amely körül később a többi utódállamok is valamiképpen esoporto suljanak. Erre törekedett már 1915-ben Szasza nov, az orosz politika akkori vezetője és egy ilyen államösszefüggést jelölt meg a világhá Kevés pénzért jó karácsony! Fejtörés nélkül, készen összeállítva kapja a legmegfelelőbb ajándékokat, ha a Lepage csodacsomagjait veszi. Van ötféle összeállítás, kisgyerektől felnőttig, mindenki részére. PL: Leányoknak, asszonyoknak 298 lejért: 1 nagy mappa elegáns levélpapír (10 papir, 10 boríték), 1 rúd színes hölgypecsétviasz, 1 színes galalith Írókészlet csinos tokban (1 csinos tollszár heggyel, 1 csavariron, 1 papirvágókés, f könyvjelző, 3 ironbetét réz tokban), 1 valódi kínai fonott díszes kézimünkakosár, 1 valódi japán nyilóvi- rág kagylóban, 1 fehér faragott csont amulett,! 1 zsebnaptár 1932. évre. Vidékre utánvéttel, vagy előrefizetve portönélkiil küldi Lepage Kolozsvár. Nem tetszőt cserél. Kérje a többi csomagok és a szép, olcsó karácsonyi könyvek jegyzékét Lepagetől, Kolozsvár. ború céljának. Úgy képzelte eh hogy ez az ál lamcsoport prágai vezetés alatt álljon, Masaryk azonban ellenezte a tervet, mivel nem tartotta lehetségesnek, hogy tizmillió csehszlovákkal a huszmilliónyi német és a magyar lakosságot kormányozza. — Nem kétséges, — irja a lap, — hogy Franciaország szigorúan konzervatív külpolitikája még, ma is kitart emellett a cél mellett. Közben azonban a franciáknak is be kellett látni, hogy külső gazdasági összekapcsolódás Bées—Buda pest és Prága között nem nagyon'lehetséges és ezért arra gondoltak, hogy a Habsburg-ház visz- szahozásával létesítenek kapcsolatot a három nép között; először csak Bées és Budapest között és Prága majd azután következik. Ennek a gondolatnak a legnagyobb ellenzői a csehek és maga Benes, de ezenkívül Belgrád és Bukarest is. Mindennek ellenére újra és újra felmerülnek azok a hírek, hogy Zita exkirályné úgy Belgrádban, mint Bukarestben udvari körökben támogatást biztosított volna magának. — így nem lehetetlen, hogy Bethlen gróf most a Habsburg-restauráció ügyében kérte volna a király beleegyezését. A délkeleteurópai államok egy másik kibé- kitési terve mögött Olaszország áll, az azonban egyelőre nem hihető, hogy Mussolini a Habsburg-restauráció mellé állott volna. — Már gyakrabban beszéltünk — irja a lap — a román-magyar perszonál unióról, mint a Kelet megbékítésének legbiztosabb eszközéről. A települési viszonyok nem engedik meg, hogy az összes magyarokat Magyarországhoz, az összes románokat Romániához csapják. Egy olyan lakosság átköltöztetést, mint amilyen a törökök és a görögök és más balkáni népek között is békét hozott létre, Európában lehetetlen. A Népszövetség telepítési bizottságának jelentései az égre kiáltanak. Másrészről az a tény, hogy a magyarok és a románok éket alkotnak az északi és a délszlávok között, a két népet annál inkább összekapcsolódásra szorítja, minthogy a pánszlávizmus ma Varsó, Belgrád és még kissé szeparatisztikusabb Prága között ismét élénkebb lett és egyenesen ellenállhatatlan lenné, ha Moszkva igmét visszaváltózna a „szeretett arány pánszláv anyácskává*. És Moszkvából ez lesz újra, ha évtizedek múlva is. Románia ó-sziáv liturgiája, a csak néhány évtizeddel ezelőtt felhagyott romániai cirilirás, végül az egész ortodoxia Moszkvában egészen másképpen mutatják Romániát, mintahogy azt a bukaresti politikus hiszi és óhajtja. Bukarest és Budapest összekapcsolódásának azonban sok meggondolás is áll az útjában. A két állam egyike sem adhat sokat az államnak gazdaságilag. Ezenkívül a magyar legitimisták nem nagyon szívesen vennék, ha a királykérdés nem az ő elgondolásuk szerint valósulna meg. A világ katasztrofális helyzetében azonban ilyen meggondolásokkal nem igen lehet törődni és a népek java a legfőbb törvény. Romániának és Magyarországnak együttesen több mint huszonegymillió lakosa van. Több mint az egész délszláv lakosság. A cikk igy fejeződik be: A legerősebb nem szláv délkeleti népek békés egyesüléséhez, akár perszonális, akár reálunió, egy államban, vagy bármely más alakban, a legjobb sikert kívánjuk. A német laptársunknak ehhez á cikkéhez egyetlen megjegyzést kívánunk tenni: Az elgondolások egyéni lioroszkopon át nézik a fejlődési lehetőségeket és a Bethlen István temesvári kihallgatásának hire csak alkalmat adott ezeknek a leírására. Minded nem bizonyítja azt, hogy az itt felvetett elképzeléseknek ez a negyvenperces beszélgetés tényleg a valóságban is valami aktualitást adott volna. Jane Addams asszony és Murray Butler professzor kapták meg a Nobe!-békedijat (Stockholm,, dec. 11.) Ünnepélyes külsőségek között megtörtént a Nobel-dij átnyujtása, amelyet az idén ./one Addams asszony és Nicholas Murray-Batler, az amerikai Coluinbia-egyetem elnöke kapott meg. Az ünnepi aktuson, amely a Nobel-intézet dísztermében folyt le, Stang tanár, a Nobel-bizottság elnöke általános tetszésnyilvánítás közepette felolvasta az idei Nobel- békedij nyerteseinek nevét, majd Halidan Kolit neves historikus méltatta a béke érdekében kifejtett munkásságukat, Halidan Koht rámutatott arra, hogy az utóbbi évek folyamán nem ok nélkül adományoztak több békedijat az észak amerikai Egyesült-Államok polgárainak. Az idei díjnyertesek az amerikai idealizmus legismertebb és legkitűnőbb képviselői. Addams asz- szony kitüntetésével méltó megbecsülést fiyer az a hatalmas munka, amelyet az asszonyok a béke és a nemzetek közötti testvériesség érzetében kifejtenek. Mindkét díjnyertesnek hervadhatatlan érdemei vannak a Kellogg-féle szerződés létrejötte körül. Az idén kiosztásra kerülő Nobel-dijak ösz- szege a legnagyobb, amelyet a bizottság eddig adományozott. Idén ugyanis mind a két Nobel-dijnyértés 173.206 koronát kap fejenként. A Nobel-dij kiosztás első évében az egyes dijak összege 150.782 koronát, 1923-ban pedig már csak 114.935 koronát tett ki. MOST JELEIT MEG A LEGAKTUÍLI- SABB KÖilV ! GÁTHY ISTVÁN: ü munka társadalma Eszmék és gondolatok tárháza ez a könyv, melyek alkalmasok arra, hogy a Jövő gyakorlati politikája azokból a megfelelőket kiválasztva, az emberi haladás szolgálatába állítsa. A jövő társadalmi rendjének grandiózus képe ez a könyv, melyet a laikus és közgazdász, politikus egyformán élvezettel olvas Ara 240 lei. A pénz előzetes beküldésére portómentégen küldi a Minerva könyvkereskedés Kolozsvár, Str. Regina Maria 1.
