Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-23 / 269. szám
/ az egyház külföldi kapcsolatait, azután az Igaz- gráf ótanács évi működését, megemlékezve Vásárhelyi János püspökhelyettes és az előadói kar buzgó munkájáról; végre a zsinati bizottságok törvénytervezeti munkájáról számol be s az egyházi törvényalkotásnak a hagyomány és az időszerűség által meghatározott feladataira mutat rá. A közgyűlési tagok számtalanszor szakították meg helyeslésükkel, vagy éljenzésükkel a püspököt, aki a következő nagyhatású szavakkal zárta be a szónokilag is tökéletes beszédét: — Nagy vonásokban végigtekintve egyház- kerületünk két esztendei életének eseményei és alakulatai fölött, jelentésem végére érkeztem. Ha visszatekintek immár közel hat esztendei őrállásom idejére s feltárul előttem élet-halál küzdelmünk azóta máig leffolyt szakaszának képe, telkemet a félelem és a halál kettős árama boritja el. — Látom a harc sebesültjeit, rokkantjait. A halottakat. A veszteségeket. A küzdelem súlyát, szenvedéseit. Magunk között is — sajnos — a nagy gátakat, szakadozást. A fekete ködöt, mely a látóhatárt takarja. És félek. De látom azt a sok kegyelmi jelt, áldott indulást, gazdag növekedést is, amely körülvesz minket. Nem számolom, hogy mi több: a seb, vagy a gyósssm gyitó kéz, a rom, vagy az uj épület, az elnémult harang, vagy a Krisztus dicsőítésére megnyílt ajak, de az élet minden mozdulásáért, a lélek minden kiömléséért hálát adok a Kegyelem Urának. *— Még vagyunk. Még élünk. Még akarunk élni. Még tudunk élni. És az Ur nem akarja a bűnös halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen. Küzdelmeink porában, füstjében mennyei fénysugár ragyog fel: Bízzatok! Én vagyok! Ne féljetek! Krisztus az, aki érettünk meghalt és feltámadott, aki könyörög is érettünk. „Azért nem csüggedünk!...“ Végül megköszönte a közgyűlés bizalmát és támogatását és Isten áldását kérte a közgyűlés tanáesekozásaira. Amikor Makkai püspök befejezte beszédét, ^fergeteges taps harsant föl, amely percekig tartott és ismét meg ismét megújult. Ugrón elnök, amikor végre szóhoz juthatott azt indítványozta, hogy szakítsák félbe a közgyűlést, mert nem volna helyes, ha a püspök nagyvonalú és magasszárnyalásu beszéde után a napi kérdésekre térnének rá. A tapsok megújultak és a közgyűlés egyhangúlag fogadta el az elnöki előterjesztést. Harmifiicöt-ne^yvens^ázalékos fizelésleszállitás Délután négy órakor nyitotta meg a közgyűlést Bethlen György gróf főgondnok. A tagok érdeklődése változatlanul nagy volt, amit az igazgatótanácsnak a nyugdijak és a fizetések leszállítására vonatkozó kényszer-előterjesztései indokoltak. Mester Mihály ismertette mindenekelőtt a nyugdíjintézet évi jelentéseit, majd a nyugdijak szükségszerű leszállítását hozta javaslatba. Érintette azt a körülményt is, hogy az egyház- kerület nyugdíjalapjának jelentékeny részét a Kolozsvári Takarékpénztár kezelte, ami azt jelenti, hogy a kényszeregyezség által megszabott időben a kamatok mérséklődnek. Bánffy Miklós gróf a Kolozsvári Takarékpénztárnak a gazdasági válság szorításával szemben való küzdelmét vázolta s tájékozásul azt is elmondotta, hogy a kényszeregyezség megkérése az által vált szükségessé, hogy a már biztositott budapesti hitelek a pengőkivitel megtiltása miatt nem érkezhettek meg. Kiss Albert esperes a nyugdijkérdések egész komplexumának a napirendről való levételét javasolta, mindaddig, amíg olyan matematikai számítási kulcsot nem készítenek, amely köny- nyebbé tehetné a döntést. A közgyűlés azonban ezt a javaslatot nagy többséggel elvetette és elfogadta az ig.-tanácsi előterjesztést. A nyugdijkérdések további vitájában Bacsó Lajos, Tőkés József, Biró Lajos szólaltak fel és megjegyzéseikre Mester Mihály előadó reflektált ismételten. Tőkés javaslatára kimondották, hogy a tizenkétezer lejnél kisebb járandóságokat a csökkentés nem érintheti. A közgyűlés a nyugdijkérdésekre vonatkozó ösz- szes javaslatokat elfogadta. A főgondnokválasztás A napirend tárgyalásának menete ezután megszakadt, mert az időközben megtartott titkosan és névszerinti szavazással lefolytatott vá lasztásokról számolt be a kiküldött bizottság. A legnagyobb érdeklődés a főgondnokválasztás felé fordult. Három név volt eredetileg kombinációban: Sándor József, Bene Ferenc és (Járda Kálmán neve. Garda azonban arra hivatkozással, hogy mint a Bethlen-kollégium főgondnoka akarja továbbra is egyházi tevékenységét folytatni, a választástól visszalépett, összesen 143 szavazatot adtak be, amelyből 84 Bene Ferencre 58 Sándor Józsefre és 1 Garda Kálmánra esett Hyenforxpán az elnökséget közben átvevő Ugrón István Bene Ferenc dr. dési ügyvédet megválasztott főgondnoknak jelentette ki. Bene letette az esküt, majd Makkai püspök intézett hozzá meleg szavakat, méltatva széleskörű egyházi munkásságát, amelyet mint a dési egyház főgondnoka, egyházi biró és az egyházi ügyek minden ágának lelkes művelője kifejtett. Bene Ferenc dr. meghatott hangon, hálás lélekkel köszönte meg a megtisztelő bizalmat. — Sohasem gondoltam, — mondotta — mert nem gondolhattam arra, hogy a közgyűlés meg fog keresni a hivek tömegében és elhív erre a legmagasabb polcra, amelyet erdélyi református ember elérhet. A továbbiakban Ígéretet tett arra, hogy minden erejét az egyházkerület szolgálatába állitja, ezekben a nehéz és súlyos órákban, amelyek fajtánkat és nemzetünket is végpusztulással fenyegetik. Bene Ferenc dr. ezután elfoglalta helyét a főgondnokok sorában, mint a legfiatalabb főgondnok. A továbbiakban a közgyűlés elhatározta, hogy a műemlékek épségbentartása céljából bizottságot szervez, megengedte, hogy Daday Lóránd^dr. lelkész-jellegét megtarthassa és hogy Kemény János báró, aki Marosvécsen, mint segédlelkész funkcionál, második lelkész- képesitői vizsgáját később tehesse le. Tanárok és tanítók fizetésredukálása. Mester Mihály állott fel most ismét szólásra, hogy újra szomorú bejelentést tegyen. A katasztrofálissá vált gazdasági viszonyok kény- szeritették arra az igazgatótanácsot, hogy a tanárok és tanítók fizetésének redukálását hozza javaslatba. i A redukció mértéke még nincs megállapítva véglegesen, de sajnálatos, hogy harmincöt-negyven százalék között lesz. Járay István dr., nagyenyedi kollégiumi igazgató meghajol a helyzet kényszerítő parancsa előtt, de kéri azt, hogy a fizetésmegállapitás- nál oszlassák el a még meglevő aránytalanságokat, amelyek főleg családos embereket sújtanak. A másik kérése az volt, hogy a redukciót csak november 1-én léptessék életbe. Ferenezi Gábor igazgató-tanitó a tanítók szempontjait sorolja fel. Elvben ő is elfogadja a javaslatot, a maga részéről indítványt nem terjeszt elő, csak azt az óhajt, hogy a létminimumot mindenképpen biztosítsák a tizenhárom év óta irtózatos megpróbáltatásokat kiálló tanítóság számára. Mester Mihály a javaslatok figyelembevételét ígéri. Makkai Sándor püspök is felszólalt és megrázó szavakkal ecsetelte a mai kétségbeesett szituációt, amelyek ilyen szomorú előterjesztések megtételére kényszeritették az igazgatótanácsot. Örömét fejezi ki afölött az erkölcsi erő fölött, amelyről elsősorban az ügyben érdekelt tanítók és tanárok kifejezést adtak. Kijelenti, hogy az előterjesztésre azért volt szükség, hogy a felhatalmazást megadja azokra a keretekre nézve, amelyek között a végső döntés mozoghat. A maga részéről biztosítja arról a tanárokat és tanítókat, hogy velük egyetértésben és az egyes kollégiumok benyújtott költségvetései alapján fognak határozni. Kéri azonban a kollégiumok elöljáróságait, hogy olyan reális költségvetéseket nyújtsanak be, amelyek minden törölhető tételt felemlitenek. — Célunk az, — mondotta emelkedett hangon Makkai püspök —■, hogy egyetlen iskolát se szüntessünk be a folyó évben. A most következő harcnak lehetnek sebesültjei és betegei, de nem engedhetjük meg, hogy halottai legyenek, halottakkal nem lehet harcolni! A közgyűlés ezután egyhangúlag hozzájárult az előadói javaslathoz, kimondva azt is, hogy a Járai és Ferenezi felszólalásaiban foglaltakat figyelembe fogja venni. Végül a pénztári és egyéb előterjesztéseket hallgatták meg s a közgyűlést vasárnap folytatják. XIV. ÉVF. 269. SZÁM. A legtöbb fertőzés kapuja a száj és a torok. AZ EGGEÜ-FÍLE EflGOMINT kellemes cukorka formájában fertőtleníti a szájat és igy megvéd a hűtéstől és a torok fertőzésétől. — Az EGGOMINT igen hatásos szer, hogy gyermekeinkéi megvédjük veszélyes és fertőző betegségektől. — Minden gyógyszertárban és drogueriában kapható. EGYHÁZ ÉS ISKOLA Lelkészszentelés. Folyó hő 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a belvárosi református templomban lelkészszenteléssel kapcsolatos istentisztelet lesz, mely alkalommal dr. Makkai Sándor hirdeti az Igét. Thü rincjia rózsája — Bemutató a Magyar Színházban — A Szent Erzsébet ünnepekkel kapcsolatosan a kolozsvári Magyar Szinház pénteken előadta P. Jánossy Béla „Thüringia rózsája“ cimü szinjátékát. Az előadás megkezdése előtt Tréfán Leonárd exprovinciális emelkedett szellemű, színes és értékes előadást tartott Szent Erzsébet életének jelentőségéről, majd szétlibbent a függöny és a nézőtéren az Erzsébet dalárda és zenekar Liszt Ferenc Szent Erzsébet oratóriumából adott elő gyönyörű részleteket. A zenekar nagyszerű teljesítményéhez méltóképpen járult hozzá Baumanné és Bretan Miklós operaénekes közreműködése. Azután „Thüringia rózsája“, a vallásos drámairodalomnak ez a legújabb terméke került bemutatóra. A szerző nagy szinpadi érzékkel dolgozta fel az ősrégi legendát. Pompásan rajzolta meg Szent Erzsébet csodálatos életét s illuziótkeltően éreztette meg a közönséggel a csodák misztériumát. Megrajzolta Erzsébet magyar királykisasszony életének főbb mozzanatait, amint férje oldalán Wardburg várában békében és jó cselekedetekben élnek együtt. A nép már akkor legendák hősnőjévé avatta a jóságáról, alázatosságáról ismert Erzsébetet, akinek legnagyobb ellenségei anyósa és sógornője volt. Nem értik és nem szeretik a kegyes jóságáról és alázatosságáról hires fejedelemnőt. Férjével és három gyerekével a-legnagyobb békében és harmóniában él mindaddig, amig Lajos fejedelem nem megy a keresztes háborúba. Ott kell hagynia feleségét és gyermekeit az intrikák és rosszindulat kereszttüzében. A szépség, jóság és szeretet, Erzsébet nemes erényei azonban győzedelmeskednek. Ez röviden a darab szüzséje, amelyet Jánossy Béla eleven élettel, drámai erővel s a legendák misztériumával töltött meg. Különösen sikerült Szent Erzsébet alakja, de nagyszerűek a mellékfigurák is. A szinmü elejétől végig izgalmasan érdekes, lekötötte a közönség figyelmét s szokatlanul nagy sikert aratott, A címszerepben Kaszab Anna élettel teljes és illuziótkeltő alakítást nyújtott. Mindvégig finoman, stílusán és érzéssel alakította Szent Erzsébet törékeny alakját. Feltűnést keltett Kerekes Hona tiszta orgánumával, értelmes beszédével és stilszerü játékával. Bar- sy Ödöp, Benes Ilona, Miklóssy Margit, Balázs Samu, Nyerges Ferenc, Forgács Sándor, Tóth Elek és a többiek mind hozzájárultak az ünnepi bemutató nagy sikeréhez. A szerzőt többször a függöny elé hívták és melegen ünnepelték. _________ Végre egy időszerű intézmény. Megnyílt a Lepage-antikvárium, Kolozsvár, ahol kevés pénzért sok könyvet vehet. Kérjen jegyzéket. Ügyvédi határidő- napló-1932-Lepagenál Kvár, 480 lei. Vidékre utánvéttel portómentesen 1 !
