Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-11 / 258. szám

41 XIV. ÉVF. 258. SZÁM. Ellenpárt nélkül vezette le a jugoszláv kormány a választásokat (Belgrád, november 9.) Vasárnap lezajlottak a jugoszláviai választások, amelyeken azonban a kormány pártja indult s a kormányon kivid álló pártok passzivitásban maradtak. A hivata­los jelentések most azt igyekeznek feltüntetni, hogy a választók többsége leszavazott s igy a nép többsége velük van. Az ellenzéki jelentések cáfolják a magas számokat. Ă jugoszláviai választásokon Belgrádban összesen 31.765 szavazatot adtak le, vagyis az összes szavazatok hatvan százalékát. Zágrábban a szavazásra jogosultak 48, Leibachban 82 száza­léka szavazott le a hivatalos jelentések szerint. Magánjelentések 40 százalékról tudnak Az összes aktiv minisztereket, természete­sen ellenjelöltek nélkül, megválasztották. A du­nai bánságban a kormány híveivel szövetkezett német kisebbség jelöltjei vereséget szenvedtek, más kormánypárti jelölésekkel szemben. A Ma­gyar Párt passzivitásban maradt és nem jelölt. A belgrádi diákotthont tegnap teljes rendőr­ségi blokád alá helyezték, mert a diákok újabb kormányellenes tüntetést rendeztek és plakátokat állítottak az ablakokba ilyen fel­iratokkal: éljen a szabadság, le Zsifkovics Pé­terrel. újsághír szerint a román es lengyel hadseregek háború esetén egyesülnek Pilsudszky vezetése alatt (Becs, november 9.) Schober lapja, a Wiener Neueste Nachrichten, a Chikago Tribune pá­rizsi kiadásából egy táviratot közöl, amely sze­rint Pilsudszky marsall legutóbbi romániai tartózkodása alatt katonai szövetség jött létre Románia és Lengyelország között. A tárgyalá­sok a lap szerint, Miklós herceg varsói látoga­tása idején indultak meg és Szinajában feje­ződtek be. A szerződés szerint a lengyel és a román hadseregek, amelyeknek békelétszáma hétszázezer, orosz háború esetén Pilsudszky fő­parancsnoksága alatt egyesül. Pilsudszkyt leg­közelebb Románia marsalljává nevezik ki. Az egyezmény nemcsak a két szerződő államban, hanem más szomszédállamokban is megelége­dést keltett, mert a szovjettel szembén erőteljes garanciát jelent. A hírrel szemben némi cáfo­latok jelentek meg, ezek azonban nem a lényeg­re vonatkoztak, hanem csak egynéhány kifeje­zésre. A Chikago Tribune-nek ez a hiradása is ilyen formában túlságosan fantasztikusnak látszik. Az ilyejn egyezmények, ha befejezett tények is, a legnagyobb titok alatt szoktak maradni s egyáltalában nem valószínű, hogy a részletek­ről illetékes felvilágosítást kaphasson akármi­lyen lap. —o— •• A dieppei várostor betörői Guise herceg hívatlan látogatói a Werlheim szekrényen kívül csak egy Pompadour-miniatürt vittek magukkal — A herceg kára több millió frank (Párizs, nov. 9.) A legügyesebb detektiveket, küldte ki a párizsi rendőrség Dieppebe, hogy ott a Guise-Hite amerikai multimilliomos lakásán elkövetett rejtélyes betöréses lopást felderítsék. Ez a betörés egyike az utóbbi idők egyik leg­érdekesebb és legkülönösebb bűnügyeinek. Amint már röviden megírta a Keleti Újság, a napokban ismeretlen személyek egy teherautóval megálltak Dieppeben a Várostorony előtt, ahol Guise-Hite herceg lakik és a többszörös milliomos, valamint szolgája t^vollétében világos nappal elvittek a kastélyból egy hatalmas Wertheim szekrényt, amelyben nagyértékü ékszerek és egy millió frank összegű francia és angol bankjegy volt. Sem a szomszédok, sem a járókelők nem kadályozták meg a bűntettet, mert a betörők olyan nyugodtan dolgoztak, hogy senki sem gondolt gonosztettre. Guise-Hite herceg amerikai születésű, azon­ban már esztendők óta Franciaországban él. Ro­konságban áll a franciaországi Guise hercegi csa­láddal, dieppei kastélya pedig, amelynek két ha­talmas tornya van, egyike a középkor építészeti műremekeinek. Az egyik toronyban vannak a her­ceg lakosztályai, amásik torony azonban lakatlan. A kastély tulajdonosa agglegény, szolgaszemély­zete pedig mindössze egy lakájból és egy szoba­lányból áll. A betörés idején sem Guise-Hite, sem pedig a szolgák nem voltak odahaza. A betörők olyan ügyesen végezték dolgukat, hogy a szolga, aki néhány perccel később már hazatért, a hivat- lan látogatásból nem vett semmit észre, csak este, Takarékoskodjék! Biztosít­son az erdélyi magyar egyhá­zak biztosítóintézeténél, a MI­NERVA BIZTOSITÓ-nál! Kér­jen ajánl a' d. Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési félté teleki A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT cí­me: Kolozsvár, Calea Reqe!e Ferdinand (volt Férencz József ut) 37. szám.Telefon 12-57 amikor Guise hazatért, tűnt fel a ház urának, hogy a padlókat felhorzsolták, mintha valami ne­héz tárgyat vonszoltak volna. Rosszat sejtve sie­tett végig lakásán és ekkor megdöbbenéssel vette észre, hogy nagy vaspénzszekrénye eltűnt. Azon­nal értesítette a rendőrséget és a csendőrséget, te­lefonált a párisi bűnügyi rendőrségnek, azonban a nyomozás mindeddig eredménytelen maradt. A pénzszekrény a herceg szerint tele volt ér­tékes ékszerekkel, amelyeket az utolsó évek során vásárolt össze. így nem kevesebb, mint busz bril- liánsokkal kirakott karkötő volt a kincsesszek­rényben, továbbá egy rendkívül értékes arany- éremgyüjtemény, köztük számos unikum, igy pél­dául több a XVII-ik száadból származó indián pénz is. Egy kötegben százezer frank francia bank­jegy, egy másik kötegben pedig ötvenezer font sterling volt. A pénzszekrényben voltak elzárva a herceg személyi okmányai is. Érdekes, hogy a kastélyban a betörők min­dent érintetlenül hagytak, bár egész könnyű szer­rel elvihettek volna például egy, a vitrinben elhe­lyezett tőrt, amelynek fogója brilliánsokkal van kirakva. Rengeteg ezüsttárgy is volt a szobában. Alapos vizsgálat után megállapították, hogy a Wertheim szekrényen kívül egyetlen tárgy tűnt még el: Pompadour asszony miniatűr képe, egy rendkívül értékes festmény, amelyet Guise-Hite két évvel ezelőtt vásárolt. Maga az a tény, hogy erre a képre szemet vetettek a betörők, talán még nem volna feltűnő, hanem az ügyet az a körül­mény teszi titokzatossá, hogy ugyanazon a helyen, ahol Pompadour kis képe függött, még öt másik ugyanilyen nagyértékü miniatűr is lóg, a látoga­tók azonban csak ezt az egy képet vitték maguk­kal. A toronyban nincs telefon és Guise-Hite a te­lefonbeszélgetéseit egy közeli kávéházból szokta lebonyolítani. Körülbelül negyedórával a betörés előtt a kávéház egyik pincére telefonhoz hivta a herceget és a készüléknél egy, az amerikai előtt ismeretlen nő jelentkezett, aki a herceget olyan hosszú ideig lefoglalta bájos csevegésével, hogy Guise-Hite csak fél óra múlva kerülhetett haza. Ez idő alatt történt a betörés. A rendőrség bizo­nyosra veszi, hogy az ismeretlen nő bűntársa volt a betörőknek, bár a herceg erre nézve nem ad fel­világosítást és a férfias lovagiasságra hivatkozva vonakodik közölni a rendőrséggel, hogy mit be­szélt oly hosszú ideig az ismeretlen nővel. ISMERI ON A A KINCSESTÁR sorozat az ismeretek minden ágából rövid ismeretterjesztő áttekintéseket nyújt, de nem száraz tankönyvet, vezérfonalat, vagy ala­csony rendű népszerűsítést. A legműveltebb ember is tanulsággal ol­vashatja e kitűnő szakemberek tollábóleredő és népszerű gondolatkeltő bevezetéseket. A KINCSESTÁR önálló köteteket ad, de a kötetek összessége idővel zárt enciklopédiát fog alkotni. A mű­velt magyar ember házából éppoly kevéssé fog hiányozhatni, mint a jó lexikon. — (Gyüjtőtokok fogják megkönnyíteni a kis kötetek csoportosítását és védelmét). A Kincsestár hallatlanul olcsó s füzetenként karton- |^3 borítékban................wv ütői füzetenként vászon- 1^1 kötésben.................................ilwiB EDDIG MEGJELENTEK: Szinnyei József: A magyar nyelv. Wels István: A magyar falu. Kmoskó Mihály: Az Iszlám. Bállá Antal: Az utolsó száz év története Török Pál: A francia forradalom. Vernon Duckwort Barker: Az angol civilizáció (Mult és jelen). Gratz Gusztáv: Európai külpolitika. Bajza József: Jugoszlávia. Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre. Várady Imre: Az olasz irodalomkis tükre. Pukánszky Béla: A német irodalom kis tükre. Babits Mihály: Dante. Kállay Miklós: A legújabb lira a világ- irodalomban. Zimmermann Ágoston: Fejlődéstan. Bartaez Lajos: Mikép fedezte fel aj em­ber önmagát (Kis antropológia). Schenk Jakab: Madarak. Fitz József: A könyv története. Haraszti Emil: Zenei formák és műfajok. Luttor Ferenc: Róma (A város a törté­nelem tükrében.) Glatz Károly: Velence múltja és művészete Czettler Jenő: Agrárpolitika. Ihrig Károly: Szövetkezetek. Szabó Vendel: Katholicizmus. Révész Imre : A reformáció története. Szabó Vendel: A pápaság. Nagy József: A filozófia nagy rendszerei. Steiner Lajos: Időjárás. Lassovszky Károly: Világrendszerek. Nyirő Gyula: Psychoanalysis. Mosonyi János: Az emberi idegrendszer. Burger Károly; Az egészséges nő. Szöllősy Lajos: A táplálkozás. Sik Sándor: A cserkészet. Lukács Károly: A Balaton. A pénz előzetes beküldésére vidékre is portomentesen küldi a MINERVA KÖNYVKERESKEDÉS Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom