Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-09 / 257. szám
13 K&jenUţsjfc XIV. ÉVF. 257. SZÁM. A nagy válság — Válasz a beérkezett hozzászólásokra — Irta: Diamant Izsó Az e címen megjelent ankétra több hozzászólás után helyénvalónak látszik ezekre a nagyipar részéről is reflektálni. Általában megállapítandó, hogy maga a tárgy nagy érdeklődést váltott ki az olvasókból, aminek nem egyedüli bizonyítéka a hozzászólások komolysága és tiszta szándéka. Elsősorban is reflektálnom kell az Ellenzék október 29-iki számában megjelent ama „minden iparágban tisztességes üzleti haszon mellett lehetséges az árak leszállítása“ feliratú cikkére, amely az Iparfelügyelőségtől nyert értesülés alapján megállapítja, hogy a bérek csak 5—20 százalékkal estek, amellyel szemben a közszolgáltatások és szociális tételek költségei majdnem megkétszereződtek és végeredményben a regie-költ- ségek egyáltalában nem is csökkentek és a baj oka ott keresendő, hogy „az ipari vállalatoknak eddig túlméretezett volt a haszna“. Tapasztalataink szerint, melyeket a legtöbb külföldi ország adatai is megerősítenek, a közszolgáltatások dijának eme megkétszereződése sokkal többet nyom a latba, mint a felemlített bérleszállitások, mivel ez utóbbiaknak határt szab az a szomorú körülmény, hogy a munkások már csak rövidített munkaidőkben foglalkoztathatók. Az említett megállapításnak az az alapvető hibája, hogy az eddig elért hasznot túlméretezettnek tekinti. Erről azonban kár vitatkozni, mert ezt csak bizonyítékok alapján volna szabad állítania és nehezen hihető, hogy erre egy-két esettől eltekintve, hizonyitékokat tényleg lehetne szerezni. Ha a sűrű könyvreviziós vexaturák és de- nunciációk sem vezettek, kevés kivételtől eltekintve, ahhoz a megismeréshez, hogy az adóhi- yatal túlméretezett jövedelmeket talált, úgy kételkednünk kell abban, hogy puszta kalkulációs statisztikák alapján más eredményre lehetett volna jutni. André Siegfried szerint (Die englische Krise, 119 lap) az angliai iparvállalatokban 1926—29. között elért nyereségek szempontjából a vállalatokat négy csoportba osztották: a) különösen jólmenő vállalatokra (petróle- umfinomitók, kaucsuk, dohány és sörgyárak) átlag 17.5% nyereséggel, b) közepes eredménnyel dolgozó üzemekre (autó, kerékpár, hajózási vállalatok, áruházak) átlag 12%-kai, c) kevésbbé jólmenő vállalatokra (gépipar, szövőipar) átlag 8%-kai, d) rosszul menő vállalatokra (szénbánya és ,vasipari vállalatok) 0.5% átlagos nyereséggel. Ezek a számadatok igazolják, hogy „azok a túlméretezett hasznok sem mozognak a fellegek között, még egy hagyományosan, becsületesen adózó országban sem, — és hogy „azok a túlméretezett hasznok“ sem elegendők ahhoz, hogy a válság visszahatását ellensúlyozhassák, amikor is nem csupán a haszonról kénytelenek teljesen lemondani, hanem az előző évek tartalékai segítségével is csak nagy nehezen állítják helyre az egyensúlyt. Még az Egyesült Államokban is, ahol a vállalatoknak módjukban volt az invesztíciókból az adóköteles nyereséget kisebbítve korlátlan összegeket gép- és berendezés leírására fordítani, (lásd: W. Müller „Das wirtschaftliche Amerika“) — azzal az indokolással, hogy a teljesen leirt gépberendezés minél hamarabb legyen újabb modern gépekkel pótolható, nem állíthatta senki nyugodt lelkiismerettel, hogy az eddig túlméretezett hasznok akadályoznák a mostani árak további leépítését. Németországban, ahol a nagy finánciális nyomor sokkal nagyobb konzekvenciákat idézett elő mint eddigelé nálunk, érdekes módon 1928. októberétől 1931. októberéig a készanyag gyári árai nagy átlagban és hivatalos megállapítás szerint csak 14.6%-kal csökkentek és ugyanakkor a nagy- kereskedői árak árlemorzsolódása 23.2%-nyi volt, (B. W. Z. 28. X. 931.) ami alapjában véve szintén csak azt a nagy erőfeszítést mutatja, amelyben minden szakma egyaránt kényszerült és amely tényleg már az önköltség körül ingadozik és inkább alatta, mint fölötte mozog. A felszólalások között legobjektivebbnek dr. Szász Ferenc hozzászólását tartom, aki nyilvánvalóan nagy felkészültséggel és szaktudással szólott hozzá a tárgyhoz, de a többi hozzászólók is sok helyütt elevenjére tapintottak e problémának és ha itt-ott szembekerültek az Ugir részéről inaugurált álláspontokkal, loyálisan el kell ismernem, hogy az ő szempontjukból részben igazuk is van. A kérdés vitatása nem árthat sem a nagyiparnak, sem a mezőgazdaságnak, ha a válság enyhítését őszintén kívánjuk, — amiben azt hiszem — senki nem kételkedik. Anélkül tehát, hogy részletekbe bocsájtkoz- nék, néhány alapvető nézeteltérésre rá kell világítanom. Dr. Szász Ferenc szerint „a mezőgazda- sági adósságok 60—70%-ka, sőt talán még ennél több is az ipari cikkek magas árának rovására irható“ ez a cikkben kihangsúlyozott állítás nem áll fenn, mert a mezőgazdaság nagy eladósodottsága részben a földérték túlhajtott magasságából, részint az ingatlanok szükségszerű kiegészítéséből (épületből) és részint az egészségtelenül magas kamatokból származik. Eörsi Béla a „Korunk“ ez évi julius—augusztusi számában „A magyar buza kérdése“ című Tőzsde A brailai tőzsde árfolyamai: buza 78—79 kg. 305, 77 kg. 290, 76 kg. 275 lej. Rozs 58—59 kg. 285, 61 kg. 290, 66 kg. 328. Tengeri régi 230. Zab 43—44 kg. 330.---O— Az ACRED közgyűlése. A Romániai Hitelvédő Egyesület (ACRED) november 16-án tartja meg Bukarestben ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen keresztülviszik az országos szervezetté való átalakulást, aminek következményeké- pen a központ Bukarestbe kerül és Kolozsvárt csak kerületi igzgatóság marad az erdélyi és bánáti ügyek elintézésére. Uj kerületi igazgatóságok alakulnak Csernovitzban és Iasiban. Az országos kiépítés által az ACRED most már az ösz- szes belföldi hitelezőkkel közvetlenül kapcsolatot fog fenntartani, amiáltal működése jelentékenyen megszilárdul. A közgyűlés után közvetlenül összeül az uj választmány, amely az alapszabályok értelmében megválasztja az elnököt, alelnö- köket és a kerületi igazgatóság tagjait. A Banca Comerciala Italiana iparvállalatait az olasz állam veszi át. A Banca Commerciala Italiana tárcájában levő ipari részvényeket az állam támogatásával egy ipari bolding társaság veszi át. Az ipari érdekeltség átvállalásával a bank mobilitása nagyot nyert. A Banca Commerciala a romániai ,Romcomit“ anyaintézete. Az exportőrök sürgetik a prémium kifizetését, Bukarestből jelentik: A romániai gabonaexportőrök küldöttsége a szombati napon memorandumot nyújtott át a közlekedésügyi minisztériumban. A memorandumban azt kérik, hogy minél sürgősebben utalják ki számukra azt a kétszázmillió lejt, amellyel az állam tartozik nekik a gabonaprémiumok fejében. A jelenlegi körülmények között az érdekeltek nem tudnak további tőkét kapni, a kivitel finanszírozására és a prémiumra múlhatatlanul szükség van. A szombati nap folyamán különben Manoi- lescu bankkormányzó is hosszasan tanácskozott Yasilescu Carpen ipar- és kereskedelmügyi miniszterrel az exportprémiumok kérdéséről. Módosítják a kényszeregyezségi eljárást. Bukarestből jelentik: Az ókirályságbeli kisbankok szövetségeinek kiküldöttei szombaton megjelentek Hamangiu igazságügyminiszternél, akitől támogatást kértek arra, Rogy a bankok az 1-én és 2-án lezajlott kongresszusukon hozott határozatukat minél*hathatósabban végrehajthassák. Hamangiu kijelentette, hogy a parlament megnyitása után rövidesen beterjeszti a kényszeregyez- ségi eljárás módosításáról szóló törvényjavaslatot és ezenkívül uj végrehajtási törvény készül, amely a künlevőségek radikálisabb . behajthatóságára fog lehetőséget adni. A bank-betétek rendezésének problémájában, a maga részéről nem tehet és nem tesz semmit — mondotta Hamangiu, — mert ez az ügy a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik. FAISKOLA K~ES SZOUÓOlJVÁNYTELEPEK R.T. AMBROSI, FISCHER&C0. , AIUD,,JUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN. cikkében a magyar nagybirtok termelési költségét egy hold szántóföldre 1928. évben következőképen állapítja meg: földbér (földjáradék) 40.30 P. tarlószántás, őszi, keverőszántás, vetőszántás 23.89 „ tárcsázás, fogasolás, hengerezés és egyéb 4.36 „ trágyázás 50.69 „ vetőmag és vetési költségek 30.35 „ ápolás (gyomlálás, fogasolás, hengerlés) 4.15 „ betakarítás 52.45 „ adók és közterhek, biztosítás 16.79 „ leírás, épület és holtleltár után 6.06 „ tőkekamat és kockázat 17.80 „ összesen: 246.84 P. Magában e termelési költségekben az ipari cikkek árdrágító költségei egyáltalában nem szerepelnek és csak a berendezési tárgyaknál (mező- gazdasági gépek, láncok, kocsik stb.) illetve azok amortizációjánál játszhatnak szerepet, de semmiképen sem 60—70%-ra tehető mértékben, hanem alig néhány százalékkal. Még ha 5%-ra termők is az ipari cikkek e szerepét a termelési költségek meghatározásánál, és ennél többre nem igen tehetők, az ipari cikkek 20%-os ármérséklése még csak 1%-kal mérsékelné a buza termelési költségét. (Befejező közlemény következik.) Kényszergyezségek. Az aradi Szántó és Komlós-cég, amely Arad egyik legnagyobb ruhakereskedése, kényszeregyezséget kért, a cég státusában 1 millió 748 ezer lej aktíva és 1 millió 814 ezer lej passzíva szerepel. A cég két év alatt fizetendő 60 százalékos kvótát ajánlott fel hitelezőinek. -— Gottlieb Adolf temesvári kalapgyá— ros szintén kényszeregyezséget kért, passzív vagyona 3 millió 122 ezer lejre, aktivái 2 millió 601 ezer lejre rúgnak. 7 százalékos kamatozással 60 százalékos kvótát ajánlott fel. A halikra, burgonya és pakura kiviteli illetékét megszüntették. Bukarestből jelentik: A pénzügyminisztérium körrendeletét intézett az összes vámhivatalokhoz és közölte velük, hogy november 9-étől kezdve megszünteti a fekete halikra, a burgonya és a pakura kiviteli illetékét, úgy, hogy, ez a három cikk minden exportilleték nélkül mehet ki az országból. Természetes azonban, hogy a forgalmi adót és más taxákat a jelzett cikkek után is meg kell fizetni. A Consum uj száma. A válság likvidációja a világ összes piacain megkezdődött. Ezt a kedvező hirt közli a Consum november 8-i legújabb száma és részletesen ismerteti a kibontakozás útjait, az úgynevezett rendezési akciót, amelyet tervszerűen indítottak meg a pénzvilág irányitói. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a többi cikkek is. A tőzsde legújabb eseményei, a pénzpiacokról szóló jelentések, az ipar és kereskedelem legújabb eseményei, vám-, illeték- és adókérdések, közszállitás, fizetésképtelenségi hírek első forrásból olvashatók a Consum-ban. Kérjen mutatvány- számot a kiadóhivataltól: Cluj, Str. Iuliu Ma- niu 3. Az Erdélyi Gazdasági Egylet gyümölcsvédelmi előadása. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Kertészeti szakosztálya folyó hó 10-én, kedden délután 4 órakor Kolozsváron az egylet Attila ucca 10. szám alatti székházában bemutatóval kapcsolatos gyümölcsfa védelmi előadást rendez. Előadást tart: Deák Mihály kertészeti intéző. Ezúton is felhívja az E. G. E. Kertészeti szakosztálya az érdekelt kert- és gyümölcsös tulajdonosokat, hogy, a nagy gyakorlati szakismeretekkel rendelkező Deák Mihály előadását minél nagyobb számban hallgassák meg. Az előadás és a bemutató megszemlélése díjtalan. Betétesek! Hitelezők! Adósok! A módosított szakaszokkal kiegészített kényszeregyezségi törvény magyar fordítása kapható dr. Mandél Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej. Vidékre portóval 110 lej. * Ipartestületek! Iparosok! Kisiparosok! Alkalmazottak! Megrendelők! Ügyvédek stb. Az ipari választott bíróságokról szóló törvény és rendelet (a teljesített munka fizetésének biztosításáról szóló törvény végrehajtási utasítása) teljes és precíz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodájában, Cluj, Str. Memorandului 12. szám. Ára 60 lej. Vidékre portóval 70 lej.
