Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-08 / 256. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—327. Cinj-Kzhzsváz, í 931 november 3. Vasárnap ■4 ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ár* 5 lej. XIV. éviolyam, 256.-Ik sasára. Egyes szám ára 20 fillér. A BETEGÁGYNÁL Ereiéig! minisztereket feeres a bormáng s állítólag Bogát akarta belépésre megngerni Az Averescu-párt megbontását célozza az ajánlat — Á karácsonyi szünetre válható a kormány vált ozás Recseg-ropog a magángazdaság monstru- ozus épülete, mindennap kiemelnek egy téglát, mindennap lazább^és roskadozóbb az a talapzat, amelyre milliók és milliók egzisztenciája épült és amelybe ma is kétségbeesetten kapaszkodnak ugyanazok a milliók, mert nem tudják elképzelni, hogy ne lehetne kivezető utat találni a válságból és -nehány súlyos hónap lerombolhatná azt, amit évszázadok emeltek. Változatlanul optimizmussal hirdetjük mi is, hogy mindaz, ami körülöttünk lezajlik, nem agónia, hanem csak betegség, amit megfelelő eljárással igen is meglehet gyógyítani. Mintahogy azonban vannak rossz, sőt rosszindulatú orvosok, itt is attól kell félnünk, hogy kuruzslók és lelkiismeretlen csodadoktorok még katasztrófálisabbá tehetik a veszedelmes kórt. A Közgazdasági Bank bűnügyének tegnapi tárgyalásán Sándor József szenátor elmondta, mi történt az erőszakkal csődbekergetett bank betegágya körül, hogyan történt, hogy az orvosok, akiknek a beteg megmentése volt a kötelességük, köpenyegük alatt gyilkos tőrt szorongattak és sietve adták meg a kegyelemdöfést, amely egy csomó kis- egzisztenciát tönkretett, ugyanakkor azonban nehány szerencsés embert milliókkal ajándékozott meg az ebek harmincadjára jutott csőd- vagyonból. Amikor a bukott bank fejefölött meghúzták a lélekharangot, akkor még az ország köz- gazdasági helyzete aránylag konszolidált volt. Akkor még nem idézett elő tömegkatasztrófákat egyetlen pénzintézet csődbekergetése. Mindaz azonban, ami a bukott bank esetében emlitésre- méltó, memento a mai időkre is. A mostani nehéz időben több bank vált immobillá és kellett kényszeregyezséget kérnie. Objektiven meg kell állapítanunk, hogy immobilitásuk és ä kényszeregyezség kedvezményének igénybevétele az általános pénztelenség függvénye s erre vezethető vissza az, hogy kis és nagy pénzintézetek, megingathatatlannak látszó bankvagyonok, a moratórium kényszerfegyveréhez nyúltak. Egészen bizonyos, hogy ezúttal is akadni fognak olyanok, akik a gazdasági válság füzénél a maguk kis pecsenyéjüket igyekeznek megsütni. Akiknek a szemében már fellobban a kényszeregyezségek hírére a csőd-eshetőségek reménysugara. Akik arra gondolnak, hogy vesszen a betétesek vagyona, a fontos az, hogy ők rendelkezhessenek szabadon a vagyontárgyakkal és ezeknek az értékét teljes összegben önmaguk számára inkasszálják. Ámbár, nem tudjuk elképzelni, hogy a pénzügyi kormányzat ne akarna gátat vetni a csődreménységekből megtollasodni akaró pénzéhségnek, mégis már jóelőre fel kell emelnünk szavunkat minden ilyen tendencia ellen. Bátran mondhatjuk, közvagyonról van szó, mert ha azok az értékek, amelyek a bejelentett fizetés- képtelenségek kategóriájába tartoznak, elher- dálódnak, a konzekvenciákat az ország egész polgársága fogja megszenvedni. Nemcsak családok százai, sőt ezrei vehetnek koldusbotot, hanem az adóalanyok légiója is eltűnik a színtérről s velük együtt az állam bevételi forrásai is jelentékenyen megrövidülnek. Nyugodt mérséklettel, józan belátással kell tehát minden bajbajutott pénzintézet betétesének mérlegelnie a helyzetet. Saját és a köz érdekében menteni kell a menthetőt, nehogy a csőd molochja nyelje el a szorgalmas munka és áldozatos takarékosság gyümölcsét. (Bukarest, november 6.) A kormány, hogy j az erdélyiek egyre erősebb elkeseredésének | és támadásainak elejéit vegye, a Curentul I szerint tanácskozásokat folytat több erdélyi politikussal a kormányba való belépése végett. A tárgyalások nehezen haladnak ugyan előre, de mégis kilátás van arra, hogy a kormány már átszervezett formában és egy pár erdélyivel kibővülve fog bemutatkozni a parlamentben. A péntek esti Adeverul ugyancsak úgy értesült, hogy a kormány valóban folytat tárgyalásokat erdélyi emberekkel, az átcsoportosítás november 15-éig már meg is történne. Elsősorban Goga Octaviannak ajánlottak fel egy jelentős miniszteri tárcát, azzal a felBukarestben egyre erősebben tartja magát a hir, hogy az ellenzéki pártok közösen indítják meg a kormánybuktatási akciót. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy Duca milyen álláspontot foglal el, kétségtelen azonban, hogy a liberális párt itthon a kormánynyal való szakítás mellett foglalt állást. Mindenütt csak arról tárgyalnak, hogy mikor fog távozni a Iorga—Argetoianu-kor- mány. Általános a nézet, hogy akkor is távoznia kell, ha a parlamentben nem alakulna ki egységes ellenzéki front és nem szavaznának bizalmatlanságot. Viszont az is általános óhajnak látszik, hogy a költségvetést még ez a kormány és ez a parlament szavazza meg, de ez legyen azután az utolsó tevékenysége. A karácsonyi szünetre várhatók tehát a politikai fordulatok. A Lupta véleménye szerint a jelenlegi kabinet után egy szükebbkörü koncentrációs kormánynak kell megalakulnia, az egyes területek legkiválóbb és legbecsületesebb politikai vezéreiből, azzal a feladattal, hogy a választásokat levezesse. Ebben a kormányban Erdélynek jelentős szerepet kell juttatni, mert a jelenlegi kormány Erdéllyel szemben súlyos hibákat követett el. A lap szerint az uj választások izgalmaitól nem kell félteni az országot, mert a szélsőséges pártoknak nincs gyökerük, a polgári pártok erejével szemben. Az uj kormány megalakítása és a választások levezetése is kevesebb _ izgalmat jelentene, mint a Iorga— Argetoianu-kormány megalakulása annakidején. Argetoianu belügyminiszteri minőségében tanácskozásra hivta össze Bukarestbe a bukovinai és a szomszédos megyék prefektutétellel, hogy ha magával viszi személyes párthiveit is. Goga viszont még eddig semmiféle választ nem adott és úgy látszik, hogy el fogja hárítani az ajánlatot, mivel az ellenzéki pártoknak az a véleménye, hogy a kormány úgy sem tarthatja magát sokáig. Azokra a hírekre, hogy Gligore Filipescu belépne a kormányba és a belügyminiszteri tárcát vonná át, vagy legalább is államtitkári állást kapna, maga az érdekelt Filipescu adta meg a cáfolatot az Epocá-ban. Kategorikusan kijelentette azt a megmásíthatatlan szándékát, hogy a jelenlegi kormányban semmi körülmények között nem vesz részt. sait. Nagy meglepetést keltett, hogy a tanácskozásra mindössze három prefektus jelentkezett Bukovinából a belügyminisztériumban. Argetoianu haragjában nem is fogadta őket és a bukovinaiak igy csak a vezértitkárral tárgyalhattak. Az ellenzéki lapok élénken kommentálják az esetet és célzásokat tesznek Argetoianu tekintélyére. Cantacuzinot sikerült maradásra birui. Cantacuzino egészségügyi miniszter, akinek lemondásáról már régóta hirek keringtek, most visszavonta lemondását, amelyre azért szánta el magát, mivel az egészségügyi tárca költségvetésében nagy redukciókat hajtottak végre. Argetoianu pénzügyminiszter most a Cantacuzinoval való személyes tárgyalások so rán újabb összegeket engedélyezett az egészségügyi budget-be és igy Cantacuzino kien- gesztelődött. Orosz futárt fogtak el BesszaráMában (Bukarest, november 6.) Cădere Victor belügyi államtitkár hetek óta inspekcióé körúton van Máramarosban, Besszarábiában és Bukovinában, amely országrészekből utóbbi időben egyre fenyegetőbb hirek érkeztek különösen az oroszok terveit illetőleg. Cădere visszaérkezve Bukarestbe, kijelentette az újságíróknak, hogy ezek a hirek túlzottaknak bizonyultak. A Dnyeszter partján levő Dobudzsin községben a határőrök tegnap elfogtak egy szovjet kurírt. Ivan Bonisovszkinak hívják a letartóztatottat, akinél siffrirozott leveleket találtak és akiről bebizonyult, hogy a G. P. U.^ szolgálatában áll. Az elfogottat Kisenevbe szállították, onnan Bukarestbe viszik. Karácsonyra várható a változás
