Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-30 / 275. szám

XIV. ÉVF. 275. SZÁM. Asszonyok, férfiak, kicsinyek és nagyok csak BRÁZAY sósborszeszt vásároljatok. hS4H Bécsi Jézsef székelyhídi iak^toslparos azértfnrtameg éjnek idején ^zékelyiiidon az Érmelléki Takarékpénz­tár wertfaieim kasszáját, hogy adó és m^nkabiztosltásl hátralékát kifizethesse Hogy leli egy becsületes iparosból bankbetörő és hasszaiuró (Székely hid, november 28.) A nagyváradi ügyészség fogházába csütörtökön beszállítot­ták Székelyhidról Bécsi József géplaka­tost, tekintélyes, köztiszteletben állott székely­hídi iparosmestert, aki, amint megírtuk, hétfő­ről keddre virradó éjszaka a székelyhídi Érmel­léki Takarékpénztár páncélszekrényét vakme­rő módon megfúrta, abból a célból, hogy az abban lévő pénzösszeget — volt benne vagy 130.000 lei — ellopja. A bankbetörés nem sike­rült, Bécsi József az éjjeli 11 órakor megkez­dett kasszafurási műveletet hajnal felé fétötkor anélkül hagyta abba, hogy sikerült volna célt érni. Amint kasszafurási munkájában, éppen a városka főterén lévő emeletes banképületből való távozását sem zavarta senki, úgy, hogy feltűnés nélkül távozhatott volna, ha a vélet­len másként nem akarja. A sors ugyanis úgy rendezte az éjszakai színjátékot, hogy amikor Bécsi Józsei álkul­csával kinyitotta a banképület kapuját és ki akart lépni az uccára, éppen egy rendőr haladt el a kapu előtt, aki a szokatlan időben való ka­punyitásra figyelmes lett és visszafordult, még pedig ugyanabban a pillanatban vetette hátra a fejét, amikor Bécsi József, aki szintén észre­vette a visszanéző rendőrt, visszahúzódott a kapu alá és visszacsukta a kaput. Bécsi arra számított, hogy a rendőr tovább megy, azért néhány percet várakozott a folyó- sószerü, csukott kapualjban. Amikor azt gon­dolta, hogy a rendőr már bizonyosan messzi jár, óvatosan ismét csak kinyitotta a kaput és ki akart lépni. Csakhogy a szemfüles rendőr akkor még mindig lesben állott, sőt már társai is voltak ott, akik az uccára kilépő gyanús éj­szakai alakot fülönfogták. A rendőrök legnagyobb csodálkozással is­merték fel a gyanús éjszakai alakban Bécsi József közbecsült székelyhídi lakatosiparost, aki azt hivén a rendőrökről, hogy tudják, meg­lesték, mi járatban volt a bankban, első kér­désre őszintén bevallotta, hogy a bank kasszá­jából pénzt akart kivenni. t Alig ébredt fel a kis városka, mint a futó­tűz, úgy terjedt el, a nem sikerült betörés hire. Az Érmelléki Takarékpénztár épülete előtt órák hosszat áldogált a többszáz főre menő tö­meg. Úgy délelőtt tiz óra tájt jött a szomszé­dos fényképész és a bank épületének kapujával szemben, a járda szélén felállította a masiná­ját, lencséjével a bank kapuja felé. Nemsokára azután lehozták a bankból Bécsi Józsefet, oda­állították a bank kapujába, mellette jobbról és balról egy-egy rendőr helyezkedett el és a bá­muló néptömeg szemeláttára lefényképezték Bécsi Józsefet, mint elfogott bankbetörőt. A fényképezés alatt csodálatosképpen a nép tömeg nem gúnyolódott, ellenben szinte egyöntetűen a legnagyobb sajnálkozással és szánalommal tekintettek reá. Nem bűnös — mondták — hanem anyagi bajaiban elvesztette az eszét. A csendőrségen annak rendje és módja szerint jegyzőkönyvet vettek fel vele és a bank vezérigazgatójával is, aki kijelentette és jegy­zőkönyvbe vétette, hogy mivel az intézetnek lényeges kára nincs, sem kártérítést, sem Bécsi József megbünte­tését nem kívánja. Ahová a nyomor juttatja az embert. A nem sikerült bankbetörés óta pár nap mult el, de azért egész Székelyhid még mindig Slefansson: Amerika legésza­kibb tájain. Indiánok földjén keresztül, a Mackensie folyón a sarkvidék felé az eszki­mók között Vászonkötésben 143 lei, diszkö- tésben 170 lei Lepagenál, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel, portómentesen. — Kérje az utazási könyvek jegyzékét Lepagetól. a betörés hatása alatt áll. Mindenki tudja Bécsiről, hogy nem is oly régen még pénzbőségben lévő jómódú ember volt, de tavaly már kénytelen volt iparát beadni, mert nem volt képes utána adót fizetni. Bécsi József igen jó családból való és igen jó családból nősült. Apósa, Koszál Andor, a gróf Stubenberg-uradalom állatorvosa. Fele­sége és kis gyermeke van. Felesége, amikor megtudta, hogy mi történt vele, elájult és oly beteg lett, hogy orvost kellett hozzá hivatni. Székelyhidon azt beszélték, hogy bánatában megmérgezte magát, de ez a híresztelés csak szállongó pletyka volt. Bécsi József néhány évvel ezelőtt cséplő­gépet vásárolt és mint géplakatos, a géppel nyaranta szépen keresett. A cséplőgép haszná­latáért, szokás szerint gabonával fizettek neki és a nyáron már annyira szorongatták adó és munkásbiztositó-tartozások miatt, hogy kénytelen volt a cséplésért kapott búzát potom 170 lejével elvesztegetni, csakhogy valamennyiig is szabaduljon nyo­masztó adósságaitól. Persze a 170 lejes búza árából nem sokat törleszthetett, az adósságok túlnyomó része fennmaradt és a további szo- rongattatások csak nem szűntek meg. Helyzete annyira nyomasztóvá vált, keresete annyira nem volt, hogy hónapokkal ezelőtt feleségét és két gyermekét hazaküldte apósához, mert már nem tudta őket eltartani. Unatlioigm szégyen, amikor 6 leiért már remek szórakoztató könyveket kap a Lepage antikváriumban, Kolozsvár. — Kérjen ingyen jegyzéket! Most hétfőn délelőtt még egy kísérletet tett, hogy adó és munkásbiztositó-adósságait valamennyire rendezhesse. Egy tízezer lejes váltót próbált leszámiíoltatni az Érmelléki Ta­karékpénztárnál, majd amikor ott nem sike­rült, a Székelyhídi Népbanknál. De egyik bank sem számitolta le a váltót, pedig jó kezesek aláírásai szerepeltek rajta. A betörést kétségbeesés előzte meg. Úgy látszik, ez a körülmény egészen elkese­rítette Bécsi Józsefet. Hétfőn délután látogatók voltak nála, akik­nek elpanaszolta baját, elpanaszolta, hogy az adó, de főképen a beíegsególyzőpénztári tarto­zása miatt mennyire szorongatják. — Mit tegyek, mit csináljak — töprengett kétségbeesetten — honnan szerezzek pénzt, csak legalább annyit, hogy az adót és a munkásbiz- tositót kifizethessem?! Odaadnám a gépemet is, de az sem kell senkinek. Hétfőn délután ilyen hangulatban volt Bé­csi József. Tanácsot senkisem tudott neki adni, úgy látszik, ő aztán határozott. Éjjel 11 órakor álkulccsal kinyitotta az Érmelléki Takarék- pénztár kapuját, majd a Bankhelyiség ajtajait és elkezdte fúrni a wertheimkasszáját. A szerencsétlen embernek még itt is dupla pechje volt. Még ha nem is zavarták volna meg, akkor sem tudott volna pénzhez jutni, mert rossz helyen fúrta meg a kasszát, nem ott, ahol a pénz volt, hanem ahol a vál­tók feküdtek. A váltókkal pedig nem sokra ment volna. így lett teljes Bécsi József köztisztelt szé­kelyhídi iparos tragédiája, anyagi összeomlá­sa, munkanélkülisége, adó és munkásbiztositó, meg más magántartozásai betörővé tették és most, akik ismerik, szánják az anyagi gondok között „eszét vesztett“, megtévedt embert^ és családját. Ötvös Béla. Antal és Ferenc* József főhercegek az egyenlítő ““hosszában keresztül akarják repülni a földet (Bécs, november 28.) A Deutsche österrei-1 pilótával az egyenlítő mentén körül akarják re- chische Tageszeitung jelentése szerint Antal és pülni a földet. Az érdekes start időpontját a Ferencz József főhercegek^Gra^, ismert hadiD ^őh^rcegek^n^cmsra J^rvezlk^_^^^ ^ Kiakarták lopni az egyetem pénzszekrényében levő két és félmillió lejt (Kolozsvár, november 28.) Az elmúlt éjsza­ka folyamán betörő járt aj kolozsvári egyetem épületében. A reggeli órákban a takarító alkal­mazott meglepetve tapasztalta, hogy az első­emeleti pénztárhelyiség ajtaját ismeretlen tet­tes feltörte. Az esetről természetesen a rendőr­ség bűnügyi osztálya is tudomást szerzett, ahon­nan Ghica rendőrkapitány, Marpozan rendőr­tiszt és Nagy detektiv azonnal nyomozni kezd­tek. A hatósági viszgálat hamar megállapította, hogy csakis az egyetem épületét alaposan isj merő ember lehet a betörő. A pénztárban történetesen két és félmillió készpénz volt elhelyezve. Az ajtó azonban olyan szerkezetű, hogy nyitás esetén villamoscsengő szól az összes alkalmazottak lakásaiban. A tol­vaj ezt a „titkot“ is ismerte s éppen erre való tekintettel látott neki az ajtó kivágásához. Va­lami neszre figyelmes lett s a jelek szerint ta­nácsosnak vélte elillanni. Kinyitotta a Király ucca felől lévő egyik ablakot s azon szépen le­ereszkedett. Titokzatos telefonálók fenyegetik füteborgi vasúti merénylet koronatanúit A telefonálók megtiltották Ruppert elektrotechnikus felesé­gének és leányának, hogy Matuska ellen valljanak — A rend­őrség őrzi a bűnügy megfenyegetett tanult (Berlin, november 28.) Ruppert berlini elektrotechnikus felesége és leánya a Matuska- üggyel kapcsolatban a berlini rendőrségen rend őri védelmet kértek. Matuska Szilveszter, mint ismeretes, Rupperték friedrichstrassei üzleté­ben vásárolta a jüteborgi merényletnél felhasz­nált vascsöveket. A merénylőt az elektrotechni­kus felesége és leánya szolgálták ki, ők adtak először szemólyleirást a rendőrségnek és a ké­sőbbi nyomozás során koronatanúi lettek a jü­teborgi bűnténynek. Rupperték közlése szerint néhány nap óta többször megtörtént, hogy éjszaka idején isme­retlen férfi és női hang hívta fel őket telefonon és megfenyegette a két nőt, hogy elteszik őket láb alól, ha fenntartják eddigi vallomásukat. Ez indította Ruppertékat arra, hogy a rendőr­ségtől védelmet kérjenek. Azóta állandóan de­tektívek ügyelnek Ruppertnére és leányára, va­lamint lakóházukra, de eddig semmi gyanúsat nem észleltek... Ugylátszik a Matuska-ügynek már az a sor­sa, hogy csupa rejtélyeket szolgáltasson a világ számára. A rendőrségek feltevése szerint Matuska bűntársak nélkül, teljesen egyedül követte el a merényleteket, s Matuska már börtönben ül. Ki tehát a titokzatos tellefonáló? A Chlorodont szájvíz és a hires Chloro- dont fogpép pompásan üditő, koncentrált borsmenta ízzel bírnak. Egy üveg ára 48 lei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom