Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-29 / 274. szám

XIV. ÉVF. 274. SZÁM. 3 Panaszos levél A jó emésztés a tnég mindig dühöngő zálogházi uzsoráról, egy aranyóráról és Crisan ur szokatlan tizeiméiről Az aranyóra elveszelt, egy nyugdíjas súlyos szívbajt kapott, mert Crisan ur 150 százalékra dolgozik (Kolozsvár, november 27.) A zálogházi bot­rányokkal kapcsolatosan az alábbi panaszos le­velet küldötték be szerkesztőségünkbe, amely élénk képet nyújt arról, hogy még ma is egyes zálogháztulajdonosok milyen magatartást és bánásmódot tanúsítanak a szerepcsétlen, nyo- morba jutott emberekkel szemben. íme, a levél, amely beszél maga helvett: Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a Wartenberg és Crisan-ügyről szóló cikküket. Magam is sulyos áldozata va­gyok a zálogházasok kapzsiságának. Engem nem Wartenberg, hanem egy Crisan nevezetű zálogháztulajdonos károsított meg. Szegény Wartenberg, őt csak sajnálni lehet, mert az igazi bűnös Crisan ur, mert olyan horribilis kamatokat szed, hogy a hatóságok segítségét kell ellene kikérni. Crisan ur nemcsak a felek bőrét nyúzza, hanem az államot is megkáro­sítja. Mint megszorult nvugdijas, volt főszolga­bíró, szeptemberben Crisan. zálogházashoz vit­tem egyetlen és legutolsó ékszeremet, ötezer lejt érő aranyórámat. Nem ismertem őt, de hozzá fordultam, mert a nyomorúság kergetett a zálogházába. Kétezer lejt kértem tőle, de csak nyolcszázat adott, illetve csak hétszázat, mert egy hónapra nem kevesebb, mint száz lejt vont le kamatba, ami megfelel 150 percentnek. Ha nem szégyelném magam, nyomban fel­jelentést tettem volna ellene. A ravasz záloghá­zas nem is zálogcédulát adott nekem, hanem csak egy „Dovada“ feliratú darab papírt, amely bői nem az elzálogosítást, hanem azt lehetett megállapítani, mintha én vásároltam volna meg tőle az aranyórámat, s annak a hátraléka fejében 700 lej helyett 800-al maradtam volna adós egy hónapra. A dátum október 28-át mu­tatta, amely határidő elteltével sem az órát, sem a zálogtárgy megújítását nem követelhet­tem. A „Dovadan“ sem cégmegnevezés, sem bé­lyegző nem volt, hanem egyszerűen alákanya- ritotta a nevét. A lejáratkor nem volt pénzem, de tudtam azt, hogy minden zálogház, ha nem is eszközöl újításokat, de árverés nélkül köteles harminc napot várni. November 1-én, ahogy kis nyug­dijamat megkaptam, az órám után mentem. Azonban hiába kínáltam a pénzt és a Dovadat, sőt mégegyszer a 150 százalékos kamatot, mert Crisan zálogházas még ezer lej ellenében sem akarta többé az órámat visszaadni, habár arra nem is tartott árverést. Az ezer lejemet dühö­sen visszalökte és a Dovadat eltépte s kijelen­tette, hogy az óra már (nincs meg, de jogom sincs azt követelni, mert a cédula 12 napot ké­sett... Azt hittem, hogy a fold elsülyed alattam. Ha tiz évvel ezelőtt történt- volna ez a dolog velem, hát istenemre mondom, ökölre mentem volna és úgy elbántam volna vele, ahogy meg­érdemli. Sajnos, azonban szivbajos vagyok. Mi­dőn kijelentéseit hallottam, elszédültem, meg­mozdult alattam a föld. Azóta betegen fekszem s az aranyórámat ma-holnap a másvilágon fo­gom keresni... Crisan ur megdöbbentő eljárását az egyik szenvedő kollégámnak meséltem el, aki még job­ban ismeri a szégyenletes eszközökkel dolgozó zálogházat. Elmondotta nekem, hogy a nyár óta egyetlen zálogcédulát nem adott ki, de azért minden liozzávitt tárgyat elfogadott, azt nem könyvelte be és a zálogcédula helyett csak Do­vadat adott ki. Mindenkitől 150 százalékot sze­dett be, megkárosította az államot és még csak bélyeget sem ragaszt a Dovadakra. Hogy mind­ez igaz, majd megállapítható lesz, ha a bajba­jutott Wartenberg előkerül, aki szintén csak Dovadakat kapott, ami nem zálogcédula és az érvényben levő magyar törvény 1881. évi 14. törvénycikk 6-ik paragrafus második bekezdése által szigorúan tiltott ü" -let alakjában rejtege­tett elzálogosítás vétel jeggyel és olyan nyilat­kozattal, hogy az elzálogositó bizonyos idő­pontig az állítólag eladott tárgyat visszavásá­rolhatja. Ugyancsak Crisan zálogház tulajdonos az. aki felhasználva a nyugdíjasok kétségbeejtő helyzetét, az idézett törvénycikk 4-ik oaragra- fusa ellenére, nyugdijkönyveeskéket fogad el és fizet ki a nyugdijösszeg tízszázalékos levonásá­val, csakhogy a tizszázalékot nem időhöz mér­ten számítja, hanem kizárólag az összeget veszi alapul. Ami alatt azt kell érteni, hogy tizen­kétezer lej nyugdíjból néhány napra 10 száza­lékot, tehát 200 lejt von le. Ez a legnagyobb- foku embertelenség. Arról is értesültem, hogy a Crisan ur zálogházi engedélyét már régen be­vonták. Tehat joggal kérdezhetjük, hogy miféle alapon csinálja a visszaéléseit! Aláírás. íme a panaszos levél, amiből rendkívül sú­lyos adatok derülnek ki. Felhívjuk a megszorult szegény embereket, akik végső kétségbeesésük­ben Crisan nrhoz fordultak és a szerencsétlen (Bukarest, november 27.) A Dimineaţa ér­tesülése szerint az igazságugyminisztériumban egy újabb bélyegtörvény javaslata vetődött fel. Arról van szó, hogy a bírói kar fizetésének meg- j a vitásár a, vagy pótlására a szükséges összeget egy njabb bélyeg formájában lerovandó adóból szedjék össze. Ezt a bírósági bélyeget a terv sze­rint minden, a bíróságokhoz beadott okmányra kellene felragasztani és minden okmányra öt lej lenne az uj bélyegilleték. A semmi tőszéktől véleményt kértek ebben az (Csíkszereda, november 27.) Semmiképpen sem újság, hogy a Székelyföldöa fekete kenye­ret esznek az emberek, ahogyan a rozskenye­ret errefelé nevezik. Hogy mégis ez alkalommal a „fekete kenyériről Írunk, azt az a körülmény tette indokolttá, mert Csíkszeredán a sok divat­ba jött „fekete“ után» amely jelzővel az illegá­lis utón forgalomba hozott szeszt, dohányt, fát stb.-t illette a sajtó, megjelent a fekete kenyér.“ A történeti hűség kedvéért meg kell állapíta­nunk, hogy ez a „fekete kenyér“, amelyről itt A S2vt> Pixavon>fiaj olyan lukerus, amit mindenki mcaanosdhct macának. laza teltséget és uj fényt ad hajának. Egy (tie csomag 3 mosásra elég é3 ara csak 10 Lei. A Plxavcnsiísmpoon teljesen mentes a szódétól. A hiányos emésztés syakren cyomorsavtuilen- gésre vezctu tő vissza. Szüntesse meg ezt a tulten- gést is megszünteti a gyomor rossz működésének az okát. Ha a gyomra fáj, próbálja meg és vegyen egy fél kávéskanál Msg esia Bísur ata-t nyomban étkezés után. Ez semlegesíti a gyomorsavtultengést és néhány p ilanat alatt megszünteti az égést, gázokat, savas ielböfögé t és minden emésztési rendellenességet. A Magnesia Bisurata kapható minden gyógy szertárban és drogueriában. nyugdíjasokat, hogy jelentkezzenek a szerkesz­tőségünkben és mutassák fel a Crisan ur által kiadott Dovadakat. Ugyanakkor pedig felhív­juk az illetékes iparhatóságot és különösen az ügyészség figyelmét az itt elmondottakra s re­méljük, hogy a legrövidebb idő alatt szigorú el­járást fognak bevezetni a Crisan zálogházas ur által elkövetett visszaélések ügyében. ügyben és a legfőbb törvénykezési fórumnak az volt a nézete, hogy a jelenlegi sulyos krízisben a közvéleményben nagyon rossz hatást keltene egy ilyen újabb béíyegilleték. A pénzügymi­niszter ennek ellenére kitart javaslata mellett, amelyet a költségvetés letárgyalása után ter­jesztenek a kamara elé. A bírósági okmányok bélyegköltsége most is olyan nagy, hogy a szegény ember nem ke­resheti a maga igazságát az igazságszolgálta­tás szerveinél. hozlak forgalomba kenyerei szó van, egy csöppet sem fekete, jóizü, középfi- nom lisztből készült, kellőleg kisütött ropogós pirosliaju kenyér az, amely talán még olcsóbb is, mint a többi, csak egyetlen hibája van, ezt sem a fogyasztók sérelmezik, hanem a hatósá­gok, hogy hiányzik róla a kenyérbélyeg. A dolog ott kezdődött, hogy a Csíkszeredái pékiparosok azt vették észre, hogy egy idő óta nincs meg az a mértékű kenyérfogyasztás a vá­rosban, mint azelőtt. Még régi vevőik is azzal utasították ei őket, hogy már vettek kenyeret, szóval va,n. Szilasy László, az egyik pékmester aztán utánajárt a dolognak és szenzációs felfe­dezést tett, amennyiben megállapította, hogy a katonaságának itteni zászlóaljából való pár katona házról-házra jár az általuk sütött kenyérrel, amit a piaci kenyéráraknál valamivel olcsób­ban adnak és ez az oka annak, hogy a városi kenyérfogyasztás megcsappant. Megállapította azt is, hogy a kenyerekről hiányzanak a köte­lező kenyérbélyegek, szóval olyan helyen ké­szültek, amely nem respektálja az érvényben lévő kenyérbélyeg törvényt. Az is feltehető, hogy a kenyeret előállító emberek nincsenek iparigazolvány birtokában s igy hatóságilag nyilvántartva sincsenek s ennélfogva adót sem fizetnek, amiből következik, hogy a többi szak­mabeli iparost súlyosan megkárosítják. Szilasy az esetről jelentést tett a rendőrség­nek, amely bevezette a nyomozást. Érdekes, hogy a városban többnek gyanús volt a katonai kenyér árusitás, igy többek között Kozán Imre gazdasági főfelügyelőnek is, aki szintén kon­statálta a kenyérbélyeg nélkül forgalomba ho­zott kenyerek létezését. A nyomozás eredmé­nyét az érdekelt iparosokon kívül, a város kö­zönsége is nagy érdeklődéssel várja. Az orosz ötéves terv, Farbman könyve 80‘— lei. Gróf Károlyi: Az ötéves terv 99‘— lei. Leitgeb: Élményeim Oroszországban 120’— lei. Osszendovszki: Lenin, 2 hatalmas kötet, 600 oldal 476-— lei Lepagenál, Kvár. Vidékre után­véttel frankó. Kérjen ingyen könyvjegyzéket. Még egy uj bélyeg a periratokra Csíkszeredán, megjeleni „a fekete kenyér** Kenyérbélyeg nélkül katonák

Next

/
Oldalképek
Tartalom