Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-27 / 272. szám

6 Hă±JSi XIV. ÉVF. 272. SZÁM. ffâcami iRODALOMnMtfVESIEI Várady Miklóst ünnepelte a színház és a magyar közönség Megható jelenetek között zajlott le a jubileumi ünneplés A szerény ajándékot most is megosztotta a nélkülöző egyetemi hallgatókkal (Kolozsvár, november 25.) Az öreg Várady Miklósnak, az erdélyi magyar színjátszás e tisz­tás old man-jének az ünnepi estje volt kedden este. Nyolcvankét éves, mindig mosolygó és megelégedett öreg színész, aki megelégedett tud lenni azzal a nyomorúságos kis nyugdíjjal, ami a régi békeidőkből megmaradt a számára. [nevében Janovics Jenő igazgató köszönt meg. [Majd Janovics igazgató elmondotta az ő meg- - rázóan szép beszédét a szinbáz és a szinészek ! nevében arról a művészről, aki nagy idők nagy I példája s aki a sovány kenyérből is mindig jut­Korunk elkeseredett tömeghangulatában szinte apostoli az életmódja, ahogyan a nehány ga­rast, amivel sokan mások az éhenhalás rémké­pei között vergődnének, ő elegendőnek tartja. Tengeti valahogyan az életét s ha a száraz ke­nyér sokkal kevesebb volna, ő akkor sem pa­naszolna, hanem mosolyogna és másokkal azt is megosztaná. Utóbbi éveinek legnagyobb örö­me az volt, hogy ezer lej nyugdijából évi öt­száz lejt összerakhatott a szegény egyetemi hall gatók segélyakciója javára. Az őszinte, szivbeli béketürésnek csodálatos mintaképe ma a színpad egykori deli művésze, rajongott színésze. Olyan keserves napjai nem lehetnek, hogy ő elkeseredjék. Az öregség na­gyon visszaszorította kis szobácskájának négy fala közé, ahol bizony a fűtésre már nem na­gyon telik. De csak mosolyog rajta, nem any­ujára bohémiával, mint snájdig jókedvüséggel és igazi jólélekkel. Ez a Várady Miklós sirt szerdán este. Kijött visszavonult életének kis szobájá­ból. A színház két művésznőbe vezette a közön­ség elé. Kézenfogták a még mindig karcsú, de már kissé hajlott öreg urat s úgy vezették a lámpák, a közönség elé. A színpad közepén zöld­posztóval leteritett asztalon babérkoszorúk és virágcsokrok. Körülötte nagy félkörben ün­neplőbe öltözött testületek, színészen hivatalo­sak. S a nézőtér nagy közönségéből feltört az éljenzés, taps és a szeretet megnyilvánulása. Várady Miklós, amint szétnézett és látta, hogy mindez az ő tiszteletére van, könnyezni, remegni kezdett. Ennek a boldog embernek a mosolya a boldogság sírásába csapott át. A ré­gi, hajdani hosszú zsakett szép fekete szine, a fehér fejű embernek a nagyon megérdemelt boldogsága meghatott minden jóleiket s a sze­mek megteltek könnyekkel. A kultuszminiszter megbizásából Zacharia Barsan, a román opera igazgatója beszéd kísé­retében magas királyi kitüntetést nyújtott át, a román koronarend tiszti keresztjét, a legna­gyobb kitüntetések egyikét, amit az ünnepelt miiiiiiiUHtiiiiiiiiiniuiiiiiiiiitiiiimiiiiiiamMiMiiiiniiiimiiiiKiiiiiimiiiiciiiiiiiiiiiiiuiiiuiiiimoiniiiiiiB I 1 látott másoknak, aki sohasem panaszkodott s nélkülözések napjain, ha kérdezték hogylétét, azt telelte: soha jobban. A Magyar Bárt nevében dr. Zágoni István mondott beszédet s az Erdélyi Irodalmi Társa­ság, a magyar ujságirók és a Székelyek Kolozs­vár Társasága üdvözletét is ő tolmácsolta, az itt élő magyar nép megbecsülő szeretetéről biz­tosítva. A kolozsvári íóldész közönség részéről üdvözlő beszédet mondott a népszínművek egy­kori színpadi hőséhez, Balázs István kisgazda. (Szimbolikus jelenete volt ez annak, hogy a ma- gjrar nép' megbecsüli a kultúra öregeit. Josií V anciu román színész a romániai színész szin­dikátus nevében mondott üdvözlő beszédet. A magyar egyetemi hallgatók nevében Venczel József intézett megkapó szavakat Várady Mik-’ lóshoz, az erdélyi öreghez, az erdélyi fiatalok nevében. Várady Miklós a boldogság könnyeit letö- rülgette és beszélni kezdett, de a meghatottság meg-megszakitotta szavait. Nyílt szivét feltárta a közönség felé, hogy milyen öröm ez a nagy megtiszteltetés, milyeu boldogság. Hogy mondhatna köszönetét1? Áldja meg az Isten Kolozsvár közönségét. A dalárdák szerepelték ezután az ünnepelt tiszteletére. Az Iparos Egylet müvészdalárdája, a Törekvés DalegjTet és mind a két alsóvárosi földész dalárda, igyekeztek a legjobbat, a leg­szebbet adni. Beszédében azt is mondotta: „ennyi ineg- íiszteiés, kitüntetés s még egy kis vagyonkát is kaptam“. Szegény Várady Miklós vagyonkának mondja azt a pár darab bankjegyet, amit, sok más ember egy-két este eh tud költeni. S az első dolga az volt az ünnepség után, hogy ennek egy részét átadta a szegény egyetemi hallgatók diáksegélyzőjének. Hogy megossza az örömét a nélkülöző ifjúsággal. A nézőtéren ott voltak az igazi kolozsváriak, a régiek. Ott volt Bethlen György gróf, a Ma­gyar Párt elnöke, a tagozati vezetőség. Egyhá ziak, köztük Boros György püspök. A hatósá­giak, Isac Emil müvészetügyi felügyelő. Sokan a kolozsvári törzspolgárságból. Sebesi Samu, nemrég elhalt erdélyi magyar írónak poszthumusz darabját, a „Baboná- sok“-at adták elő, jó előadásban és nagyszerűen hatott a jubiláló Várady Miklós alakítása, az öreg falusi kántor szerepében. De a darabnak ritka nagy sikere volt, a darab fordulatos öt­letének, amely magával ragadta a közönséget. Kaszab Anna, Czopán Flóra, Miklóssy Margit, Bárdos Klári, Tóth Elek, Tompa, Haj nay, Tas- nády aratták sikereiket. Tudni kell, hogy szegény Sebesi Samunak igen jó barátja volt Várady Miklós, kinek ün­neplését meleg szeretettel, őszinte odaadással karolta fel és rendezte a Magyar Színház. (*) Az Erdélyi Helikon novemberi száma gazdag tartalommal jelent meg. A folyóirat első cikkében Re- ményik Sándor méiyenjáró, lírai szépségű sorokban em­lékezik meg Szentgyörgyi István elhunytáról. Novellá­kat Nyirő József és Kolozsvári-Grandpierre Emil Ír­tak. Nyirö novellájában a kiváló székely iró ismert nyelvmüvészete és nagy emberrajzoló képessége nyil­vánul meg ezúttal is. Kolozsvári-Grandpierre Emil pe­dig Erdély fiatal Írói generációjának egyik legtehetsé­gesebb tagja, amiről ebben a novellában is tanulságot tesz. Reményik Sándor, Dsida Jenő, Szalatnai Rezső és Komlós Aladár gyönyörű versei gazdagítják még a folyóirat szépirodalmi részét. Tanulmányokat Püskösti Andor, Ligeti Ernő, Malter Károly és Kós Károly Ír­tak. Pünkösti a magyar könyvkiadásnak és az irói mü­vek érvényesülésének válságát tárgyalja „leépített iro­p dalom“ cimü érdekes tanulmányában. Ligeti Ernő elő­ször próbálja meg az erdélyi magyar irodalom müvei­nek kritikai és irodalomtörténeti osztályozását.’ Molter Károly az erdélyi magyar tudományról ir megszivlelés- re méltóan érdekes tanulmányt. Kós Károly pedig ar­ról ir érdekes nézőpontú cikkében, hogy az erdélyi ma­gyarság gazdag művészi múltját a magyar művészet- történelmi kutatás sem méltányolja eléggé. A „Kisebb­ségi irodalom és világ irodalom“ cimü rovatban Lionello Piumi az olasz regényről, Rudolf Kaltofen a mai német irodalomról, Bemard Lecachs a regionalista és kisebb­ségi irodalomról írnak az Erdélyi Helikon számára cik­keket. A könyvek és irók rovatban Szentimrei Jenő, Kovács László, Gunda Béla, Reményi József, Juhász Géza, Tamási Áron, és Vita Zsigmond cikkei számolnak be kritikai megvilágításban uj könyvekről. Az irodalmi krónikában Ligeti Ernő Schnitzler Arthur haláláról emlékezik meg finom megértéssel és az Erdélyi Helikon ifjúsági irodalomtörténeti versenyéről szóló jelentés ol­vasható, több más érdekes cikk mellett. A gazdag szá­mot az „Észrevételek“ rovat zárja be, melyben Kós Károly, rövid cikkben számol be az erdélyi magyar művészet jogos panaszairól. A Református Nőszövetség kulturestélye. A Református Nőszövetség folyó hó 29-én este 8V2 órakor a ref. teológia disztermében, magas színvonalú kulturestélyt rendez. Az estélyen dr. Makkai Sándor püspök tart előadást. M. Lévay Ilonka énekel. Reményik Sándor költeményei­ből olvas fel, azonkívül a ref. főgimnázium és Iparosegylet karénekkel szerepelnek. Az es­télynek önkéntes adományokból hefolyó jöve­delmét a szegények karácsonyi felsegélyezé­sére fordítja a Nőszövetség. A részletes pro­gramot legközelebb közölni fogjuk. Â MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Csütörtök: Szovjetházasság, vagy A kör négyszöge­sítése. Napibérlet 12 szám. Péntek: Szovjetházasság, vagy: A kör négyszögesítése. Napibérlet 12. szám. Szombat délután: Az elcserélt ember. (Ifjúsági előadás, nagyon olcsó helyárakkal. Sorozatszám:’ 71.) Szombat este ,ü!4.-kor: Feketeszáru cseresznye. Bérlet­szünetben. Vasárnap délután 5-kor: Tánase revü-társulata. Vasárnap este 9-kor: Tánase revü-társulata. DÁCIA-MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtök délután 3, tí5, %7 órakor: Péntek délután 3, %5, %7 órakor: X—27. A titokzatos asszony. A szezon legnagyobb hangos filmsikere. A főszerepekben: Marlene Dietrich és Victor Mac Laglen. Rendezte: Joseph Sternberg. A világ leg­első filmsztárjának kolosszális filmremeke. Előtte: két Micki Maus. Helyárak: Földszint 20 lej, erkély 10 lej. CORSO-MOZGÓSZINHÁZ MŰSORA: Csütörtök 3, 5, 7, 9 órakor: A nagy attrakció. Főszerep­lők: Richard Tauber, Marianne Winkelstern, Sieg­fried Arno. Zenéjét szerezték: Lehár Ferenc és Brodszky Miklps. Műsor előtt: Miki Maus. AZ UJ ASTRA-PREMIERMOZGÓ MŰSORA: Csütörtök: A primadonna betörője és fényes kisérő- müsor. Művészeti esemény! Előadások: 3, 6, 7, 9 órakor. Hely árak: 15, 25, 35 lej. * Ipartestülctek! Iparosok! Kisiparosok! Alkalmazottak! Megrendelők! Ügyvédek stb. Az ipari választott bíróságokról szóló törvény és rendelet (a teljesített munka fizetésének bizto­sításáról szóló törvény végrehajtási utasitáaa) teljes és precíz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodájában, Cluj, Str. Memo­randului 12. szám. Ára 60 lej. Vidékre portóval 70 lej. /VrfVWWWWWSAAAAA/W»/V/V\/V/>A^^V Lapunk minden olyan vásárlója, ki 25 drb. foly­tatólagos lap­fejet alanti cimre beküld, KOTTÁT KAP MGYEUi!! ! a temesvári Moravetz zenemű- kereskedéstől. — A Moravetz cég Románia legnagyobb zene­mű-kereskedése, árai pedig a legolcsóbbak. — JEGYZÉKET BÁRKINEK INGYEN KÜLD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom