Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-27 / 272. szám

t marnem 111 ii "I igsBgBWPaKaBg^aBgaaais^í^T^aH«^^ «bmb—a i waiwwiTimiiiiMwiwwKgaB« elfogyták Csiky Alexandrina, Csiky Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár leányának gyilkosait (Arad, november 25.) Országszerte megdöb­benést keltett annak a borzalmas rablógyilkos­ságnak a hire, amelynek áldozata Csiky Ale­xandrina dúsgazdag seprősi földbirtokosnő volt, Csiky Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár leánya s amelyben most váratlanul szenzációs fordulat állott be. Alig tiz napi nyomozás után a csendőrségnek sikerült letartóztatnia a tette­seket négy seprősi lakos személyébén, akiket bevittek az aradi ügyészségre. Most sikerült a tetteseket Patras Simon és két fia, Patras Mihály és Tódor, valamint Rosca János személyében letartóztatni, A nyomozás érdekében még a községbeliek sem tudták, hogy a négy gyanúsított ellen komoly bizonyitékok vannak a csendőrség kezében. Házkutatást tar­tottak ugyanis Parras Simon lakásán, ahol megtalálták azt a vasszerszámot, amellyel fel- feszitették Csiky Alexandrina lakásának ajta­ját, azonkívül előkerült a fejsze is, valamint egy revolverrész, am-lyuek agya akkor tört el, ami­dőn a gyilkos támadás alkalmával homlokon sújtotta a szerencsétlen sorsú úrin őt. Azonkí­vül Patras Mihály ruháiban, aki különben sza­badságon levő katona, vérnyomokat találtak, amelyeket a gyilkosok igyekeztek úgy az ing­ből, mint a zsebkendőből, valamint a katona­nadrágból kimosni. Amidőn a bűnjeleket a csendőrség megtalálta, a letartóztatásban lévő négy gyanúsítottat ismételten kihallgatták, akik a bizonyitékok láttára megtörtek és rész­letes beismerő vallomást tettek. Ennek alapján a hatalmas és eredményes munkát végző csend­őrök rekonstruáltalak a gyilkosságot, amely a következőkép folyt le: Patras Simon tudomást szerzett arról, hogy Csiky Alexandrina előző nap kapta meg a bér­leti összeget földjei után. Abban a tudatban, hogy a pénzt a földbirtokosnő még lakásán tart­ja, elhatározták, hogy kirabolják. Tizenhatodi- kán délután az udvar felől lementek a pincébe, ahonnan egy rejtett félj árat volt a ház kony­hájába. Az itt lévő zárt ajtót felfeszitették, — a feszitővas nyoma pontosan beillik az ajtón talált résbe, amely Patras Simpn munkájának nyoma volt — behatoltak a konyhába és az egyik fiú egy báránybőrből készült álarcot téve fejére, behatolt a szobába, ahol Csiky Alexan- drinát egyedül találta. Rosca Jánost a tett el­követése idejére a ház előtt hagyták azzal a feladattal, hogy őrködjön. Amidőn Csiky Ale­xandrina megpillantotta a szobába belépő ál­arcos parasztembert, hatalmasat sikoltott, amely az uccára is kihallatszott. A sikoltástól Rosca annyira megijedt, hogy elrohant a ház­tól. Patras Simon és két fia közben rávetették magukat Csiky Alexandrinára, összekötözték kezeit, betömték a száját, majd leteperték a földre és fejszével két hatalmas csapást mértek fejére, azután egyikőjük a kezében levő revol­verrel homlokon sújtotta a szerencsétlen áldo­zatot. Ezután nekiláttak a szoba átkutatásának, aminek azonban semmi eredménye nem volt, mivel Csiky Alexandrina vagyonát, azonkívül az előző nap kapott bérleti összeget az Arad- Csanádi Takarékpénztár ottani fiókjában he­lyezte el. A rablógyilkosok ekkor több apró tárgyat szedtek össze, majd petróleummal lelocsolták a bútorokat, valamint Csiky Alexandrina holt­testét, tiizcsóvát dobtak a petróleummal leön­tött bútorokra, azután a pincén kérészül eltá­voztak borzalmas tettük szinhelyéről. Miután a bűntény rekonstrukciója is meg­történt. Usila Miklós őrsparancsnok ma regg ,1 a négy rablógyilkost bevitte az aradi ügyész­ségre. Bünös-e dr. Pop főorvos a kis Konnerth írénke halálában ? Komiért írénke nem kapott orvosságot — meghalt Az orvos nem akart ingyen szérumot adni a szegény­sorsú leánykának (Kolozsvár, november 25.) Dr. Pop Stefan szamosujvári városi főorvosnál a mult év ja­nuárjában egy izgatott anya jelentkezett kis­lányával. A leánynak magas láza volt s külö­nösen a torkát fájlalta. — Doktor ur, tessék megvizsgálni, mert na­gyon rosszul van a kislányom — mondta siró hangon Konnerth Jánosné, a beteg kislány édes apyja. A főorvos megvizsgálta a tizenhárom éves Irénkét és megállapította, hogy difteritiszben szenved, amely betegség, mint ismeretes, ebben a korban nagyon veszélyes és gyors orvosi be­avatkozást igényel. A diagnózis megejtése után dr. Pop Stefan előirta a szérumot, amely egyet­len gyógyszere a nehéz torokgyulladásnak. Az orvosság nem volt drága. Belföldi gyárból, a bukaresti Cantacuzino intézetből került ki. Százhúsz lejt kértek érte a gyógyszertárban. Konnerth Jánosnénak ennyi pénze sem volt. A kislánynak azonban mégis csak szüksége lett volna a szérumra, hiszen csak az segíthetett rajta. Az asszony azt kérte erre a főorvostól, hogy adjon ingyen orvosságot kislánya részé­re. Máskülönben nem tudja megvenni. Dr. Pop Stefan akkor éppen nem volt jókedvében, vagy más valami akadályozta meg jólelküségének megnyilvánulását, de tény az, hogy megtagad­ta a kérést s elengedte menni a beteg kislányt anyjával együtt, anélkül, hogy bármiképpen is megpróbált volna segíteni rajtuk. Habár azt is megtehette volna, hogy kórházba utalja Kon­nerth írónkét, ahol azután mégis csak rendes orvosi kezelésben lett volna része és útját lehe­tett volna állani az elhatalmasodó betegség % A sírás nem segít, csak a munka és tanulás-, kevés pénzért tö­megesen vehet könyvet a Lepage antikvá­riumban, Cluj-Kolozsvár. Kérjen jegyzéket. pusztításainak. Már csak azért is meg kellett volna ezt tegye, mert a difteritisz közismert és könnyen terjedő ragályos betegség, amely ab­ban az esetben, hr. a beteg körül levők nem elég elővigyázatosak, gyorsan fertőzi meg azokat is. Dr. Pop Stefan főorvosnak ez sem jutott eszébe s igy történt, hogy kétségbeesetten tá­vozott el rendelőjéből Konnerth Jánosné és a szerencsétlen tizenharmadik évében járó írénke A következő napon egy másik orvost keres­tek fel, itt azonban még rosszabbul jártak, mint dr. Popnál, mert az hétszáz lejes orvosságot irt elő, ami azzal magyarázható, hogy közben a kislány állapota rosszabbra vált s erősebb fokú szérumra volt szükség, amelynek természetesen az ára is „erősebb.“ Három napig nem történt semmi. Orvosság nem volt, a difteritisz bacillusai nyugodtan sza­porodtak a kislány szervezetében. Harmadik napra az anyának nagynehezen sikerült össze­szednie 120 lejt és megvette a dr. Pop Stefan által előirt szérumot, amelyet egy Weisz nevű szamosujvári orvos injekció alakjában befecs­kendezett. De késő volt már a segitséggel. Azok a napok, amelyek az első vizsgálattól a szérum beoltásáig elteltek s amelyek alatt szabadon ga­rázdálkodhatott a betegség, megpecsételték a kislány sorsát. Január 29-én vizsgálta meg dr. Pop Ste­fan, február 2-án sikerült megszerezni a difteritisz szérumát és február 6-án fehér kocsis temetés indult el a szamosujvári temetőbe. Konnerth írénke 13 éves korában difteritiszben meghalt. Hogy mennyiben járult hozzá ehhez a halálhoz az az orvosi jóakarat, mely megta­gadta tőle az egyedül segítő szérumot, a dósi törvényszéknek kellett volna megállapítania. Konnerth Jánosné ugyanis bűnvádi feljelentést tett dr. Pop Stefan ellen, gondatlanságból oko­zott emberölés vétsége cimén, amelyet azzal kö­vetett el, hogy habár megtehette volna, hogy XIV. ÉVE. 272. SZÁM. MOST JEÎiEWT M ‘ G A LEGAKTÜÍLI- KÖS1V l GÁTHY ISTVÁN: A munka társadalma Eszmék és gondolatok tárháza ez a könyv, me­lyek alkalmasok arra, hogy a jövő gyakorlati politikája azokból a megfelelőket kiválasztva, az emberi haladás szolgálatába állitsá. A jövő tár­sadalmi rendjének grandiózus képe ez a könyv, melyet a laikus és közgazdász, politikus egy­formán élvezettel olvas. Ára 240 lei. A pénz elő­zetes beküldésére portómentesen küldi a Minerva könyvkereskedés Kolozsvár, Str. Regina Maria 1. ¥¥ gyógyszert adjon, mégis visszautasitotta az anya erre irányuló kérését. A törvényszék felmentő Ítéletet hozott. Az indokolás az volt, hogy nem köteles az orvos ingyen gyógyszert adni. Tőle függ teljesen, hogy ad-e gyógyszert ellenszolgáltatás nélkül a hozzáfordulóknak, vagy nem. Kötelezve erre nincsen. ' Felebbeztek az Ítélet ellen s a kolozsvári táb­la szerdán tárgyalta az ügyet. Dr. Giurgiu Já­nos képviselte a magánvádat, — Ha a szabályzatban nincs is benne — mondta az ügyvéd, — hogy némely esetekben ingyen gyógyszert kell adjon az orvos szegény- sorsú betegeinek, de benne van ez az ember lel­kében és akiből hiányzik a humanizmusnak az a cseppje, amely hasonló esetekben nem hagyja segítség nélkül a szerencsétlen beteget, az meg­érdemli, hogy a törvény büntető keze reácsap­jon. A tábla tanácsa helybenhagyta a törvény- széki Ítéletet, amely döntés ellen a magánvád képviselője a Semmitőszékhez felebbezett. WimilllllHHWHIIHIMIIIHHIH Dr. Barát Béla, a gyulafehérvári r. k. teológia tanára a faluról és a szociálizmusról Az Erdélyi fiatalok faluszemináriumában hétfőn este Barát Béla, a gyulafehérvári róm. kath. papnevel­de szociológiai tanára tartott előadást a „Szocializmus és a falu“ címmel. Az előadás tárgya két sajátságot kívánt meg az előadótól: a feltétlen szociális gon­dolkodást s a falu érdekeit maga előtt tartó, tárgyila­gos Ítéletet. Az elsőt biztosította az előadó nagy felké­szültsége, az utóbbiról: a faluban megtalált szociális eszményiségéröl pedig meggyőződhettünk a tényleges falusi élet költői magaslatokra is szálló, de nagyon reá­lis festésekor. Úgy ismertük meg előadása után Barát Bélát, mint azt a szociológust, akire nekünk a legna­gyobb szükségünk van, mert társadalmi ideológiája nagyrészt a falu társadalmi szemléletéből fakad: ismeri az általánosabb értelemben vett falu s speciálisan a ma­gyar falu társadalmát, ennek rétegeit, harcait, problé­máit, világnézeti felfogását, eltolódottságát, egyszóval a falut a maga minden társadalmi vonatkozásában az alaposan felkészült szociológus szemüvegén keresztül. Barát Béla gondolatvezetése a kapitalizmus csőd­jéből indul ki: kérdése: a szocializmus és a falu össze- egyeztethetö-e? Válasz negativ. Mert 1., a falu gazda­sági felfogását a szabad vállalkozás, a szabad kezdemé­nyezés, a produktiv eszközök és a föld szabad elhatá­rozáson alapuló igénybevétele jellemzi; 2., viszont az oroszországi falunak a kollektív munkába való beállí­tása azt igazolta be, hogy a szocializmus egészen más síkban mozog, szembetalálja magát a falusi ember föld- szeretetével és a magántulajdon-rendszerrel. A hozzá­szólások folyamán e tekintetben felvetődött a kérdés, hogy vájjon egy uj világ-alakulat, uj gazdasági rend­szer nem ad-e egészen uj jelleget a falusi társadalom lelkiségének. Az előadás konklúziója: a szocializmus egy válfaja sem fakadt a falu kebeléből, habár a kollektiv érzés ma már a falun is társadalom alkotó elem, azonban ez még nem szocializmus. Véleménye, hogy a kérdés he­lyes gyakorlati megoldása egyrészt a termelő falu, más­részt az intelligencia, kiváltkép a tanuló ifjúság kezé­ben van letéve. Az előadót a több mint száz főiskolás meleg ünnep­lésben részesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom